Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Josic-nak igaza van hogy jobban tudod mint akik ott voltak! :) Grebnica selo-t úgy emlékszem csak a csatornáig sikerült elfoglalni (ez nagyjábol a fau közepe volt) minted 300 méteres senki földjét hozva ezzel létre. Itt voltak álltalában a legnagyobb csatározások hisz a helyi különlegesek (mindkét oldalról) innét próbáltak bejutni a másik területére. Ezt a területett egy dasrabig a 104-es brigádhoz rendelt HOS tartotta ellenőrzése alltt állandó őrséget tartva a helyszínen, de a megnövekedett veszteségei miatt a HVO vezetése kivonatta őket. Később a HVO 104. br. hoz tartozó 19-es IDV tartoot felderítéseket, rajtaütéseket és látot el mesterlövész feladatokat is. A HVO nak volt egy erőtlen áttőrési kísérlete 92 telén de az első elvesztett ember után elakadt. Ezek után a felderítőkön kívül a HVO tevékenysége a front őrzésére korlátozódott mivel a szerbek minden katonai akciót a hátországra, főleg Domajlevacra leadott tüzérségi tűzzel háláltak meg.
Üdv, Most fejeztem be A horvát háború hősei és én c. könyvet, nagyon tetszett. Érdeklődnék Josictól, hogy az Elég volt megjelent-e már? Lehet rendelni dedikált példányt? Köszönettel, Zoki
Köszönöm , van némi igazság a szavaidban.,és hát némi hajdani munkaköri "ártalom". Egyébként a horvát katonai fórumokra jellemző ,hogy mindenről részletesen beszámolnak, mert sokan úgy gondolkodnak, hogy tartoznak ezzel azoknak a hősi hallottaknak, akik elestek, vagy megrokkantak. Sajnos nemcsak az ellenség jóvoltából, hanem katonai vezérkari szakmai hibákból is, én is vallom ezen négyzeteket, melyhez személyes emlékeimmel is kötődöm. Még írok a témával kapcsolatban , Posavina különösen is érdekes téma ,hiszen a háború kirobbanásakor tragikus következmények vezettek ahhoz, hogy az ottani katonák helytálljanak a későbbiekben .
Hihetetlen pontossággal írsz...Akik ott voltak se tudják jobban a történteket, egy valami amit megjegyeznék. Szavaid mögött sok emberi élet és rokkant katona is van, rengeteg tragédiával... Csak gratulálni tudok munkádhoz...
Üdv... Josic...
PS:
Nézd meg a honlapod, jó, hogy újból itthon vagy...
Üdv újra mindenkinek. A Bosanska Posavina térséghez, mellyel kapcsolatban már írtam Derventa-ról ,most pár szó t az Orasje zónáról .
Orašje
A szerbek Hercegovina-i akciójával, mely során 1991.október 2-án megtámadták a horvát Ravno telepüést elkezdődött a háború BiH-ban.A kezdeteket további harci cselekmények követtek ,a helyzet egyre csak súlyosbodott, míg végül Bosznia egészére kiterjedt a háború. 1992.tavaszán Bosznia Posavina-i (Poszavina)részét sem kerülték el a harcok.A poszavina-i horvátok és muzulmán bosnyákok önvédelemi harcba kényszerültek a térséget megszálló szerb katonai túlerővel szemben.A szerb haderők, JNA és más formációk haditechnikai és képzetségi előnyüket kihasználva megkezdték poszavinai települések megszállását., melyet néhány hónap alatt végre is hajtottak. A szerb hadigépezet nem kímélte a horvát és muzulmán lakta településeket. Házakat ,otthonokat romboltak le,gyújtottak fel, civil nem szerb lakosokat hurcoltak le és mészároltak le. A szerb paramilitariáns hordák a nem szerb épületeket ,kulturális emlékeket stb. mindent leromboltak ,ami útjukba került. Így végezte az Orašje-i Száva folyó hídja is 1991.09.23-án, mely a horvátok lakta boszniai poszavina régiót a horvát anyaállammal összekötötte.Egyértelművé vállt 1991.