Annyi idősen nyelvvizsgáztam, mert, bár a nyelvtudásom korábban is használható volt, de az összes álláshirdetés már akkoriban úgy kezdődött, hogy "középfokú nyelvvizsgával rendelkező".
Én egyetértek a kétszintű érettségivel. Jó megoldás, finomítani kell.
Ennyi.
Maga az érettségi lebonyolítása, a régen éretségizettek előnyben részesítése, az érettségit kísérő botrányok, amiket Magyar Bálint flegma semmitmondással intézett el, - na ez felháborít. Egy europeer miniszter uriemberként vállalta volna a felelősséget és lemond. ( lásd: Szlovákia)
A "normál" menetben elfogadom (középsuli után fősuli), de miért kell nekem 36 évesen nyelvvizsgával küszködnöm? Beláthatod, hogy egész másak a körülmények a nyelvtanulásra ennyi idősen mint fiatalon, mert anno eleve más hozzáállással tanították a nyelvet, egy valag pénzbe kerül (levelezőn 0 nyelvtanulási támogatás), munka és család mellett elég a suli is és hát az agy sem ugyan az, mint korábban.
mert uezen ervekre irt valaszokat ignoralod. te elhataroztad, hogy a liberalis iskolamodel rossz. konkretumokra rakerdezve, megirod, hogy az egyes elemei jok, de a hatasuk rossz. leirsz olyat, hogy tudatosan akarjak tonkretenni az oktatast. bar szinte minden szakerto leirja, hogy a szegregacios iskolatipus rossz, de te ezt ugy ertelmezed, hogy a normal iskolasok szintjet az ertelmi fogyatekosokera kivanjak lecsokkenteni. es nagyjabol minden masodik mondatodban ott van, hogy mb es liberalis csapata hogyan veri szet az oktatast.
a diplomához viszont nem tartom annak, igazából a korrupt és szakmailag a 0 közelében ténykedő nyelvvizsgaközpontok azok, amik megkeserítik az ember életét
Pl. én nagyon jól megvagyok nyelvtudás nélkül (építészet), gyakorlatilag eddig nem vettem hasznát még annak a kevés nyelvtudásnak sem, ami az érettségihez kellett. És a diplomához úgyis kell (bár ezzel sem értek egyet). De, hogy ez döntse el, hogy tanulhatok vagy sem, függetlenül a tényleges szakmai rátermettségemtől, azt nem tartom korrektnek.
Belőlem nem a keserűség beszél, mert nyelvvizsga nélkül is 129 pontom van és felvettek, csak egyszerűen igazságtalannak tartom.
nekem maig nem derult ki, hogy az egyetemek pontosan mit is akarnak. azon kivul, hogy adjanak nekik sok penzt es senki ne szoljon bele a dolgaikba. foleg ne mb.
Többször nyilatkozták, MB is, hogy túl gyengék voltak a feladatok, azért lett ilyen magas a ponthatár.
Ez óriási tévedés!
Nem a feladatsorok, hanem a felvételi rendszer lett nagyon gyenge!
Igazolás:
most úgy lehet 120 pontot elérni, hogy valaki tesz két kzépszintű érettségit 90 % fölötti eredménnyel, így lesz 60 szerzett pontja, amit rögtön duplázhat, és megvan a 120.
Korábban ilyen nem volt. Csakis a felvételin szerzett pontokat lehetett duplázni, ha elérte az 50 pontot. Tehát tavaly csak az duplázhatott, aki mondjuk a központi matekfelvételin elért 13 pontot a 15-ből, idén viszont az is, aki a középszintű érettségin ért el 80 %-ot!
javaslat: Az egyensúlyt csakis úgy lehetne visszaállítani, ha most is csak az emelt szintű érettségi pontjaival lehetne kiváltani a gyengébb iskolai bizonyítványt.
milyen iranybol gondolod a kozponti iranyitast? mert amennyire tudni lehet, voltak/vannak eros ellendukkerei ennek a 2 szintu erettsegi rendszernek, de nem szakmai, hanem zomeben politikai szempontokbol.
A mellérendeléssel semmmi bajom, nekem az alárendeltséggel van! Mégpedig a szakmai képességeknek a nyelvtudás alá való rendelésével! Mert ez az egész mese erről szól. Két nyelvizsga 14 pontot ért! mIg a valódi képeség semmit, tekintve, hogy a szakmához szükségeseket az esetek többségében nem is mérték - majd eldől, ugyebár az egyetemen - amit meg mértek, azt mindenkinél szinte egyformán honorálták.
"A nyelvtudás, pont ellentétben azzal, amit feltételezel, igenis meglehetôsen jó mutatója annak, hogy a fiatal mennyire sajátította el a tanulás képességét. "
Mondod Te. És a 10-15 éve érettségizett, reál szakmában dolgozóra is érvényesnek tartod? Aki akkor végzett amikor oroszt tanulni még a tanárok szerint is ciki volt és más nyelvre meg egyszerűen nem volt nyelvtanár? Akinek elég a család eltartása mellett összegyűjteni a tandíjra és egyebekre szükséges 200-250.000/félév összeget, nemhogy még 1-2 nyelvvizsgát megfinanszírozzon? Akinek azért ne legyen diplomája, mert anyagilag és időileg nem képes nyelvizsga letételére, pedig jobban ért a szakmájához, mint a diplomás valaha is fog?
