Ezzel csak azért nem értek egyet, mert nem az a baj hogy bontották, hanem az hogy miért éppen a legszebb, már akkoriban is védett (20-as évek) hegyet bontották?
Ezer más helyen is kinyerhették volna a cementhez a mészkövet. Nekik pont a Bükk talán legszebb hegygerincét kellett totálisan lerombolni.
turisták által okozott taposáskár...? Ehhez képest...?
forrás: Magyar Rendőr Fotóarchívum
Nekem ez a meglátásom, de most már valóban mindegy.
Azt is értem hogy védett, és legyen is az, hogy soha többet ne lehessen hozzányúlni. De ne áltassuk magunkat ilyen hülyeségekkel hogy a környezetvédelmi szempontok győztek.
Mert nem.
Leállították a cementgyárat gazdasági érdekek miatt. Utána lehetett újra védeni a hegyet.
Nem is olyan régen (12-15 év) asszem a Bélapáti polgi berzenkedett hogy újra kéne nyitni a bányát, mert 180 millió tonnányi mészkővagyon rekedt a hegyben. Kb a teljes hegy.
És ne legyenek kétségeink, ha elég erős egy ilyen lobbi akkor elpusztítják a Bélkőt teljesen.
No, ettől kell megvédeni, -és kellett volna régebben is- nem néhány kósza turistától. Ez a fajta moralizálás vicc.
(Pláne hogy szinte mindenhol autónyi széles, a hegybe bevágott utakon lehet csak menni. )
De az ilyen hangemberek -mint a topiktársunk- ha újra bontanák a Bélkőt akkor azt magyaráznák meg ugyanilyen meggyőzően, teljes mellszélességgel hogy az miért is jó.
Régi rendszer, régi szocializáció. Mindig mindent megmagyarázni. És mindennek az ellenkezőjét. Is.
Én teljesen jogosnak tartom az idézett bejegyzést. A múlton fanyalogni utólag nem sok értelme van. Sajnos megtörtént, az emberi tudatlanság és akarnokság már nem visszafordítható. Még szerencse, hogy a természetvédelmi szemlélet végül felül kerekedett és maradt belőle valami. Nos, ma ezt a maradékot kell minden áron megvédenünk. Macskamedve85 erre figyelmeztetett.
kissé álságos, és nevetséges dolog a turistáktól óvni a Bélkőt. Teljesen ép állapotában kellett volna megőrizni, nem így totlálisan szétcseszve.
Ez a két mondat egymás mellett így meglehetősen kétszínű. Tehát igenis, védeni kell ezt a területet (is)! Még a turistáktól is. Azt meg csak megjegyzem, hogy a Bél-kő környéke fokozottan védett terület, ami arra kötelez, hogy csak a jelzett úton járhatunk. Ennek tudatában talán a feltett cikked is átértékelhető lenne. Az nem lehet indok, hogy a TM ezt többször is lehozta.
Ez van. Ez a mai világunk, aminek részesei vagyunk. Ahol van építkezés ott kell cement, ami mészköből van. Ha nem itt bányászták volna, akkor máshol. Az igényeket ki kell elégíteni, amíg vannak ilyen igények. Ha nem itt termelik ki, akkor máshol - a máshol élők sem biztos, hogy örülnek neki. Emlékszem, hogy míg működött a bánya tele volt minden háztető cementporral, és dübörögtek a teherautók. Nyilván nem volt kellemes, viszont az ott élőknek volt munkája. Persze lehet menni környezetkímélőbb helyekre dolgozni, mostanság. Akkoriban ilyen lehetőségek voltak. Ezzel nem azt mondom, hogy jó hogy elbontották a hegyet, hanem azt, hogy a helyzetet kitermelte a korszak és az igények. A "kisember" nem tud ez ellen tenni. Azzal tud, hogy megőrzi azt ami van olyan állapotban, ahogy van. Legalábbis részemről én ennyit tudok tenni.
