A Báthory név eredete amúgy egészen egyszerű: Nyírbátorban volt a központjuk, és mint a magyar családok egy tekintélyes részének, nekik is az ősi családi fészkük volt a névadójuk.
Elnézést, csak két dolgot hozzá kell fűznöm az írottakhoz. Az idézett cikk egyben arra is példa, hogy a "kanonizált tudomány" képviselői nem zárkóznak el teljesen a hun-magyar kapcsolatok kutatásától. Ez tanulságos, és ezért csak nagyon zárójelben jegyzem meg, hogy megint az történt, ami már annyiszor: bezzeg, ha valaki külföldről jön, azt komolyan vesszük.
A másik, hogy mielőtt valaki azért élcelődne a tudatlanságomon (és ha még csak azon...), mert az írásomból az olvasható ki, hogy én a Báthory nevet Ulanbatorból eredeztetem, leszögezem, hogy ilyet én nem írtam. A további viták kedvéért pedig érdemes elolvasani (többek között) az alábbi cikket:
"A Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, Ucsiraltu, a hun nyelv emlékeit kutatja. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia meghívta Magyarországra, ahol budapesti előadásán (2007. június 23-24.) tájékoztatást nyújtott kutatási eredményeiről. Ennek és a korábbi ismeretanyag tükrében elmondható, hogy nem elég csak a nyugati forrásokban keresni a hun nyelv emlékeit, hanem a kínai történeti forrásokat is meg kell vizsgálni, amelyekben szerinte közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század – Kr. u. 5. század) kb. 600 hun szó vagy kifejezés került lejegyzésre, s így sok információt nyújtanak a hun nyelvről. A kutató ezek közül mintegy 60-at tart bizonyosan hun eredetűnek, és biztos etimológiájúnak.
A magyar nyelv feltételezhetően több szót is kölcsönzött a huntól vagy közeli rokonaitól, valószínűleg azon korai időszakban, amikor a nyelvbe a többi altaji eredetű szó is bekerült. Ilyen szó például az eddig ismeretlen etimológiájú hit (hun hitü.) Ucsiraltu elhatározta, hogy megtanul magyarul, és elkezdi a magyarban lévő hun emlékek kigyűjtését. Szerinte öt éven belül már komoly eredményeket lehet elérni, vagyis tisztázni lehetne a magyar nyelv belső-ázsiai összefüggéseit.[2],[3]"
Ezt nagy örömömre ide tudom illeszteni a Wiki-ről (persze hozzátéve, hogy a szócikk elején felhívják a figyelmet: nem biztos, hogy elfogultság-mentes a cikk, és hát különben is tudjuk, hogy a Wiki "szabad-lexikon". Ez alatt azt értem, hogy sokáig fenn maradnak rajta olyan egyéni, senki által nem bírált szócikkek, amiknek "tisztességes szándéka" megkérdőjelezhető. Az idézet egyénbként a "hun-nyelv" szócikkből ered.
Csak azért írom, mert tegnap éjjel nagy élvezettem forgattam a Wiki lapjait, és feltűnt, hogy a külföldi "szakírók"(?) számára nem jelent gondot a hunok és a magyarság közötti kapcsolat feltételezhető léte. Persze mondhatjuk, hogy nekik nem ingük, de (amellett, hogy ez a ragozott alak olyan ősmagyaros névnek tűnik: Ingük), célravezetőnek tartanám, ha az általam "kanonizált tudománynak" nevezett áramlat kevésbé nagyképűen söpörne szőnyeg alá kérdéseket, mondván: "nincs forrás, tehát nem is volt".
Egyébként Ulanbatorral kezdtem, és ma odáig jutottam, hogy a magyar Wiki-n a Báthory család címerében levő sárkányfogakat a "heraldika hanyatlásának" tartják. Érdekes, II. Rákóczi Ferenc nem annak tartotta. Tanulságos, ahogyan a Báthory szócikk kezdődik:
A Báthory történelmi nevezetességű kihalt család, mely a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered.