Elhiszem, hogy fontos a nyelvtudás, de meg kéne érteni, hogy az egy képesség, ami valakinek jobb valakinek rosszabb és ennek nem szabadna ennyire hangsúlyos szerepet kapnia azoknál a szakmáknál, ahol a nyelvtudás nem feltétel!!!
Nincs benne a felvételi tájékoztatóban, csak egy apróbetűs értelmezésben a minisztérium honlapján. S fenntartom, hogy akiben egyáltalán felmerült, hogy utána kellene nétni, hogy vajon lehet-e úgy is csinálni, hogy idén teszek egy közepes szintemelőt, de azt csak a plusz 7 ponthoz használom fel, a pontjaimat a tavalyi eredmény alapján kérem, az nem a tudása alapján kívánt bejutni az egyetemre. Én sok olyan diákról tudok, aki azért nem ment el szintemelőre, mert ez a kombináció meg sem fordult a fejében. Idén a becsületes észjárású emberek vesztettek az ügyeskedőkkel szemben, ennyi.
Amit egyébként nem tekintenék olyan nagy bajnak. Mellesleg, az egész valahon onnan ered, hogy túl sok az egyetemista, túl szélesre tárták a kaput politikai és finanszírozási okokból, és ebbôl már nyilván nincs visszaút. Sokat segítene, ha az egyetemeknek módjukban állna szelektálni a felvettek közül, és jelentôs hányadukat egy-két éven belül kiszórni. Valahogy azt kellene megoldani, hogy errôl ne kelljen lemondaniuk pusztán azért, mert hiányozna a hallgatók után járó pénz.
"Ugyanis vele szemben ott a természetes igazságérzet által diktált szabály, hogy ha szintemelőzik valaki, akkor nyilván az új vizsgája marad csak érvényes."
én nem tudok ilyen szabályról, olyanról viszont igen, hogy a legjobb érettségi ereményt számítják bele a felvételibe.
sztem egyébként jogos, hogy egyetemre alap easy érettségivel csak ne lehessen mán bejutni ha nem muszáj... a mi időnkben még volt felvételi, küzdjön a mai ifjuság is...
Természetesen, ámbár ez alapvetôen a nyelvvizsgáztatási metódusok hibája, és nem a felvételi rendszeré, amelyik csak hozott anyagból képes dolgozni — olyan vizsgát kell elismernie, amilyen van.
A vizsga és a használható szakmai nyelvtudás között meglevô esetleges ûrt azonban a felsôoktatás már tudná kezelni, ha akarná: ha megkövetelik a szakirodalom alkotó használatát a tanulmányok során, akkor ez megoldható lenne, vagy legalábbis elmozdulhatna a kívánt irányba. Én még azt sem tartanám elképzelhetetlen eretnekségnek, hogy valami dolgozatot menet közben idegen nyelven kelljen elkészítenie a hallgatónak. Persze, rögtön a kérdések, hogy ki bírálja el, hogy, satöbbi — de mint ötlet, szerintem nem rossz.
Igen, bár középiskola végére szerintem elegendô lenne a középfok (meggondolandó lenne, hogy a felsôért nem is kellene többet adni; bár gyakorlati, mezônyszéthúzási szempontból természetesen célszerû, ezért nem hinném, hogy lemondanának róla), az egyetem végére azonban a felsôfokot kellene megkövetelni, a közép ott már nem lenne elegendô.
Amit a cirkuszról mondasz, az valóban így van. De kevesen hajlandók teljes vertikumában átlátni az egészet: kezdve az egyetemek emelt szintet elutasító, szerintem kifejezetten ostoba döntésétôl, a minisztérium kisebb hibáin át a sok, minden hozzáférhetô információ ellenére bután döntô középiskolásig. Ezt az egészet leegyszerûsíteni arra, hogy Magyar Bálint hülye, alkalmatlan, és éjt nappallá téve a felsôoktatás tönkretételén fáradozik, mert az a hobbija, hogy minél több hülye diplomása legyen az országnak... Fogalmazzunk úgy: ha valaki ennyire képtelen maga körül a világot egészében, összefüggéseiben látni, nem veszít különösebben sokat az ország, ha az illetô pár ponttal lemarad attól, hogy egyetemre járhasson. Csak aztán nehogy politikusnak álljon az illetô... :-))
"Nem lehet tehát logikát találni abban, ha ennek javítására is gondol a felsôoktatás?"
Jövőre már nem lesz így, úgyhogy nem! Amúgy ennek mi lenne a következménye? Matektanár helyett mindenki rohanna nyelvet tanulni, aztán páros lábbal rúgják ki őket az első matekszigorlaton!
