Szerintem is tévedés, de annyira határozottan kijelentette, hogy kíváncsi vagyok, miért gondolja így. Habár a természetben gyakori, hogy csoportosan nőnek, ez nem feltétlenül kedvező. A paprikának kisebb a lombozata és a gyökere is, ezért karózás nélkül szokták ikersorban termeszteni. De ezt sem azért, mert a paprika párosával szeret lenni, hanem mert megtámasztják egymást, egyébként egymagukban is tök boldogok :).
Szerintem tévedés a PARADICSOMRÓL az hinni, hogy párosával szeret lenni.
Egyes vélemények szerint ez a PAPRIKÁRA igaz. A paprika esetén ugyanis két növény támaszt jelenthet egymásnak. Nagyapám párosával ültette a paprikát. Én is így teszem, ha nem kell karózni. Még nem volt belőle gondom.
Magam részéről kijelenthetem, hogy nem aggódom :). De mivel azt írtad, hogy a paradicsom párosával érzi jól magát, ezért kérdezem, hogy miért? Azt csak leírtam, hogy én mit gondolok a dologról, de érdekelne, hogy miért gondolod úgy, hogy így jó a parinak?
Ha dupla tő paradicsomot ültetsz, ugyanazt éred el mintha egy tövet ültetnél és kétfelé ágaztatnád mert elszívják egymás elől a tápanyagot. Szélsőséges példa amikor egy csapat megmaradt palántát elültetsz egy helyre, kicsik maradnak és apró terméseket hoznak, a termés mennyisége is kevesebb lesz mintha csak 1 jólfejlett tő lenne azon a helyen.
Miért érzi jól magát párosan? Én mindig egyesével ültetem őket és eddig jól fejlődtek így. Tudtommal nem szokták párosával termeszteni őket, ellenben a paprikával, ahol alkalmaznak ikersorokat. A paradicsomnál sok probléma van a gombabetegségekkel, amit a dupla ültetés miatti sűrűbb lombozat még segít is. Csak azért kérdezem, mert én nem látom előnyét, de ettől függetlenül lehet, hogy van.
Igen, mert a paradicsom párosan érzi jól magát! És négy szálon vezetem. A 4 méteres lugashoz négy ilyen dupla-tövet ültetek. Az öt fajtához van öt ilyen lugasom, és tele is van a kert!
Túl sok palántám maradt, tegnap nagyon keveset vittek el. Most sakkozom velük, őszintén szólva reménykedtem, hogy legalább ezeket könnyebben be tudom szuszakolni valahova.
Ha nem figyelném, lehet, hogy nem tűnne fel, de sok kicsi van, és néhány nagy spanyol. És persze a többi faj a szokásos mennyiségben.
Azt megkérdezném, hogy a peruit mikor kell szüretelni? Úgy olvastam, hogy amikor a termésburok pergamenszerűvé szárad és szétnyílik, akkor lehet fogyasztani a termést.
Igen, peruit szoktam, szerintem finom. Az idei palánták még elég kicsik, idén valahogy minden vacakabbul nőtt. A paradicsom épp jó, de a többi majdnem mind nagyon nyamvadt.
Szoktam még tomatillót is ültetni. Az szerintem nem túl finom, de jól tárolható, jobb hiján, vésztartaléknak használom. Nem is vetem korán, az a legjobb, ha helyben, magától kel ki. Csak most a csigák miatt bizonytalan. Tavaly egyáltalán nem lett, idén két kicsi tövet találtam. Palántának vetettem lilát, az jól fejlődik.
A S. quitoense-t csak dísznövénynek ültetem. Eddig nem érlelt be termést, de szép nagyra megnőtt, és gyönyörű a levele.
Úgy látom, idén valamivel jobb a csigahelyzet. Van sok, kell szedni, de kevesebb, illetve kisebbek, van idejük a növényeknek megnőni. Vannak olyan gyomok is, amik tavaly gyakorlatilag eltűntek (a disznóparéj zöme, a kicsiny gombvirág szinte teljesen), ez biztató. De a hagymát már rágják, onnan már rendszeresen szedni kell.