Nem ismerős valakinek a "keled" szó? Én a "gut"-ot ismerem (persze, ha az a "jó" jelentésű szóval azonos.) A szócikk mindenesetre nem magyarázza el a Gutkeled... (irányjel) Bathory keletkezését.
Valószínű, hogy mindez itt "offtopic", de tőlem csak ennyi telik.
Nagyon köszönöm egyrészt a rendkívül szórakoztató és tanulságos helységnév etimologizálgató írást, valamit azt a hírt, hogy a "Halmay"-ben a j kicsinyítő képző. Akár eszembe is juthatott volna (de nem létező helyekre nehéz eljutni).
Egy érdekes eszmefuttatás Heves vm helységnevei eredetének taglalásával. Játékos is és "hivatalos" is. Azt jól mutatja, milyen gyakori volt az Árpád-kori időkben benépesült települséeknél a személynévből eredeztethető településnév (akár besenyő, akár török-bolgár, akár...).
Halmaj: A halom kicsinyítőképzős származéka Egyébként Halmaj BAZ megyében település, Hevesben Gyöngyöshalmaj volt (az egyesülésig) stb.
Szívesen keresek még párhuzamokat. De a Tomaj nem az - első ránézésre.
Ugra: Ugra puszta személynévből lett helynév - Szent László kíséretének tagja volt egy Ugra nevű úr 1093-ban - róla lehet szó.
A név egyébként - személyes nem hivatalos megjegyzés - végső soron 'magyar'jelentésű lehet, ua., mint az Ugrin és Ugron, ma is létező vezetéknevek, ill. az orosz Borisz és Gleb történetében szerepel Georgi ugrin - azaz magyar György.
Én kérek elnézést, amiért nem néztem utána a dolognak, de azt gondoltam, az idézett szöveg átemeléssel került be a leveledbe. Na persze ez nem mentség. Nem akartam én ráharapni valami nem létező horogra. Alapvetően a "halmay" szó jelentésén, vagy eredetén töprengtem, mert azt nem tartottam túl valószínűnek (bár nem is vetem el), hogy birtoktöbbesítő "i" lenne a végén egy szónak, ami csak önmagában áll. És akkor tűnt fel az "eltűnés", ami okot adott a szövegemre. Már mindegy, ilyesmi előfordul, de bocs.
Amúgy nagyon távol áll tőlem, hogy a magyar nép, vagy a magyar nyelv eredetkutatásával foglalkozzam, nem mintha nem lennék magyar, és nem tartanám érdekesnek a dolgot, de sajnos rengeteg más érdekes dolog jobban izgat. Csak ahogy beleolvastam a topicba, sajnálni kezdtem, hogy a "kanonizált" tudomány (és ez nem pejoratív jelző, az apokrifokkal szemben mindig voltak fenntartásaim) annyi energiát se szánt a magyarság és a hunok kapcsolatának kérdésére 150 év alatt, hogy bármit nagy valószínűséggel kizárhasson ezen a téren. Hunok léteztek, tehát nyelvük is volt. A hunok egészen biztosan kapcsolatba kerültek magyarokkal (feltéve, ha nem azonos népről van szó), tehát valamiféle kölcsönhatásnak lennie kellett. Nomost, ha micimackói műveltségem nem gátolna ebben, merészen kijelenteném, hogy a hunok kapcsolatba kerültek a mongolokkal, akik pedig nem csupán érintkezésben álltak egy magas szintű, több ezer éves írásbeli civilizációval, hanem alkotó elemeivé is váltak egykor. Kizártnak tartom, hogy kínai források és az esetleg egyébként talán tényleg fellelhető lócsontok és örmény kolostorokban őrzött kódexek (persze ha vannak) összehasonlító vizsgálatából ne lehetne többet megtudni a feltételezett hun-magyar összefüggésekről. Ha ennyit nem ért meg a kanonizált tudomány képviselőinek 150 év alatt ez a kérdés, akkor ne csodálkozzanak, hogy nem mindenki tartja őket elfogultság mentes tudósoknak.
