Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A tótvázsonyi tárolót őrzik, ha elkapnak megdádáznak. Nem tudom a lőtér aktív-e még, de javasolnám inkább a BARS 504-et a Hajagon, amíg még megvannak a tornyok.
Üdv mindenkinek! Meg tudná valaki mondani hogy Veszprémben hol volt pontosan az orosz 13-dik harckocsizó hadosztály laktanyája? A Googl Erth-ből nem derül ki!
Nagyatádon 1987-ig a 63. gépesített lövészezred (a 8. gépesített lövészhadosztály, Zalaegerszeg alárendeltségébe), a 69. harckocsi ezred (a 9. gépesített lövészhadosztály, Kaposvár alárendletségébe), egy személyi tartalékképző ezred, valamint az MN Fegyelmező Zászlóalj települt. 1987-től a 63. gépesített lövészdandár, az MN Fegyelmező Zászlóalj, egy személyi tartalékképző dandár és kettő egészségügyi osztag volt.
Az egykori katonavárosból 2001-ben távozott az utolsó alakulat. A helyőrség története feldolgozásra került és ez képezi a helyőrség laktanyáiról és az itt állomásozott alakulatokról feltüntetett információk alapját.
Petőfi Sándor Laktanya (külső laktanya)
A Somogy megyei Marcaliban 1950-ben kezdték el a külső laktanya építését, amelybe egy év múltán költöztek az első katonai alakulatok. A laktanya 1980-ban közel 38 hektáron terült el, 1500 fő sorállomány befogadóképességgel. Az utolsó katonai szervezet 2001. március 31-én költözött ki a laktanyából. Ezzel a dátummal szűnt meg a Honvédség az egykori helyőrségben.
17. Lövészhadosztály Parancsnokság (Pf. 7203) 1951. októberében Tabról diszlokál a III. hadtest kötelékébe tartozó magasabbegység Marcaliba., majd 1953 –ban Kaposvárra helyezik. Akkori parancsnoka Reményi József ezredes látta el a laktanya és helyőrségparancsnoki teendőket is.
32. Lövészezred (Pf. 7756) 1951 októberében helyezték a belső laktanyából a külsőbe a 17. lövészhadosztály kötelékébe tartozó ezredet, melynek parancsnoka Bíró László őrnagy volt. Az ezredet 1952. decemberében Lentibe helyezték át.
18. Légvédelmi Tüzérosztály (Pf. 7231) A 32. Lövészezreddel együtt költözött a külső laktanyába a tüzérosztály néhány alegysége, míg a többi Nagykanizsán állomásozott. Az alakulat önállóssága 1954-ben megszűnt, a honi légvédelmi csapatokhoz szervezték, 1956-ban pedig végleg elvonultak.
42. Harckocsi Rohamlöveg Zászlóalj (Pf. 7290) 1951 őszén Tamásiból költözik az alakulat a laktanyába. A zászlóaljat 1952-ben ezreddé szervezték, majd 1953-ban visszatért zászlóalj szintű szervezetre. 1957-ben felszámolták. Parancsnokok: 1951-1952 Szabó László százados 1952- Gugolya István őrnagy
57. Önálló Felderítő Század (Pf. 7842) A hadosztály parancsnoksággal együtt érkezett és távozott az egység, melynek parancsnoka Hodosán Imre főhadnagy volt.
2. Önálló Aknakutató Zászlóalj (Pf. 2244) 1955. tavaszán Keszthelyről helyezték Marcaliba az MN műszaki főnökének közvetlen alárendeltségében levő, hadrenden kívüli zászlóaljat. Parancsnoka ekkor Putnai József alezredes volt. 1956-ot követően a zászlóaljat több helyőrségbe is települve (Szentendre, Szombathely) 1958. őszén Ercsi helyőrségbe helyezték.
20. Tüzérezred (Pf. 8284; 1966-ig Pf. 5947) Az ezredet 1957. április 01-én Zalaegerszegről helyezték Marcaliba, mint 9. gépkocsizó lövészhadosztály közvetlen alakulatot. Az ezredet 1987-ben számolták fel.
