"Különböző hullámhosszúságú fények minden további nélkül lehetnek azonos fázisban tartósan egy adott ponton."
Nyilván, csak ebben nincs semmi különös (jelen példa esetében). Én épp az ellenkezőjét firtatom: bizonyos pontokon különböző fázisban lesznek, itt van a bibi.
"Az, hogy egy kijelzőn az 1-es vagy a 2-es számjegy olvasható-e le, nemigen hiszem, hogy függene a megfigyelő kijelzőhöz képesti mozgásának a sebességétől. "
Én sem hiszem, de abból amit mondtál számomra ez következik. Mondom mégegyszer:
1) Adott szakaszon más számú hullámhegyet számol a mozgó megfigyelő és mást az álló. Ebből következik, hogy: 2) A szakaszon van olyan pont, ahol a hullám fázisát másnak találja a mozgó megfigyelő, mint az álló. Ebből következik, hogy: 3) Ha az említett pontba egy mérőműszert rakunk, akkor a kijelzőn 1-es is és/vagy 2-es is olvasható, attól függően hogy mozgunk, vagy állunk.
Tehát az volt a kérdésem: hogy ha az 1) igaz, akkor a 3) miért nem?
Különböző hullámhosszúságú fények minden további nélkül lehetnek azonos fázisban tartósan egy adott ponton.
Leszedem a felesleges bonyolításokat, hogy minél átláthatóbb legyen a dolog.
Nézzünk egy tükröt, amire merőlegesen beesik egy fénysugár, és visszaverődik. A tükrön a beeső és visszavert fénysugár fázisa értelemszerűen azonos.
Na most, egy a tükörhöz képest álló megfigyelő számára a beeső és visszavert hullámhossz egyforma, egy mozgó megfigyelő szerint pedig pedig egyik nagyobb másik kisebb aszerint merre mozog.
Az, hogy egy kijelzőn az 1-es vagy a 2-es számjegy olvasható-e le, nemigen hiszem, hogy függene a megfigyelő kijelzőhöz képesti mozgásának a sebességétől.
Legalábbis a specrelből ez nem fog kijönni.
Persze egy valóságos gondolatkísérletben bármi előfordulhat ;)
A számolós példát köszönöm, egyelőre csak átfutottam, mivel ránézésre oké a dolog, amennyiben valóban igaz ez:
"láthat-e más számú hullámot a két tükör között az álló és a mozgó megfigyelő. Láthat."
És azt is láthatja, hogy egy kijelölt pontban más fázisban van, mint a másik megfigyelő szerint? És ha igen, akkor egy szerkentyű, ami ebben a pontban méri a fázist, az kiírja, hogy 0 vagy 1? És akkor a mozgó megfigyelő szerint a kijelzőn 0 van, az álló szerint 1?
De gondoltam az aberrációra, ld. 1. témábaillő hsz.-om, 1. bajusz.
A mostani rávezető példámban pedig nem a ferde szakaszról volt szó, hanem az y szakaszról, amire prota kérdése vonatkozott, hogy láthat-e más számú hullámot a két tükör között az álló és a mozgó megfigyelő. Láthat.
A példádat alaposan megbonyolítja az aberráció jelensége: a fényforráshoz képest álló megfigyelő nem ugyanazt a reflexiós szögeket állapítja meg, mint a fényforráshoz képest mozgó megfigyelő.
Tehát A és B megfigyelő a T tükrön más-más visszaverődési szögeket tapasztal. A példát szerintem Novobátzky:Relativitáselmélet c. könyve alapján lehet megoldani. Tudom, hogy 1m ismeri ezt a megoldást, csak most szerintem nem gondolt az aberrációra.
Rendben, jogos az észrevétel, nem 0,75 hanem gyök(0,75) -szörösére rövidülnek a dolgok. Csak azért nem javítottam, mert a lényegen nem változtat: az úthossz és a hullámhossz is ugyanennyivel rövidül, tehát a "fázisprobléma" ettől még fennáll (368-as hozzászólás).
"Nézzük mit lát "B" (mozdulatlan) megfigyelő. A fény hullámhossza a Doppler-effektus miatt rövidül: lambda(B) < lambda(A). Az "1" jelű szakaszon tehát érkezik a fény, sebessége c, hullámhossza lambda(B). A "2" jelű szakaszon (és később sem) nem változik sem a hullámhossz, sem a sebesség."
Már hogyne változna a hullámhossz, ha mozgó tükrökről verődik vissza a fény...
Oké, kicsit elbonyolódott ez a levezetés és még pontatlan is. Nem kell utánaszámolni szerintem.
A lényeg minössze annyi, hogy a mozgó megfigyelő szerint az - "y fel" szakaszon a hullámhossz kisebb, az út nagyobb (szerintem 2y és 0,5 lambda). - "y le" szakaszon a hullámhossz nagyobb, az út kisebb (2/3y és 1,5 lambda).