Ám én nem tartozom ezek közé sem, mert általában nem szeretek direkt rosszindulatot feltételezni olyanokról, akiket nem is ismerek.
Üdvözlettel
Laci
Ami utolsó kérdésedet illeti, a válaszomat szerintem sejted ezek alapján: fogalmam sincs. De nem is érzek elhivatottságot, hogy kiderítsem.
Elírtam, mikor begépeltem, mert a megadott forrás első sora (ami, ha kinyitjuk adja is magát) Gyöngyöshalmajként mondja ugyanazt, amit én így elgépeltem (ha átemeltem volna a szöveget, mint azt később tettem, nem lenne benne ez a hiba.)
Az egész megjegyzésem arra épült, hogy nem ~a+ju~, hanem ~aj+u~ az összetétel. S arra akart még rámutatni, hogy az összetétel 2 olyan elemé, ami jó 600 évig külön volt, és csak 50 éve van együtt egy közigazgatási határozat következményeként.
De a google valamennyi találata Halmajugra kereső szóra ezzel az iskolás mondattal kezdte (1950+tatatadam-tatadam+egyesülésével)
Nem akarom ezt túlragozni, csak a tamanás 'izlelgetések' óta 'ugrom' arra a magatartásra, hogy múltbéli dokumentált eseményeket figyelmen kívül hagyva 'kóstolgatjuk' a szavakat miként is lehet őket értelmezni. Most itt a nagyfotelből.(látom a Balaton megint előjött, hogy most 2007 novemberében nincs is ott mocsár, menjünk csak ki a Tihanyi-félszigetre, ha nem hisszük.)
Nem tudom a Holme mit jelent se most, sem 1337-ben, csak azt, hogy a halmaj, halmay írott alak végig ott van leírva, tetten érhető a korabeli dokumentumokban (reméljük nem időhamisítás:) s egyszer sem 'csak' halma. (s nem csak azokból az évekből vannak írásos emlékek)
- Hogy kerül a "j" a "halma" szó végére? Nem a halma szó végére kerül, hanem a halmaj szó utolsó betűje, annak van a végén. Az, hogy a j toldalék lenne bizonyítani kéne. Alanyesetben latin szövegekben ott van a végén.
- ad tomaj : a goggle-ben azt olvasom személynévből ered. "nyelvtörténeti hasonlóság valószínűnek látszik" Ez szép példája annak, hogy nem lehet egy felszíni kép alapján egy hasonlóságot kijelenteni. nem elégséges ismeret egy írott alak.
- Vagyis a két település egyesítéséig feltehetően nem használták a "j"-t, egyszerűen Gyöngyöshalma-nak hívták és Ki és miért varázsolta vissza a "j"-t 1950-ben felvetések az elírásom felismerésével (és az eredeti forrás-link megtekintésével!) tárgytalanok.
Magam sem tudom, ennyiben nem is érdekel, hogy a halmaj és az ugra milyen eredetű, arra utaltam, hogy a halma és a jugra - zsákutca.
(ha szükségem lesz megnézem, és elfogadom, amit a tudomány állít, mást nem tehetek. Ahhoz, hogy cáfoljak és új állítást fogalmazzak meg, pariba kéne magam hoznom, hogy "egy nyelven beszéljünk":)
- a "kanonizált" tudomány egyedül üdvözítő voltában kételkedjem. Szükséges, hogy bármilyen tudományos elképzelés módszertanában 'tudományos' legyen, ne ilyen hanyattdőlök-elmélkedések.
Apropó! Most mit is állít ezekről a szavakról a "kanonizált " tudomány? És az miért nem jó?