"...Tehát ha tervben van, akkor érdemes extra figyelmet fordítani arra, hogy minél kevesebb behatást okozzunk a környezetnek, élővilágnak - de ez nagyjából az egész Bél-kő tömbre is értendő, mert elég speciális mikroklímájú rész. Egészen kis területen található meg meg mind a mediterrán, mind az alpesi jellegű élővilág, úgyhogy őrizzük meg ezt minél tovább. Persze aki ilyen helyeket szemel ki, az vélhetően ezt figyelembe is veszi."
Értem a jó szándékot, de sajnos annak tükrében hogy szinte az egész hegytetőt szétrobbantották pár évtized alatt kissé álságos, és nevetséges dolog a turistáktól óvni a Bélkőt.
Teljesen ép állapotában kellett volna megőrizni, nem így totlálisan szétcseszve.
(egyébként máig agyrémnek tartom hogy a legszebb hegyeinket tarolták le a bányákkal, lásd Bélkő, Badacsony, Esztramos, Szanda stb...
Egyik legsikeresebb cikkem volt egyébként, lement már vagy 3-4-szer:
Bél-kőre én mentem fel több verzióban. Volt hogy az alsó bányaudvar alatti épülettől kiindulva, volt, hogy a tó utáni nyaralóktól kiindulva a Spartacus-forrás felé a régi Kék jelzés mentén (bár volt ahol nem volt követhető, de van ahol még láthatók a régi jelzések) a Felső-erdő és Jegető-völgy közti hegyoldalon mentem föl (ez konkrétan a Messzelátó hegy északi oldalára visz föl). Ha jól emlékszem a Spartcus-forrástól megy egy kiágazás az alsó bányaudvar északkeleti vége felé is. A Kék jelzést ha jól emlékszem a 80-as években illetve a 90-es évek elején vezették erre (otthon meg tudom nézni a térképeken). A 60-as évek elején mikor felhagytak az alsó bánya művelésével és áttértek a gerincet is magában foglaló felső részre, akkor vezették el a Kéket, mert addig a Bélkő gerincén ment (a felső bányát már kicsit korábban megnyitották, csak ha jól emlékszem a robbantások kb 1960-as évek elején tették veszélyessé a gerincet). Szóval egy darabig a Kő-úton, illetve a Nagy-szoros (Sötét-lápa) felé vezetett, tehát a déli oldalon, majd áttették az északkeleti oldalra a Felső-erdő környékére, és utána lett az ami most is van. Anno a Sötét-lápa rész felé is elnéztem - jó kis csalán tenger volt.
Az alsó bányából persze ki lehet menni a kézenfekvőbb úton is, a dél-nyugati oldalon, Simon vára felé.
Jegető-völgy anno nekem is tervben volt, a Lak-völgyből a Panna-rétről induló úton mentem egyszer szintén Felső-erdő felé, és akkor jártam a Jegető-völgy elejénél. Végül elmaradt az a túra, amin felmentem volna a Jegetőn, de piszkálta a fantáziám. Anno le is töltöttem egy anyagot, amit konkrétan a Jegető- és Ivánka-völgy vegetációjáról írtak, részletezve az ott található növényeket, amiknek jó része alpesi jellegű - lévén északi tájolású elég szurdokszerű, sötét völgy (a völgy bejárattól is elég sötétnek tűnt). Az anyagban volt egy kézzel rajzolt völgy metszeti ábra is. Tehát ha tervben van, akkor érdemes extra figyelmet fordítani arra, hogy minél kevesebb behatást okozzunk a környezetnek, élővilágnak - de ez nagyjából az egész Bél-kő tömbre is értendő, mert elég speciális mikroklímájú rész. Egészen kis területen található meg meg mind a mediterrán, mind az alpesi jellegű élővilág, úgyhogy őrizzük meg ezt minél tovább. Persze aki ilyen helyeket szemel ki, az vélhetően ezt figyelembe is veszi.