Ergo adott szakaszon több / kevesebb hullámhegyet mér majd, mint az álló megfigyelő. Csak ilyen nincs. Vagy van?
Az alábbi, majdnem MM gondolatkísérlet szerint a mozgó és az álló megfigyelő lényegileg is teljesen mást lát, amennyiben a hosszkontrakciót feltételezzük. Pedig nem illene. Kérdésem hogy hibás-e a levezetés (és hol)?
A bal felső sarokban "F" a fényforrás. Mondjuk egy elemlámpa, folyamatosan világít. Mellette látható "A" megfigyelő, aki mindig a fényforrással együtt mozog. Minden más mozdulatlan. Természetesen a fény kivételével, az mozog :)
Lefelé haladva az "1" jelű szakaszon a fény útja (kék szín) látható. Az első ("T" jelű) tükör 90 fokkal téríti el a fényünket, amely a "2" jelű szakasz végén eléri a féligáteresztő tükröt. Így két fénysugárra oszlik, az egyik az "x", a másik az "y" vonalon folytatja útját, x=y. Ezután mindkettő visszaverődik a tükörről és visszaérkezvén a féligáteresztő tükörhöz egyesülve haladnak a "D" jelű detektorig, amely meg fogja mutatni az interferencia képet. Van továbbá egy mozdulatlan "B" megfigyelőnk is.
"B"-hez képest "A" megfigyelő sebessége - ami egyben a fényforrás sebessége is - legyen a fénysebesség fele. Tehát v(A)=v(F)=0,5c. A kibocsájtott fény hullámhossza "A" rendszerében nézve legyen lambda(A).
Nézzük mit lát "B" (mozdulatlan) megfigyelő. A fény hullámhossza a Doppler-effektus miatt rövidül: lambda(B) < lambda(A). Az "1" jelű szakaszon tehát érkezik a fény, sebessége c, hullámhossza lambda(B). A "2" jelű szakaszon (és később sem) nem változik sem a hullámhossz, sem a sebesség. Innen kezdve pedig nem történik semmi különös. "B" ugyanolyan interferencia képet lát, mintha egy álló fényforrás bocsájtotta volna ki a lambda(B) hullámhosszú fényt, valamint hogy az x és y utakon a fény azonos hosszúságot futott be, azonos fázisban találkozik újra.
Most nézzük mit lát "A", a mozgó megfigyelő, egyelőre specrel hatások nélkül. Az "y" szakasz lesz izgalmas: "A" megfigyelő a v(A)=c/2 mozgás miatt azt fogja látni, hogy "felfelé" 2y, "lefelé" 2/3 y távolságot tesz meg a fény, összesen 8/3 y távolságot. Így viszont fáziskülönbség lesz az x irányból és az y irányból találkozó fény esetében. (Ha pl. y egész számú többszöröse lambda(A) hullámhossznak, akkor az y irányú 2y úthossz végén épp olyan fázisban lesz a fény, mint a megkezdésekor, viszont a 2/3 y úthossz végén másmilyenben.)
A hosszkontrakcióval kiigazítva a fentieket megszorozzuk 3/4-del (v^2/c^2=0,75) és pont megkapjuk hogy az érzékelt úthossz 2y. Viszont ezen belül a hullámhossz ugyanúgy rövidül (0,75), tehát a fáziskülönbség ugyanúgy megjelenik, mint a specrel kontrakció nélküli okfejtésben. Emiatt "A" megfigyelő másmilyen interferencia képet lát a detektoron mint "B".
Hát akkor igencsak meg fognak gazdagodni a csillagközi utazásokra készülő űrhajósokkal foglalkozó pszichológusok, ha belegondolok abba, hogy nekem még akkor is komoly "leválási gondjaim" vannak, ha 1 hétre elmegyek nyaralni és 1 hétig nem dédelgethetem a "Schrödinger-macskáimat" (akik "egy kvantumugrással" az asztalon teremnek, amikor eszünk:))
"az elmúlt 100 év fizikusai" is tévedhetnek viszont
Persze, de nem úgy, hogy nincs idődilatáció. Ez olyan, mint a régi földgömbök az űrfelvételek világa előtt. Voltak rajta pontatlanságok, de azt nagyon tudták a régi térképészek is, hogy a Föld gömb alakú. Pedig nem látták az űrből, csak közvetett bizonyítékokkal rendelkeztek.
és egy teljesen új fizika születhet
Igen, de az idődilatáció jelenségét annak is tartalmaznia kell, mert ez a jelenség létezik.
