Keresés

---vonalzóval körmöst

Ruler, a monarch, the person who rules a country

Etymology

The word monarch is derived from the Greek μονάρχης (from μόνος, "one/singular," and ἄρχων, "leader/ruler/chief") through the Latin: monarcha (mono: "one" + arch "chief") which referred to a single, at least nominally, absolute ruler. In current usage the word monarchy generally refers to a traditional system of hereditary rule, as elective monarchies are rare in the modern period (though they do still exist in Vatican City, Andorra and Malaysia).

A vonalzó egy eszköz, melyet a geometriában egyenes vonalak húzására, illetve hosszúságmérésre használnak.

Oba, çadırlarda yaşayan göçebe ailelerin meydana getirdiği topluluk, çadır halkı.

Oba, Oğuzca bir kelime olan oba'nın Divân-ı Lügati't-Türk'te kabile anlamına geldiği belirtilir. İslamiyet'ten sonra Oğuzlar, oba kelimesini boydan daha küçük şube anlamında kullandılar. 15. ve 16. yüzyıl Osmanlı tahrir defterlerinde oba, cemaat adını aldı. Genellikle boylara bağlı olan cemaatlerin (oba) oturdukları yere yurd denir. Bugün, Anadolu'da oba kelimesi göçebelerin aileleri, göçebe çadırları, çadırların bulunduğu yer anlamında kullanılır ve beş-altı çadırdan ibaret bir göçebe ailesine de oba denir. Kırım, Anadolu ve Uygur Türkçesinde göçebe çadırı, çadırda yaşayan aile; Azeri Türkçesinde taştan yapılan çoban kulübesi; Kırgızca'da tepe, toprak yığını, Türkmencede köy, Sagay Türkçesinde nezir adamak için yol kenarında yığılı taş yığınından ibaret tepecik, müfreze, karakol mevkii anlamlarına gelir.

Etnografik araştırmalara göre, bugün eski Türk dininin basit bir şeklini sürdüren Altay, Yenisey ve Urenha-Tuba Türklerinde "oba" veya "obo"lar kutsal sayılır. Bunların inanışlarına göre bu obolarda kabileyi koruyan ruhlar veya "yer-su" tanrıları bulunur. Genellikle bu obalar, dağ tepelerinde, ırmak boylarında, yol üzerinde bulunur. Urenha-Tuba Türkleri bugün oba-tagir (oba ayini) yaparlar; ayinin yapıldığı yer suni bir tepeden ibarettir ve "oba" adını alır. Bugün Türk kültürünün etkisi altında kalan Mançular'da bu kelimesi "tepe" anlamına gelir. Eski Türk dininin kalıntılarından olan obo (oba) kültü, İslamiyeti kabul eden Türkler arasında da bir süre devam etti.

...abasári aba sámuel...

---OBA, okozta a nomád családok élő közösségek sátorban, sátorban emberek.OBA, Oba Divan-i Lughat Oghuz-Turk, amely szó azt jelenti jelzi a törzs. Miután az iszlám Oguz, OBA értelemben használják szerte a kisebb ágakat. 15. és 16 századi oszmán adó könyveiben OBA, a közösség kapta a nevét. Általában, a közösségek, amelyek kapcsolódnak törzsek (OBA) a yurd lakóhely. Ma a családok nomád Anatóliában, a szó nomád, nomád sátor, használt sátrak, és öt vagy hat az a hely, hogy a család egy nomád sátor nomád. Krímben, Anatóliában és a türk ujgurok nomád sátor, családi sátor, élő azeri török ​​pásztor kunyhójában kőből; Kırgızca'da dombon, a talaj verem, türkmén falu, Sagay török ​​oldalán az út, hogy fordítson Nezir dombocskán áll a halmozott kőrakás, szakaszparancsnok, járőr helyzet, vagyis .Néprajzi kutatások arra utalnak, hogy egy egyszerű formája a régi török ​​vallás ma is folytatódik az Altaj, Jenyiszej törökök Urenha-Tuba "nomád" vagy "obo" s tartják szentnek. Hiedelmek szerint a törzs, hogy megvédje őket ebben obolarda szellemek vagy "víz" az istenek. Jellemzően ez az életmód, hegycsúcsok, folyók, magas, fekszik az úton. Oba-ma törökök Tagir Urenha-Tuba (OBA rítus) viszont igen, az a hely, a szertartás áll egy mesterséges domb és a "nomád" a nevét is kapta. Ma hatása alatt török ​​kultúra Mançular'da a "domb" alatt. Maradványai a régi török ​​vallás obo (OBA) kultusz, aki felkarolta az iszlám a törökök folytatódott egy ideig.

