A kutyás dolgot felelőtlenül beleszőttem, a történetbe és valóban némi magyarázatra szorul, mert többen is kutyával futnak az erdőben.
Az én kutyám egy képzett vadászkutya, bár sosem vadásztunk, de két szezont végigjártunk Babatpusztán a Retriever iskolában.
Ez azért lényeges, mert a vaddisznó és általában a vadak, kutyától sokkal inkább fenyegetve érzik magukat, mint az embertől, hiszen a kutya végülis ragadozó!
Ha a kutya nem tudja, hogy hogyan kell viselkedni a vad közelében(ez tanítható), vagy fajtáját tekintve nem olyan fajta, amelyiknek ösztönös viselkedése szerencsés egy ilyen találkozásnál, akkor bizony lehet belőle baj. Ez nem csak vaddisznóra lehet igaz, mert a szarvas is megfordulhat, ha sarokba szorítva érzi magát, de nem beszélve a rókáról, borzól. Ez utóbbit jobban érdemes kerülni kutyával, mint a vaddisznót.
A lényeg, hogy a kutya minden körülmények között (a vad jelenlétében is) engedelmesen és nyugodtan tudjon viselkedni. Ez megnyugtatja a vadat is.
Szerencsés, ha a kutya olyan fajta (vizslák, retrieverek, pointerek) ami, ösztönösen "állja", "jelzi" a vadat és nem kezdi hajtani. Ezt persze nekik is tanulniuk kell, mert a hajtás ösztöne minden kutyában benne van, de például egy agárnak, vagy egy kopónak megtanítani, hogy ne hajtsa a vadat, sokkal nehezebb. Juhász kutyák is gyakran hajtanak ösztönből, de mint általában a sokoldalú munkakutyák értelmesek és jól taníthatók és meg lehet nekik tanítani, hogy maguktól álljanak meg, a vad jelenlétében.
Ha mindez nem menne, legalább arra mindenképpen meg kell tanítani, hogy ha már elkezdte hajtani a vadat, megállítható, vagy visszahívható legyen.
Ha egy kutya így tud viselkedni, akkor remélhetjük, hogy nem fog olyan konfliktusokba keveredni, aminek vagy ő, de akár mi jelenlévő emberek is láthatjuk a kárát, mert ne feledjük, egy felzavart vad, menekülés közben akár egy embernek is nekirohanhat, ha a kutya éppen arra kergeti, vagy csak arra lát kiutat.
Ha olyan kutyánk van, aki a fentieknek nem tud megfelelni, szívem szerint azt mondanám, hogy erdőbe, csak pórázon vigyük.
Ez egyébként csak így lenne szabályos! Épp emiatt, tudni kell azt is, hogy az erdészek és a vadászok az erdőben nem tesznek különbséget(talán néha nem is tudnak) gazdátlan, életvitelszerűen a vadállományt tizedelő kutyák és a gazda mellől egy hosszabb kergetőzésre megpattant házikedvenc között. Mindkettőt kilőhetik.
Ez nem az erdészek, vagy a vadászok ellen szól, hanem ez a szabály és végül is érthető okokból.
Vadetetők környékén többször láttam kutyatetemet, több gazdát ismerek a környéken, akinek kilőtték a kutyáját és "egyeztettük" már a helyi erdésszel is, hogy úgy vigyem póráz nélkül a kutyámat, hogy ha meglátja a vadat üzni, ki fogja lőni.
Persze én tudom, hogy az én kutyám esetében nem lesz rá lehetősége, de erre ti is gondoljatok!
A látásuk katasztrófa, de a hallás, szaglás annál jobb. Mikor hallom, hogy nem messze matatnak finoman el kell kezdeni zajongani, hogy tudják hol vagy, mert a kis vaksik simán neked szaladnak íjedtükben.
Egyébként soha, semmilyen agresszív viselkedéssel nem találkoztam részükről. Persze nem kell zaklatni, sarokba szorítani, malacokat kergetni, akkor ők is félnek alapvetően, vagy közömbösek. Meg nem kell beképzelni dolgokat, hogy biztos engem követnek, meg akarnak valamit, meg jujj megharapnak, felöklelnek. A magabiztosság itt is előny, ha be vagy tojva, szerintem érzik, ahogy a kutyák is.
az UTMB-n mekkora már, mikor ezek jópárszor csak 1-2 méterre vannak, és csak bambán néznek, vagy épp eloldalognak, ha úgy van kedvük.
