Azt, hogy valójában hogy történt, nem tudjuk én sem, te sem, a rendező sem, sőt még Homérosz sem tudta (már ha létezett). Egy mítoszt lényege, hogy bárki elmesélheti - a saját elképzelései szerint.
ha akár igaz is, amit állítasz, hozzá kell tenni, hogy az akkori ember számára minden más léptékű és méretű volt. Akkor még talán más számított szenzációnak, mint ma, de persze nem lehetetlen az, hogy túloztak is, ami persze szintén hozzátartozik az eposzokhoz, és nem is baj.
Tudod, hogy történhetett valójában? Odament kábé kétezer görög, körbevette a várost, amely legjobb esetben is olyan két hónapra való élelemet tudott felhalmozni max ezer embernek. Előbb-utóbb megadták magukat a szerencsétlenek.
Feltéve, hogy amit Schliemann talált, az tényleg Trója volt, nem pedig Homérosz és szerzőtársai világméretű átverésének vagyunk áldozatai, akik szépen kisétáltak egy olyan tökismeretlen településmaradványhoz, amely már az ő korukban is romvárosként vegetált, és azt Trójaként leírták (Schliemann ugyanis utcára pontosan az Iliászban szereplő várost tárta fel, viszont ott az ostrom tényleg 2 óráig tartott volna 50 ezer görögnek, olyan kicsi).
Szerintem gyenge volt, pont azért, mert feldolgozták a mítoszt istenek nélkül.
Én sem látom, hogy miért kellett volna mindenáron hűnek maradni a mítoszhoz. Végülis ez nem egy történelmi film volt, ahol számon lehetne kérni a hitelességet. A Homéroszi eposz is csak a mondakörnek egy - igaz alap- műve. Szerintem jó ötlet volt úgy megcsinálni a filmet, mintha elképzelnénk, hogy hogy történhetett valójában - amelyre szájhagyományok útján felépülhetett egy mondakör
milyen istenek? ez a film nem az iliasz volt, a cime sem az, hanem troja, es a troja haboru fikcios bemutatasa, homerosz ugyancsak fikcios muvet felhasznalva
ha istenek kellenek, nezd a xenat
gondolom, ha az isteneket is akarták volna szerepeltetni stb. akkor az duplázta volna a költségeket meg a menetidőt is. Gondolni kellett arra, hogy az emberek többségének ez is elég, és mivel ők fizetik meg a költségket, így rájuk szabták. Blockbuster.
Tegnep este lattuk a filmet. Kar volt. Annak, aki nem ismeri a trojai haboru tortenet talan elmegy, de szamomra hatalmas csalodas volt. Mar eleve nevetseges, hogy 16 napig tartott a haboru, amibol 12 nap a gyasz (Hektor), az istenek sehol Thetiszen kivul (es neki sem 60 evesnek kene lennie), Troja inkabb hasonlitott egy egyiptomi helyszinhez, mint barmi mashoz. Brad Pittnek nem kellett sokat kiadnia magabol, szeintem eros kozepes az alakitasa.
A film alakjainak szemelyiseget erosen sarkitottak, Hektoron kivul mindenki elegge egydimenziosra sikeredett, ez igy nemgyerebe.
Mar a film elso harmadaban vartam, hogy vegre vege legyen, ehhez kepest meg majd 2 orat kellett vegigszenvedni, mar majdnem ugy voltam, hogy visszakovetelem a jegy arat :)
Azert azt pozitivum, hogy a film alkotoi minden helyzetbol eleg jol jottek ki, es a reszletek tobbe-kevesbe jora sikeredtek, de ez keves ahhoz, hogy egy ev mulva is emlekezzunk a filmre.
Erre nagy kar volt kozel 200M dollart kolteni...