A magam részéről nem tartom húsbavágónak a történelem kutatását, nem hiszek abban, hogy a mai etikátlan viselkedésnek kellő megalapozottságot szolgáltathat bármilyen történelmi vonatkozás. Vagyis számomra a nyelvek és népek eredetének története sem fontosabb a mai identitásunk szempontjából, mint a környezetszennyezés, vagy a globalizációval kapcsolatos kérdések. Etikus viselkedésnek pedig azt tartom, amikor valaki nem a maga igazát, hanem az IGAZSÁGOT keresi. Etekintetben azonban óvatosságra kell intenem mindenkit, akár a "kanonizált", akár az "eretnek" tudományt tartja egyedül üdvözítőnek, mert ezt csak rendkívül kivételes esetekben találjuk meg, és akkor sem biztos, hogy észrvesszük.
Amit Halmjugra nevének eredtével kapcsolatban idéztél, rendkívül meggyőző. Gyöngyöshalmaj nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi első ízben Holme alakban. Több forrás alapján 1466-ban Halmay néven szerepel.
De ahogy az lenni szokott, egy kérdés megoldása új kérdéseket vet fel. Hogy kerül a "j" a "halma" szó végére? Többesítő jelző? Vagyis "halmai"? Nem tudom, hogy a "tomaj" esetében is erről van-e szó, márpedig a nyelvtörténeti hasonlóság valószínűnek látszik.
Idézeted folytatásából az is kitűnik, hogy a községet 1888-ig nevezték Halmaj-nak. (Vagy Gyöngyöshalmajnak? Ez nem derül ki.) Vagyis a két település egyesítéséig feltehetően nem használták a "j"-t, egyszerűen Gyöngyöshalma-nak hívták a falut. Ugra falut pedig, az idézet alapján, mindig is így nevezték. Ki és miért varázsolta vissza a"j"-t 1950-ben, amikor pedig valószínűleg nem volt divat az eredeti elnevezések firtatása. Lehet, hogy egy (talán azóta is) névtelen helyi lokálpatrióta győzte meg a Rákosi-adminisztráció embereit, hogy itt egy pápista oklevél alapján vissza kell térni a két falu egyesítésekor a középkori (eredeti) névhasználathoz? Bátor ember volt.
Ettől függetlenül nem tartom valószínűnek, hogy Halmajugra falu neve hun eredetű, de a kérdés érdekessége elég ahhoz, hogy a "kanonizált" tudomány egyedül üdvözítő voltában kételkedjem.
Nem tudom miért kell keresni hun szavakat, amikor nyilván minden mai magyar szó azonos a hun szavakkal. Varga Csaba prof. ametőrnyelvész és írástörténész szerint pl a latin szavak származnak a magyarból, és nem forditva.
"Gyöngyöshalmaj nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi első ízben Holme alakban. Több forrás alapján 1466-ban Halmay néven szerepel. 1544-ben Halmaj, majd 1570-es években lejegyzett adatok szerint ismét Halmay néven ismert. 1647-1888-ig a források alapján újra a Halmaj névalakkal találkozunk."
továbbá
"Hevesugra az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vgra, Wygra, Wgra névalakban fordul elő. Az 1343. évi tizedjegyzékben már Ugra névalakban szerepel. Ezen a néven ismerjük 1550-ig. 1570-es tizedjegyzékben Wgra nevet találjuk. 1773-1888-ig újra Ugra néven ismerjük."
Várom nemes megnyilatkozásod, ó gyöngyszavú Turtur! Tamana kérdésben mintha "elfelejtettél" volna válaszolni.
Ja, hogy ha sakkot kapsz dédelgetett Tamanádban, akkor csak gyalázkodásra telik nálad? Ez mondjuk nem új dolog, már sokszor olvastam, legyél itt monogramoddal, vagy más nickneveddel.