Én Bánkútról mentem, lefelé a diszkrét zöld3szögön. Igaz csak a siklótól(nem ismertem a terep /szurdok/ nehézségét és próbáltam a szintet csökkenteni)
A barlangtól(Istállós-kő) fentebb van egy sziklás rész, ahonnan korlátozott a kilátás. Előtte a sziklabevágásos résznél vezet egy régi út észak felé, átmásztam arra is, egy pici rét és pár szikla található ott, engem Holló-kőre emlékeztetett (Olaszkapu előtt).
Egyébként a Kukucsó-vgy felső része is jól indul:
Bikk Pubi, az elágazás után a Kopasz felé milyen a völgy?
A képeket szivesen mellékeltem, de ne nekem, hanem a hegynek köszönd :) Ő alkotta.
Én Istállós felé jöttem, úgy gondolva, arra jobban emelkedik a szintvonalak alapján, ergo van még szurdok-szerűsége.(volt)
Az elágazásban pedig szerintem egy mészégető v. szénégető maradvány van. Ahhoz képest hogy patak is lehet itt...
Ha majd lesz energiám..a Jegető-t is megnézem.
Lehet nem lesz ilyen, de kiváncsi vagyok rá.
Más kérdés:
Bél-kő alulról mászható?
Mármint a régi kőfejtőtől.(fent a szintek között talán,de alulról is esetleg van ösvény?)
Jópárat ismerek közülük, mármint voltam és lefotóztam.Be nem megyek, nem vagyok barlangász alkat.
Csak abba, amibe vizszintesen lehet közlekedni és kellően nagy.
Igaz, a Számentu Teenager terme érdekelne, csak hát előtte mintegy bő 100 métert kúszni kellene.
ismerem a keresőt is, ennek segitségével próbálom azonositani amiket sikerül lefényképezni.
Van jópár amik nem szerepelnek a honlapon (gondolom, nem számit jelentősnek, bár szerintem vannak amik nagyobbak a rókalyuknál.)
Más:
Voltam az Ugró-kői bányánál. Szép hely, látszott, hogy nem két napja fejeződött be a termelés ott. A védősánc mintha nem a szokásos dózerral feltolt sáv, hanem szépen kővel kirakott határoló.
Első ránézésre nem akartam elhinni, inkább mondom úgy, nem szerettem volna felfogni, hogy ott nyilik a szurdok, amit láttam.
A két bányaudvar közötti rettenetben.
A szurdok viszont eszméletlen. Kemény, de megéri a fáradágot.
Meséljenek a képek...
Ami feltünt, nincs szemét. dee otthagyott autógumi(mint számos helyen..teherautó!)vagy sörös üveg sem!
Mivel ugye a söös üveg a régi a helles doboz a fiatal túristák jelei.
Odafele a(z egykori) sikló mellett haladtam el
eszembe jutott, hogy vajon hányan használnák, hogy itt lehetne feljönni a fennsikra. Akár a Kalapatnál le is zárhatnák az utat.
Véletlenül sem szeretnék tippet adni, valamint tudom ,hogy mondhatni örömmel szedte föl a sint az erdészet, de turisztikailag szerintem működne a dolog.
Ergo ha felszedték, le is tudják rakni. Szivesen visszamennék az időbe addig, amikor itt vonat járt még.
Vagy akár BszL-ig (igaz ott hamar megszüntették..azt a nyomvonalat pedig lehetne kerékpár- vagy gyalogútként hasznositani.(részemről a visszaépitett nyomvonal lenen a legjobb, dehát.... az csak fikció)
Összességében pedig örültem, hogy még látok egy kis telet.
Van belőlük jó pár, én is rakosgattam fel elég sokat a TuHu-ra, bár nem csak méret, hanem érdekesség alapján is kerültek fel, illetve olyanok, amik nagyon szemet szúrnak túra közben ( a beazonosíthatóság végett ).