Azt hiszem én találkoztam a legtöbb vaddal futás közben. Páty és Budakeszi közt van egy bekerített vadászterület, én csak vadasparknak hívom. Még nem volt olyan futásom arrafelé, hogy ne találkoztam volna szarvassal, vaddisznóval, őzzel, muflonnal. Mivel kicsi területről van szó így előfordul, hogy az egyik végében megugrasztom a szarvasokat és a másik végében megint találkozom velük. Még sosem volt támadásban részem azon a környéken. Nemrég elkészült egy új kerítés, ott egy eltévedt dámbika próbált kitörni és nekiment a kerítésnek párszor. Brutálisan csattogott az agancsa a kerítésen. Elég rémisztő volt.
Nálunk Zalában nagyon sok a vad. Legtöbbször szarvasokat és őzeket szoktam látni, vaddisznót és rókát ritkán. De ma ... futok egy szűk kis ösvényen, s mozgást hallok előttem. Gyorsan megálltam, hátha láthatok valami vadállatot. Az erdő az ő otthonunk, én csak vendég vagyok, így igyekszem nem zavarni őket. Egy vaddisznó ment át előttem az ösvényen balról jobbra. Kicsit mögötte meg két csíkos malacka. Nem távolodtak el túlságosan mert hallottam, hogy járkálnak meg jóízűen röfögnek. Vártam. Jöttek visszafelé. De már 3 vaddisznó meg 6-8 vadmalac. Egy szempillantás alatt nyilvánvalóvá váltak az erőviszonyok, hol is van a túlerő. De nem vettek észre, pedig alig 20 méterre voltak előttem. Ráadásul piros ruhában is voltam, de akkor ott nem volt kedvem a torreádor szerepét játszani. :-) Lassan elvonult a csorda. Én még vártam kicsit és folytattam az edzést. Kicsit később visszagondolva rá jól cselekedtem, hiszen a mondás is úgy tartja: "Sok vaddisznó futót győz!".
Én tatai vagyok. Tudnam keresni futók amig Kabóca Tatan van. A 16 éves lanyom edzője jó lenne pl. - nem tudom mit tud fútni most, de par éve futott 2.35 maratont. Ha kell segitség, hivj fel 06 30 520 6228
én a tatait tudnám vállalni augusztusban, terveim szerint közel egy hónapi azon a környéken leszek... és napi 1-2 órára rá is érnék. De attól félek én nem lennék annyira gyors Kabó mindennapos edzéseihez....
Off-topik de azért próbálkozom... aszfaltfutás-kompatibilisek és időmilliomosok figyelmébe!
Kabóca szeptember 9-én maratont fut a londoni paralimpián. A kísérője, Varga József gerincsérv miatt sajnos már szinte biztos, hogy nem tud vele tartani. Bár a londoni szervezőbizottság tud brit kísérőfutót biztosítani neki, a hátralévő 3 hónapra is edzőpartnerre lenne szüksége, különös tekintettel két, egyhetes edzőtáborra az alábbi időpontokban:
Július 16-22.
Augusztus 13-19.
A júliusi helyszíne még kérdéses, Tata/Szekszárd/Mátraháza, az augusztusi biztos, hogy a tatai olimpiai edzőtábor.
Aki ráér, jelentkezzen, a költségtérítés teljes, csak jönni kell, futni, futni.
Ezen kívül lenne még néhány aszfaltos verseny, ahol szintén jól jönne kísérőfutó, de ezek még nem fixáltak.
Előre is köszönjük a lelkes önkéntes jelentkezését!
Nyulak úton futását én is tapasztaltam, sőt volt olyan is hogy úgy kellett rászólnom hogy induljon már el és akkor is csak "kocogott" egészen addig míg el nem érte a megszokott ösvénykéjét, csak ott fordult be a fák közé:).