Halmajugra - egy magyar község a mátrai erőmű gödre mellett. Az emben elsőre nem is igazán tudja, miként szótagolja a nevet. Halmaj-ugra, vagy halma-jugra?
Korábban én sem tudtam mitévő legyek, míg meg nem láttam a hun farkas - jugra szó magyar jelentését. Így viszont gyökeresen más helyzet állt elő. A hun vagy szkíta Farkashalmáról lehet szó. Pontosabban Halomfarkas vagy Halmafarkas.
E névképzás nem idegen a magyartól, amennyiben jelzős szerkezetbe sürített névadásról van szó, hiszen erre vannak nemcsak hazai más példák, de a kelta nyelvterületen is így képzik a neveket. Pl. a Szent-György-hegy oldalában Hegymagas község neve is hasonló elven készült. Mai eszünkkel Magashegynek neveznénk, meg Farkashalmának, de az örökség mégiscsak Hegymagast és Halmajugrát követel.
Végülis ezt az országot mind a mai napig Hungária néven ismeri a világ. Mi a hungárok népe vagyunk. Legalább arra vigyázzunk, hogy ne kópjük szembe saját magunkat az éppen aktuális politika érdekeinek megfelelően.
Azt hiszem tévedésben vagy. Akinek itt válaszoltam az imént, az nem a soknevű. Az legalább érti a szakmáját, és nem a stílusa a carolus féle mocsár.
Amúgy sajnálom a fickót, kiutáltatta magát az origó fórumairól, majd ide telepedett acsarkodni. Vaskalapos nézeteivel, de főleg minősíthetetlen megnyilvánulásaival mindenhonnét ellenszenvet váltott ki. Ha ennyit ér egy magyar "tudós", inkább a piacra megyek beszélgetni... Ott legalább nem találkozok megkeseredett és rosszindulatú alakokkal, akik a tudományt takarónak használják.
De ne ragadjunk le mi sem a mocsárban.
Itt a második szkíta lecke, ízlelgesd:
2. Keltüdisi tuedum ~ keltüdisi tuedatum. Második lecke ~ második tanítás
Nü hworugat hojszt? - Hojsztegh singa hworugat.
Nü lemlat hot? –Hot kimla lemlat.
Nü figgat hijszt? – Hijsztegh beka figgat.
Nü vüt hijthe? – Kutha vüt hijthe (vagy) Hijthe kutha vüt.
Nükh hodikh vojthe? - Vojthe hovekh hodikh.
Nükh vukh anojsz tavild ben? – Anojsztegh hot tavild ben luvekh vukh.
Nükh illanikh anojsz heghild ben? – Anojsztegh heghild ben martikh illanikh.
Khi menit ojszt? - Ojszt atha menit. – Khikh menikh anojszt? – Anojsztegh chunk menikh.
Khi mibinkh öntatha? – Mibinkh öntatha Tenilu.
Khi mibinkh öntamaia? – Mibinkh öntamaia Tapio (j).
Kikh vükh hijthe? – Hijthe atha aj maia vükh.
Khikh tenmardekh? –Tenmardekh jalatiantani mardekh. - Khikh mardekh? –Mardekh jalainta tenmardekh.
Chunkh khikh jalakh sadawhet jalatiantani hideokh. Ejszin jala hideosi jala. //
Magyar olvasat
Mi ordít ott? – Ott (egy) oroszlán ordít.
Mi mászik ott? – Ott (egy) kígyó mászik.
Mi ugrál itt? – Itt (egy) béka ugrál.
Mi jön ide (felé)? – (Egy) kutya jön ide.
Mi (-k) jön (nek) amott a távolban? – Amott a távolban lovak jönnek.
Mi (-k) száll (nak) amott a magasban? – Amott a magasban madarak szállnak.
Ki megy ott? – Apa megy ott. – Kik mennek amott? – Amott harcosok mennek.
Ki a (mi) nemzetség-atyánk? – A (mi) nemzetség-atyánk Tenilu.