...rühös kutya..törik szakad

 Ruh, din ve felsefede, insan varlığının maddi olmayan tarafı ya da özü olarak tanımlanır ve genellikle bireysellikle (zât) eşanlamlı olarak ele alınır

Өрәк(урыҫ. приведение )(башҡортса өрөү һүҙенән) йәки Ҡот — үҙ үлеме менән үлмәгән кешенең янында, ерҙә йөрүөүе зат.

Sielu on nimitys, jota käytetään ihmisen ja joskus muunkin (elollisen) olennon väitetystä tajuisesta, henkisten toimintojen ja ilmiöiden ylläpitäjänä toimivasta aineettomasta puolesta, joka usein käsitetään itsenäiseksi olioksi ja jonka monissa uskonnoissa ajatellaan lähtevän ruumiista kuolemassa ja jatkavan olemassaoloaan.

A lélek szót több értelemben is használjuk, mely így több fogalmat takar.

Жан^[1] — адамның , жан-жануарлардың (кейде өсімдіктердің де) бойындағы тіршілік қуаты туралы түсінік.

Элбэх итэҕэллэргэ уонна философияларга, кут диэн киhи баар буолуутун өй-санаа эбэтэр имматериальнай (материальнай буолбатах) өттө, үксүн өлбөт дэнэр.

Kr.u. 900 = i.sz. 1080   

Helyesen Kr.u. 890 = i.sz. 1080 

Még annál is egyszerűbb, hiszen mindenféle habókos ötlettől függetlenül a történelem normál időkeretben zajlott, 

Teljesen igazad van, mert az időugrást a 15. századi humanista történészek idézték elő!

"Kr.u. 887 = i.sz. 1077

Ettől az évtől egészen biztosan a Kelet-Római Birodalom (és Bajorország) királya Arnulf. Hungária királya Salamon, a bihari hercegség irányítója nagybátyja Géza. Rómában V. István a pápa (Kr.u. 885-891)

Kr.u. 888 = i.sz. 1078

A Képes Krónika által pogány „kunnak” nevezett nép a meszesi kapunál betört Hungáriába, és kegyetlenül rabolták a vidéket. A pogány „kunokat” a király és a hercegek (Géza és László) egyesült erővel legyőzik. A „kunok” vezére Gyula.  A csatát ma cserhalmi ütközet néven ismerjük. A folytatás is ismert, ennek a Gyulának volt egy Sarolt nevű igen szép leánya, akit Géza herceg törvényes feleségéül vesz. Ebből a házasságból születik az első „magyar” nevű herceg Álmos! (Gézának előző feleségétől már volt egy fia, Kálmán.) A cserhalmi ütközetben megvert, de nem legyőzött magyarok Erdélyben berendezkedtek.

Kr.u. 900 = i.sz. 1080 

A Fuldai Évkönyvek szerint Nagyböjt idején Arnulf király valahol a mai Stájerország területén (Omuntesberg) tanácskozást tartott, amelynek a legfontosabb oka egy vészhelyzet, turk/türk magyarok megjelenése lehetett. Az erők egyesítése céljából Arnulf Szvatopluknak adományozta a cseh hercegséget. Még az év folyamán Salamon hívására Ernő őrgróf és Szvatopluk vezetésével egy „teuton” és egy cseh hadsereg indul a Duna északi partján a magyarokkal támogatott hungár Géza és László ellen. A csata Mogyoródnál zajlott le, Ernő „Marchart” és Szvatopluk megsebesültek és fogságba kerültek, katonáik elestek. Salamon az ország nyugati részébe (Moson vára) menekült. Mivel Ernő nincs eltemetve sem Melkben sem Garsban, feltételezhető, hogy Hungáriában halt meg. Fia Leopold (Luitpold) már nem Melkben, hanem a Kamp folyó melletti Garsba helyezi át az őrgrófságot, amely teljesen formális. (Bizonyos források szerint két év múlva Braszláv le is győzi, de őrgrófságát megtarthatja.)  

 Gézát az „angyal hozta aranykoronával” a - magyarok unszolására – Székesfehérváron megkoronázzák. Ezt a koronát az éppen regnáló bizánci császár (Dukász Mihály) hitelesítette a turk/türk magyarok kérésének megfelelően, ezért is olvasható az egyik lemezen, hogy „Turkia királya”. Géza a győzelmét biztosító magyaroknak kollektív szabadságot adott, Árpád (Gyula) fia Zoltán pedig ellenőrzése alá vette a Pozsony-mosoni térséget, ahová Salamon menekült. Árpád Gyula (Sarolt édesapja) pedig a szabad magyarok legfőbb bírája NÁDORA lett! 

Kr.u. 891 = i.sz. 1081

A fogságba került Szvatopluk népét Arnulf ellen tüzelte. Regino szerint Arnulf – amint tudomást szerzett Szvatopluk vereségéről és átállásáról hadat vezetett a „regnum Marahensium” [Mura-Enns vidék] területére. Ekkor Szvatopluk valamelyik fiát túszul is ejtették.

