Szerintem pedig igenis hogy a mi mércénkkel kell öket mérni. Miért lenne nekik kevesebb joguk a tiszta ivóvízhez, az áramhoz? Ez még a városokban is hiánycikk. Ök is ugynúgy a XXI. században élnek, mint mi, miért kellene rezervátummá alakítani, a kökorban felejteni öket????
Èn sem a kis-Kína értelemben képzelem el az "iparosítást". Ez alatt az elavult, környezetszennyezö technológiákkal való elárasztást értem. Àtgondolt beruházásokat képzelek el, a helyi eröforrásokra méretezve. Pl. élelmiszeripar, ugyanis nevetségesnek találtam, hogy Gambia holland tejet iszik.
Szerintem nem kellene a mi mércénkkel mérni őket. Főleg nem rájuk erőltetni a mi normáinkat. Az ottlakók érdekében remélem nem fogják iparosítani Gambiát sem a magyarok sem más. Az ország belsejében, a vidéki kis falvakban, ahol se villany, se vezetékes víz, se rendes házak, se semmi, több boldog embert láttam, mint a "fejlett" fővárosban... A legszegényebbeknek meg nem téliszalámit kell vinni/adni, hanem (annak az árából) egy zsák rizst... Szerintem.
Remélem, tényleg bekapcsolódnak, kíváncsi vagyok, miféle üzlet köttetett. Persze, ha publikus. Jó hallani, hogy kis hazánk érdeklödik az afrikai befektetési lehetöségek iránt. Remélem, azért nem fairtásba vagy hasonlókba fektetnek.
Mennyi de mennyi életerös munkanélküli férfit láttam, akik naphosszat teáznak a fa tövében, mert nincs mit tenniük. Itt ott egy kis biznisz. Gambiában semmi ipar nincs a közüzemi szolgáltatókon és egy müanyagfröccsöntö gyáron kívül. (Èn így tudom). Az ügyesebbje (tehetös Európába szakadt rokon támogatásával) nyit valami kis vállalkozást, aztán ott vannak még a közalkalmazottak, meg lehet egy kis rizst, földimogyorót, stb. termelni, a parton halászni, ennyi.
Kedves Ében, A képfeltöltéshez egy kis segítség, bár az imént én is elrontottam az első képnél... (Bakau) 1. új hozzászólás 2. Tallózás 3. Kijelölni a fotót a gépedről (nekem kicsinyítenem kellett a képeket) 4. Nevet adsz a képnek 5. Feltölt 6. Amint megjelenik lent a fotó, akkor a beszúrásra klikkelsz. 7. Megnéz - Érdemes megnézni, mielőtt véglegesíted. Én rendszerint ezt az utolsó lépést hagyom ki, pedig akkor kiszűrhető lenne, ha hibázom. Ezután 8. vissza a topikba 9. Mehet Majd ha lesz alkalmad és időd indulás előtt, vagy hazatérésetek után kísérletezni, nagyon örülnénk néhány képnek.
Kedves Ében, Úgy hallottam az első utatok lesz ilyen távoli "vidékre". Jó utat kívánunk Nektek! Teszek fel néhány képet. Nagy feladatnak tűnik. Most érzem csak, igazán, hogy mennyire jók a fotóink. (Legalább is számomra, rendkívül kedvesek) Alig tudok választani.
Valóban a Konzul úr mondta,hogy megy ki és el is akartak Somába látogatni,de mivel a lányunk elénk jön,s nem lesz a misszióban ,ezért majd a fővárosban találkozunk velük.Érdekes véletlen!(?)én is már nagyban készülök,jelenleg épp fényképeket nyomtatok,amiket a lányom küldött haza cd-n,s most ki akarom vinni nekik.A gyerekek imádják a fotózást.S nagyon sok felnőttekről készült kép is van.Nem tudom hogy kell feltenni!Hogy hogyan fogunk bepakolni 2x 20 kg-ba az egyelőre rejtély!!!Úgy hallottam nem szabad most szalámit kivinni,pedig én is akartam.Dec.-ben a Konzul úr vitt ki.Vasárnap hajnalban indulunk.Egyszer tán még idenézek addig.Minden jót mindenkinek:)))
Jó volt egyszerre ennyi hozzászólást elolvasni.. Barátaink ma érkeztek Londonba, holnap pedig Banjulba. És bár üzleti útra mentek és mindössze egy hétre, már most biztos vagyok benne, hogy megszállottként ők is bekapcsolódnak majd a levelezésbe. Kedves Ében, valóban a ti lányotokhoz fognak ellátogatni a barátaink a Konzul Úr társaságában. Megnézem a honlapot a napokban, kiváncsi vagyok a kis híranyagra. Cincoginak és Fornit1-nek: Brikama-ban vásároltuk a legtöbb ajándékot, de az Albert Market-re is kimentünk néhányszor Lamin kíséretében. A csatolt képet utolsó nap készítettem, amikor a megmaradt pénzünket akartuk olyan dolgokra elkölteni, amelyekről a férjemet sikerült meggyőznöm, hogy élni sem tudunk nélküle... Kezdtem a Gambia mezzel. Ez bevállt! Rögtön nem kellett noszogatni, hogy piacozzunk. Ennél a gambiai hölgynél elég sok pénzt otthagytunk, ezért mondta nekem, hogy nagyon szép napot okoztunk neki. Én pedig mondtam neki, hogy