Akkor most se fogsz meglepödni. :o)
Wolfot elkezdtem, szabadonválasztott olvasmány volt, aztán mégis inkább Die neuen Leiden des jungen Werthers-nél kötöttem ki. Talán most felbuzdulva befejezem, nekem is megvan a polcomon. :o)
Bocsi, tudtam, hogy valami ne stimmel, de a gyerekszobában van a könyv, és nem akartam bemenni zavarogni. Azért szégyewllem, nagyon szeretem, bár elég régen olvastam utoljára.
Egyébként van egy másik görög mitológiai kedvencem, Otar Csiladze: Ment egy emebr az úton.
az meg aza aranygyapjó legendájáról szól, de rajtam kívül még senkivel sem találkoztam, aki olvasta volna.
A film jó!
Trója egy összemberi mítosz, tekintve, hogy a kultúránk, legalább is az európai és az arab a görögön alapul. Mért nem lehetne egy mítoszt többféleképpen interpretálni.
Többen említették itt a Trója éneke c. könyvet, én még hozzátenném a Kasszandra c. könyvet, talán Katerina Wolf írta, de ebben newm vagyok biztos. Ebben a címszereplő szemszögéből látjuk a történetet, nem semmi, olvassátok el.
Az Arthur mondakörre is tudnék legalább öt különböző feldolgozást mondani (1, 2, 3, 4, 5 meg is van) és mindben van valami amiért érdemes elolvasni, megnézni (hopp, az Exkalibur csak most jutott eszemnbe - 6).
A részletekbe nem mennék bele, nekem nagyon tetszett.
Szerintem akkor a mitológia nélkül Akhilleusz is csak egy lehetett a sok mészáros közül. Csak éppen volt aki megénekelje tetteit, ami megtetszett az utókornak. Tisztára, mint a 13-ik harcosban... :o))
érdekes érvelés, de ez szinte minden jó írásra igaz, nem? Igaz. De lássuk be, azt se tudjuk, ki volt Homérosz, létezett-e egyátalán, más is besegitett-e stb (ugy rémlik két külön személy müvének tartják már az Illiászt és az Odüsszeiát). Szóval van a szöveg, a történet, a kifejezésmód (ami persze az iró/k/ érdeme), ami megfogta az 'utókort'. Szerintem nem lenne a mai napig visszhangja, ha a késöbbi korok nem találtak volna benne valami fontosat a maguk számára. Csak mert 'Homérosz irta' nem maradt volna fenn, a görögöket kivéve más népnek nem mondhatott sokat az ö neve. Van a történetben valami plussz, általános emberi karaktertpusok ábrázolása, egy hatalmas város tragikus bukása vagy nevezzük akárhogy, ami más népeket is megérintett, s ezért megtartották.
Végre valaki, aki hasonlóan gondolja, hogy tud a pasi, ha akar. :o)
A mitológiára visszatérve fontos még a Sztükszben való megfürösztés is nem? Csak mert istennö volt az anyja, attól még halandó volt mint az apja. Hérósz, de halandó. Az anyja is halhatatlanná akarta tenni, csak a fiu másképp akart az lenni. Az anya tragikuma is belejátszik. Meg a Héphaisztos kovácsolta páncélzat... Váá, az egész mitológiai szövet kell hozzá! :o))) Kell a csudának a realizmus ide Homéroszt! :o))))
Talán inkább "mítoszhamisítás" ha már. Homéroszt és a mítoszokat kissé nagyvonalú lenne történelemnek nevezni. Magam részéről pár éve megjártam Tróját, a törökök vicces falovat tettek oda, és persze most is folyik a feltárás. Most viszonylag nmérsékelt látnivaló, főként ahhoz képest, hogy más helyeken komplett görög városok lógnak ki félig a földből, amikhez a törökök nemigen nyúlnak, mivel nem iszlám emlékek. Európaiak, amerikaiak néha megvakargatják őket, és persze a környező településeken látszik, hogy onnan bányászták ki a köveket, a veranda alját pl. komplett görög oszlopfők tartják stb.
erre próbáltam már többször kilyukadni, hogy nem müködik
mert ha nem nézzük Homéroszt, akkor hogy is maradt fenn a neve?
a realizmus jegyében nem létezik Odüsszeusz sem
"Az Illiász sem elsösorban azért maradt fenn, mert Homérosz irta, a jó történet is belejátszott."