Néha nekibuzdulok, és egy területen felteszem az ottani barlangok teljes hosszát és a mélységét, de még korántsem teljes. A TuHu térképen találhatsz ilyeneket, az utal rá, mennyire jelentős egy-egy barlang.
találhatsz képet és térképet az adott barlangról. Koordináták sajnos nincsenek. :(
Ami így hirtelen eszembe jut, és látványos/érdekes:
Damasa-szakadék ( ez álbarlang, de attól még príma hely )
Galuzsnya-oldali zsomboly
Ilona-kúti víznyelő ( ezt most nehezebb megközelíteni, mert levágták ott a fenyvest és kerítés van meg gazos is )
Dorongosi-víznyelő
Szamentu
Ördög-kúti zsomboly
Gyurkó-lápai barlang
Soros-tebri barlang
Lambrecht Kálmán-barlang
Fekete-barlang
Létrási Vizes
Láner
Speizi
a Fenyves-réti nyelősor
Lyukas-gerinci zsomboly
Mély-sári barlang
Sebes-vízi forrásbarlang
Bányász-barlang
Kőháti-barlang, Kőháti-meander-barlang, Ilus-kúti zsomboly ( ezek egymás közelében vannak, az Ilus-kúti bejárata nem látványos annyira, de hosszú barlang és ott van )
Nagy-Tölgyesoromi víznyelőbarlang
Pongor-lyuk
Három-ágú-barlang
a Diós-patak régi és mostani nyelői
a Pénzpataki nyelő
Rejteki-kőfülkék
Füzér-kői átjáróbarlang
Kácsi-forrásbarlang
Kecskés-Galyai barlang
Zsendice-barlang
Illetve nem barlang, de nagyon látványos:
Kisgyőr mellett a felhagyott palabánya
Sály-Egerszalók vonalon egy vagon barlanglakás, pince, bújó, kőkodály
Biztos van még, de hirtelen ennyi jutott eszembe. Sztem elég lesz egy darabig. :)
Hát, ha a lakóbarlangtól mentél, akkor oda egyszerűbb lett volna Magos-kőről menni, és a barlangtól ( ha jól emlékszem a barlang felé menő ösvényről ágazik le a leereszkedés előtt) tovább van ösvény a sziklakapu felé. Mint mondottam. :D
A kaputól kb. 40m-re van a barlang, ÉK irányban. A lakóbarlanghoz közelebb, mint a sziklakapu. Látványos. Ha mélyen bemész, több m magas guanókitöltés van a belsejében ( meleg, büdös ), és örvénylenek a mennyezet körül a denevérek. Kicsit tovább keletnek a 3. sz. sziklaüreg, az is elég méretes. Mindkettőben szokott lenni jégcseppkő is ilyentájt.
Messzelátóról és Ördög-hegyről sincs, azokon voltam. A Sándor-hegyről viszont nagyon jó. Ha jól tudom a Kerek-hegyről is (mármint ez a Sándor-hegy alatti Kerek-hegy) - az nekem valahogy kimaradt a szórásból, de régi leírások szerint volt ott hajdan egy háromszögelési gúla, ami kilátónak is használható volt, de az már nagyon rég volt. Arra van a Sándor-kút is (merítős), a déli Bükk talán legmagasabban lévő forrása. Hogy mennyire iható a vize azt nem tudom, én inkább kihagytam, mikor ott voltam, de lehet, hogy nincs vele gond.
Azaz pontosabban régóta szerettem volna végigmenni majdnem Tekergőtől Három-kútig, mivel szemből a bányából úgy látszott, hogy egy szép hosszú szinte egybefüggő sziklafal az egész.
Természetesen lombozat előtt.
Ezúttal kb Magos-kő és a Vidróczki kilátópont között félúton kezdődött a mászás. Onnan el a lakóbarlangig és végül meg lettek a kapuk.
Utána pedig balra föl a Sólyom-kői rétre. Ha valaki rávesz hogy kalauzoljam el majd, valószínű csak innen megyek. Most már ismert a terep nagyjából. Egyszerű mezei túrásként egy felderítetlen helyet(ami ilyen jellegű) szerintem csak alulról szabad mászni..mert ha fel tudok rajta menni, akkor le is. De fordítva nem biztos, két sziklafal között pedig nem kellene csapdába esni. Az khm kellemetlen.(emiatt az ugró-kői szurdokot is inkább alulról kellene betámadni)
Az Őr-kő és Bél-kő közötti Messzelátóról és Sándor-hegyről van kilátás?