Ki a (mi) nemzetség-anyánk? – A (mi) nemzetség-anyánk Tapio.
Kik jönnek ide? – (Ide) apa és anya jönnek.
Kik az istenek? – Az istenek a halhatatlan emberek. Kik az emberek? – Az emberek a halandó istenek.
A harcosok, akik a csatában halnak meg, halhatatlan hősök. Az ilyen halál hősi halál.
"
Eddig több köbméter hun anyagot tettem be ide. Megvolt a lehetőséged, hogy kiegészítsd, cáfoljad, esetleg hozzáfűzz valamit. Nyilatkozhattál volna az igeragozásról, a személyes névmásokról, elmélkedhettél volna Halmajugra helynevén is éppen. Bármit megtehettél volna ízlelgetve számodra új neveket, szavakat, de te egyiket sem tetted. Akár brutális stílusodnak megfelelően kivesézhetted volna a "minkh vogjmunkh" szerinted nyilván primitív és tudománytalan mibenlétét a ma használt "mi vagyunk" szerkezettel szemben. Kellő elszántsággal szembe állíthattad volna a magyar parasztság "mink" szavával is - kellőképpen utalva az ezt a kifejezést használók reménytelen primitivizmusára egyúttal, - de te még erre is képtelen vagy.
Ezért meg kell kérdezzem tőled: szerinted kellenek-e a hunok neked? És a hunoknak szükségük van-e rád?
Bár valamilyen szinten megértelek benneteket, hisz Sátán is ordító oroszlánként viselkedik az utolsó időkben, hisz tudja, napjai megvannak számlálva...
Mindjárt sírva fakadok, annyira szép ez a pátosz.
Fussatok emberek, közel van az Apokalipszis!!!!! :o))))
A topik hun szavak keresésére szolgál, nem a topik kigúnyolására. Bár valamilyen szinten megértelek benneteket, hisz Sátán is ordító oroszlánként viselkedik az utolsó időkben, hisz tudja, napjai megvannak számlálva...
Addig is tanulj egy kicsit hunul, vagy szkítául, ha ráérsz:
Elenisi tuedum. Első lecke v. Elenisi tuedatum. Első tanítás
Minkh askatan önta vojgimunkh (enkh). Mibinkh öntaphe (i) Kümenlu, ojkhi rüte chun. Nükin idzsi meme aj jeti volgumild (öntumild). Nidzsi vi aj chormu ani. Mibinkh önta idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic, nejikh wourdikh rüte öntad. Mibinkh öntatha (öntaphei) Tenilu, dijevisi gerü chun. Khani volgumild mibinkh önta (j) -ben? Mibinkh önta (j) -ben jeti volgumild. Mibinkh önta madü khalu ben elvi. Chunkh mibinkh khalut pegüverikh whet wendikh. Mibinkh khalu madü thal ben hwouzi. Thalnekh batum hen baste ad mail volgjagh hombürü.
A szöveg értelmezése mai magyar nyelven
Mi szkíta család vagyunk. (A mi-) Nemzetségfőnk Keményló, aki szívós harcos. (Neki) Egy felesége és hét utódja van. Négy fiú és három lány. (A mi családunk a nemzetséget alkotó négy család egyike, amelyek kitartó nemzetséget alkotnak. ~) Családunk a nemzetség négy családjának egyike, kitartó nemzetség vagyunk. A (mi) nemzetségfőnk (~nemzetség-atyánk) Tenilu, a dicső (~diadalmas) öreg harcos. Hány utód van a (mi) családunkban? A (mi) családunkban hét utód van. (A mi-) Családunk (egy) nagyvárosban él. A harcosok (a mi) településünket fegyverekkel védik. A (mi) településünk (egy) nagy völgyben húzódik. A völgy alján nagy és mély folyó hömpölyög.