Kr.u. 892 = i.sz. 1082     

Az év elején Arnulf Frank Pannoniába (Oriens/Hengisfeld) ment, ahol továbbra sem jelent meg Szvatopluk. (Lehet, hogy már nem is élt.) Mindenesetre királyságának keleti részét a változatosság kedvéért a cseh Braszlávra bízta, aki az újonnan északról érkező magyarokkal megregulázta a morva vidéket. Július, augusztus hónapokban módszeresen pusztították Szvatopluk országát. Ebben az évben váratlanul meghalt Géza hungár/turk király. Ősszel Arnulf már László (Laodomir) királynál kérvényezi, hogy ne adjanak sót a morváknak.

A következő évben is pusztítja Arnulf a morvák országát, de Bajorországba a neki vetett csel miatt csak üggyel-bajjal tudott hazatérni. " 

Hivatalosan ma I. Géza, de helyesen Ő tényleg II. Géza a turkok hű királya. 

Távoli rokonát Szimeont pedig a türk/turk magyarok rendezték le... 

Szerintem a besének valami hasonló totemállat szerepe lehetett mint amilyen az indiánoknál volt pl. Lehet hogy a vadászat miatt volt fontos nekik a bese nevű madár, ki tudja már.- De azt tudtam hogy a griffhez fogunk kilyukadni :) Besenyei Péter is jól repül pl. :) Az ő neve is valószínű a besenyő eredetre utal.

Történelmi ismeretek nélkül a jelen helyzetből arra lehet következtetni, hogy itt lényegében valami normális együttélésről lehetett összességében szó a besenyőkkel ha ennyi név, település, stb. fennmaradt a mai napig.

Még annál is egyszerűbb, hiszen mindenféle habókos ötlettől függetlenül a történelem normál időkeretben zajlott, nem volt időugrás. II. Gézának sem volt sok köze a Szümeon-féle eseményekhez.

Egyelőre tehát semmi reális alapja sincs annak, hogy a besenyőknek a honfoglalás előtti magyarság vándorlásában és a honfoglalásban bármi szerepet tulajdonítsunk."

Te beleszerelmesedtél Harmattába...

A turk/türk magyarok nem Hungáriát foglalták el, hanem régi Moráviát... (Dráva-Száva köz, mai Stájerország, Alsó-Ausztria, és egy kis mai Csehországrészt.)

Augsburg után nem volt maradásuk, és vagyonkájukkal beköltöztek Hungáriába II. Géza regnálása idején.

Ilyen egyszerű...

Harmatta: "Hogy a besenyők a 895. évi eseményekben semmi szerepet nem játszottak, azt a Fuldai Évkönyvek is tanúsítják, amelyek a bizánci küldött Lazarus episcopus révén közvetített bizánci egyházi, Symeon-párti verzióját tükrözik az eseményeknek, amely szerint a bolgárok súlyos vereségek után nagy győzelmet arattak a magyarok felett ... A besenyők azonban ebben a tudósításban sem szerepelnek. Így nem meglepő, hogy egyes magyar történetkutatók szükségesnek érezték, hogy maguk is teremtsenek forrásadatot a magyarokat ért besenyő támadásra. Így került sor a CHC következő elbeszélésének történeti forrásként való felhasználására: deinde transierunt Alpes in quandam provinciam, ubi viderunt aquilas innumerabiles, et ibi propter aquilas illas manere non potuerunt, quia de arboribus tamquam musce descendebant aquile et consummebant devorando pecora eorum et equos. Volebat enim Deus, ut citius descenderent in Hungariam. Ennek az elbeszélésnek a történeti értékelése szerint a latin aquila szó jelentése magyarul bese, s ez emlékeztet a besenyő népnévre, tehát a latin aquilae kifejezés mögött a besenyők rejtőznek. Ezzel kapcsolatban először is azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar bese szónak csak ’kánya, varjú’ jelentése ismeretes, ’sas’ jelentése nem mutatható ki. Másodsorban pedig arra is érdemes felfigyelni, hogy a történetben szereplő sasok le tudnak nyelni egy marhát vagy lovat is, márpedig erre még a legnagyobb sasfajták sem képesek. Ezek tehát nem valóságos, hanem mitikus sasok, amelyeket az ókori írók szívesen használtak fel népvándorlások elindítására. Csak elismeréssel lehet adózni a CHC szerzőjének irodalmi műveltsége iránt, hogy ismerte az ókori írók griff-mítoszát, s azt némileg korszerűsített és keresztényesített formában felhasználta mint isteni eszközt a magyarok vándorlásának felgyorsítására. Kár, hogy modern felhasználói nem rendelkeztek ugyanazzal az irodalmi műveltséggel. Egyelőre tehát semmi reális alapja sincs annak, hogy a besenyőknek a honfoglalás előtti magyarság vándorlásában és a honfoglalásban bármi szerepet tulajdonítsunk."

