"Álmos-Árpád népe pedig legalább 5- 800 000 fő volt,"
ő tehát ennyi honfoglalóról beszél a te 300-as létszámoddal szemben ....
Van köztünk matematikus (bár láthatóan az irracionális és nem a valós számokkal foglalkozik), ő kontrollálhatja: kettőtök átlaga (300 + 650 000)/2 = 325 150 fő honfoglaló.
„A szélesebb közvélemény számára megtévesztő lehet az is, hogy számos esetben olyan személyiségek is szerepet vállalnak a tévedések népszerűsítésében, mint Szabó István Mihály mikrobiológus, ökológus akadémikus, aki idős korában kezdett el foglalkozni a magyarok történetével és »urali nyelvet beszélő paleolit vadászokról«, »a paleolitikum óta végbement többszörös magyar honfoglalásról«, »obi-ugor indiánokról« értekezett munkáiban. [...] A Szabó István Mihály munkája kapcsán kialakult vitában (Simon 2005a) az idős tudós válaszait (Szabó 2004b; idem 2005) mind stílusát, mind tartalmát tekintve - joggal - utasították vissza a téma neves szakértői. [...]
Hasonlóan megtévesztő lehet a kérdés iránt érdeklődők számára az is, hogy ha egy ***szaktudományos szempontból*** is kimagasló kutató fordul szembe addigi elképzeléseivel, és újabb munkáiban, a nagyközönség számára tartott előadásaiban éppen a laikus teóriák mellett tör lándzsát, ahogyan tette azt a *** régész Bakay Kornél *** vagy a művészettörténész Pap Gábor. Ezek a személyek nem egy esetben összemossák a széles tudományos konszenzus által elfogadott tudományos eredmények elemeit a laikus elképzelésekben élő tudománytalan ötletekkel.”
Langó Péter: Turulok és Árpádok. Typotex, Bp., 2017, 53. o.
"A Bakay Kornél által felvetett problémák jó része tudományosan megoldatlan. Források hiányában lehet, hogy az is marad. Ez azonban nem mentség arra, amit Bakay tesz: arra, hogy bizonyíthatatlan koncepciók terjesztésével hergeli magyarságtudatunkat, és hamis álmokba ringat minket. Teszi mindezt a következőkért:
„Azért, mert nyíltan vállaltam és vállalom a fajtám szeretetét. Azért, mert nem lelem örömömet olyan ún. adatok gyűjtögetésében, amelyek ránk nézve rágalmazóan negatívak vagy alap nélkül sértőek.” (Bakay Kornél 2004: 15.)
E mondatokból kitűnik, hogyan szelektálja Bakay a forrásait. A szövegből az is kiolvasható, hogy Bakay szerint vannak olyan kutatók, akik örömüket lelik a magyarság sértegetésében. (Szerintünk ilyen tudósok nincsenek.) Mindezen gondolatait Bakay az után írja le, hogy előtte Hóman Bálintot idézi, így:
„A laikus nem a tudományos módszer eszközeit használja és nem a tudományos igazságkeresés szempontjait tartja szeme előtt. Ítéletében a tudománytól távol álló szempontok, politikai pártállás, felekezetiség, kozmopolitizmus, internacionalizmus, rosszul értelmezett hazafiság, hírlapi olvasmányok és más egyéb tényezők befolyásolják, s mindezeken felül a már említett a priori ítéletek.” (Hóman Bálint 2002: 350., idézi Bakay Kornél 2004: 15.)
Hóman Bálint definíciója a laikusról teljes mértékben Bakay Kornélra illik. Bakay azonban azért idézi, hogy bizonyítsa, ő nem laikus, hanem olyan tudós, aki fellép a dogmák ellen.
Nem vonjuk kétségbe, hogy Bakay komoly tudományos gyűjtőmunkát végzett, ezt mindjárt tárgyalandó könyvei is bizonyítják. Csak éppen „nem a tudományos igazságkeresés szempontjait tartja szem előtt” (Hóman B.), mivel a tudományos nézeteit felülírja fajtájának szeretete. Tévesen felfogott magyarsága miatt adatgyűjtése szelektív és „ítéletében a tudománytól távol álló szempontok … befolyásolják” (Hóman B.)."
