A zöldre fás oltással kapcsolatban javaslom Rambo blogját, leírással, képekkel minden érthetően megtalálható:
szolo.blog.hu/2010/06/27/zoldbe_fas_oltas
A Pölöskei muskotályban pedig azt szeretem, hogy érés után még hosszú ideig tőkén tartható, tehát nem most érett be, csak nem szüreteltem le egy hónappal ez előtt.
Most is naponta esszük, a Hamburgi muskotállyal együtt. Az Attila nem bírja ennyi ideig, csak az Afuz Ali, a Teréz, a Hamburgi és persze az Itália. Meg érdekes módon a Fehér saszla egy része. Jövőre egy-két tőkén kipróbálom, hogy egyetlen alkalommal sem permetezem, kíváncsi vagyok mennyire is rezisztens tulajdonképpen.
Begyüjtöttem a fajtaismeretes könyveket(Kozma pál: Csemegeszőlő, Csepregi-Zilai: Szőlőfajtaismeret és használat, Szőlőfajtáink, 88 színes oldal a szőlőfajtákról, az újakat könyvesboltban nézegettem végig, de nem sikerült beazonosítanom őket, reménykedek azért még, hogy valaki segít.
Az 5. biztos, hogy nem Attila, mert van Attilám, és elég jellegzetes levele van.
A zöldbe fás oltásról írnál egy kicsit, mert én is erre készülök tavasszal. Egy öreg tőkére akár 5 oltást is tehetek, így egyszerre leváltva az egész tőkét?
Jók a fajtaméltatásaid, érdekes olvasni, mind a három fajtám van amiről írtál eddig.
A Pölöskei muskotály nálam szeptember végén már beérett, borostyán sárga lett, utána egy kicsit megbarnult, és ehetetlen lett, érdekes, hogy nálad még tőkén van. Bár más években később érik be.
Ki kell cserélnem a szőlőben a feszítőhuzalokat, mert a régiek nagyon elöregedtek, lógnak és azokat már nem tudnám tisztességesen megfeszíteni. A sorhossz ~20 méter.
A neten láttam horganyzott acél és műanyag bevonatú huzalokat, 2.0 és 3.1 mm közötti átmérővel. Melyiket érdemes használnom? (típus/átmérő)
Azért messzemenő következtetéseket én nem mernék levonni a kutatóintézet mintáiból.
Érdemi információnk akkor lenne ezekről a régi fajtákról, ha minden borvidéken támogatott lenne a telepítésük és több helyen, többféle művelésmódban 5-10 éven át sokan kisérleteznének velük.
Túlzás, hogy ismerem de voltam a pécsi kutatóintézetben most ősszel és végigkóstoltuk az összes érésben lévő történelmi fajtát. Pont a kék bakator nem volt túl meggyőző - de talán túlérésben rozénak vagy sillernek jó lehet. Ami nekem tetszett a történelmi vörösek közül az a Csóka, a Purcsin és a Fekete Járdovány volt. Jó még a Tarcali kék is de ennek az eredetete nem tisztázott.
Másik: A kék bakatort ismeri-e valaki? mennyire van színe? Van piros, kék bakator. Fehér borszőlőnek tartják számon. A kék ha adna színt jó lenne.
Medveger: Amit linkeltél azon pl szerepel, az még jó is lenne.
Bár a vörös bor szőlők listája nem valami kiemelkedő, inkább divat szőlők vannak felsorolva.
Másik: Olvasgattam, hogy 1000 nm2-ig nem szükséges telepítési engedély a szőlőnél. De mi a helyzet a bor forgalmazásával/eladásával? Annak mi a rendje-módja? ( bár picit előre szaladtam, de érdekel a téma)
Na én egy kommentben hálás vagyok a tippekért. A szőlő és bor című könyv ismerős talán meg is van, a szerzőre nem emlékszem, de holnap meglesem.
A blogot átolvasom majd teljesen, eddig csak azokat olvastam át ami konkrétan érdekelt.
Hát borász mester itt nem nagyon akad. 3 embertől hallottam 3 módszert, hát mind3 lejárta a másik módszerét. Én az alapokat tallózgattam mind3 embertől, de végül is majd a saját tapasztalatokra hagyatkozom/hagyatkoztam. Aztán a nem alapoknál majd szerintem a fórumon kérek/kértem segítséget, de majd itt is a kudarcok/sikerek fogják megadni az alapot.
A metszéssel úgy vagyok, hogy minden évben tanulok picit. Bár új telepítésü tőkéket még nem neveltem, eddig csak elhanyagolt tőkéket fiatalítottam és bírtam termésre, meg karós szőlőből lugast neveltem. De jövőre az oltványból tőke nevelést is elkezdem gyakorlatban is tanulni.
Amit szeretnék, az mindenképpen valami őshonos fajta és rozé. Ezt a 2-t akrom előtérbe helyezni, aztán meglássuk mi lesz.