Szép estét!

A réti sas régi neve: bese. Lehet hogy nem véletlenül van a besenyő elnevezésben ez a szó?

...pöröly...ungvári ökrös gazdák

Freyr (sometimes anglicized Frey, from *frawjaz "lord"^[1]) is one of the most important gods of Norse paganism. Freyr was associated with sacral kingship, virility and prosperity, with sunshine and fair weather, and was pictured as a phallic fertility god, Freyr "bestows peace and pleasure on mortals". Freyr, sometimes referred to as Yngvi-Freyr, was especially associated with Sweden and seen as an ancestor of the Swedish royal house.

..bojla

Beyla is one of Freyr's servants along with her husband, Byggvir, in Norse mythology. Beyla is mentioned in stanzas 55, 66, and the prose introduction to the Poetic Edda poem Lokasenna. Since this is the only mention of Beyla, scholars have turned to the etymology of Beyla's name for additional information about her.^[1] However, the meaning of her name is unclear and her name has been proposed as related to "cow," "bean," or "bee."^[1]

...akinek nem inge

Yngvi, Yngvin, Ingwine, Inguin are names that relate to an older theonym Ing and which appears to have been the older name for the god Freyr (originally an epithet, meaning "lord").

Etymology Further information: Fraujaz

The Old Norse name Yngvi is a hypocoristic form of an older and rarer Yngvin (OHG: Inguin, OE: Ingwine), which is derived from the theonym Ing- and means "worshiper or friend of Ing".^[2] The theonym would originally have been Proto-Germanic *Inguz,^[3] and it appears in Old Norse Ingvifreyr and Ingunarfreyr, as well as in OE fréa inguina, and which mean "Lord of the Inguins", i.e. the god Freyr. The name appears also in Ingvaeones which was a grouping of related tribes occupying the original Germanic homeland, and distinct from the migrant tribes that spread out of the homeland from the beginning of the Celtic Iron Age onward. Other names that retain the theonym are Inguiomerus/Ingemar and Yngling, the name of an old Scandinavian dynasty.^[2]

The Ingwaz rune Name Proto-Germanic Old English *Ingwaz Ing Shape Elder Futhark Futhorc Unicode ᛜ ᛝ U+16DC U+16DD Transliteration ŋ Transcription ŋ IPA [ŋ] Position in rune-row 22

The ŋ rune (with variants and ) together with Peorð and Eihwaz is among the problematic cases of runes of uncertain derivation unattested in early inscriptions. The rune first appears independently on the futhark row of the Kylver stone, and is altogether unattested as an independent rune outside of such rows. There are a number of attestations of the i͡ŋ bindrune or (the "lantern rune", similar in shape to the Anglo-Saxon Gēr rune ᛄ), but its identification is disputed in most cases, since the same sign may also be a mirror rune of Wynn or Thurisaz. The earliest case of such an i͡ŋ bindrune of reasonable certain reading is the inscription mari͡ŋs (perhaps referring to the "Mærings" or Ostrogoths) on the silver buckle of Szabadbattyán, dated to the 5th century.

Ha esetleg nem volt még!!! "

Metód nem a magyarok, hanem a hungárok királyával találkozott az Al-Dunánál AD 885 elött nem sokkal.)

---Kolka - telepesek Kolbeinn - férfinév Kolskeggur - Fekete Szakáll Kolskör - korom Kolt Inna - Black Stone Kolubleik - Sárga kanca, sötét árnyalatokat Kolur - Black Horse Kométa - üstökösök, hullócsillagok Getting - Get csillag alakú (tehát)

 Kongur - King, szintén barna Konungur - Király, király Kópur - Sälunge (musblack ló) Korgur - Grums, kávé, zacc, sötétbarna ló Parafa - Kis-és satnya Kormakur - 1800 izlandi századi költő A tehenek - Kis, satnya Korpa - Raven Nő

---home.swipnet.se/nickis/K.htm

...sej badacsonyban...

The precise extent of the Pamir Mountains is debatable.^[5] They lie mostly in Gorno-Badakhshan province, Tajikistan and Badakshan Province, Afghanistan. To the north they join the Tian Shan mountains along the Alay Valley of Kyrgyzstan. To the south they join the Hindu Kush mountains along the Wakhan Corridor in Afghanistan/Pakistan, and also Gilgit-Baltistan in Pakistan. To the east they may end on the Chinese border or extend to the range that includes Kongur Tagh which is sometimes included in the Kunlun Mountains.