év végére a katonai helyzet ,mely tükrözte a szerb nagyhatalmi törekvéseket. A horvátok és muszlimok folyamatosan kezdték meg a felkészülést a háborúra , és hozták létre fegyveres parancsnokságaikat és katonai egységeiket.1992. tavaszán létrejöttek az első harci zónák, frontvonalak, és első horvát és muszlim védelmi katonai formációk. Több kisebb önkéntes katonai horvát és bosnyákmuszlim –horvát vegyes alakulatokból megformálódott a 106. HVO brigád ,mely négy rendből (bojna) állt össze. A brigád jórészt könnyű gyalogság alkotta , páncélelhárító fegyverekkel kiegészülve. Ezen egység kezdte meg Orasje és körzetének védelmét a szerb agresszióval szemben. A szerb katonai agresszió Orašje járásban 1992.április 29.kezdődött el. Ekkor szerb ágyuk lőtték a horvát Vidovice települést. Két nap után a tűzérségi támadást gyalogos offenzíva követett,mely során közel hatszáz szerb önkéntes ,az Arkan és Seselj féle paramilitariáns hordákból 1992.május 1-én megtámadta a Vidovica-i horvát védelmi vonalakat.A szerb gyalogos erőket néhány tankkal voltak megerősítve mikor megindították Vidovica megszállását. A szerb szabadcsapatokkal szemben, melyek JNA haditechnikai támogatását élvezte , a horvát védelmi erők elég rosszul voltak felfegyverezve. Május 2-án a horvát védők „összeszedik magukat” és megerősitik állásaikat a falu körül és Orašje járásban,és kiverik a csetnikeket Vidovica-ból. A horvátok nem tartották sokáig a falut és környékét ,már május 4-én a csetnikek erősítést kaptak a szerb hadseregtől Brčko-ból.Ismér megindították a támadást Vidovice ellen a szerbek. Ennek során kevés számú horvát védő újra elhagyja a faut és tartalék állásaikba vonulnak.Az események április 29-től május 4-ig tartottak. Ennek során meghalt közel 40 horvát védő és többen könnyű és súlyos sérüléseket szenvedtek. A szerbek soraiból 50-en haltak meg és sokan megsebesültek, megsemmisült és megrongálódott néhány szerb harkocsi.A szerbek a hadműveletük végeztével bevonulhattak Vidovice, Kopanice és Jenjić falvakba ,ahol a csetnik hordák több helyi nem szerb lakossal végeztek . Május 4-től a horvát védelmi vonalakon a 106. brigád megszervezet és megerősítette a védelmi vonalaikat , lövészárkaikat ,és kiszélesítik a frontszakaszt 27-30 km hosszúságban Oštra Luka-tól - Bok- Matići- Kostrč- Donja Mahala – Orašje vonalon. A védelmi erők brigádjai kiegészültek emberanyaggal és megerősödve ,feltöltve 100%-kon voltak, nőt a harci kedv az elszántság és javul a morál. Május 19-én a szerbek ismét gyalogos támadást kezdtek ,mely lövészárok harchoz vezetet és diverzáns akciókat eredményezett.Ezen periodusban a szerbek haditechnikai arzenáljukból rakétákat(Luna és Volkov) , különböző kaliberű tűzérségi lövegeket, , és a légierő bombáit (krmač) vetettek be. A támadásban megsemmisült és megrongálódott a járásban számos üzem,iskola,kulturális és polgári épület. Legnagyobb kár a védelmi vonalakat érte Oštra Luka- Bok –Matići- Orašje/központja/. Több ezer szerb gránát hullott a hátországi területekre is ,ahol a legnagyobb szenvedést a civil polgároknak okozott. Május 19-én a szerbek bevetettek mindent haditechnikát annak érdekében ,hogy megszállják az járást.. Legnagyobb hevességgel Oštra Luka- Galići részén folyt a támadás..Több tank néhány ezer katona a horvát védők erős és heves ellenállásába ütközött..A harc heves és erős tűzpárbajt eredményezett, mely során a szerbek a védelmi vonalon néhányszor áttörtek, de a védők ezen támadásokat visszaverték és visszajutottak vonalaikra. A sikertelen támadás a szerbeknek katasztrofális eredményt hozott. Több száz katonát veszettek és haditechnikai eszközt .Több harckocsijuk megsemmisült és jelentős számú katona megsebesült. Az offenzívát mint bojna Galicima néven emlegették a későbbiekben. A horvát védők soraiban is voltak veszteségek és sebesültek ,de néhányan.