És még egy dolog (bocsánatot kérek mindenkitől a folyamatban harmadik kommentért): A szőlészetben is igaz Yoda mester tanítása (minden apróságban, de általánosságban is): "No. Try not. Do... or do not. There is no try."
De az idei év tapasztalata számomra az volt, hogy könyvekkel, irodalommal csak egy pontig lehet eljutni. És soha nem jutottam volna tovább, ha idén el nem szegődöm tanulni a Somlóra egy elismert borászhoz. :-)
- Prohászka Ferectől a "Szőlő és bor"-t mindenképpen, antikváriumokban, könyvtárakban fellelhető - és az általam olvasott könyvek közül egyértelműen a legjobb, legrészletesebb. - Rambo blogja alapmű, ha időd engedi, akkor nem csak a technológiai (linkbe kigyűjtött) címekkel, hanem elejétől végéig az egész (sok apróság van, ami egy-egy félmondatból derül ki, de nincs benne a technológiai leírásban) - ez a fórum elejétől a végéig - a rengeteg vitából kiderül, hogy sok kérdésben nincs egyetértés még komoly szakemberek között sem (de legalább vázolhatod magadnak a főbb irányvonalakat és kiválaszthatsz egyet, ami tetszik vagy megéri kipróbálni) - itt egy jó könyv a metszésről (de előbb olvasd el a Prohászkát, érdemes azzal kezdeni): http://www.scribd.com/doc/69845836/A-sz%C5%91l%C5%91-metszese
Ha időm engedi, egy darabig még folytatom a fajtaismertetést, bár inkább „saját tapasztalataim és gondolataim egyes csemegeszőlőfajtákról” címet adnám neki. Kérem is, hogy írjátok meg, ha valamiben más a tapasztalatotok, én is szeretnék tanulni.
Következzen a Pannónia kincse.
Nagyfürtű, nagybogyójú, augusztus derekán érő, hosszú ideig tőkén tartható fajta. Nem rothad, viszont fagyérzékeny. Gombás betegségre fogékony, permetezni kell. Íze nem muskotályos, de nagyon finom, magjai nem zavaróak.
A júliusi forró napsütésnek kitett fürtök nem növekednek, rossz ízűek maradnak. A rasher háló kiváló védelmet nyújt ez ellen, s természetesen a madarak ellen is.
Ha valaki piacra szánja, ez az egyik leg keresettebb fajta. Idén a két-három láda felesleget viszonylag jó áron el tudtam adni, ezért zöldre fás oltással idén is növeltem a tőkeszámot, ez nálam évek óta jól bevált szaporítási mód.
Az 5. attól, hogy nálad okt. elején érik, még lehet Attila, főleg ha egy vesszőn két fürtöt hagysz. Minél jobban terheled, annál később érik. Az Attila egyik jellegzetessége, hogy lilás színű a kocsánya. A többire nem merek tippelni, bár a képek jók és jól látható, hogy kiváló fajtákról van szó, gratulálok hozzá. Dehát rengeteg csemegeszőlő fajta van, egészen régiek is és évről-évre újak is. Magyar és külföldi fajták, nem egyszerű ez.
Engem is érdekelne milyen fajták, várjuk hátha valaki felismeri őket.
Egyébként én is három éve kezdtem. :-) (Csak olyan szerencsém volt, hogy az első másfél évben a munkahelyemen éjszakai műszakban végigolvashattam mindent, ami neten vagy antikváriumban vagy könyvtárban elérhető. Neked is ezt tudom tanácsolni - olvass nagyon sokat a témában!)
medveger: "s a hegybírótól kell érdeklődnöd az engedélyezett fajtákról."
Mint korábban írtam nem egyből akarok bele vágni, ez egy hosszú távú "álom". De hát valahol el kell kezdeni. A kisebb irány mutatások meg csak jól jönnek, de a legtöbbet a saját kudarcomból/hibáimból tanulok.
Először csak összeszedegeem az infókat, véleményeket, tanácsokat kérek a dologgkal kapcsolatban. A borászatot/szőlészetet meg hát évek alatt lehet sztem úgy kitanulni, hogy vigyük valamire. Én mindössze 3 éve kontárkodom szőlővel, minden évben tanulok valami újat, meg még remélem fogok is. Bort idén csináltam először. De hát gondolom mindenkinek volt 1. csak akkor még lehet nem volt fórum. Majd jövőre jön a 2. aztán 10 év múlva a 10. :)
??? "Számomra érdekes, hogy így is hegyvidéki borászathoz tartozunk." hegyvidéki? borászathoz?? ezt honnan, miből szűrted le? Mo-n nem csak az ismert (22) borvidéken lehet szőlőt termeszteni, vannak még ezeken kívül jó bortermő helyek, ill. szőlőtermesztésre alkalmas területek; ezek területileg le vannak szabályozva. Ezeken a területeken nagyobbrészt működnek hegyközségek; mivel feléd Szabolcsban nem találtam (de ez nem jelenti azt hogy egyáltatán nincs - de a HNT oldalán nem soroltak fel); javaslom érdelkődj egy hozzád közel levő falugazdász irodánál, illetve a megyei illetékes szervnél a részletek felől: http://www.nebih.gov.hu/elerhetosegek/szabolcs_elerhetoseg/szszb_fm.html
A lelkesedésedet maximálisan nagyra tartva, tisztelettel azért azt javaslom, mielőtt ilyen volumenű tervekben gondolkozol azért a szőlőtermesztés és borkészítés témában egy picit több tapasztalatra, tudásra tegyél szert, hogy ne menjen kárba a beletett munka.