Parancsnokok: 1958. Tóth Sándor százados 1958-1961 Balogh László őrnagy 1961-1963 Koleszár Sándor alezredes 1963-1969 Faragó István alezredes 1969-1978 Szabó Tóth József ezredes 1978-1984 Hornok József ezredes 1984-1987 Bátor Ferenc alezredes
Pf. 2872. Az egység 1957. február 15.-én Marcaliban alakult. Feladata a Dunántúlon felszámolásra került csapatok haditechnikai anyagainak rendezése, kijelölt gyűjtőhelyekre történő továbbítása volt. A feladat elvégzését követően 1957. július 31.-én felszámolták.
Parancsnokok: 1957. május 31.-ig Poller István százados 1957. július 31.-ig Stáb István főhadnagy
Önálló Vezetéképítő Híradó Zászlóalj A zászlóalj "M" törzsét 1961. őszén Vácról helyezik Marcaliba. Az 70-es évek második felében Sárdbogárdra költözött.
300. Fegyverjavító Műhely (Pf. 8911) 1963. augusztus 01-én helyezték Orosházáról Marcaliba. Az önálló alegységet 1985. február 28.-án megszüntették és beolvasztották a zalaegerszegi zászlóaljba.
Parancsnokok: 1963-1964 Király János őrnagy 1964-1966 Buknicz János százados 1966-1976 Kovács József őrnagy 1976-1977 Ruzsás Lajos mk. főhadnagy 1977-1979 Kőrösi András főhadnagy 1979-1985 Kisantal Imre őrnagy
44. Tóth Ágoston Tüzérdandár (Pf. 5079) 1963 –ban helyezik Szolnokról Marcaliba az alakulatot. 1966 őszén az ezredet az MN 5. Hadsereg közvetlen tüzérdandárrá szervezik, hadrendi és fedőszáma változatlanul hagyása mellett. 1987 márciusában a dandár hadsereg közvetlen alárendeltségből az 1. hadtest /Tata/ alárendeltségébe került. Szervezet többször változott. 1992-1995 között előkészítő törzs szervezettel működött. 1995. november 15.-én előkészítő részleg szervezettel a 27. Magyar Bálint Páncéltörő Ezred előkészítő törzsébe szervezték. A tüzérdandár 1997. augusztus 31-ével Kiskunhalas megalakítási helyőrséggel ezredszervezetre tért át. A hadrendből való végleges törlése 2001-ben következett be.
Parancsnokok: 1963-1964 Gazdag István őrnagy 1964-1968 Katona Imre alezredes 1968-1972 Gősi Ferenc alezredes 1972-1978 Bernáth Béla alezredes 1978-1984 Raposa Lajos ezredes 1984-1995 Hornok József ezredes
27. Tarackos Tüzérosztály (Pf. 6043) A tüzérdandár alárendeltségében, de önálló osztályként itt alakult meg 1966. szeptember 15.-én. 1987. márciusában önállósága megszűnt, de továbbra is a tüzérdandár kötelékében maradt, mint 1. ágyútarackos tüzérosztály.
Parancsnokok: 1966-1968 Tóth István alezredes 1968-1975 Horgosi Dezső alezredes 1975-1981 Tóth Zoltán alezredes 1981-1982 Horváth Mihály százados (mb. pk.) 1982-1985 Kiss László őrnagy 1985-1987 Szentes István őrnagy
43. Tarackos Tüzérosztály (Pf. 7025) 1966. szeptember 15.-én a tüzérdandár önálló osztályaként alakult meg. Átfegyverzése után a hadsereg egyetlen D-20-as önjáró ágyútarackos tüzérosztályává változott. Az önjáró tüzérosztály 1987 márciusában a hadseregközvetlen 10. tüzérdandár kötelékébe Várpalotára lett áthelyezve.
90. Sorozatvető Osztály (Pf. 1971) 1971. október 01-én Marcaliban alakult meg a tüzérdandár önálló osztályaként. Az osztály önállósága 1987. márciusában megszűnt, de továbbra is a tüzérdandár kötelékében maradt. 1992. márciusában kivonták a dandár alárendeltségéből és áthelyezték Tapolcára.
Parancsnokok: 19771-1977 Bistyák Dezső alezredes 1977-1987 Varga József alezredes
75. Egészségügyi Ezred Parancsnokság 1982. december 01-én alakult Marcaliban keretállománnyal. "M" törzsfőnöke Vági János százados Az alakulatot 1987-ben Nagykanizsára helyezték.