A későbbiekben sem hagyott alább a szerb támadás ,mely gránátozás formájában hajtottak végre. A szerbek több százezernyi gránátmennyiséggel rendelkeztek ,melyet civil és katonai célpontok ellen használtak fel. Ez 1992.október 23-ig tartott, mikor is a 106. brigád HVO –IV. hadtest-részeként totális támadása során megsemmisítette az szerbeket és felszabadították Vidovice falu , majd 25-én Kopanice falut.A szerbek ismét katasztrofális veszteségeket szenvedtek. Bosanski Šamac járásban a 106.brigád a 104. brigád támogatását élvezte ,mikor felszabadították Grebnica, Bazik és Domaljevac falvakat.. A HVO Bosanska Posavina-ban elég haderőnemet tudott kiállítani Derventa, Bosanski Brod, Modriča ,Odžak járás védelmére.1992.év végére az alábbi egységek szerveződtek a horvát vonalakon, 101. brigada HVO Bosanski Brod, 102. brigada HVO Odžak, 103. brigada HVO Derventa i 105. brigada HVO Modriča ,melyeket az szabad Orašje-i járásba használtak fel.. Ezen egységek nagy segítséget jelentettek az Orasje járás védelmében ,mind katonáik létszámában ,mind haditechnikában.Saját területek esetleges felszabadítása érdekében így egyfolytában készenlétben álltak. 1994. évekre ezen Posavina-i egységeket megreformálták és megalakították a egységeket magába foglaló. IV.Gárdista Brigádot HVO „Sinovi Posavine”(Posavina Fiai) néven. Továbbá voltak harcosok ,akik megalakították a 6.sz. brigád HVO Bosanska Posavina egységet ,mely akésőbbi katonai védelmi és támadó hadműveleteknél fontos szerepet jártszott. A 6. brigád HVO Bosanska Posavina később átalakult 3. számú honvédő századdá. 1994. évek.
Orašje környékére jelentős horvát erő koncentrálódott , mind emberanyagilag és mind technikailag.Várakoztak a „zöld fény” elindítására ,mely a Bosanska Posavina szerbek által megszállt területinek felszabadítására irányult volna.A katonai „ tömörülés” nem váratott sokáig magára , 1995. május elején a Bjesak ,majd augustusban a Oluja hadműveletek során nélkülözhetetlen volt az Orasje környéki horvát tűzérség alkalmazása. A „Posavina-i folyosó” ellenőrzése elengedhetetlen volt a hadműveletek végrehajtásához. Ezt a feladatot a Bosanska Posavina-i HVO erők jól tejesítették.A boszniai szerbek-kiegészülve a Bjesak horvát művelet miatt horvátországi Okucani zónát elhagyó szerbekkel- az „Osveta” akció keretén belül intéztek erőteljes támadást a Posavina folyosót „felügyelő „ HVO erők ellen, elsősorban Orasje környékén. A szerbek bevetettek nehéz tűzérséget és speciális alakulatokat .A szerb hadművelet május 05-én kezdődött el és csúfos sikertelenségbe torkolott. Bár a horvát részen is jelentős volt a sebesültek száma, mindezt felülmúlta a szerbek oldalán kelettkezett emberi veszteség száma. A harcok végét a Dayton-i egyezmény aláírása jelentette a térségben.