Amerre én járok inkább szarvas van meg őz. A szarvasok is volt hogy 10m-en belül engedtek és párhuzamosan kocogtak velem a sűrűben, hát ilyen közelről ölég nagyok!:)
Nem tudom hogy a benne lévő plusz anyagok (pl kreatin, meg ez a CRX keverék) mennyiben jók/rosszak futás közbeni szénh. töltésnél... nekem elég rosszul hangzik ez a "bedurranás" meg ilyesmi ígéretek...
Na ja, woodford greenben én sem lepődtem meg ha a fejüket sem fordították felém miközben elmentem mellettük, de azért az Érd-Biatorbágy - Sóskút háromszögben ennyire mégsem háziasodhattak! A londoni rókák tényleg egy külön faj :)
Bár mostanában nálam a nyulak viszik a prímet akik beköltztek a mezőkről az erdőbe, de annyira nem alkalmazkodtak az új élettérhez, mert ha meglátnak akkor is csak és kizárólag a dózerúton egyenesen hajlandóak futni, még véletlenül sem tünnek el minél hamarabb a fiatalosban. Sebaj, így hosszabban láthatom őket, úgy is sokkal gyorsabbak mint én.
Van am meg a varosi roka "alias" urban fox. Na vele talakozhatsz Londonban mindenfele. En is azt hittem eloszor, hogy veszettek, de egyszeruen csak hozzaszoktak az ember kozelsegehez es atszoktak kebabra, curry-re meg fish and chips-re :) TAlan csak az Oxford street-en nem latni oket, de azon sem lepodnek meg, ha ott istalalkozzott mer veluk valaki. Furcsa hely ez az Anglia no.
Utolagos gratula a Matra88,115 resztvevoknek. Jovore nalam piros betus datum lesz. Juteszembe van mar 2013-as datum?
Nekem már volt élményem "zizis" kocával is, azt azért kihagytam volna, kutyásoknak meg különösen nem ajánlom, mert az egyik kutyám egy vaddisznó harapás után lett ekcémás egy életre és még mindig hiszem hogy ezzel még jól is jártunk.
Persze ez sok év futás alatt összesen két eset, ráadásul mindkettő igencsak régen volt. Azért ha összeakadok vaddisznóval, le nem veszem róluk a tekintetem és szépen elkerülöm őket (ők is engem). A rókákkal már kicsit bajban vagyok, mert volt hogy nem igen akart "elmenekülni" amiért az ugrott be hogy ez biztos veszett.
Összességében azért elmondható hogy csak kivételesen szerencsés helyzetben tudunk közel kerülni ezekhez a vadonélő állatokhoz, főleg akkor ha a szél szembe fúj és nem trappolunk nagyon. Ezek mindig nagyon jó élmények és feltöltődök tőlük.
Idén is elmegyek a velem utazóknak és akkor már természetesen mindenkinek felkínálom a lehetőséget hogy hozok Tyvek vízálló nadrágot, amit elfogadnak az UTMB/CCC/TDS-n.
Már épp akartam írni, hogy egyetlen latin közmondást tudok:
Alea iacta est
Mire rájöttem, hogy ezeket is:
Carpe diem
Cogito, ergo sum
Nomen est omen
Veni, Vidi, Vici!
Ezeket meg most találtam :))) - Lupus in fabula (- Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik (szó szerint A farkas a mesében van). Köznyelvben gyakrabban: Emlegetett szamár.)
Engem is felettébb érdekelt a kérdés, hogy kell-e tartani a vaddisznóktól, főleg, hogy leginkább egyedül futkározok, ezért megkérdeztem egyszer unokatesómat erről, ő erdész.
Azt mondta teljesen nyugodtan, hogy nem kell félni tőlük egyáltalán. Nem bántanak. A koca lehet zizis, ha kölykei vannak, de igazából az sem bánt. Ha távolodunk tőlük, nem feléjük megyünk, akkor pláne nem.
Azért nem tartom kizártnak, hogy az első találkozásnál frászt hoznák rám.
Őzikével már Edvi Illés úton is találkoztam egyszer este, keresztülszaladt előttem. Meg a HHH-n is nappal.
