azert azt soha ne felejtsuk el,hogy o egy kutya,en vagyok az ember es legalabb olyan fontos az en lelkivilagom,mint az ove..Lehet a lelkere beszelni,de abbol nem ert.Ha a szep szobol sem,akkor jonnek a fokozatok a fegyelmezeshez..Kinel mi valik be.
Lehet,hulyen hangzik /foleg,hogy imadom a kutyamat/,de amig tolem fugg,en adom a kajat,en vagyok a fonok,addig en szabom a szabalyokat...Es az ablaktorloragast azonnal megtorlom..Ha serul a lelke,akkor serul,nekem is serul,ha minden reggel arra megyek ki,hogy osszekaristolja a kocsi fenyezeset es letori az ablaktorlot..Ha ezt osszeadjuk,tobbtizezres tetel
Szintén osztom Gabii véleményét abban, hogy nem értenie kell, hanem - kiegészítve azzal, hogy - megtanulnia, hogy mostantól ez az új rend. Egy 1 éves kutyát meg még simán kennelbe lehet szoktatni. (Az enyémek is megtanultak boxban lenni - pedig mindkettő elmúlt már 2 éves, amikor elkezdtük használni. Mostmár órákig elvannak boxban vagy kocsiban)
szerintem meg ebben az esetben nem ertenie kell,hanem a rombolast megakadalyozni...En igazan turelmes vagyok,az agresszio minden formaja hianyzik belolem,de 2-3 ablaktorlo es fenyezes osszekaristolasa utan valoszinuleg drasztikuisabb lepeshez folyamodnek./Ti lopjatok a penzt allandoan ablaktorlore?/
Az enyem mar attol boldog lehet,hogy a csukaszetragas miatt nem nyuztam meg/kedvem lett volna/
A komondorom tenyésztője etetett pontosan ezzel a fajta táppal, így én is vettem egy adagot, amikor a kutya hozzánk került. Semmi gond nincs vele, szerette (pedig finnyás egy állat).
Large breed-et viszont nem adnék kizárólagosan retrievernek, inkább keverd valami főtt kajával, nehogy hirtelen nőjön nagyot a kutya, és tönkremenjenek az ízületei.
mostanában kicsit eltűntem, picit elhavazódtam a midnenféle egyetemi dolgokkal, de szerencsére ma lezárult egy része, aminek köszönhetően kaptam egy utalványt a Royal Canintól, amit levásárolhatok. A Pötyinek kinéztem a Mobility spec large dog tápot, amit mozgásszervi nyavajákra javasolnak, van benne zöldkagyló is, de Bluesnak nem tudom, hogy milyet vegyek, van esetleg javaslatotok?
Köszi a választ. Sajnos elkövettem egy nagy hibát, hogy már megvettem, mert novemberi akció során 2x15kg tápot adtak 26500 HUf.-ért. Ami nagyon kedvezőnek tűnt ahhoz képest, hogy egy zsák kerül 16-17 ezerbe amúgy.
Van valaki aki Eukanuba-puppy junior large breed-el eteti a kutyáját? Mennyire szívesen eszi meg? Én majd januártól kezdem ezt adni, de az infó fontos lenne...
MInel tobbet van kint a kutya,annal kevesebb alkalma leszbent vegezni a dolga:) Nagy dicseret,esetleg jutalomfalat,kinel mi valik be..Mondom,nekem ez az elso kutyam,nekem itt is nagyon sokat segitettek a lanyok,de szerintem kovetkezetesseggel hamar celt lehet erni
Amikor az enyem volt ilyen pici,nekunk nincs kertunk,ezert a furdoszobaban volt leteve neki egy kutyapelenka,oda jart..Azert az megis kellemesebb,ha odaszokik,mint a szonyegbol pucolni..
Nem mondom,hogy az elso hetekben hajnalban sosem leptem bele mezitlab egy-egy "ajandekba" a szobaban:)))
A szobatisztasággal az a legnagyobb bajunk, hogy nagyon ritkán tudunk csak rajtakapni, mert az ember nem mászkálhat utána folyamatosan, és a kis csibész azért azt midnig tudja, hogy ne előttünk csinálja! Szóval egy percre eltűnik a helyiségből és már létre is hozta a termést.
en nem vagyok valami nagy szakember,de mivel az enyem ugyanezeket csinalta,elmeselem,en mit csinaltam
Ha jatek kozben durvan harap,en raszoltam,hogy "finoman" es ha nem hagyta abba a ragast,abbahagytuk a jatekot.Eleg hamar megtanult,csak kovetkezetesnek kell lenni.A mai napig imadja azt a jatekot,ha ragcsalhatja a karomat,de fajdalmat soha nem okoz mar regen.