Összemosod a két dolgot. (Persze a felületesség és a kioktató stílus rendszerint együtt szokott járni.)
1.) Azt valóban lehetett tudni, hogy a középszintű érettségi csak lehetőség, nem garancia a bejutáshoz. Mégis sokakat félrevezetett, mert nagyon sokan csak középszinten érettségiztek, akik orvosira jelentkeztek. Pár éve, amikor a pontok meglódultak, s 120 fölé emelkedett néhány helyen a határ, hozott a minisztérium egy döntést, hogy a ponthatár nem lehet magasabb 120-nál. Talán ez tévesztett meg sokakat. (Tényleg, de röhögnék, ha kiderülne, hogy még életben van ez a szabály. :-)
2. Az viszont nem volt köztudott, hogy aki elmegy szintemelőzni, az megtarthatja a tavalyi jelese alapján már megszerzett maximális pontját, idén elég egy 35%-os eredményt elérnie, s akkor a plusz 7 pontot is megkapja. Megjelent ugyan a minisztérium honlapján egy apróbetűs értelmezésben, de ettől még nem vált köztudottá. Ugyanis vele szemben ott a természetes igazságérzet által diktált szabály, hogy ha szintemelőzik valaki, akkor nyilván az új vizsgája marad csak érvényes. Ahogy a korábban felvételizőnél is természetes volt, hogy új felvételi esetén nem választhatja meg, hogy magyarból a tavalyi eredményemet kérem, mert az jobb volt, töriből az újat.
Ezért beszéltem én jogtalan előnyhöz juttatásról. Mert aki birtokában volt a plusz információnak, 7 pont előnnyel indult azokkal szemben, akik nem nem a jólértesültségükre, hanem a jó felkészültségükre alapoztak.
De hát úgy látszik ennyivel többte ér egy nyelv ismerete MA, az OM szerint
Én nem tudom, mi a minisztérium gondolatmenete, de ha esetleg így van, miért olyan nagy baj ez? A szakmai tárgyakban, szaktudásban természetesen nem vagyunk világelsôk, de jóval kisebb a lemaradásunk, mint a nyelvtudásban — ez utóbbi, ha megnézed a különféle statisztikákat a magyarok nyelvtudásából úgy általában és az értelmiségét speciálisan, katasztrofális képet mutat. Nem lehet tehát logikát találni abban, ha (feltéve, hogy tényleg ez volt a szándék) ennek javítására is gondol a felsôoktatás?
"aki nem tud egy-két nyelvet is elsajátítani a szûkebb értelemben vett szakmája mellé, annál valami gond van."
Azért a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás két különböző dolog. Ráadásul az sem biztos, hogy a középiskolai tanulmányok végére kell követelni azt a két nyelvvizsgát ... Persze nem ez a lényeg, hanem inkább az, hogy az orvosi és informatikusi szak kivételével ez az egész cirkusz a "tudástársadalom" számára valószínűleg legkevésbé fontos végzettséget adó szakok körül folyik. :-)
Ismerd el ebben igaza van, nehogymár a 30-40%kal több matektudás (ráadásul egy laza érettségin, ahol ekkora különbség a hülye és a zseni között van) kevesebbet érjen egy mérnöknek mint egy nyelvvizsga.
Az átlagos matekos nem tesz 90%os emelt szintűt, de ezen ne is vitatkozzunk mert egyetértek veled, a könnyű érettségit a zseni meg az átlagdiák is megírja max pontosra és nem derül ki hogy melyik a jobb. De még ha 60%osra írja, ifj.Einstein meg 100%-ra akkor is csak 6 pont a különbség a nyelvvizsga pedig 7et ér...
De hát úgy látszik ennyivel többte ér egy nyelv ismerete MA, az OM szerint
Valószínűleg félreérthető voltam: a "tudatos kormányzati politikát" az egyetemeken kialakult pánikhelyzetre értettem. A közoktatásban és az érettségi körül kialakult káosz leginkább a szakmai inkompetencia következménye.
Nyelvet tanulni és szakmát tanulni nem két ennyire különbözô dolog. Természetesen bármikor fel lehet hozni kéttucat ellenpéldát, hogy én ismerek kiváló szakembert, aki nem beszél nyelveket — példa mindig mindenre akad, ne is fáraszd vele magad, hogy felhozod. Ami viszont nem az egyedi eseteket illeti, hanem általánosságban az egészet: az, aki nem tud egy-két nyelvet is elsajátítani a szûkebb értelemben vett szakmája mellé, annál valami gond van.
A nyelvtudás, pont ellentétben azzal, amit feltételezel, igenis meglehetôsen jó mutatója annak, hogy a fiatal mennyire sajátította el a tanulás képességét. Nem kell a szakmia tárgyak elé helyezni, természetesen, de mögé sem. Ezek így, együtt adnak jó képet, már amennyire egyáltalán egy ilyen vizsgaszerû módszerrel jó képet lehet alkotni valakirôl.
