eppen most vadoltad meg hogy "tomegmeszarlast" rendez, holott semmi ilyesmi nem tortent. A Suzukis akkor is meghalt volna ha egy masik ugyanilyen Suzukival utkozik.
Azert meg ne doljunk elegedetten hatra, meg 2016-ban is igaz volt, hogy novekedett a fosszilis alapu elektromos energiatermeles. Tehat ott ahol elvileg a legkonnyebb a megujuloknak meg ott sem kepesek kiszoritani a fosszilist. Ez remelhetoleg hamarosan atbillen, de azert vilagviszonylatban nagyon az eleje a dolognak.
Szerintem csúcsra nemigen lehet a szó valódi értelmében számítani.
A megújulók térnyerésével kialakuló kínálati piac stabilizálja az árakat és részben a felhasználást is, ha a politika nem tapos bele valahol.
Az elkövetkező néhány évtizedben SZVSZ két ellentétes folyamat eredője lesz a fogyasztás.
Egyik a növekvő motorizáció és energiaszükséglet, másik a fosszilisektől való egyre kisebb függőség. Ez egy hullámzó platót fogy szerintem eredményezni, még egy két évtizedig egyre enyhébben emelkedő, azután gyorsan csökkenő trendvonallal.
Ezen belül bizonytalansági tényező a szénfelhasználás, amit ha adminisztratíve korlátoznak, akkor az átmenetileg növeli a szénhidrogének volumenét.
Ha végtelen sok a napelem, akkor sem fognak fény nélkül termelni, azokra az időkre tárolni kell.
A nulla a napelem, akkor meg nincsen mit tárolni a végtelen kapacitásban a napsütésben sem.
A probléma felvetése inkább az elgondolkodtató, hogy a termelő és tároló kapacitásokat egymással össze kell hangolni, különben diszfunkcionális lesz a rendszer.
A helyi solartermeles + helyi_halozat + tarolgatas (akkuban, vagy kemiai modon) összköltsege sokkal alacsonyabb lehet, mint a "nagy halozaton" törtenö logas.
A többszöröse lesz, még elvileg sem lehet alacsonyabb.
Pontosan. És legfőképp nem azért haltak ki, mert egyre nagyobb testükkel egyre többet legeltek és letarolták a növényzetet. Ha így lenne kihaltak volna egy-két évtized alatt. A természetes szelekció arról is gondoskodik, hogy ne maradhassanak fenn "gyilkos" fajok, amelyek túl eredményesek a többiekkel folytatott küzdelemben. Az ökoszisztémában a vadász és a zsákmány tökéletes egymásrautaltságban van, ebből csak külső behatás billentheti ki.
Valóban nem, de ha statisztikailag van olyan autóosztály amelyik a saját utasvédelmében jeleskedik ugyan, de tömegmészárlást rendez az utakon, a közlekedés vétlen résztvevői között, más típusokhoz képest kiemelkedően többet, akkor szerintem igenis felmerül a gyártói felelősség is.
Egy eszköz akkor veszélyes, ha csak a környezetét gyilkolja, a használóját nem.
Újra mondom nem, ez nem igaz... sőt ellenkezőleg. Az ökoszisztéma attól ökoszisztéma, hogy a rendszer kvázi egyensúlyban van. Ha nem így lenne egyetlen ökoszisztéma sem maradhatna fenn százezer, millió évekig, villámgyorsan összeomlana.
A dínók nem azért haltak ki mert megváltoztatták a környezetük.
Hamarosan a legtöbb áramszolgáltató úgy fogja érezni magát, mint a meglepett látogatók a Jurassik-parkban.
Nincs ebben semmi rendkívüli - az emberi hozzáállás az újhoz csak ismételgeti önmagát.
A klasszikus áramtermelők pont úgy legyintettek (kacarászva) a megújulós kísérletekre - mint az ICE-gyártók a kezdeti EV-bénázásokra, vagy az egykori vitorla-gyárosok az első, megbízhatatlan, pöfögő gőzhajókra.
Olvastam egy korabeli (very early '60s) szakcikket valamelyik akkori nyugati (Siemens, Philips, már nem emlékszem) elektronikai óriás mérnökeitől, amibe kb. ez állt:
"A félvezetők, ezen belül a tranzisztor egy remek dolog, nagyon hasznos és jópofa dolgot lehet velük csinálni, pl. zsebrádiót, meg ilyesmiket.
Arra viszont senki ne számítson, hogy komolyabb, ipari alkalmazásra valaha is alkalmasak lesznek.
Például a mérőműszereknél a tranzisztor soha nem fogja kiváltani az elektroncsövet - hisz tranzisztorral mérőműszert építeni az olyan lenne, mint gumiból készíteni mérőszalagot"
Berakhatott volna 10 db 10000lovas motort dízel-elektromosan. Ekkora hajók amúgy is általában 3-4 hajócsavarral üzemelnek, nem egy giga motorral, és egy propellerrel. A sokkal kevésbé túlélős.