A lakas szetveresehez nincs hozzafuznivalom,mert ejjel mar nem rombol,de ha egyedulhagyjuk akkor szinte minidg,pedig mar elmult 1 eves:)
a szobatisztasagra sem tudok jobbat,amilyen surun tudjatok vigyetzek ki,ha elvegzi a dolgat jol megdicserni.tthon pedig megmujtatni neki a "trmest" esjelezni,hogy a lakasba kaklni nem helyes..
Ha eszreveszed,hogy valami tilos dolgot muvel,nekem bevalt az osszetekert ujsagpapirral mondjuk a combomra csapni,a zajtol megijed es osszekoti a kettot hamar.De ez csak akkor mukodik,ha rajta tudod kapni.Kesobb mar fogalma sem lesz,mit csapkodsz:)
1.) A kiskutyám még nincs túl az oltásain, így nem vihető még utcára. Szegény nagyon unatkozik otthon, pedig legtöbb 3-4 órát van egyedül. Ilyenkor mindent szétrág, (pedig elég kutyabiztossá van téve a lakás, de ebben még fejlődnünk kell), illetve bepiszkít.
2.) Lassan egy hónapja küszködünk a szobatisztaságra neveléssel, de gyakran van olyan napunk, hogy szinte minden dolgavégzése a lakásban történik, hiába visszük le a kertbe napjában 6-szor.
3.) Amikor játszom vele, neki mintha a gazdi keze harapdálása jelentené a testi kapcsolatot, erről nem lehet leszoktatni. Próbáltam orrára csapni és rákiabálni, ezt érti is, de rögtön újra próbálkozik. Azt is próbáltuk, hogy ilyenkor magára hagyjuk, de ez szerintem nem esett le neki.
Illetve az a problémám, hogy olyan követlezetlennek tartom a viselkedésemet, amikor játszani akarok vele valami játékával, ilyenkor barátságos vagyok vele, majd a következő pillanatban megharapdál, és én fejbe verem és leszídom. Majd a köv. pillanatban barátságosan nyújtom felé a játékát, és ez így megy... a szegény kutya azt hiszi, hogy kiszámíthatatlan és szeszélyes vagyok!
Ha vannak ötleteitek, kérlek írjátok meg! Köszönöm
Igen, nagyon is ismerős Marianne neve. Régebben labizott is, azt feladta illetve a pointerezésben elég nagy sikereket ért el. Övé a Sáregresi kennel.
Munkájáról nem sokat tudok, de ahogy hallottam nem rossz kiképző. És mivel a pointerekhez eléggé ért, szerintem ha menthető, ő biztosan megoldja. A tulajdonjog átadás is megtörtént a részedről egyébként? Tenyésztődnek nem volt elővásárlási joga?
"Valahogy azt érzem rajta, hogy nem nagyon hiszi a történteket, ez pedig csak fokozza a témával kapcsolatos szar érzéseimet. " >>> Figyelj. Ebből ne csinálj gondot. Sajnos, mint már mondtam, a "bérkiképzésnek" óriási kockázata van. Egy teljesítményorientált kiképző nagyon el tudja egy softosabb kutya lelkesedését venni a keményebb kiképzési módszerekkel, sőt, kőkeményen meg is lehet törni, főleg ha elektromos vagy parforce apport is van a listán... Az sem segített sokat hogy Ti meg nem értetek hozzá. De hiszem hogy minden kutya feljődőképes ha megfelelő kézben van.
Mi Bella törzskönyvi neve egyébként? Angol vonal Ő?
Ez a kutyákkal való összeeresztés szerintem egy hosszabb folyamat lesz majd. Ahogy így írtad, elejétől kell vele mindent kezdeni, kezdve az alapszocializációtól egészen az emberrel való kapcsolatépítésig. Neked meg egy jó tanulópénz volt ez. Soha többé nem adod ki a kezedből a képezni kívánt kutyádat, hanem Te magad képezed majd esetleg segítséggel. Úgy is el lehet rontani egy kutyát, de nem ennyire, illetve ott saját magad tudod kontrollálni az eseményeket. Fel a fejjel... Bella kapott egy új esélyt. Reméljük él majd vele.
Sokáig tartott mire idáig jutottam. Minden kutya megérdemel egy második esélyt, és ezt mi nem tudjuk megadni neki (nem csak az idő hiányzik hozzá, hanem a szakértelem is, az én hobbikutyás tudományom igencsak kevésnek bizonyult).