Alapból a Közép-lápa szurdokvölgyön akartam fölmenni a Bán-völgy végétől. Ez március volt és fagyott is, csúszós volt a talaj, meg a fatörzsek, és rengeteg fa volt a völgyben keresztben. Egy darabig küzdöttem a nagy fatörzsek között, de utána döntöttem úgy, hogy bármilyen meredek inkább a Közép-oromra felmászok és gerincen megyek. Ha lett volna plusz 1-2 órám lehet átkászálódok a törzseken, de így inkább kihagytam.
Amit a lentebbi posztodban becsatoltál utolsó kép, igen, én is ott szoktam felmenni - igazából már a felső tótól nem a barlang jelzésen, hanem a jelzetlen völgyön keresztül szoktam felmenni. Az Ugró-kő bányához is azon mentem. Nekem a bányától fölfelé nem volt világos teljesen, hol megy a völgy vagy lápa. De lehet, hogy egyszer föntől megpróbálom - úgy lehet, hogy egyértelműbb merre megy.
Mi egyszer lentről (Bán-völgy), a forrásoktól az Ördög-oldal alatti elágazástól (ami megy Nyir-kő felé, Torma-völgybe a +, illetve egy dózer a Csonka orom felé) induló dózert kerestük. Van pár régi út arrafelé, de a közepénél a rengeteg útra dőlt fa miatt elindultunk az Ördög felé.
Önmagában az Ördög kékje sem piskóta, de most olyan örömmel töltött el , mint amikor az ember a mályinkai útról megérkezik a bánkútira.
Én lentről láttam egy sziklát, arra gondoltam, hogy az Ugró-kő.
(utána kiderült, mégse az, mivel nem láttam rá Szilvásváradra.)
Viszont a Kékest láttam.
Köves töredezett a perem, különleges. Nem sok helyen láttam ilyet.
Megpróbáltam belefényképezni a szurdokba, sajnos nem hozza át. Viszont baromira felkeltette az érdeklődésem.
A Bnpi a honlapján említi a szurdokot, az egyik legszebbnek írják.
Én hiszek nekik.
(a 600m hosszt tszf 600 és 800 közé rakja, asszem ezt hívjunk a Bükkben lankának )
Már csak az a kérdés hogy fentről le vagy lentről fel mászhatóbb.
Szerintem itt lenne a bejárata alulról. Ez a barlang után amikor leér a völgybe vissza és elindul felfelé Istállós-kőhöz.
Ott a jelzés balra kaptat, ez a völgy pedig jobbra. Ősszel is adott formákat a völgy, de ide vissza kell menni télen is.
Egyébként az ugrókői felső részhez Istállós-kőtől mentem, elindultam le a jelzésen(z3) majd olyan 830m környékén egy szakaszon egy régi feltáró útba halad a jelzés. Ott mentem tovább (persze elfogyott az út..kár ezekért a régi utakért, hogy hagyják tönkremenni)
Aztán nem ott mentem vissza, hanem kb.a Kis-hegy (mókás az elnevezés..923m magas, persze Istállóshoz és a Kettős-bérchez képest alacsonyabb) előtt a zöldbe csapódtam be. Apropó, a Kettős-bérc Északi csúcsa megérdemelhetne egy táblácskát. Mégis csak ezüst érmes.
Kicsit közelebb (Miskolchoz képest).
A Három-kúti sziklakaput honnan lehet legkönnyebben elérni?