Nemrég akadt egy képekkel ilusztrált cikk a kezembe melyen Szerb zsoldosok, egykori horvátországi veteránok harcolnak Kongóban, Mubutu (azóta elhunyt) elnök oldalán Szerb fegyverekkel. Állítólag szép számmal voltak kint. Nem tudod hogy kerültek oda? Nem kontraktorok voltak azt tudom.
Azért 1942-ben Ante Pavelity usztasa parancsnok, egész egyértelműen tiszteleg, mögötte, ha jól látom, Hitler lépdel. A 1991-es polgárháború alatt minden képét amit megláttam kiakasztva leszedettem. Azért mert, mig Blejburgból hazafelé a katonáit mészárolták a partizánok, addig ő, Horvátország aranyával biztonságos helyre menekült és élt még évtizedekik gondatlanul...
Nem tudom, még nem foglalkoztam a témával. Harci értéke meg van. (Amúgy a világtörténelem páncélvonatainak többsége kezdetleges vagy rögtönzött jármű volt). Bőven elég a vasútvonalak mentén található települések ellenőrzésére, illetve kisebb segédegységek mozgatására szolgálhat, vagy mozgó parancsnoki harcálláspont-ként. Önmagában - lokális konfliktusokban - még lehet szerepe. Az oroszok is utoljára 1995-ben alkalmazták saját páncélvonataikat (mondjuk csak két darabot) a Kaukázuson, a vasúti pályák ellenőrzésére, illetve mint tüzérségi és légi felderítő vagy célravezető mozgó megfigyelési pontokat.
Számomra is nagyon érdekes felfedezés volt! (A vasutas fórumon nyitottak a fiúk egy topikot a páncélvonatoknak, és oda tette be ezt egy látogató/odaíró.) Mindenesetre szerintem érekes kuriózum.
A film címe, ami erősen kommunista beállitottságú "Briszani prosztor" letarolt terület, vagy terület ahol nincs semmi.. Minél jobban utánna nézek, érdeklődök az akciónak annál nagyobb a gyanúm, hogy a csoportot az UDBA (Jugoszláv elhárítás) húzta csőbe és feláldozta, a horvát tavasz letörése érdekében... István küldtem egy e-mailt...
Még pár kép:
1.) Ambrozija a csoport parancsnoka a tárgyalláson... 2.) Az összecsapások és a menekülési útvonal... 3.) A kép a tárgyalláson készűlt
Egy könyv és egy film is megjelent a témában, a könyv címe "A 20. ember" a filmét elfelejtettem.
Elöző írásom hejesbítésre szorul, július 25.-én csapott össze a csoport először a rendőrséggel. Az üldözés pedig július 24.-én fejeződött be.
A horvát tavasz, pedig 1970 elején kezdődött, amikor nagyobb jogokat követeltek maguknak a horvátok, Jugoszlávián belül.
Kép a Radusa hegyen kévő faluról, ahol először öszecsaptak a terrorisrák a rendőrséggel.
Azonban előkerültek olyan információk-bizonyítékok és vallomások mára, amiből fenn áll a gyanú, hogy a szerb hírszerzés (beépített ember) szedte rá a horvát hazafikat az akcióra.