Gyárfás Mariann fogadta be egyébként (vadászkutyás körökből szerintem ismerős a neve), nála jobb helyre talán nem is kerülhetett. Valahogy azt érzem rajta, hogy nem nagyon hiszi a történteket, ez pedig csak fokozza a témával kapcsolatos szar érzéseimet.
A további sorsa pedig: ha sikerül kivennie belőle ezt az iszonyatos félelmet, tenyésztésbe kerül (Bella kiváló vérvonal) , ha nem, akkor is megtartja. Épp most beszéltem vele, az első éjszakájuk jól telt, de egy kan kivételével egyelőre nem lehet összeengedni a többiekkel.
Bocs az offért mindenkitől, kívánom, hogy ne jussatok el idáig kutyával...
Nos, nem szoktam ilyet mondani, mégis az az érzésem, ez volt az egyetlen dolog amit tehettél ebben az esetben. Hátha ez a kiképző tud eredményt elérni vele, és ezzel megszüntetni ezt a nemkívánatos viselkedést. :-(((( Mindenesetre remélem azért "kapcsolatban" maradsz vele és majd referálsz az esetleges jó hírekről. Nagyon drukkolok ennek a kiskutyának hogy jobbra forduljon az élete.
Huuuuúúú, erről én is órákat tudnék mesélni, mikor tavaly ősszel rendeztük végre a kertet, s Döme meg átrendezte igen nagy szorgalommal! Mindig az utolsónak beültetett virágot, bokrot találtuk meg másnap reggel a küszöb előtt a lábtörlőn. Napközben meg mikor elmentünk, akkor garázdálkodott, teljesen mindegy volt, hogy 10 percet vagy órákat voltunk távol. Próbálkoztunk mi is mindennel, de hiába. A legbosszantóbb az volt, hogy Ő még vállalta is a tetteit, s ha "nem akartuk észrevenni" a bűnét, akkor a lábunk elé hozta. Volt, hogy a kert különböző pontjain ásott, s mikor az elsőért a férjem alaposan a földbe döngölte, ment a másik színhelyre is, hogy azért is kéri a fenyítést! Kínunkban már csak röhögtünk rajta, mert bármi tanácsot hallottunk, mind kifogott rajtunk.
Egy idő után feladtuk, nem morgolódtunk Vele, jött a tél is, majd tavasszal, mikor elolvadt a hó együtt élveztük a kertet, s azóta nem bánt semmit.
Nálunk Charlie cseles volt, ő azt boszúlta meg ha elmentünk ottthonról......
Ha a szomszéd otthon volt akkor nem rombolt, mert ő rá szólt...de hát ők is dolgoznak így teljes nyugalomban zúzhatta a kertet.....mert csak akkor csinálta ha tuti nem látja senki.....eljátszani az otthonról elmenést meg nehézkes volt mert az autók hangját ismeri és ha vissza is sétáltam kb fél óra múlva akkor még nem kezdett bele a rosszaságba...majd pedig lebuktam......úgyhogy túljárt az eszemen a kis rontópál:)
Nálunk a verést az jelenti hogy ha mondjuk pl (amire a leg allergiásabb vagyok és a legundorítóbb dolog nekem) a kutya cserebogarat eszik....nálam a verés azt jelenti hogy az orrára csapok elveszem a bogarat jó közel tartom az orrához és he el akaja venni akkor megint az orrára csapok.....
Ez a huza vona egy órát tartott de azóta nem megy a cserebogarak közelébe.....nálam ez a verés...hogy rácsapok a kutya orrára.....
Lehet hogy másoknak angyali kutyája van nekem nem az volt.....nem vertem folyton a kutyát nem rugdostam, nem ütötem fahusánggal, és nem volt kikötve sem a kertbe.....
Nálam ez a verés, bár egy-egy ilyen orra csapás után bűntudatom van de nem azért csapok a kutya orrára mert unatkozom hanem azért hogy rá veszélyes dolgot ne egyen, rágjon meg.....
Lehet én vagyok alpári, lehet hogy a kutyám feszegette túlságossan az idegeimet, de pl a más kutyákra való morgást sem tudtam máshogy kiküszöbölni mint hogy az orrára csaptam Charlienak....
Jó persze lehet az én hibám mert a legelejétől nem voltam jártas a kutya nevelésbe....de akkor csak annak legyen kutyája aki profi kiképző?
Szerintem Gina próbálgatja a határokat....esténkét unatkozik nem tud mit kezdeni magával....
Én tennék egy próbát hogy nagy füsölt csontot adok a kutyának éjszakára.......
