azért kel újítani a helyesírás szabályait, mert változik a nyelv. különösen a mai, kitágult világban. mert ki írja ma azt, hogy lélekzet, lapda, hazudság stb? a régebbi formák lassan, de biztosan kihalnak. de ez itt off. elnézést.
két eset van. vagy betartod a haiku szabályait és úgy írsz verset (jót), vagy átléped a szabályokat és úgy írsz verset (jót). de akkor fölmerül a kérdés, hogy azt haikunak lehet-e tekinteni? egyáltalán kompatibilis-e egy idegen kultúra és nyelv verstani kánonja a magyarban? nem könnyű kérdések ezek...
köszönöm, nagyon szép képeket találtam, ajánlom mindenki figyelmébe a linket. sajnos a szentjánosbogaras kép nem lett meg, még egy kis segítséget szeretnék kérni, ha időd engedi! köszi, k.
(A kép netről lopott, Ábel nincs az ismeretségi körömben, - viszont: a héber szó jelentése: lehellet, lélegzet, semmiség, elmúlás, esendőség, liget, rét, gyep... Gyönyörű. És sokatmondó...:)
Utánanéztem, létezik -at, -et képző is, meg -lat, -let is... Igaz, én nem választottam külön, ill. nem a legjobb példákat soroltam. Előbbi mondjuk a fordulat, kímélet, utóbbi meg a szeglet, bizonylat, segédlet, készlet, talán még a hangulat. És vannak kétesek, számomra legalábbis, az -ll végűek, amiknél mostlégyokosDomokos, hogy eldöntsd, ha fontos egyáltalán, hogy -at, -et vagy -lat, -let forrt össze vele...:) Mindenesetre szerintem egy bukfenc még van ebben a lehellet-ben: az alapszót, a lehell-t alighanem eleve két -l-lel írták... Nem a nevet, meg a hűtőmárkát, hanem az igét: a magyar nyelv ugyanis szeret és bír 'hangutánozni'...:)
"A helyesírás az konvenció, az egyéni nyelvhasználat pedig a gátlások nélküli kreativitás szabadságával való örömködés vagy költői kényszer…"
Szépen megfogalmaztad.:)
A poén az az, hogy igazából ebben nem nagyon szándékoztam 'helyesbíteni' Mygant, kicsit eltűnődtem rajta, aztán írtam, ahogy szoktam. Amit én igazából javasoltam volna, hogy hagyja el a magára utalást (életműve/m), mert műfajból is adódóan, alapból visszahat a gondolat a kiköltőjére, szvsz nem kell azzal az -m-mel erősítgetni ezt; meg hogy hangolja át, vegye feszesebbre azt a "mint az élet" közhelyeket idéző fordulatot. De nem oly fontos egyik sem. Lehe... izé...;), árnyalatnyi javaslatok lettek volna...:)
Engem meggyőztél. Először én is két L-lel írtam, de mivel nem vagyok nyelvész a javító program miatt kihúztam az egyiket. Visszamenőleg nem tudok javítani, de így igen. Az unikum meg gyógyszer és ihlet is. Próbáld ki egy vidám haikuval!Csak csendben.
A helyesírás az konvenció, az egyéni nyelvhasználat pedig a gátlások nélküli kreativitás szabadságával való örömködés vagy költői kényszer…
Akik még szenvedtünk memoriterekkel, nyilván hajlamosabbak vagyunk Arany (akkori helyesírás szerint írt?) nyelvének zenéje, valamint a fuvallat, sugallat mintája által sugallt kételles változatot helyesnek érezni…
Mygan haikujánál nem költői szabadságnak gondoltam az általa használt írásmódot; ahogy most utánakerestem, valószínűleg ő sem, hiszen kiemelte az ezek szerint feleslegesnek ítélt egyik ellet…
A sokat szidott deviszontnál is ilyen sugallás történik; szerintem a ’ha viszont’ fordulat a sugalmazó…
Engem igazán a láthatósági mellény, az elérhetőségeink és hasonlók ’kimondásra kerülése’, valmint a vészesen terjedő magyartalan hangsúlyozás és intonáció tud kihozni a sodromból (ja, és a drága műsorpercekkel való takarékoskodás miáni rettenetes hadarás)…
Sok haikuörömöt és merészen alkalmazott költői szabadságot kívánok minden itteni és másholi haikuszerzőnek (hogy megint Mygannak magyarázzak: egybe írva (egybeírva?) jobban szeretem…)…
Halkkal ingó / lanyha pára! Szálldogáló / harmatok! Kis furuglyám / lágy szavára Tiszta hangot / adjatok; Lengd be véle / gyenge szellet Sík mezőnk / határait, A juhász a / nyájja mellett Hadd fülelje / sorjait.
Míg az estve bíborozza A lement nap hajnalát, Míg az éjj becsillagozza Szétterítve fátyolát: Addig a menny főldre hinti Balzsamának harmatit, S új erővel áldva inti Új örömre állatit.
A mocsáros nép kuruttyol, Prüccsög a sok kis bogár, Réce hápog, fürj palattyol, Hangicsál egy kis madár. Jó napunkat felcserélő Édes esti hajnalom! Téged áld e tenger élő, Téged áld e kis dalom.