De van valami valóság alapja még? Vagy hol kezdjek akkor utána járni a dolgonak? A nyírség még dombnak se mondható, nem úgy mint pl zalában. Számomra érdekes, hogy így is hegyvidéki borászathoz tartozunk. Akkor a többi alföldi borász is valamelyik hegyvidéki tájhoz tartozik?
Köszönöm a felvilágosítást, a cikkeket átolvasom! Hát hozzánk tokaj van a legközelebb (100 km).
Valahol olvastam egy cikket (ha meglelem belinkelem), hogy járodvány nevű ősi magyar szőlőből készítettek bort (meg persze telepítettek egy kisebb területet a fajtából). Most ha én is valami régi fajtát szeretnék és nincs a listán, akkor engedélyt kell kérni, vagy akkor ne gondolkozzak ebben?
Fajta szempontjából van kötöttség, persze, hivatalosan csak olyan fajta telepíthető, ami engedélyezett vagy ajánlott kategória. Hegyközség szempontjából (akkor is, ha nem vagy borvidéken) mindenképp tartozol valahová, utána kell nézni, hová, s a hegybírótól kell érdeklődnöd az engedélyezett fajtákról. (A tapasztalat az egyébként, hogy minél kevésbbé "nagynevű" egy terület, anáál több fajta engedélyezett.)
Olvastam egy olyat, hogy egy adott bor területre megvan határozva mely fajta szőlőket szabad telepíteni. Mi a helyzet azon helyekkel, amelyek nem kimondott bor vidékek, mint pl a nyírség? Csak gondolok egyet és betelepítek 1-2 hektárt egy olyan fajtából amit akarok, vagy van valami kötöttségem?
Dehogy vagyok én sértődött... Köpök mindenkire aki arra képes, hogy pusztuló szőlők látványának örüljön.
Az nem bunkó általánsosítás, hogy örülsz egy ártatlan növény szenvedésének, hanem ócska patkányság. Tudod te, hogy mit jelent egy pusztuló ültetvény? Munkanélküliséget, üresedő falvakat, nyomort... te meg ennek örülsz.
Az amit csinálsz az pont olyan mintha a sértettségdet azzal akarnád levezetni, hogy bemész az első ovodába és felrúgsz pár kisgyereket. Gyalázd sárba azokat akik téged bántottak vagy megsértettek...de kárörvendve lelkesedni bármilyen szőlőültetvény pusztuásán az hulladék görénység.
Hát barátaim, a hosszú évek alatt felgyülemlett szenny miatt el szokott szakadni a cérna, néha olyan helyen ahol nem várja senki. Majd bocsánatot akkor kérek, ha én is úgy látom, hogy van miért. De addig is a bunkó általánosításra bunkó általánosítás lesz a válasz. Hatás-ellenhatás. Még akkor is, ha így én se vagyok különb.
Én is utoljára írok ebben a témában - aztán tényleg hagyjuk abba:
- Én általánosságban az alföldi borászokról egyetlen sort sem írtam (azon kívül, hogy ittam nagyon jó alföldi borokat pl. Maurernél). Te viszont általánosságban szidtad a hegyvidéki borászokat, köztük engem is (bár Zala csak dombság :-) ).
- Rambo általánosságban csak a telepítési törvényi keretek megváltozásáról írt a blogjában.
Te viszont egyetlen tollvonással besorolod Rambot a jasdiblogon megjelentek mögé, azonostva minden balatonfelvidéki termelőt azzal, ami ott megjelent (egyúttal általánosítva szembeállítod az alföldi és a hegyvidéki borászokat) ("Hát barátom, erről lemaradtatok. Egy pár évvel. De ugye akkoriban könnyebb volt ekézni az alföldieket(pl. jásdiblog), akik időben kapcsoltak és telepítettek." - idézet tőled).
Aztán meg azt írod, az általánosítás bunkóság. No comment.
(ez két kiemelt példa az elmúlt két hét levelezéséből - nem veszem a fáradságot, hogy többet gyűjtsek, de akadna)
Részemről a téma lezárva, nem fogok ehhez a szálhoz hozzászólni. Javaslatom az lenne, hogy mindenki más is tegyen így, de persze ez egy szabad fórum, és mindenki felnőtt ember, el tudja dönteni... :-)