Kongur Tagh vagy Kongkoerh ( ujgur : قوڭۇر تاغ mongol : Хонгор Таг, kínai : 公格尔峰, pinyin : Gōnggé'ěr Feng) (más néven Kongur) az 7649 m a legmagasabb hegy teljes egészében a Xinjiang Ujgur Autonóm Régióban .

-----A cél nem reménytelen, ezt bizonyítják többek közt Mándoky Kongur István Kun Miatyánkkal kapcsolatos eredményei. Hiteles, értelmét visszanyert rekonstrukciót vehet kézbe immár az olvasó:4

„bizi??atam¿z kim-si? kökte
sentlensin seni? ad¿?
düššün seni? kö?lü?
neèik mim jerde alay kökte
bizi? ekmegimizni ber bizge büt-bütün künde
ilt bizi? minimizni
neèik kim biz de iyermiz bizge ötrü kelgenge
iltme bizni ol jamanga
qutqar bizni ol jamannan
sen bars¿? bu küèli bu è¿n iygi te?ri amen.”

A Volgán átkelve, 1055 és 1068 között hajtották végre azt a hadjáratsorozatot, melynek eredményeként – az úzokat és távoli rokonaikat, a besenyõket elûzve vagy meghódoltatva – uralmuk alá került a Fekete-tengertõl északra, egészen az Al-Dunáig húzózódó steppevidék. A kunok gyorsan berendezkedtek új hazájukban. Név szerint csak töredékesen ismert (pl. Toksaba, Barak, Kongur-oglu, vagy a hazánkba került csoportok közt is kimutatható Borcs-oglu, Csertán, Olás) kb. 20 törzsük igen laza szövetsége két nagyobb egységbe tömörült. Felvethetõ, hogy a Dnyepertõl nyugatra terült el az elõkelõbb „Fehér Kumánia”, mely a szövetség vezetõ, kun-sari törzseibõl állt, amint ezt a kunok európai elnevezései is jelzik. Ennek megfelelõen a kipcsak „Fekete Kumánia” tõlük keletre eshetett, s a Volgán is túlnyúlt. A törzsek – Levédia és Etelköz kapcsán számunkra is ismerõs – nagy folyók mentén telepedtek meg (mai ismereteink szerint 8 fõbb lakókörzetük mutatható ki), ahol – a honfoglaló magyarsághoz hasonlóan – meghatározott útvonalakhoz és területekhez kötött, ciklikus téli-nyári szállásváltó, félnomád életmódjukat folytatták.

Ha esetleg nem volt még!!!

Itt:

s155239215.onlinehome.us/turkic/22Kangars/PritsakPechenegIdentity.htm

...ingyér...

Scholars connect the name Kangar with the Tocharian A word *kank ~ "stone". The Kangars were originally the rulers over the "stony" city of Tashkent and its environment.

Kangars were documented to spread from Kuwait to Tashkent and beyond, therefore limiting them to a "stony" city of Tashkent is not accurate at all. In fact, the oldest record of Kangars comes not from the Middle Asia oases, but from the saman (adobe, vs a "stone" city) city of Sumer.

...uzsgorodi történet...

---A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjához tartozó faj.

A folklór és mitológia
   

Az ókori makedónok úgy gondolták, hogy látni egy menyét volt jó előjel. Egyes körzetekben a makedón, a nők, akik szenvedtek fejfájástól, miután megmosta a fejüket a víz húzott éjszaka lenne meg a problémát le a tényt, hogy a menyét korábban használta a vizet, mint egy tükör, de azok ne megemlíteni az állat nevét, a félelem, hogy ez tönkretenné a ruhát. Hasonlóképpen, a népi babona dél-görögországi volt arról, hogy a menyét korábban egy menyasszony, aki alakult át elkeseredett állat, amely el fogja pusztítani az esküvői ruhák más menyasszonyok ki a féltékenység. [29] szerint Idősebb Plinius, a menyét az egyetlen állat, amely képes megölni a baziliszkusz;

     Ahhoz, hogy ezt a rettenetes szörnyeteg az aura a menyét is halálos lehet, egy dolog, hogy sikerrel próbáltak ki, a királyok gyakran kívánta látni a testét, amikor megölték, ezért van az, hogy igaz, azt örömmel Természet hogy ne legyen semmi nélkül ellenszere . Az állat dobnak a lyukba a baziliszkusz, amely könnyen felismerhető a talajt körülötte fertőzésre. A menyét elpusztítja a baziliszkusz annak szaga, de meghal magát ez a harc a természet ellen, a saját énje. [30]

A Chippewa hitte, hogy a menyét is megölik a rettegett óriás a Wendigo rohant ki a végbélnyílás. [31] Az inuit mitológiában, a menyét is jóvá mind a bölcsességet és bátorságot, és valahányszor egy mitikus hős akart eszkimó megvalósítja a bátor feladatot, akkor általában azt változtatni magát egy menyét. [32] szerint Matthew Hopkins, a boszorkány vadász általános során az angol polgárháború idején, menyét volt az ismerőseimet a boszorkányok. [33]

-------------------

Li marcote u bascolete, c' est on foirt pitit bascolidî.