Harmatoddal részegűlve A virággal tarka rét, Hímje nővel egyesűlve Néked ontja fűszerét. A nap éles fénnye súllyán Minthogy úntig szenvedett A kaszás, a szűre ujján Alva tisztel tégedet.
Óh, palolj rá, csendes este, Nyugtató lehelletet, Hogy törődött vére, teste Újra nyerjen életet. Szállj le rám is sátorozva, Szenderítő nyúgalom; Közbe-közbe szunnyadozva Csendesedj le, kis dalom.
Off. Nem csupán Aranynál, a „Walesi bárdok”- ban, de Csokonai több versében (pl. „Mikor egy zőld hársfa mellett / Egy kis szellő rámlehellett”), sőt a maiak közül - ne csupán a régies nyelvben kutakodjunk - pl. Sebők Éva: Ki verset teremt című 'háromkájában' (akit Szepes Erika méltatott egy tanulmányában - három éve, épp a Napút egyik számában) „Tán egy betűn mint / orron át lehell belé / lelkéből lelket” ... találkozhatunk a 'lehell' szóval (ehelyütt képző, toldalék nélkül, s mégsem helytelenül). Archaikus szövegekben - akár tegnap is keletkeztek;-) - különösképp indokolt, mondhatni stiláris, hangulati 'elemként'... Most aztán agyaloghatunk az akadémikus urak nyelvújító munkálkodásán (valamiért nekik is fel kell venni néhány évente a prémiumot;-)), meg a költői nyelv és a köznapi szövegek alkotói kellékeinek tárán (amihez itt nálamnál avatottabbak vannak), de tény, hogy a vers 'szövetének megmunkálásában' a verscsináló fajzatok el-eltérnek a mindenkori szabályoktól, ha épp úgy hozza kedvük (meg - szerencsés esetben - szakmai tudásuk révén indokoltnak tartják).
Így aztán 'lehelletnyi' igazság van az akadémia szerinti írásmódhoz ragaszkodásban is (ha a szabály a puszta megalkotásával kényszerítő erejű!), meg aztán súlyosabban esik latba az alkotói szándék által hitelesített 'LL' - a nyelv logikájáról és hagyományairól nem is beszélve. Ennyit gondolok erről.
Ám nagyon régről motoszkál bennem ez a vers, ami a mérték és ütem kettős ritmusa mellett (most hanyagoljuk, hogy a verselés szakma-é!;-)) a kellemesen lágy 'l'-ek fuvallatával talán frissítőleg hat másokra is a nagy melegben, ezért bátorkodok itt megosztani:
Ne butáskodj, má' megin'...:) Andor csak a bölcsességekről beszélt, hogy azok neki kilógnak, "Rengeteg jó haiku" közül, meg eltünődött a haikuzás nehézségein... Én meg olyan piszlicsáré dolgokat soroltam, amik eleve nem a kritika, hanem a 'tegyünk rá még egy lapáttal, húzzuk még magasabbra' kategóriájába esnek... Orrot leengedni, unikumot félretolni, oszt munkára...:)
Félreértettem, de sebaj, legalább végre összehoztam valamit...:)
off. Amúgy igazad van, akadémiai helyesírás szerint így kell írni. Most.:) Az akadémiai helyesírásnak viszont nincs igaza. Szerintem.:) Utóbbi években sajnos egyre inkább beigazolódni látom azt 10-20 éve hallott, kissé rosszmájú véleményt, hogy azért kell csak a helyesírásunkat megújítani ilyen gyakran, hogy a nyelvész profoknak legyen mivel foglalkozni... És egy csomó esetben úgy tűnik, logikátlan, illetve nyelvi és irodalmi hagyományainkkal ellentétes dolgot vezetnek be, néha azt is érzem, mintha a nagy 'egyszerűsítésben' leépítenék a nyelvet.
Fuvallat, sugallat, - hasonló módon keletkezett, mint a lehellet, gondolom nyelvújításkor. Ugyanez a -lat, -let van a párlat-ban, ötlet-ben, magaslat-ban, gondolat-ban, meg még sok egyéb szavunkban is. Teljesen normális, következetes dolog volt, hogy ahol -l-lel vagy -ll-lel találkozott a képző, ott dupla -ll lett belőle. Kár volt ezt az Arany Jánosnál is gyönyörűen bevált gyakorlatot ("lehellet megszegik") meglőni. De még egyszer mondom, neked, a mai szabályok szerint igazad van. Sajnos.:) on.
Közlekedési dugó
A budafoki úton
dugóban a busz.
Leesett az első hó.
Valahol baleset volt,
nem látni semmit,
köd lepi az utcákat.
Jajdul a busz ajtaja,
le lehet szállni.
Minek menjünk tovább ma?
Kopog a magas sarkú,
dermesztő hideg
van az egész városban.
Ki tudja megmondani,
hogy melyik megy el
egészen a Móriczig?
A sárga villamos most
áll meg, és sikít.
Az ellenkező irány.
Sötétedik, teli hold
van. Madarak? Á.
Maximum denevérek.
Megértettem
Tizenhét szótag
IQ - nem szabályos - csak
látszat haiku!
*
Szerény IQ - val
nem boldogulok l’art pour
l’art haikuval.
(Magam néhányszor
megvigasztalom majd egy –
két unikummal.)
Mygan