Nálunk ez anno eleinte lefoglalta vagy 1-1,5 órára az ebet ( a 30-40 cm-es füstöltcsont) mára kb 20 perc alatt végez, de ugyebár az a 1-1,5 óra is valami:)
Én is harcoltam családdal mikor a kutya mindent tönkre tett....
Tudom milyen az állandó vita, tudom milyen ártatlan fejet vág a kutya mikor megszidja az ember, és tudom hogy képtelenség a megszidásért odahívni a kutyát.
DE GYÖRGYI nem reménytelen....csak kitartónak kell lenni.....
Ha nem tudod megszidni, akkor terrorizáld te lelkileg a kutyát.....
Kimész a kertbe meglátod az aktuális művét, dühös hangon hőbörögsz, de nem nézel a kutyára nem érsz hozzá...ha odajön ellököd( bár nem fog mert tudja ő hogy rosszat csinál), elpakolod a rumlit ha van és nem veszel a kutyáról tudomást (ha ez reggel történik és kap reggelit még( nem emlkészem hogy ő kap-e) akkor kérd meg a gyereket hogy ő vigye ki, de minimum a hőbörgős műsor után 5 perccel ne korábban vagy ne is kapjon akkor hanem jóval késöbb..
és te ilyenkor ha otthon vagy leaglább egy órát ne foglalkozz a kutyával....
Ha suli van ne mehessen veletek a kutya( tudom így meg a gyerekkel kerülsz vitába, de hát tökéletes megoldás nincs:()
Mindenképpen negatív hatásoknak kell érnie a kutyát ......
Ha másképp nem lelkileg.....
Ez sem fog egyik napról a másikra segíteni de pár nap, egy hét alatt a kutya felfogja hogy ez így neki nem jó......
Rajta kell kapni. Nálunk semmi más nem jött be, csak a virrasztás, mert persze a rombolás mindig éjjel történik.
Szinte minden kutyával végigjártuk már ezt a sztorit (nem férne ki az oldalra, hogy mi mindent rágtak szét - kötztük pl. az új autóm lökhárítóját), amíg nem vártam ki és nem tettem rögtön helyre a dolgokat, nem változott semmi.
A múlt héten is volt egy pár "figyelős" napunk, mert ismét nekikezdtek az ásásnak (ne valami ki gödröcfskékre gondoljatok, konkrétan kiásták a locsolóvezetéket a földből, 50 cm mélyről).
tegnap este beallt a derekam,nemigen tudtam mozogni,ezert megkertem a nagyfiamat,hogy vigye le o a kutyat..Nem szvesen megy vele,mert tole mindig elszalad..Lekopogom,nekem szepen szotfogad ujabban/koppkoppkopp/..Szerintetek segitene,ha en leviszem,leviszem a gyereket is,hogy a kutya szokja?
Az is igaz,hogy ujabban szinte kivetel nelkul en viszem,hozzam van szokva,en etetem,stb...
Ot nem tekinti maganal feljebbvalonak ugy latom,jatszopajtasnak tekinti,magaval egyenrangunak,ezert tojik neki szotfogadni
Az alapvető probléma az az, hogy nem a férjed kutyája. mivel Te foglalkozol vele, Te eteted, Te jársz vele suliba, a Tied. (Tudom hogy a retriever nem egygazdás kutya nekünk is mindkettő dolgozik mindkettőnknek, de azért van egy "főgazdi", ez nem vitatható.)
ezért a kutya hibázásait (amiről azt sem tudja h hiba jelen esetben) neked kell lekezelned nem pedig a férjednek. Takargatni meg soha nem hasznos. ezt a fajta dolgot szokták az élelmesebb gyerekek is szépen kihasználni és a szülők ellen fordtani. nem. A nevelés konzekvens kell legyen mert különben nem válik be. Ha valamit megtiltok azt megtiltom. ha valamit engedek azt engedem. nekem ez elég fekete-fehérnek tűnik.