"Az 1945 előtti művelt magyarság legnépszerűbb kézikönyve volt a Hóman Bálint és Szekfű Gyula dltal írt Magyar történet, amelynek korai részét a közelmúltban újratemetett nagy magyar tudós, Hóman Bálint írta. Hóman ebben a művében elfogadta a finnugor nyelvrokonság tételét, bár a magyar-hún hagyományok eredetisége és valódisága mellett is hitet tett. Sőt, neki köszönhető az a primitív és hiteltelen kép, amely olykor még ma is felbukkan: "Nyilvánvaló, hogy az ogurság egyik ága valamikor az I-IV. század folyamán (!) prémvadászat közben behatolt a szomszédos erdővidékre és uralma alá vetette a Tobol-vidéki (!?) előmagyarokat. Az V. és IX. század közt (!) a volgavidéki finnugor népek egy része is ogur (bolgár) fennhatóság alá került, de itt a hatás felületesebb, rövid tartamú volt. A vogulok, osztyákok, mordvinok legfeljebb adófizetői lehettek az oguroknak. Az előmagyarok azonban teljes életközösségben éltek a rájuk telepedő ogur néppel. Az érintkezések kezdetén vadak űzése közben családjuktól, talán évekig is távol, erdei vadásztelepeken (!) élő ogur vadászok - fajrokonaiktól elszakadva - idegennyelvű szolgáik körében éltek s nem egyszer ezek nőivel házasodtak össze. Később finn-ugor nyelvű (?!) előmagyar szolgák kerültek a távoli ogur telepekre... A két nép közt tartós együttélés fejlődött ki s az ogur urak a nyelvtanulásra kevéssé fogékony (!?) asszonyaiktól és szolgáiktól megtanulták azok nyelvét, emezek pedig uraiktól új, fejlettebb fogalmakat ismertek meg s jelölésükre tőlük eltanult ogur török szavakat használtak."
Bakay Kornél, Magyarnak lenni büszke gyönyörűség, 41. old
"A finnugor rokonság és származás-elmélet kidolgozása és hangoztatása vitathatatlanul politikai tartalmú is volt. Nem csak az, természetesen, de le nem tagadható, hogy a magyarok nemzeti önbecsülését, nemzeti büszkeségét kívánták ezzel is sárba tiporni. Már az olasz Bonfini észrevette ezt II. Pius pápával kapcsolatosan, amikor így írt: "A pápa nem vette jónéven, hogy a magyaroknak valamiféle' nemes eredet jusson! Ez a szentséges atya nem nézte jó szemmel, hogy a Szkítiából származó magyarok, akik az ausztriaiakat és a németeket súlyos vereséggel és csapással sújtották, ily nagy dicsőséggel ékeskedő ősöket kapnak!" A Berlint megsarcoló Hadik-huszárok is bőszítették a németeket, akik szerint a magyarok csak a lóhoz és a kardforgatáshoz értenek, a tudományhoz és az irodalomhoz semmi közük sincs, boldogan közlik hát, hogy az 1730-ban kiadott Philip Johan Strahlenberg-könyv újabb perdöntő bizonyítékokat mutat be arra, hogy az Atilla hún királlyal dicsekvő magyarok valójában a primitív, barbár és buta mongoloid szibériai obi-ugorok testvérei. Az osztyákok Szibéria leghülyébb népe - írta Strahlenberg. S ezt a könyvet a szegedi őstörténeti műhely 1975-ben újra kiadta!"
Vagy inkább az váltotta ki a kifakadásodat, hogy 1944 őszén az oroszok visszaállították Észak-Erdélyben a katonai közigazgatást, mert a románok fejszével kezdték lecsapkodni a székely fejeket ??
ha a moszkovita generácio kihal (90 előtt születettek), már nem lesz kötelező mindent a volt Szovjetunióból eredeztetni.
De hát Strahlenberg, Sajnovics, Budenz, Vámbéry idejében még nem volt Szovjetunió.
És, mint oly gyakran, egy adott tudományág első -- és zseniális -- művelői, esetünkben is rátapintottak a lényegre, utódaik csak a finomításokat és a korrekciókat végzik.
A hagyományos bináris családfa-modelltől eltérő, új megközelítés az ún. fésű-modell is, amely szerint a proto-uráli ősnyelv felbomlása során nem két ágra szakadt (finnugor és szamojéd), hanem rögtön számos elkülönülő proto-nyelvre (ősnyelvre), amelyek mint egy fésű fogai álltak/éltek egymás mellett.
A proto-uráliból kivált proto-nyelvek (ősnyelvek), azaz a fésű fogai az alábbiak voltak, nagyjából nyugatról keletre haladva:
- számi
- finn
- permi
- mordvin
- mari
- magyar
- manysi
- hanti
- szamojéd
Nyilván lehettek olyan fogai is a fésűnek, amelyek időközben kitörtek, azaz elhaltak.
