Ha Stanislaw Lemre hallgatunk, akkor sárkányok egyáltalán nincsenek, annyira nincsenek, hogy a valószínűségük a negatív tartományba esik. Így még valószínűség-erősítővel sem lehet őket a valóságos tartományba áthozni. Mindazonáltal előfordulhatnak bizonyos perturbanciák, melyek révén mégis létezővé mutálódhatnak, de ebben az esetben több jó módszer van az irtásukra.
Az EWUng szerint a sárkány török eredetű szó (a speciális betűk figyelmen kívül hagyásával kb. sazagan). A z->r váltakozás itt rendszerszerűnek tűnik. Írásos nyoma nagyon korai, 12. század.
A EWUng kapcsán meg kell emlékezni annak főszerkesztőjéről, Benkő Loránd professzorról, aki a január 17-én húnyt el, 90 éves korában.
Dilettánsként szólok hozzá, és tudóskodni nem is akarok, ne végy mérget arra, amit írok!
A sárkány szó eredetén én is töprengtem már. Nem biztos, hogy finnugor eredetű, de mégis magyar. A történelemben kerestem választ. Ilyet találtam: az angoloknál van egy dragon szó, a sárkány egyik hangalakja, hasonlít a sárkány szavunkhoz. Benne van a Pendragon legenda kifejezésükben. Annak hőse, Arthur király a legújabb kutatások szerint valószínű, hogy a rómaiak által Britanniába telepített, Pannóniából származó 5500 szarmata limesvédő harcosok leszármazottja. A szarmaták jelképe a sárkány volt (gyík, sárkánygyík). Lehet, hogy a szarmaták sárkány szava gyíkot jelentett? Az jelenleg bizonytalan, hogy a szarmaták mennyire hozhatók rokonságba a magyarokkal, de a legújabb genetikai vizsgálatok etnikai maradványokat mindig kimutatnak az előzőleg itt letelepedett népekből (hacsak nem szedték a sátorfájukat, mint a gepidák vagy langobárdok, de magszórás akkor is lehetett). A szarmaták iráni jellegű népcsoport volt olvasmányaim szerint (yazigok, szirákok, alánok törzsei). A szó túlélése a nép beolvadását feltételezi, ha feltételezzük, hogy a dragon és a sárkány közös tőről fakad.Sok a Cziráki, Sziráki személynevünk is. Tény, hogy sokáig laktak itt a Kárpát-medencében, úgyszólván belakták az avarok és hunok előtt.
Volt egyébként Sárkány nevű ősöm, nem tudom, mi volt a címerükön, nem láttam, hogy sárkány-e, mint Arthur királynak. :-)
A [7448]-ban a szögletes zárójeles szám az első írásos megjelenést jelenti. Azaz a tütü 'ital' jelentése már 1730-ban le lett jegyezve. Ennek ismeretében olvasd és értrelmezd újra a hozzászólásomat! Köszi. :o)
Szerintem a kérdező egyszerűen csak finoman akart fogalmazni, amikor a lökött, és a szórakozott szavakat használta, és nem a bolond, dilis, nem százas vagy egyéb durvább kifejezéseket.
Amúgy éppen azért (is) említettem meg mindkét eredetet és magyarázatot, mert szerintem mindegyiknek van, vagy mondjuk csak úgy, lehet köze a lökött, szórakozott jelentéshez.
Az elmebajos józanul is tütü, a többieknek pia elfogyasztása is kell hozzá, hogy tiszta tütüvé váljanak.
Én mindkettőre láttam és hallottam már példát, ezért nem választanék közöttük, hanem fenntartom, hogy mindkettőnek van, de legalábbis lehet köze hozzá.
Azt nem tudom, hogy melyikből eredhetett előbb.
Lehet előbb csak a dilisek voltak tütük, aztán az ittason túl khmmm ... furcsán viselkedők. De lehet, hogy fordítva volt.
A tüte meg a tütü helyi változata lehet. Arrafelé máshogy szóltak az autódudák. :-)
A jelentésből nekem egyértelmű, hogy ugyanarról beszélünk.
"Aki pedig egy személyben autót szimulál (gyermekjáték) bottal kormányozza saját magát és tütüzik hozzá az eléggé lököttnek és szórakozottnak néz ki. Szerintem innen az elnevezés."
Az említettem kétféle jelentést sokan ismerhetik. Te is, én is, meg még mások is. Csakhogy a 'szórakozott' jelentés nem abból, hanem a másikból következik. S nem is inkább szórakozottság a lényeg, hanem a tudatosságon kívüliség. Inkább mutat az elmebaj felé, mint a szórakozottság felé. Ebben az értelemben a zizi inkább szinonimája, mint a szórakozott.
tütü2 [1730] 'ital, itóka' - Hangutánzó eredetű szó. Valószínűleg gyermeknyelvi szóként keletkezett és a csecsemő étkezése közbeni 'csámcsogását, cuppogását' utánzó szó.
tütü1 [1898] 'autó' - szintén gyermeknyelvi eredetű hangutánzó szó és a tülköl, (dudál) igével lehet kapcsolatba hozni.
A la Zaicz-szótár; a 'lökött, szórakozott' jelentésre nincs utalás.
TÜTÜ3 - a balerinák hagyományos muszlin, tárlatán, vagy tüllből készült szoknyája, amely a romantikus korban még bokáig ért és tiszta fehér volt, később már csak térdig ért és sárga, piros, kék színekben tündökölt, vagy gyászos temetoi jelenetekben fekete színt öltött. Ma már csak a csípő felét, vagy még ezt sem takaró fodor lett belole. Végül a modern balettekben teljesen eltűnt és helyét a collant, a testhez tapadó trikó foglalta el.
A tütü szónak 2 különböző jelentése van, s ezeket nem szabad összemosni. Mindkettőt említetted, de ezek nem függnek össze.
A tütü1, mint 'autó' vagy 'ahhoz kapcsolódó cselekedet', az ún. gyermeknyelv része és erre jellemzően minden valószínűség szerint hangutánzó eredetű.
A tütü2 másik jelentése 'ital' ill. tütüzik 'italozik, iszik'. S innen jelentésmódosulással felvehette a 'lökött, szórakozott' jelentést azon hasonlóságon alapulva, hogy mindkét esetben (italos és szórakozott) egyfajta 'nem teljesen tudatánál lévő állapot' valósul meg.
Már ha a tütü2 és tüte egyazon szó allofónja (hangváltozata).
Ezt így nem hallottam, csak tütünek ugyanilyen értelemben.
Az meg az autó gyermekded megnevezése a dudálás után.
Aki pedig egy személyben autót szimulál (gyermekjáték) bottal kormányozza saját magát és tütüzik hozzá az eléggé lököttnek és szórakozottnak néz ki. Szerintem innen az elnevezés.
Aki ilyen tütü az eléggé hasonlatos az ittas emberhez is, így a piásra, iletve magára a piára is hallottam már használni a tütü szót.
A szó eredete szerintem az autódudálás, hangutánzó szó, úgyhogy lehet tüte is.
A tüte (lökött, szórakozott) szónak lehet tudni valamit az eredetéről? Van köze a német Tüte (zacskó) szóhoz? És a pöpec/pipec honnan ered? Ezek a szavak nincsenek benne a szótárban. :-D