Adi gəlincik (lat. Mustela nivalis)

Lumikko (Mustela nivalis)

Ужьэ (лат-бз.: Mustela nivalis, ур-бз.: Ласка)

Gyakran előfordul, semmi gond.)

"...fekete és fehér meny asszony"

Erre reagáltam. Lebbenre.

Ami a butaságot illeti? Max. tévedek.

"Az egyik szépen mennyeien menj hozzá"

Mi köze ennek a buta etimologizálásnak a besenyőkhöz?

A magyar meny és a magyar vő szavak a figyelmetekbe!

Az egyik szépen mennyeien menj hozzá, a másik meg vesszi, kvázi vevő. Legény.

És mi az alapja a házasság szónak? A ház?  Egy ház? (Maros menti fenyveserdő....)

Ugye a besenyők űztek ide minket. (??? - jól tévedek?) Ehhez képest egész sok helységnevünk őrzi emléküket.

-----Én úgy tudom, Anonymus pl. minor Gyláról ír, és a történészek is több gyulát tartanak számon az elnevezés közszó voltának megfelelően.

...fekete és fehér meny asszony.....gelin-kalán

-----Gelinin rüyası kabusa döndü. ... A menyasszony álma rémálommá fordult.

www.c3.hu/~magyarnyelv/03-1/kristo.pdf

Karold, Doboka, Keán és társaik A közelmúltban olyan írások jelentek meg BÓNA ISTVÁN, FEHÉRTÓI KATALIN és BENKŐ LORÁND tollából, amelyek alapjaiban érintik a korai magyar história nem egy kérdését. Közös bennük, hogy elvitatják egyes történelmi személyek létét, illetve törté- neti hitelét. Karoldról, Dobokáról, Keánról, Belyödről, Kulánról és Szoltánról van szó, de kétely fogalmazódott meg Szent Istvánnak Vajk, Saroltnak Beleknegini és Gyulának Prokuj nevét illetően is. BÓNA ISTVÁN Karolddal, FEHÉRTÓI KATALIN Dobokával (emel- lett még Karolddal) kapcsolatban foglalt állást, a többi megállapítás BENKŐ LORÁND ne- véhez fűződik. A nevezett történeti szereplők hiteles vagy hiteltelen volta (léte vagy nemléte) nem csupán — ha szabad így mondani — „személyes ügyük”, hanem egyszerre vág elevenjébe ómagyar kori nyelvi és kora Árpád-kori történeti adatoknak, és azt a kér- dést veti fel, hogy a teljes kritikátlanság és a túlzó hiperkritika között milyen széles út áll a nyelvész és a történész rendelkezésére. Karolddal kezdem. Ő csak Anonymusnál szerepel. Megtudjuk innen, hogy „Gyula két leányt nemzett, az egyiket Karoldnak (Caroldu), a másikat Saroltnak (Saroltu) hívták, és Sarolt volt Szent István király anyja” (27. fej.). BÓNA ISTVÁN (Erdély rövid története. Bp., 1989. 113—4) szerint Caroldu „Anonymus találmánya, pontosabban félreolvasásai- nak egyike. Ahogyan a magyar Kalan névből a latin »Chalan« formát Salannak értelmez- ve bolgár vezetéknevet alkotott, ugyanúgy alakította ki a Sarold »Charold« átírásából Karoldot. De mivel a Sarolt ismert, más forrásokban általában szókezdő S-sel írott név volt, a »Caroldu«-ból — jobb híján — »húg« lett”. E nézet mellé állt FEHÉRTÓI KATALIN (MNy. 2001: 18), amikor ezt írta: „magam is BÓNA nézetét fogadom el. Karold, mint Doboka is, P. Magister találmánya, nevük más forrásban nem található… Annak ellenére kételkedem Karold létezésében, hogy MELICH JÁNOS kimutatta a Karold ’fekete menyét’ és Sarolt ’fehér menyét’ nevek bolgár-török eredetét”.

...ja , nemugy-nemott-nemakkor----ragasztott mása...ahogy nálunk szokás.

IV. László, Kun László (1262. – Körösszeg, 1290. július 10.) Árpád-házból származó magyar király. Az 1272. szeptember 3. előtti koronázásától haláláig uralkodott. Apja V. István magyar király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Kun László saját magát III. Lászlónak nevezte okleveleiben, mivel nem vette számba Imre király fiát.^[1]

A „Kun” nevet azonban nem származása miatt kapta, hanem élete folyamán ragasztották rá.