Anno az Istállóskő-lápa nekem is mozgatta a fantáziám, főleg, hogy némi leírást pár fotót találtam róla a Bükk monográfiában. Az Ugrókő-bányaudvart is már régebben meg akartam nézni. Fel is mentem egyszer a bányaudvarig, majd keresgéltem hol indulhat a lápa. Kb be tudtam lőni, de nehezen kivehető, csak térkép alapján gondoltam hol indul. Alapvetően a bánya körbe van kerítve, és a felső kerítéstől indul valahonnan. Elég avarlepte és sziklásnak tűnt az a rész. Én inkább kihagytam akkor a küzdelmet arra, inkább kicsit arrébb kapaszködtam fel egy gerincre, amin kb. a Küllö-rétnél lyukadtam ki, tehát a Zöld jelzésbe toprkolltam egy idő után, pedig az Ugró kő szikla is érdekelt volna, bár nem tudom onnan van-e kilátás. Az biztos, hogy rövid út az Istállós-kőre a lápa felé, de a terep miatt időben biztos nem rövidebb mint másfelé szerintem.
Egyszer a Bán-völgyéből kapaszködtam ki a Közép-ormon keresztül gyakorlatilag toronyiránt a Bálványig. Az is elég keserves mászás volt...
Ragadozók, olykor csúnya munkát végeznek, ez biztos.
Mesélte a Bükkben az erdész hogy olykor 5-6-7 állatot (őz, muflon stb) beszorítanak egy szűkebb helyre, csapdába ejtik és el is intézik a falkában vadászó farkasok.
Ugyanakkor a leggátlástalanabb és legkegyetlenebb ragadozó mindenképpen a ember ezen a bolygón.
Egyáltalán nem örülök hogy úgy alakult hogy igazam van...
Az ilyen vadászt(?) férget aki vadászatokat szervez tökéletesen illegálisan védett jószágokra nem hogy örökre eltiltanám mindenféle tevékenységtől de kb odatenném a csalétkek mellé.
Március elején szokott leni a Bükki Kilátások teljesítménytúra (idén is így lesz), ennek apropóján körülnéztünk az útvonal második fele körül.
Indulás a bányahegyi pakolóból.
A túra a Kőkapun vezet keresztül, de a mellette levő Alsó-kőkapunál még soha sem voltam.
Itt nem is annyira a kilátás a buli (pedig az sem rossz),
hanem a visszakötéskor a rálátás a Tar- és Háromkőre.
Aztán persze a Muflon-kő jött,
majd a Pazsag-kút (víz nélkül).
Az itiner valahogy így szól: "átbukunk az Őr-parlag gerincén", de mi az az Őr-parlag:
Ez:
Amúgy a Kékesre is van rálátás, érdemes felnézni. A lemenet kalandosra sikerült a mocorkásban, valószínűleg a gerincen maradva érdemes továbbmenni, így most kimaradt a Füzérkő.
Az Ódorvári mászás után buliba csöppentünk:
Az Ódor-hegyre meg felmentünk, mert ott volt (meglehetősen kondenzált 150 métert jelentett szintben).
A Tábor-hegy oldalából rácsodálkoztunk a kilátásra meg az érdekes jelzésekre,
majd felfrissültünk a Szent Erzsébet forrásból.
A Török útról a friss vágáson végignéztünk a kövek vonulatán.
A Nagyvisnyó-Mályinka iparvasút a 20-as évek elején, rövid életű volt. A történetéről nem maradt fel sok. Az 1933-as Bükk térképen már csak a sínek nélküli nyomvonal van feltüntetve. A 70-es éve elején a Vár-forrás kiépítése során még a töltés jobban észlelhető volt. Ekkor Mályinkán még találkoztunk öreg bányászokkal, akik említették a vasutat.
Én csak amiatt említettem, mert ugye se az egyik, se a másik völgy nem járható. Pedig fentről nézve nagyon szép(pl Holló-kőről vagy a Leány-völgyi-kilátóból a Leányvölgy igazán vadregényes. Sajnos a januári nemzeti parkos átkelésnél nem készítenek sok képes galériát. Az Ablakos megint különlegesség.
Evégett gondoltam egy ilyen videora, ha már nem lehet belépni, legalább láthassam.
Más: a Baróc(Vár-völgyben) meddig volt kisvasút?
A Mártus-kőtől lejjebb egy töltést látok keresztben(középen átvágva), az gát lehetett?