"Ezek nem csupán fekete és fehér kérdések ahogyan te felteszed." >>> ebben nem értünk egyet. Saját tapasztalatom, hogy majdnem minden esetben a gazdi hibázik. én magam is végigjártam a saját buktatóimat. hidd el. Kyrát abszolúte light kézzel kezdtem el nevelni. vittem kutyasuliba, ott sokat segítettek. a kutya nem volt hülye, mindent megcsinált. (elég hamar felfogta hogy ott a négy fal, nincs hova menni, muszáj együttműködni)
meséltem amikor a területre vittem ki mint aki megbolondult rohangált, behívhatóság mint olyan, ismeretlen fogalom volt neki... (nála nem is síppal kezdtünk, azt 1 éves kora után használtuk csak...) persze téptem a hajamat, mert egy kutyasuliban dolgozó azonkívül meg beleszaró kutyám volt. akkor jöttem rá, hogy nem vele van a baj, hanem velem. nem használt neki az sem hogy a területen a férjem megemelte a feje fölé, Kyra azon is csak röhögött. Teljesen stílust kellett váltani hozzá, és sok hasznos jótanácsot is kaptam. előről kezdtük el felépíteni a kapcsolatunkat, ráadásul valamennyire kénytelen voltam átpasszolni őt a férjemnek (nekem Carlos addigra már itt volt) , akit addig amúgy konkrétan hülyére vett. Nos, jó pár hónap melónkba került, de Kyra lekopogom bekerült egy olyan közegbe, ami motiválóan hatott rá. Pár hónap alatt hatalmas eredményeket értünk el vele, ma már bátran mondhatom, ha nem is ő a munka hőse, de egy nagyon kellemes, és motivált, valamint kontroll alatt tartható vadászkutya lett belőle. De ehhez szembe kellett néznem azzal, hogy nem vele volt a baj, hanem én voltam addig képtelen arra hogy kihozzam a legjobbat belőle. És amikor pár hónap után egy általam nagyra tartott kiképző azt mondta hogy ezt nem akarja elhinni hogy ennyire át lehet fordítani egy kutyát (pedig az ő iránymutatásával tettük!), akkor mondtam hogy igen, ezt akartam. Mindezt úgy tettük hogy nem kellett vernünk, csupán meg kellett találnunk mi az ami hat rá. Kyránál az erőteljes rárivallás vált be, fizikai ráhatás nélkül. Carlost sem kellett soha "verni". egy-egy maflást kapott, számszerűsítve kb 4-5-t a 20 hónap alatt, az nem olyan rossz arány-szerintem. Neki is a lelkére kell inkább hatni. (1 napos semmibe vétel jobban megviseli mint ha agyonverném, by the way...)
"A te kutyáid azonnal rohannak hozzád ha tudják,hogy most pofon jön? Ha igen,jó neked" >>> Természetesen nem. De én nem is morgolódok nekik hogy "rossz kutya", hanem egyszerűen idejében lekezelem a helyzetet és punk tum. hozzáteszem nekem egyik se rombolt sohasem. mondtam nálam két szabály van, ami kint az nem jön be, ami bent az nem megy ki. ők ugye bent is vannak, még amikor kicsik voltak sem romboltak soha bent. Kyrát ott lehetett hagyni a laptoppal cd-kel a földön, ő max eléfeküdt de soha nem nyúlt hozzá. Carlos már cipelősebb, ő hozza-viszi a papucsokat/cipőket oda ahol éppen tartózkodom. nem rágja őket csak cipeli. hétvégén ünnepeltük a szülinapomat anyukám cipője kint maradt a teraszon, bejárati ajtó nyitva. Anyum az előszobában. Carlos a cipőtől kb 2 méterre. rámutattam a cipőre (hiába, fetisiszta a gyerek, tiszta anyja), mondtam hozd. Feka felkapta a két cipőt és szépen szabályosan (a kettőt együtt fogta) behozta és átadta. :DDDDD Anyám meg lesett. :DDDDD
Szóval alapvetően azt gondolom, hogy ha a kutyád nem tisztel téged az nem jó. valakit tisztelnie kell. Tőled kapja a kaját, a simogatást és adott esetben a büntetést. nem tudom lehet nekem van nagy mázlim, de nekem a Carlos (mondjuk ő stréber) általában meg akar felelni. Ha egy adott módszer nem válik be, váltani kell. Ha kell akkor teljesen. mint a rádió... be kell hangolni azt a kutyát. az hogy naponta kapna új játékot semmit sem jelent. Azzal lehet ledumálni egy kutyát róla hogy kőkeményen lefárasztjuk. (agyát is!). fontos az is hogy a büntetés igazadjon a kutya személyiségéhez és a csíny komolyságához. minden kutya más... nekem mivel alapjáraton halkan beszélek hozzájuk elég ha felemelem a hangomat.
"A te kutyáid azonnal rohannak hozzád ha tudják,hogy most pofon jön?" >>> erre még van egy megjegyzésem. Ha esetleg ők kint vannak nem bent, és én kimegyek akkor azonnal rohannak hozzám. mind a kettő. Ha rosszat csináltak ha nem. egyszerűen így vannak kódolva. megjelenek és rohannak hozzám. bár mondjuk szerintem ez így normális. szóval lehet hogy picit váltani kellene. a szeretet/tisztelet kérdése alap kell legyen mert ha ez nincsen meg nem lehet továbblépni.