"Az oszmánokat Khoraszánból Kis-Ázsiába Er-togrul (=hím turul) vezeti ki, aki álmot lát, amely negyedik fiának Oszmánnak dinasztia alapításával beteljesedik. Oszmán viszont álmában látja, amint vendéglátó gazdája, Edebáli melléről felemelkedik a növő hold, és telt hold gyanánt Oszmán keblében tűnik el. Azután ágyékából hatalmas fa nő, amely ágait országok és tengerek fölé terjeszti ki. Ennek az álomnak kiegészítője Abdul Kumral álma, amelyben az ifjú uralkodó feje fölött egy király-sólyom jelenik meg kiterjesztett szárnyakkal, ami a két földrészt elborító hatalom jelképe. Er-Togrul, a hím turul teljesen megfelel Álmos születéséről szóló mondánkban a "nemző" turulmadárnak, ezért a származása: "de genere Turul". Ezért az Árpádok ősi címereiben látható "turul" totemisztikus eredetű. Mind a magyar, mind a török dinasztia alapító származásában "aktív"szereplő a turul, így válik mindkét népnél totemmé, a nemzetség szimbólumává. "Ethele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. Mert ezt a címert hordták volt magukkal a hunok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig, míg magokat községben kormányozták." ( Kézai Simon Magyar Krónikája ford. Szabó Károly 1862.)
Az oguzok kánjának fejedelmi címere - Ahmed Vefik szótára szerint - a kétfelé nyitott szárnyú turul, a hat oguz nemzetség mindegyikének pedig más fajta sólyom vagy sas volt a címer állata és egyszersmind fejedelmeik jelvénye...A ragadozó madár totemek /sólyom- és sasfélék/ emlékét személy és családnevek is megőriztek. Toghrul, a turul (Falco laicoriphos) a szeldzsukidák őse, és testvére Csakir, az ölyv. Aleppo török fejedelmei uralmuk megalapítójához hasonlóan, 'ben-i-Aksonkor'-nak, azaz 'a fehér sólyom fiai'-nak nevezték magukat. A mamluk török dinasztiájának 12. fejedelmét Lacsin-nak azaz 'nemes sólyom'-nak hívták, és Tugan-sah, azaz 'sólyomfejedelem' volt a 11. század transoxanai török birodalmának nagy uralkodója, éppúgy mint az utolsó szeldzsukida.

A megszületendő gyermek és az álomban látott madár szoros kapcsolata más, nem oguz, de török műveltségű népeknél, így a kirgizek hősénekében, a Manaszban is fellelhető:"

http://209.85.129.132/search?q=cache:7NtlgzaZM8QJ:terebess.hu/keletkultinfo/turulgyermek1.html+togrul+b%C3%A9g+emese&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Mint tudjuk Turul bég i.sz. 1055-ben (AD 861) foglalja el Bagdadot... Ma szeldzsuknak tanítják, de tudjuk hogy oguz volt Emese párja...

Szép pár ! ...egyébként honnan tudjuk ?

Karkh or Al-Karkh (Arabic الكرخ) is historically the name of the western half of Baghdad, or alternatively, the western shore of the river Tigris as it ran through Baghdad. The eastern shore is known as Al-Rasafa."

Mint tudjuk Turul bég i.sz. 1055-ben (AD 861) foglalja el Bagdadot... Ma szeldzsuknak tanítják, de tudjuk hogy oguz volt Emese párja...

csak saját magadat tudtad idézni."

Így nem fenyeget a plágium réme...

csak saját magadat tudtad idézni."

кӭгӭн 'гневный', 'грозный'

'Haragos, szigorú, félelmetes', vagyis nem biztos, hogy Kegenésznek ez a valódi személyneve volt. Florin Curta a Duna Balta Ialomiţei nevű szigetéhez, illetve a folyó nyugati ágához (Brațul Borcea) helyezi a besenyő vezér erődítményeit.

"be-be törtek bizáncba, ill. kievbe rabolgatni"

Szilisztrában találták, és a helyi történeti múzeumban őrzik azt a pecsétet, amelynek előlapján a következő felirat szerepel: "῾Ο ἅγιος ᾿Ιωάννης ὁ Πρόδρομος", hátoldalán meg ezt lehet olvasni: "Κύριε βοήθει ᾿Ιωάννῃ μαγίστρῳ καὶ ἄρχοντι Πατζινακίας τῷ Κεγένῃ".