A "c-négyzetet" NEM komolyan gondoltam:)) Amikor Astrojan a gravitonok "c-négyzet" sebességéről ír, azalatt azt érti, hogy "a gravitonok képesek a fénysebesség négyzetével haladni":)) "az elmúlt 100 év fizikusai" is tévedhetnek viszont: pl. mi lesz, ha az LHC-ben mégsem sikerül megtalálni a Higgs-bozont? Akkor lehet, hogy a mostani fizika tankönyvek tudományfikozófiai olvasmányokká válnak, és egy teljesen új fizika születhet. Szerintem várjuk meg, amíg bebizonyosodik, hogy létezik vagy nem létezik a Higgs-bozon. A számítások szerint léteznie kell, egyébként nem fektettek volna annyi pénzt az LHC megépítésébe, ahol, azon az energián viszont olyan dolgok is történhetnek, amin lehet, hogy majd meglepődünk.......
Az elmúlt 100 év fizikája (többszázezer elméleti fizikus, jópár géniusz, Nobel-díjas, kísérleti eredmények sok nagyságrend pontosságal, műszaki eszközök, amik erre a fizikára, ezen belül konkrétan az idődilatációra építenek) versus Astrojan ... nem is tudom, mit mondjak erről. Szerintem nem kétesélyes a játszma.
Az idődilatáció bizonyítékaként szokták felhozni pl. azt, hogy a kozmikus müonok detektálhatók itt a Föld felszínén is: ugyanis a mérések szerint a müonok 2,2 mikroszekundum alatt elbomlanak, és fénysebességgel haladnak, csak 660 métert tehetnek meg, és legnagyobb valószínűséggel 15-20 km magasságban keletkeznek. Ezért felvetették annak lehetőségét, hogy a Föld felszínére való megérkezésük úgy lehetséges, hogy fénysebességet megközelítő sebességük következtében IDŐDILATÁCIÓ lép fel, tehát "a müonok számára lassabban telik az idő". Astrojan, tudom, hogy Szerinted "nincs idődilatáció", és "nem igaz az ikerparadoxon", mindenesetre, én azért érzékeny búcsút vennék szeretteimtől, mielőtt c-négyzettel bárhová elindulnék, hátha mire visszatérnék, szeretteim már rég halottak lennének! Én is annak örülnék, ha Neked lenne igazad, és nem lenne igaz az ikerparadoxon, mert ha mégis igaz, akkor egy csillagközi utazás nemcsak műszaki-technikai, hanem PSZICHOLÓGIAI promlémákat is felvetne, azaz, PSZICHOLÓGIAILAG IS FEL KÉNE KÉSZÜLNIÜK a leendő űrhajósoknak, akik ilyenre vállalkoznak!
Hogy lehet ezt a két dolgot ennyi idő és vesződség után még mindig tökéletesen összekeverni (összezagyválni ne haragudj) ?
A zagyvaság a te fejedben van, aki szerint van látszólagos meg valóságos idődilatáció. A belinkelt kísérleteket csak úgy lehet magyarázni, hogy az idődilatáció ténylegesen megtörténik. Nem órák látványáról meg hasonlókról van szó benne, haem olyan kísérleti eredményekről, amik csak a valóságos idődilatációval magyarázhatók.
Erről szólt az a kérdés is, amit nem voltál hajlandó megválaszolni. Nevezetesen: ha egy távoli toronyórán azt látjuk, hogy dél van, akkor a valóságban is elmúlt-e a dél azon az órán. Egy hasonló kérdés volt az, amit korábban valaki más tett fel neked: mitől jobb egy GPS órát 1 méterről megnézni, mint 20 millió méterről. Mi a különbség? Akkor már miért verjük a fejünket a GPS órába (0 méter távolság) vagy esetleg miért nem mászunk bele és esszük meg, mint a kannibálok? Ki itt a bigott?
Persze protontórusz, meg DVAG, meg ufók, azok vannak. Itt röpköd mind a három a fejem körül, alig látok tőlük.
Egyébként azt is viccesnek tartom, hogy biokémikus létedre csak a legközvetlenebb bizonyítékokat fogadod el. Hol láttak az elődeid molekulákat, atomokat, protonokat és neutronokat? Hol lenne a biokémia közvetett bizonyítékok híján?
Kösz, most látom csak, hogy mind a száz kisérlet hajszálpontosan bizonyítja azt amire nem kértelek és amit nem vitat senki, a látszó idődilatációt. (Jól van hazudtam, nem látom, hanem tudom kívülről)..
Nem fogod megérteni soha, mert bigott vagy, csak néhány (primitív) kisérlet van ami a valóságos idődilatáció létezésére vonatkozik. Ezekben hozták vissza az órát.
Hogy lehet ezt a két dolgot ennyi idő és vesződség után még mindig tökéletesen összekeverni (összezagyválni ne haragudj) ?
Tudom mi következik, most jössz a relativisztikus Dopplerrel, de az nem releváns. Vissza kell hozni az órát. GPS órát ha lehet. Ebből kellene 100 kisérlet meg 1000 eredmény.
Nem érted ? Persze, hogy nem.
352,inerciálisan, gravitációmentes térben.. Akkor már el is buktad, mert ilyen nincs.