Az általad említett akciót nem az usztasák szervezték, hanem a hozájuk közel álló, Horvát Forradalmi Testvériség ( Hrvátszko Revolucálno Bratszvo) továbbiakban HRB. A szervezet 1961-ben jött létre Ausztráliában, Europában és Amerikában voltak sejtjeik, és azon dolgoztak, hogy Jugoszláviban forradarmat keltsdenek és Horvátorszgot függetlenítsék. A horvát tavasz nevő forrongásban, miután sok horvát értelmiségit és tábornokot leváltott a jugoszláv hadsereg, köztük Tugymant is a leendő elnököt a HRB elérkezettnek látta az időt, a forradalom kirobbantásához. 1972 jun.20-án, egy teherautóba rejtőzködő, 19 Fős csoport akiknek a felkelést kelett volna szervezniük fegyveresen átkeltek a határon Ausztria felöl. A G.Vakuf fölötti Radusa hegyen öszetüzésbe kerültek a helyi rendörséggel, Tito pedig elindította a levadászásukat 30 000 fegyveres üldözte öket jun. 24-ére felszámolták ökett, 15-en a harcokban estek el 3-ukat kivégezték, egyikőjüknek aki 17 éves sem volt még Tito megkegyelmezett és 20 év szigoritott börtönre ítélte ezt az embert Ludvig Pávlenak hivták, 1992-ben szabadult és Hercegovinánál a Horvátok oldalán, harcba szállt a szerbek ellen. A sors fintora, hogy az első akcióban elesett. Ma egy ezred viseli a nevét.
A képen a 4 elfogott HRB - és terroista látszik, balról az első, a parancsnokuk volt.
És erről a konkrét esetről – az általam említettnél – lehet valami többet tudni?
Te tudsz valami mást is vagy te is csak ennyit hallottál/olvastál erről?
(Nem háborodtam én föl. Csupán kíváncsiságból kérdezősködök.)
Nem legenda. Valóban megtörtént eset, csak hivatalosan mint a ,,horvát emigráns körök szervezkedése" ment a sajtóban. Mint ahogyan a koszovói albánok diáklázadásait is ugyan abból a kasszából finanszírozták, amelyből a nicaraguai ,,contras"-t, a Szovjetunióban a '70-es évek közepén működő ,,Örmény Nemzeti felszabadító hadsereget" és az afgán modzsaheddint. Lehet kopogtatni és kérdezősködni a ,,világ legdemokratikusabb" országánál.
Ezen nincs mit fölháborodni: a másik fél finanszírozta az MPLA-t, a RAF-ot, Action Direct-et, Brigadi Rossi-t, PFSz-t, vagy Abu Nidal ,,Fekete szeptemberét".
Hidegháború volt - minden eszköz alkalmazhatónak bizonyult.
Nem rég egy könyvben olvastam, hogy valamikor a 70-es években az usztasák nyugaton kiképzett diverzánsokat dobtak be Bosznia erdeibe, hogy felkelést robbantsanak ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ellen. Állítólag nem lett semmi az egészből, mert a belügyi csapatok és a JNA Dalmáciába szorította és felszámolta a csoportot.
Hallott erről valaki valamit vagy ez is csak valamiféle történelmi "legendárium"?
Látom itt vannak néhány akik nagyon tájékozottak az egykori Jugoszláviát érintő dolgokban. Hátha tud valaki valamit erről.
(Az usztasa és a diverzáns szót a könyv használta, nem én találtam ki. Gondolom az usztasával arra akart utalni, hogy valamiféle horvátok szélsőségesek lehettek. Kétlem, hogy valami közük is lehetett a Pavelic féle II. vh-s usztasákhoz.)
--Luna/Frog tip-ú rakéta a JNA -tól
Azért 1942-ben Ante Pavelity usztasa parancsnok, egész egyértelműen tiszteleg, mögötte, ha jól látom, Hitler lépdel. A 1991-es polgárháború alatt minden képét amit megláttam kiakasztva leszedettem. Azért mert, mig Blejburgból hazafelé a katonáit mészárolták a partizánok, addig ő, Horvátország aranyával biztonságos helyre menekült és élt még évtizedekik gondatlanul...
1.) Ambrozija a csoport parancsnoka a tárgyalláson...
2.) Az összecsapások és a menekülési útvonal...
3.) A kép a tárgyalláson készűlt
Kép a Radusa hegyen kévő faluról, ahol először öszecsaptak a terrorisrák a rendőrséggel.