Gőzüzemnél nem a gépek súlya a gond hanem a hatótávolság. Az alacsony hatásfok miatt sokkal több üzemanyag kell azonos távra. Érdekességképp egy dunai tolóhajó átlagosan 2000-2400lovas és 400l/h-t fogyaszt. Ha 8km/h jön felfelé akkor 50l/km-t fogyaszt. A hajó saját vízkiszorítása jellemzően kb 5-600tonna. Ebből 100-120000l gázolajtank . Azt egy mentőcsónak egy anyahajóhoz képest...
Az atommeghajtás főleg a hatótávolság miatt előnyös, mert valós háborús helyzetben nagyon nehéz logisztikázni az irdatlan mennyiségű olajat, amit egy ilyen góliát zabál.
Sajnos ey a Spanyol Katakan historia nem jol alakul a fele Katalan nem akar ki válni, lesz egy nagy "csendes" tüntetés aszem vasárnap remélhetleg incidens nélkül
Jajj de jó kis topikot találtam. Igazán bizsergető érzés volt elolvasni pár kommentet a legelejéről 2004-ből, pár mennyire eltalálták mi fog történni, míg mások oltári nagyot tévedtek. :D
Na szóval amilyen témában kutakodtam éppen az pedig az olajhozamcsúcs, aki tudja nagyjából mikorra várható vagy esetleg már túl is vagyunk rajta az írjon, igyekszem minden információt összeszedni a témában.
Amikor egy komolyabb természeti katasztrófa túlságosan kibillenti a rendszert az egyensúlyából az már nem képes többé visszaállni, a túlspecializálódás miatt.
Pl. a megnövekedett meret miatt (egyes dinok erre specializalodtak, ezzel ertek el biztonsagukat) a 10-20-30 tonnas kolosszusok csak akkor tudtak megelni, ha naponta a testsulyuk 8-9%-nak megfelelö mennyisegü növenyt talaltak. Amikor a meteorit becsapodott, akkor evekig csak a növenymennyiseg töredeke "termett" ... amit nem birtak ki. A krokodilok viszont mosolyogva (gyakorlatilag agy nelkül) vagy 120 millio eve kepesek tulelni minden valtozast).
Pl. mar 2017 oktobert irunk ... es igy nezett ki a megujulok termelese az elsö 9 honapban. Hat ez minden, csak nem kibirhatatlanul fluktualo. Az oktoberi adat azert ilyen magas, mert az elmult nehany napban igen sok szelenergia keletkezett ... honap vegen valszeg maskent nez majd ki.
A termelési görbék egyértelműek, korábban már ezerszer kitárgyaltuk, télen bármikor lehetnek akár egész hetes intervallumok is, amikor egész egyszerűen nem lehet értékelhető mennyiségű energiát várni a napelemektől, ...
Kb. ugyanennyiszer targyaltuk ki azt is, hogy aki magas megujulo aranyra keszül, annak ki kell hasznalnia az összes megujulo energiafajtat ... sötmitöbb, annak az egymashoz viszonyitott aranya is fontos. Kb. szinten ezerszer raktam be eddig annak a szimulacionak az eredmenyet, amely a 2050-es varhato megujulo resource-okra szimulalta a 2006-2009-es idöjaras ismert adatait. A soxor berakott kulcsabra lenyege, hogy barmennyire is nem tetszik 1eseknek, de az ev 8760 orajabol "mindössze" ~3000 oraban kell majd szabalyozott teljesitmenyt a rendszerhez adni (residual load). Azt is beraktam, hogy a maradek ~5500 oraban pedig a megujulokbol tultermeles keletkezik, amit fel lehet hasznalni megujulo energiakonzervek keszitesere is (metan, metanol, ethanol, biogaz, mümetan, hidrogen, ... formajaban).
Azt is beraktam vagy 100-szor, hogy a residual load eloszlasabol arra lehet következtetni, hogy 20-30 GW igenyelt teljesitmenyre mindössze nehany 10, vagy nehany 100 oraban lesz egyaltalan szükseg ...
Nomeg azt is irtam, vagy 50*, hogy a kiegyenliteshez egy ~90 TWhth-s pufferre lesz szükseg (Nemetorszag saccolt evi ~550 TWh villamosenergia felhasznalas). Ez a puffer a gazhalozat, gaztarolok formajaban ma is rendelkezesre all. Nem csak eppen eppen, hanem a gazhalozat tarolasi kapacitasa a mai napon is ennek kb. a haromszorosa. Aztan, hogy 2050-ben fosszilis metan, vagy mümetan kerül bele, esetleg reszben hidrogen ... hat azt nem lehet egyelöre megmondani. A 90 TWh azt jelenti, hogy a szabalyozott energianak evi ~50-55 TWhe-nek kell lennie, ami az összfelhasznalas kb. 10%-a.