Pl. ilyen lehetett a történelmi forrásokban még említett merja és muroma népek nyelve, amelyeket - kellő adat híján - a finnugor csoporton belül nem tudunk pontosabban besorolni.
bele esik abba az öreg hibába h összekeveri mi volt előbb, az első vagy a másik és azt hiszi az eredményről h az az eredeti eredője, ahonnan az érkezik az érvénybe
@vannak a konkrét összehasonlításai a jenyiszeji nyelvekkel, azokat kell cáfolni. HA viszont megvan ez a hatás, akkor nincs kecmec: a nyelvünk onnan jött.
és ez milyen logika alapján? mert a görög szerint biztos nem.
De most a laikus fejtegetéseid helyett hozzad inkább a nyelvész szakma Pusztay felvetésére adott válaszát.
Ott vannak a konkrét összehasonlításai a jenyiszeji nyelvekkel, azokat kell cáfolni. HA viszont megvan ez a hatás, akkor nincs kecmec: a nyelvünk onnan jött.
------
:-))
Összehasonlítás?
:-))
Kabaré. Mivel?
Ha nem létezik forrás, adat, írás, mit hasonlítanak össze?
Hasraütésre?
Nagyon kavarod. Pusztay a MAI magyar nyelv és a jenyiszeji nyelvek összehasonlítására hozott példákat. Melyek ha valósak, igazolják, hogy a nyelvünk (valamikor) onnan jött.
Ennek semmi köze ahhoz, hogy a honfoglalók vagy mások hozták.
Ott kezdődik, hogy a fagyott nyelvekkel akárják igazolni nyelvünket.
bele esik abba az öreg hibába h összekeveri mi volt előbb, az első vagy a másik és azt hiszi az eredményről h az az eredeti eredője, ahonnan az érkezik az érvénybe
mint a
szó szava azért az mert 'slovo' és nem azért szlovo, mert szóval szóva szól szólva és szabad azért az mert 'slobod-a,-inej' és nem azért, mert a szabadság az ami megszabott, h ettől eddig.
nem újdonság amit mond, a sakha szibériai nyelv a jakutszk nyelv, a jakut meg kut + jó, és a sziv az szaka nyelven is szüv, ahogy a szügy is ahogy mint tudott a lélek is, levegőt lélegeznek ott is ami náluk szálgun, nem lebegő mint ahogy nálunk szellem ami náluk tün-(de-ir) és szellő szél Kalmyk салькн saɮɐ̆kɐ̆n Khalkha Mongolian салхи saɮxʲi Chuvash ҫил ɕil még a kamcsatkán is úgy tudják Itelmen спәл spəl
ami lett a türköknél Tatar җил d͡ʑil Kazakh жел ʒel bashkir jil, török yel
de a jakutban тыал tɯ͡al, mint a finneknél Finnish tuuli tuːli
mert a levegő finnül tuuv a kaukázusban Adyghe жьы ʑə a csuvasban szivlás mancsuban szukdun Kalaallisut silaannaq silaːnːaq jeniszejben csak Ket и ji ami az uralban lilijub, ami lett ilme ilma (mivel illan mint az illat) meg omur az udmurti mordvinban
@vannak a konkrét összehasonlításai a jenyiszeji nyelvekkel, azokat kell cáfolni. HA viszont megvan ez a hatás, akkor nincs kecmec: a nyelvünk onnan jött.
és ez milyen logika alapján? mert a görög szerint biztos nem.
a hasonlóság eddig is tudott volt...
az magában még nem hordoz sorrendiségi mutatót.
hs jól láttam, nem láttam egyetlen egy érvet se, h mi volt előbb, az egész egy fantázia-történelem.
dobálkozik 10 meg 50ezer évekkel, nem értem mire föl
a nyelv nagyon gyorsan tud változni.
általában 5-600 év már érzékelhető változásokat hoz, h alig érti meg a későbbi beszélője.
a magyar viszont alig változik ezer év alatt is.
ezer évek távlatából, mondjuk 2-3 ezer év, már alig felismerhetető a hasonlóság, mit pl. a gót és a német/holland között, és az csak 1500 év.
ez itt meg hibás
– tárgyas ragozást használnak – [egyebek között akkor –, ha a logikai hangsúly az állítmányon van,] pl. 'apám újságot olvas [és nem kidobja]' (TEREŠČENKO 1956:114).
magyarul úgy hangsúlyozunk, h
'apám olvassa az újságot[és nem kidobja]' v olvassa az újságot az apám
a másik:
'apám az újságot olvassa [és nem könyvet] ' aminek másik változata: "az újságot olvassa apám"
de magyarban lehet hangsúlyozni akármelyik szavat, csak hanggal, nem lényeges hol van a mondatban
