Alapvetö fizikai feltevés: a négy stabil elemi részecskének (e,p,P,E) kétfajta elemi töltése van, az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése. Ezek a töltések okozzák a két fundamentális mezöt. Az e.m.-mezö szekezete ugyanaz mint a g-mezö szerkezete és mind a két mezö nem-konzervativ mezö. Csak a négy részecske (elekton, pozitron, proton és elton = negativ töltésü proton) létezik, amiknek csak kétfajta töltése, mint invariáns tulajdonsága, van és csak a kétfajta mezö létezik. Kérdés: megfelel ez az alapvetö hipotézis a fizikai megfigyeléseknek? Kezdjük Galileivel, érvényes-e a szabadesés egytemessége a természetben?
"A szabadon eső test egyenletesen gyorsul. de tuti? biztos ez?"
Ááh, dehogy, csak megközelítöen. Egy test, ami közelebb van a Föld felszinéhez erösebben gyorsul, mint egy test, ami távolabb van. (A testre ható gravitációt graivitációs töltések okozzák, amik hatás függ a relatív távolságtól.) De a testek még megközelítöen sem esnek azonos gyorsulással, mert a tehetetlen tömegük különbözik a súlyos tömegüktöl, mégpedig összetételtöl függöen..
Igen, úgy egyenletes, hogy a vezérsugár egységnyi idő alatt egységnyi területet súrol.
De ne kötekedjünk, az egyenes vonalú pályán zuhanóra gondoltam. Nincs okom feltételezni, hogy ugrálna, csak úgy szóltam hozzá valamit. Próbálta már mérni valaki?
Az elliptikus pályán keringő égitestek is szabadon esnek. Miközben időnként közelebb, máskor távolabb kerülnek a gyújtóponttól. Ezt nem nevezném egyenletes gyorsulásnak, hiszen még előjelet is vált rendszeresen.
"Az elektron-pozitron mező hullámfüggvényei természetesen elektronok, a fotonmező hullámfüggvényei pedig természetesen fotonok. De a kétféle mező között lévő csatolás miatt lehetséges, hogy valahol az elektron-pozitron mező egy bizonyos mintázata egyfoton módust gerjeszt a fotonmezőben, miközben az előbbi rezgés energiája átadódik az utóbbinak.
Így lesz az "elektronságból" és "pozitronságból" "fotonság"."
"Épp a napokban vásároltam vagy 15 könyvet, és így már több, mint 100 van."
Frissdiplomás kollégának mutattam a napokban egy szakkönyvet. Sajnos a főnöke meglátta és egyből ki volt akadva: neki(k) már soha többet nem kell tanulni, levizsgáztak. (Nem, ez nem a differenciálerősítős.) Na inkább foglalkozok a veszteséges rezgés differenciálegyenletével.
Nehéz a fizika, nem tagadom. Épp a napokban vásároltam vagy 15 könyvet, és így már több, mint 100 van. (Matek és fizika együtt. Meg még néhány kapcsolódó, de kicsit más jellegű könyv.) Ezekből építem a tudásom már sok-sok éve, úgyhogy ismerem a terhét. Add fel az atomisztikus elképzelésed! Nem jó az semmire..
„Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt.Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.”
A nem konzervatív mezők c-vel terjednek, amivel teljesen kitöltik azt a „helyet”, amit a terjedésükkel képeznek. Ebben a helyben találhatóak az elemi részecskék, amiknek töltéseik okozzák a mezőket, vagyis a helyet. (róka fogta csuka-csuka fogta róka)
A részecskék folytonos energiaváltozását mi okozza?
1, a részecskék sebességváltozása, a c-hez képest?
2, a részecskék egymás közötti távolságváltozása?
3, a részecskék kötésben lévősége, vagy onnan kiszabadulása?
Elöször az anyagról irom le a feltevésemet. A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronból, a pozitronból, a protonból és az eltonból. Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 5.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 5.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.
Ha majd a Higgs-részecskék kísérleti manipulálásával valahogyan elő tudunk állítani egy ilyen és nem akármilyen**, hanem abból adódó φ(x) mezőt a laboratórium közepén
Na ezért is kérdeztem, hogy a tömeghez ki adja az energiát. Mert ha a mező adja, akkor sok részecskét kell összetolni, és máris megváltozik a Higgs-mező. És akkor könnyen lehet, hogy egy fekete lyuk környékén már ez bekövetkezik...
