A tökfőzelékbe nem föltétlenül kell kapor (bár azért azzal jobb), tárkonnyal lehet helyettesíteni. A palóclevesben meg sok-sok petrezselyemzölddel. Ilyen dilikben profi vagyok, mert asszony rokonságában mindenki kaporgyűlölő :) (Ő maga pedig a borókabogyót utálja, annak a helyettesítője a koriander.)
Nálunk a kelkáposztafőzelék egytálétel bennefőtt zsíros hússal és krumplival.
Amúgy a tök kivételével minden főzeléket szeretek, hidegen, magában is. Vénségemre megszerettem a spenótot és talán a sóskát is, ezek ifjabb koromban nagyon nemszeretem kategóriás kaják voltak.
És mivel proli ízlésem van, nem ragaszkodom az önmagával sűrített főzelékhez, mehet bele rántás, habarás.
Utálom a kaprot, úgyhogy tökfőzelék kizárva, de a férjem meg a sertéspörköltes variációért rajong. Szerencsére csinálnak náluk a kantinban, mert nálam kapor nem járt soha, és nem is fog. :) (És évekig Kapor utcában laktam!)
A spenót nekem + húsnemű és + krumpli, mindkettő kell. A spenótot eleve csak azóta eszem meg, mióta ettem egyszer nagyon rég Ausztriában olyan leveles köretet (Tafelspitz-hez), ami nem a magyar trutyi volt. Azóta a trutyi is megy. :)
A kelkáposztát anyám úgy csinálta, azt hiszem, hogy kuktában, hogy nagy és nem szétfőtt krumplik voltak benne, és sült sertés(szín)hús járt hozzá. Nagyon szerettem így.
Szerintem a tökfőzelék a legjobb fasírttal, ezek nagyon egymásnak vannak teremtve, a spenót pedig halrudacskával vagy tükörtojással. A kelkáposzta viszont tényleg nagyon megy sült húshoz.
Látszik, hogy nem vagy háborús gyerek, na meg az ötvenes évek nyomorát se élted át. Akkoriban nem volt mese. Örültünk ha volt mit enni. Valószinű innen ered nálam a húst hússal evés.
Gyerekkoromban a hús vagy más feltét nem érhetett hozzá a főzelékhez, külön tányérra kellett tenni. Már nem vagyok olyan finnyás, de most is szívesen tálalom külön. Szebben néz ki, jobban beoszthatóak a falatkák.
Én a zöldborsófőzeléket, a sóskát és a(z anyám-féle) kelkáposztát szerettem. De ehhez hozzáteszem, hogy nálunk húsnélküli főzelék nem létezett, üresen / tojással / bundáskenyérrel nem ettem volna, és most sem enném egyiket sem. Azaz inkább köretnek tekintem. :)
Felnőttkoromra megszerettem a spenótot is. (Persze húsneművel és krumplival. :D)
Ő mindenevő. Megeszi a sóskát, spenótot, tököt, édesburgonyát, sütőtököt, Nem nagy mennyiségben, de sziinte mindent megreszik. De ha eléraknak kockára vágott gyümölcsöt, kalácsot,kiflit, vagy perecet, akkor a lisztes cuccokért nyúl először. 1 éves volt a hétvégén.
Mára csináltam thai gombalevest kókusztejjel, sok galangával, kafir limeal( utóbbiakat találtam a spájzban jól eldugva.) Nagyon finom lett!!
Se gyerekként se felnőttként nem lelkesedem a főzelékekért. Húst hússal szeretem, ami nyilván rendkívűl egészségtelen, de mint a példa mutatja, vannak kivételek.:-)
Tegnapi lázzal járó hasmars miatt nem csak leves, de hús is maradt bőven, így ma is húsleves és hús lesz az ebéd.
Ez azért elég nagy hülyeség volt :) Én biztos, hogy világéletemben szerettem a tököt, spenótot és sóskát és a gyerekem is szereti mindhármat. (Én még a finomfőzeléket és a zöldbabot is, ezekben a kiskorú nem osztozik.)
Holnap jön az unokám, tehát csináltam némi ételválasztékot. Főztem isteni tökfőzeléket( nagyon szereti), rakott kelt, thai gombalevest kókusztejjel, és van némi máról maradt paprikás krumpli. Remélem elégedett lesz:))
Ma tegnapról maradt mézes mustáros csirkecombok. Miután nem kaptam leveshúst szombaton, holnaptól lesz néhány napig húsleves és a rengeteg benne főtt hús esetleg valami mártással. Ilyet még nem éltem meg, hogy szombaton egyszerüen kifosztották a hentesemet. Hosszú sor állt már délben. gondoltam vissza jövök délután. Akkor már csak hárman voltak előttem, de marhahús csak a szuperdrága fajtából volt, ami levesnek nem is alkalmas. Állítólag leveshús már délben se volt.
Az enyém erdélyi recept. Nálunk mindenki nagyon szereti.
1 rész padlizsán (ami lehet ugye 1-2-3 kg)
1 rész pritamin paprika, (vagy mindenképp édes paprika, pl. télen kaliforniait használtam)
1/2 rész paradicsom (téli verziónál lehet konzerv is)
1/2 rész hagyma
1/2 rész fejtett bab (télen van mirelit fejtett bab) , vagy, van aki gombával készíti.
só ízlés szerint, kevés cukor is kell, néhány babérlevél
3 dl olaj
Az eredeti recept szerint a padlizsánt megszurkáljuk, sütőben vagy parázs fölött megsütjük, a belsejét kikaparjuk, fakéssel összezúzzuk. Szerintem a mai késeknél nem kell félni, hogy elszínezi, nem szoktam kultikus fakéssel aprítani.
Kicsit másképp készítem. A padlizsánt megpucolom, összevágom, és nagy vasserpenyőben olajon sütöm, amíg szép sült színe lesz.
Az apróra vágott hagymát szintén lesütöm olajon egy másik edényben, majd hozzáteszem az össze szecskázott paprikát és paradicsomot, fűszereket, és hagyom főni, míg kicsit sűrűsödni kezd. Közben megfőzöm a babot, ledarálom. A végén az összes összetevőt egybeforralom, üvegekbe adagolom, fejjel lefelé hagyom kihűlni az üvegeket.
Van, aki a végén botmixerrel homogenizálja. Nem turmixolom, mivel régen sem volt ilyen, és szeretem kicsit rusztikusabban.
Amit kaptam receptet eredetileg, úgy kezdődött, hogy 6 kg padlizsán. És én recepthűen meg is csináltam. :)) Hát, nem fogyott el egy tél alatt. De, érdekes módon még ma is szereti a család. :)