Ez Kegen (Κεγένης) besenyő vezér pecsétje, akiről Szkülitzész írja, hogy Bizáncba ment, s ott megkeresztelkedve a Duna mentén ("Paradunavon"-ban) három várat bíztak a felügyeletére, ezenkívül a patrikiosz méltósággal is felruházták. Hősünk a Jóannész nevet nyerte a keresztségben. Aleksander Paróń szerint a 13-ból két besenyő törzs csatlakozott hozzá (Die Stammeseliten und das Phänomen des Kulturwandels; in: Anne Klammt–Sébastien Rossignol szerk.: Mittelalterliche Eliten und Kulturtransfer östlich der Elbe; Universitätsverlag Göttingen, 2009, 48.).

Kértem erre vonatkozóan adatot, de akkor is csak saját magadat tudtad idézni. Az érveiket pedig megkaphattad volna, ha olvastál volna régészeti szakirodalmat.

- régészek (pl. Bálint Csanád) bizonygatják régóta és nyomós érvekkel, hogy a IX. század végén beköltözött ide a besenyők egy része." 

Azokra a nyomós érvekre már nagyon várunk, egyelőre a c-14-es eredmények agyonhalgatása folyik honfoglaló magyar ügyekben.

 A besenyő c-14-es eredmények (Londonban) mindig 12. századot mutatnak; 

http://www.hungariancalendar.eu/regeszet_honfoglalas.doc

A besenyőktől fennmaradt szókészlet nagyjából ennyi:

Собственные имена: 1) Баjǰа; 2) Кÿäл; 3) Куркут; 4) Iпа; 5) Каjдум; 6) Коста(н); 7) Jазi; 8) Бата(н); 9) Турах; 10) Кiлтäр (Бiлтäр); 11) Кулiн; 12) Кӭгӭн; 13) Сулjу; 14) Сӭлтӭ; 15) Караман; 16) Каталiм; 17) Бал(т)чар; 18) Чӭлгÿ; 19) Кÿрä; 20) Тӭмiр; 21) Кÿчÿг; 22) Мӭтiгäj; 23) Тат(у); 24) Бођа; 25) Караjа; 26) Пiтiк; 27) Сача; 28) Нӭанчi; 29) Татран; 30) Тiван.

Названия населенных пунктов: 1) Аспрон; 2) Тункатаj; 3) Кракнакатаj; 4) Салмакатаj; 5) Сакакатаj; 6) Jаjукатаj; 7) Банамунi; 8) Тӭjгуа.

Названия рек: 1) Харакÿл; 2) Бал; 3) Бурлїк; 4) Хадiр; 5) Алматаj.

Этнонимы: 1) Jабдiӭртiм; 2) Кÿäрчiчур; 3) Хабухшїнjула; 4) Сурукäлпӭj; 5) Харабоj; 6) Бороталмат; 7) Jазїхопон; 8) Булачопон.

В результате анализа ономастики, топонимики и этнонимики более или менее надежно могут быть выделены следующие печенежские слова и сочетания слов: 1) ӭртiм 'доблесть', 'благородство'; 2) баjǰа - форма неполноты признака от баj 'богатый'; 3) бал 'мед'; 4) бал(т)чар 'боевой топор' (?); 5) бођа 'бык'; 6) боро 'серый'; 7) була 'пестрый'; 8) бурлїk 'меловой', 'место, где много мела'; 9) jабдї (~ jавдї) 'светлый', 'блестящий'; 10) jазї 'степь', 'равнина'; 11) jаjу 'враг'; 12) jула - титул; 13) kараǰа 'порода оленя', 'олень' (букв. 'черноватый'); 14) kараман 'тëмный', 'смуглый'; 15) kатаj 'укрепление' (?); 16) kулїн 'жеребенок'; 17) kурkут 'испугай'; 18) кӭгӭн 'гневный', 'грозный'; 19) кiлтäр 'принеси' (или бiлтäр 'сообщи'); 20) кÿäл 'голубой'; 21) кÿäрчi 'голубой'; 22) кÿлпӭj (~ кÿлбӭj) - титул; 23) кÿрä 'горн, кузнечная печь'; 24) кÿчÿг 'младший, маленький'; 25) орман 'лес'; 26) пiтiк 'письмо'; 27) саkа 'склон горы'; 28) салма 'оставленный, брошенный'; 29) суру 'серый'; 30) талмат (< толмач) 'переводчик'; 31) тат 'дикий, языческий' (~ 'не-мусульманин'); 32) тӭмiр 'железо'; 33) тiвäн 'коршун', 'ястреб'; 34) хабухшїн 'корковатый'; 35) хара-боj (букв. 'черный бай'); 36) хара-кöл 'черное озеро'; 37) хопон 'кабан''; 38) чӭлгÿ 'сабельный удар'; 39) чопон 'пастух'; 40) чур - титул.

1997-es könyvében Scserbak már értelmezte a tulajdonnevek egy részét, így pl. a DAI-ból ismert Erdim, Jula, Csur, Tolmacs, Csaban, Külbej tartományét közszónak veszi.