Megjegyzés: Egyszerű és élet közeli mondatokban tükröződik az askata világ. Alkalmas a nyelvtanulásra, a nyelvi alapok megismerésére. Egyszerű de szemléletes közelképet is kapunk egyúttal az askata világ mindennapjairól, az élet társadalmi hátteréről és minőségeiről. Egyszerűségében is teljes kép a kisebb és nagyobb közösségekről: család, nemzetség, hadsereg viszonyáról, összefüggéseiről.
Én nem tudok, de érdemes lenne valakinek mindenekelőtt utánanéznie, tényleg létezett-e valamiféle kódex tele hun szavakkal, nyelvtannal, mert addig semmi értelme nincs erőltetni ezt a vonalat, legfeljebb arra jó az egész, hogy a nem finnugor irányú nyelvészeti-őstörténeti irányt a maga egészében járassa le (persze nem túl etikus az sem, ha egyesek részéről ilyesfajta általánosítás tapasztalható a "nem hivatalos" nézetekkel szemben).
Akárki is találta meg tehát a kódexet, akárhány másolatot készített is róla állítólag, amíg nincs a kezünkben az eredeti vagy legalábbis egy hiteles másolat, vagy amíg nincs hitelt érdemlő tudósítás a létezéséről és a benne foglaltakról, addig nem tudunk mit kezdeni vele, és egyelőre marad az erős hamisítványszag a levegőben.
"A hajdani perzsiai – a mai iráni – Iszfahánban került elő 1860-ban az a Kr. utáni V. századi Iszfaháni kódex, amely tulajdonképpen a hunok nyelvtanát írja le, és a hun szavakat tartalmazza örmény nyelven [sic! – K.-I.]. Erről a kincsről az Akadémia tudott, de eltitkolta. (A legújabb időben Detre Csaba geológus tanulmányozta.) Létezik a kódexnek örmény szerzetesek által, a Kr. utáni VI. században leírt másolata Jerevánban, és ugyanott van egy IX. századi török fordítása. A hun szójegyzék közli a teljes magyar nyelvtant – ez azonos volt a hunok nyelvtanával –, és egy igen nagy szójegyzéket, amely azonos a mi szókincsünkkel."
"Schütz kb 40 éve közölte az Akadémián első hun közleményeit, mint annak tagja. Azóta bárki, akit ez érdekel, megtalálhatja az Akadémia könyvtárában. Emiatt nem nagyon értem, hogy páran milyen alapon nyilvánítják nem létezőnek az anyagot, hisz az az Akadémia tulajdona, és emellett létező, dokumentált valóság."
------------------------------
Pető Imre (Dobogó IV. évf., 4. szám):
"... a 2004-ben, a Turán folyóiratban, dr. Detre Csaba neve alatt megjelent Hun szavak, szövegek című dokumentum bizony magyarul szól! Az Iszfaháni kódex alapján készült írás, Schütz Ödön és dr. Detre Csaba fordítása, egy készülő könyv előrejelzése. Az ezernyi szón és néhány szövegen kívül ezek szerint van több hun nyelvi anyag is! Egyetemi tanulmányaim során eléggé beleástam magam a magyar nyelv történetébe ahhoz, hogy bizonyossággal megtegyek néhány kijelentést. Egyik az, hogy az 500 körül, örmény betűkkel lejegyzett hun anyag olyan színvonalú, melyet hamisítással elérni emberi ésszel és semmi módon nem lehetséges, a közlés tehát hiteles ... aggódom magam is, államközi kapcsolatok révén megszerezhető-e Irántól az Iszfaháni kódex hiteles másolata, és elvégezhető-e a nyelvi lektorálás. Dr. Detre Csaba könyve készül… de erre nem lehet még alapozni… Addig marad a közölt, töredékes anyag, ez vizsgálható 'csupán'."
Tehát nemcsak maga az állítólagos kódex nincs az MTA tulajdonában, hanem még annak hiteles másolata sem.