érdekes érvelés, de ez szinte minden jó írásra igaz, nem?
egyébként Brad Pitt konkrétan a legnagyobb haknit nyomta le, ami a rendezö hibája, nem kéne hagyni
a Blöff után tökéletesen megítélhetö, hogy tud, ha akar. Hát itt nem akart.
De nem is volt mit akarni, Akhilleusz figurája nagyon gyengére sikerült: "te vagy a hös, nézzél összeráncolt szemöldökkel". Ez azért nagyon kevés.
összességében Akhilleusz egyik meghatározója, hogy "a legnagyobb hös", sebezhetetlen félisten, ezért is sántít ez a realista érvelés
a jóslat szerint Thetisz fia sokra fogja vinni, többre, mint az apja, és Zeusz is gondolkodott rajta, hogy elveszi feleségül Thetiszt, amikor meghallotta a jóslatot, úgy döntött, legyen inkább egy halandó a férje és a születendö gyermek apja
a mítosz Homérosz alapján így müködik, de ha elveszed a mitológiát, akkor a filmben a nulláról kell megteremtened a höst, és ez munka, nem elég, hogy kihúzott karddal áll, és a távolba néz
Talán Hektórt hozzászelidítették Patrokloszhoz,mert eredetileg ebben a csatában Patroklosz - nem úgy mint a filmben - gyakorlatilag megállíthatatlanul tarolta le a legjobb trójaiakat, és még a valóban mészáros Hektór is megfutott előle, csak Apollón piszkálódására szállt szembe vele, miután az Patrokloszt feltartóztatta a kapunál :)
Ezzel együtt szerintem talán Hektór volt, akit talán a legjobban sikerült eltalálniuk, a többi szereplő vagy fekete, vagy fehér, Akhilleusz is elég kevéssé volt kedvelhető a film alapján.
De itt a 'realizmus' jegyében nem ö mesélt, hanem Odüsszeusz. ;o) Az Illiász sem elsösorban azért maradt fenn, mert Homérosz irta, a jó történet is belejátszott.
Most komolyan, igy a mitológiától megfosztott történetben nem igazán találtam meg, mi volt a plussz benne, ami miatt különbözött a többi mészárostól. A gyorsaság, technika, az eredményesség nem elég. A képesség a megkegyelmezésre és az ellenfél iránti tiszteletre már jó irányba mutatott, csak nem volt elég szerintem.
Én sem szeretem ezt az "ami európai, az a művészet, ami amerikai az meg szar" szajkózást. A francia filmek kliséitől is herótót kapok pl. Nem is beszélve a magyarokról... Amellett hogy a jenkik sok szart termelnek, van azért közöttük jó pár gyöngyszem is.
Na ugye. Azt el is felejtettem mondani, azért is volt jó még ez az Agamemnón, mert ahogy Akhilleusz is megfricskázza (jobban tisztelné, ha maga vivná meg a háboruit vagy valami ilyesmi), nem 'férfiasan' a csatatéren harcolt, csak a háttérböl irányitott. Szóval az ö felfogásában 'nöies' volt. Erre nö öli meg. :o) Nem az eredeti változat ugye, de nem rossz!
Igen, Odüsszeusz a legjózanabb az egész bagázsból, öt komáltam itt is és az Illiászban (Odüsszeiáról nem is beszélve) a legjobban. Olvastad Kerényitöl a Görög mitológiát? Imádom, nagyon jó adalékok vannak benne, pl. a jó ithakait Hermész dédunokájának tartották. Nem véletlenül volt olyan furfangos. :o))