67. Önálló Tüzér Felderítő Osztály (Pf. 4957) 1985. január 01.-én alakult meg hadseregközvetlen alakulatként. "M" törzsfőnöke Nagy József őrnagy. Az osztály 1987 márciusában Várpalotára helyezték.
20. Gépjárműjavító Műhely 1987. márciusában alakult Marcaliban keretállománnyal. 1990 márciusában felszámolták.
Parancsnok: 1987-1990 Geiszbühl Tibor főhadnagy
27. Magyar Bálint Páncéltörő Ezred Előkészítő Törzs A belső laktanya megszűnésével 1990. március 01-én helyezik át a külső laktanyába. Az előkészítő törzs állományába szervezték békeidőben 1995. november 15.-vel a 44. Tóth Ágoston Tüzérdandár előkészítő részlegét. A páncéltörő ezred 1997. augusztus 31.-én felszámolásra került.
Törzsfőnök: 1990-1997. ápr. 04. Gíber Tibor alezredes 1997.ápr.04.-1997. aug. 31. Kavasánszki László alezredes (mb. TÖF)
MH 2. Kijelölt Állandó Raktár (MH 2. KÁR) 1995. november 16.-án Marcaliban alakult és 1997. április 30.-ig működött.
Parancsnok: 1995-1997 Búzás János mk. alezredes
MH "Tápió" Fegyverzettechnikai Ellátó Központ 2. Inkurrencia Tároló Raktár 1997. március 01.-én alakult Marcaliban. 2000. február 28.-án megszüntették, majd május 01-én ismét állománytáblát kapott. A beosztások feltöltésével május 15.-én állt fel. Véglegesen 2001. március 31-én szűnt meg.
Parancsnok: 2000-2001 Búzás János mk. alezredes (2000. szept 01-okt.31) Fázer János ka (mb.)
Hunyadi János Laktanya (belső laktanya)
A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. A laktanya 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A laktanya helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac található, valamint a volt tiszti-étkezdében működik a Helyőrségi Klub.
36. Műszaki Zászlóalj (Pf. 8091) Az 1950-ben Győrben alakult zászlóalj 1953 októberében költözik Marcaliba. Az alakulat ekkor a keszthelyi hadosztály keretében, később a zalaegerszegiben működött.
Parancsnokok: 1953-1955 Berta Ferenc főhadnagy 1955-1956 Varga Tibor őrnagy 1956 Nagy Ferenc százados TÖF (mb pk.) 1956 Rudasics László főhadnagy 1957 Nagy Gergely főhadnagy 1957-1959 Gilicze Ferenc százados 1959-1965 Csarnai György őrnagy 1965-1968 Hutter Béla őrnagy 1968-1971 Vass Vince őrnagy 1971-1977 Naqypál József alezredes 1977-1980 Magyar Rezső őrnagy 1980-1984 Jákó Gyula mk. őrnagy 1984-1987 Kondor Lajos őrnagy
92. Műszaki Zászlóalj (Pf. 7274) A zászlóalj 1953 –ban költözött Marcaliba Bajáról, rövid Balatonboglári kényszerpihenőt követően. Az alakulatot 1956 november 01.-vel megszüntették. Az alakulat a kaposvári hadosztályparancsnokság alárendeltségében működött.
Parancsnokok: 1953-1955 Csarnai György főhadnagy 1955-1956 Berta Ferenc főhadnagy
27. Magyar Bálint Páncéltörő Tüzérezred (Pf. 7666) Az 1950-ben Nagyatádon alakult páncéltörő tüzérosztály Nagykanizsáról költözött ezredként 1987 őszén a belső laktanyába. Parancsnoka Bátor Ferenc alezredes volt. 1990-ben a belső laktanya megszűnésével – már mint előkészítő törzs -költöztek a külső laktanyába.
Kérdésem volna. A közeljövőben barátokhoz megyünk látogatóba Veszprémbe. Tervezek egy rövid bunker túrát, de az idő rövidsége miatt egyre lesz csak időm.
Melyiket érdemesebb megnézni a közelben?
A nagyvázsonyi tárolót vagy a hajmáskéri harckocsi támaszpontot?