A csücskös ökörszív felnőtt korában is olyan ványadt kis növény, mint palántának? Tavaly volt ugyan egy-két tő, de egyből lerágták a csigák, úgyhogy az nem volt mérvadó.
Most ültetném ki őket, kellene tudnom, mekkora helyet szánjak nekik.
Solanum quitonense-t nem próbáltam még, meg gondolom ez ritkább is még nálunk, bár egyre többféle Solanaceae családtaggal találkozom még palánta formában is, nemrég a kertészetben vettem perui földicseresznyét próbaképpen, tudtommal te ilyet is szoktál termeszteni. Szóval ilyen növényeknél célszerű lehet a dugványozás, de paradicsomnál szerintem már tényleg nagyon ritka, hogy valaki olyat akar termeszteni, aminek a magját sehol sem lehet megtalálni. Persze ez is előfordulhat, akkor tényleg nincs más lehetőség.
Az őszi palánta gyökereztetést a Solanum quitoensével csinálom, mert nem mindig kapok magot, és magról nagyon lassan indul meg. De az olyan jól nevelt növény, hogy általában hónapokig elvannak az ágak egy pohár vízben, és csak kora tavasszal kezdenek gyökeresedni. Így nincs gond az óriáspalántákkal, pont jó méretűek.
Igen, ez jó megoldás, de tényleg csak akkor van értelme, ha olyan növényed van, amit másképp képtelenség vagy nagyon nehéz beszerezni. Paradicsomból annyi fajtának lehet kapni a magját, hogy erre kicsi esélyt látok.
Ha valami rejtélyes okból így szeretném csinálni, akkor az ősszel gyökereztetett, télen felnyurgult növény csúcsát márciusban levágnám és gyökereztetném, ezt nevelném palántának. De mennyivel egyszerűbb magot vetni...
Hát igen, mozgatni, áthelyezni nehéz volt őket. Napoztatni nem is tudtam őket sokat, de pont borult időben sikerült őket kiültetni, így csak egy-két levél égett meg. Sajnos hiába ekkorák, egy hónappal korábbi termést csak fóliában lehetne elérni. Nálam már március elején virágoztak, de nem kötöttek a termések. Ráadásul a fóliának is fűtöttnek kellene lennie, ha már április végén akar az ember termést.
Szóval egyelőre csak a hátrányát látom. Bár nagyon sok virágot hoz már most is, így lehet, hogy több termést hoz később, de én akkor sem fogom újra próbálni jövőre :D. A február végi vetés ideálisnak tűnik.
Én tavaly kezdtem el foglalkozni növényekkel, előtte egyáltalán nem izgatott a dolog.
Vilma paradicsom volt az első magvételem, mert az kis helyen elfér.
Aztán amikor kikeltek a magoncok, elkezdtem utánanézni a neten, hogy hogyan is van ez, és sok oldalt találtam, köztük a cuccost is. Valóban jó oldal. :)
Aztán megtetszett a dolog és vettem paprika magot, macskapirosat és még egyet, nem jut eszembe a neve, olyan kerek, amibe savanyúságot szoktak tenni, káposztát.
Na ezeket fejjel lefele növesztettem, de nem jött be, kevés termés volt rajtuk, talán tövenként 10, de elég kicsik maradtak, nem nagyon fejlődtek.
Meg vettem retek magokat, azokat muskátlis ládákban termesztettem és igen jók lettek, csak hát azok a nyarat nem szerették.
Idén úgy gondoltam, hogy szintén az erkélyen, de nagyobb alkalmatosságokban fogok nekiállni.
Remélem bejön.
Most a retket kihagytam, pedig maradt még pár száz magom.
Épp ezen a cuccoson olvastam a gyökereztetést, tetszik a laza stílusa :-D És a természetes megoldásai is, az a vonal vonz. Tavaly egy biokertésznél láttam amikor ültették a nagy palántákat árokba több ciklusban, ott is egy-két palánta tört minden igyekezet ellenére. Később láttam termő korában is, valami csoda volt.