A tárolóhoz egyáltalán be lehet jutni? Én azt hallottam korábban, hogy ezt a mai napig őrzik...
Nem szeretnék balhét...
Akik jártak esetleg itt is, ott is javasoljatok valamit...
Elég sügér vagyok a témához, de kérdéseim lennének bőven. Bemutatkozó kérdésem az lenne, hogy hol találok arról információt (vagy esetleg valamelyikőtök röviden meg tudja válaszolni) hogy a hadsereg milyen céllal települt Marcaliban?
Van a 68-as út mellett egy laktanyájuk ami már inaktív, jelenleg elfekvő raktár, csak egy katonai relikviákat értékesítő bolt üzemel ott, illetve volt (már magántulajdon a terület) egy lőszerraktáruk a főúttól kb 500m-re. Volt még egy területük amin most egy naaagy angol érdekeltségű hipermarket terpeszkedik. A terület "védelmét" látták ott el, vagy volt(ak) ott települve esetleg különleges feladatokat ellátó egységek is? Előre is köszönöm!
Alapvetően tudni kell, hogy a Csepel Művekben kevés un. kihalt terület van. Minden terület valakinek a tulajdona, magánkézben vannak, még ha esetleg elhanyagolt, vagy romos is, több mint 150 tulajdonos van.
Valaha 35 ezer embernek adott munkát a cég, most jó ha egy tized van melós.
Sok olyan terület van, ahova anno simán be tudtam menni, most sok helyet komoly fegyveres őrök vigyáznak pl : fémmű, ahol minden rézből van.
Az un. fácános rész elég elhagyatott, és a hátsó déli terület is, valamint a volt széntér, de mondom minden valakié. Senk földje nincs, de ha ismered a területet, akkor sok édekeset lehet látni.
Néhány évet lehúztam ott és olyan beosztásokban, hogy kevés az a hely ahova nem jutottam el. Ráadásul Apám az erőmű vezérigazgatója volt, így a név miatt is sok ajtó megnyílt.
Néhány érdekesség :
-A gyári rendelőintézet Budapest egyik legjobban felszerelt ilyen intézménye volt
-Rendezőpályaudvara nagyobb mint a ferencvárosi
-Teljesen önellátó volt minden energiából
-A dolgozókat, valamint csepel lakosságának jó részét el lehetett helyezni a bunkerekben.
Ma is dolgozik még ott olyan cimbora, aki a háborúban is már ott volt. Sok érdekeset mesélt Ő is, és láttam több olyan gyár vagy üzem szétesését, szétverését, ami régen nagy névnek örvendett.
-Csőgyár
-Csőkarima kovácsüzem
-Nagykalapács üzem
-Kerékpárgyár
-Öntödei üzemek
-stb.
És még egy érdekesség :
A csepel művek közüzemi hálózatáról, vagy föld alatti létesítményeiről nem maradt fenn egyetlen térkép, vagy komolyabb leírás, minden megsemmisült a háborúban. Aki ismeri a területet alul-felül, az csak tapasztalatból ismerheti, és nagy kincs !
Ha a guglin megnézed, azon viszonylag friss kép van. A korábbi állapothoz képest szinte kiürült a placc, de néhány helikopter még van, meg talán valamim 100 darab rakéta.
Ha már szóba került, a Csepel Művek kihalt helyeire mennyire szabad a bejárás? Modellfotósok járnak oda csajokat fotózni a romokon és azt mondták, hogy az őrök azért képesek különbséget tenni a kíváncsiskodók és a fémtolvajok között...
Tudjátok ez azért szomorú, mert Én ott voltam amikor azokat a bázisokat építették, 87 februárban mezőfalváról szereltem le. Mondjuk oda büntiből kerültem a HM3 ból, mert egyszer elkéstem a kiálással, de Mezőfalván meg az építők pk sofőrje lettem.
Szóval szomorú, hogy 87 körül lett átadva az egész dolog, és még csak 23 év telt el, de már minden romokban áll az akkori csúcstechnológia után...
Mezőfalván készültek a képek, az egykori Vega légvédelmi rakétabázison. A jelenlegi állapotot nem ismerem, de feltételezem valami hasonló lehet a helyzet napjainkban is.