olyan gyönyörű a ruhája és olyan kedves, mosolygós arca van és nekem ő azzal tudna örömet okozni, ha készíthetnék egy képet róla, hogy mindig emlékezzek rá. Őszintén gondoltam, ezért őszinte mosolyt kaptam. A digitális gépben megmutattam neki a fotót. Imádta! Barátaink el is juttatják hozzá a papírképet a héten majd Lamin segítségével... és még sok-sok más gambiainak is. Igérem a héten még teszek fel képeket, de én is szívesen látnám másokét ám! Cincogi: Aja nagyon édes. Igy a képen persze picit fiúcskás, de megtudnám zabálni az édes kis pofijukat. Laminnak 5 gyereke van. Sok-sok kis ruhácskát küldtem ki amit a kislányunk kinőtt.. küldtünk még téliszalámit, finomságokat és játékokat. Mesekönyvet, amiben szánkóznak és hógolyóznak a gyerekek, mások pedig hóembert építenek. Sok közös fotót és most jól is érzem magam a gondolattól, hogy ha csak egy családnak is, de valamit adtam; szeretetet jó nagy adaggal!!! Mindenkinek szép napot, nyinyi
Nekem alig van képem a helyiekröl. Ha igen, akkor engedélyt kértem tölük, de akkor meg már egy kicsit beállított lett. Nem szeretik, ha a toubab odamegy, aztán csak úgy fotózgatja öket. Egyszer, amikor a házigazdánk hetvenéves mamája a mobiltelefonnal hadakozott, le akartam kapni, de aztán eszembe jutott a szabály, így ez a kép is csak a fejemben van meg.
Ő "már" 25 éves,de sokkal fiatalabbnak néz ki,mert vékony kislányos.Egyébként a Gambia honlapon olvashatsz róla egy rövid hírt.Valóban sokat próbál tenni,mikor kiment a szó szoros értelmében semmi nem volt 30 ceruzán kívül.Ö készített szemléltető eszközöket,az udvaron elégették a gazt,homokozót ástak ki,horgásznak,hogy a rizs mellett egy kicsit változatosabbá tegyék az étkezést...az ottani tanítóknak segít módszertant adni,de nagyon nehéz a megrögzött rossz szokásokat elfeledtetni!!!Az emberek viszont nagyon hálásak.remélem mi is tudunk egy kis örömöt vini.Üdv!:)))
Kedves Ében, Nagyon érdekes volt olvasni a soraidat! Bár nekünk még csak egy csöppségünk van, hiszen nincs ötéves még...belegondontam, milyen büszke lennék rá, ha ilyen igazán értékes dolgokat tenne egy picinyke világban. El tudom képzelni, hogy mi mindent megmozgat a gyermekekért. Amikor kint jártunk éppen azt volt a legnehezebb elviselnem, hogy olyan kevés volt, amit adni tudtam. Jó érzés lehet, VALÓBAN tenni ezekért a kis emberekért valamit. Szerintem én a ti lányotokról hallottam nemrégiben, bár tévedhetek is. Barátaink, akik végül márc.21-én mennek Gambiába, lehet, hogy éppen vele találkoznak majd.. 19-20 év körüli a lányotok? Pelican-nak üzenem még: Omar Camara a raszta fiú neve.
Kösz a beszámolót.Szóval, mi a férjemmel megyünk ketten,de egy kicsit más a helyzet:a lányunk a katolikus misszióban dolgozik az ország belsejében Somában.30 kisgyereke van,akiket tanít nagyon nehéz körülmények közt,de nagyon nagy szeretetben.mindenért végtelenül hálásak,semmijük nincs.A télen sikerült a Konzul Úr segítségével egy nagyobb adományt kijuttatni:tanszereket,édességet,játékot.Nagyon örültek!Most is próbálunk annyi mindent vinni,amennyit csak tudunk a repülőn.Ezért is megyünk Brüsszelen át a Sabenával,ami ugyan drágább,de Londonnal szemben nem vesztünk két napot,és nem kell a sok csomaggal kétszer hurcolkodni.A fővárosban is van egy missziós ház ,ahol megszállhatunk,így nem kell szálloda.Persze nem luxus,gyakran nincs áram.Így az igazi Gambiát ismerjük meg,főleg majd az ország belsejében.Már nagyon sok képet küldött haza,amiről van elképzelésünk.Velük éljük majd a mindennapokat,járunk horgászni,de azért csavarogni is akarunk.Üdv.Nektek!
Jó, jó értem már. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a szállodában a 10 taxisból négy volt Lamin. Ő épp a Lamin two. Három hónap alatt valóban belehet járni Gambiát! Valószínüleg valamivel teljesebb bennetek a kép, mint ami bennünk kialakult. Mégis olyan szinten hatással volt ránk, hogy nap, mint nap az élményekben élünk még mindig. A vízilovakat nem fogom jövőre kihagyni. Majd utána böngészek, hogy hol lehet megszállni útközben.
Mi három hónapot töltöttünk ott, és végigutaztuk az egész országot. Ferinek akkor született a lánya, mikor kint voltunk, csak akkor Belláék még itthon voltak. Víziló van feljebb a folyóban elég sok, meg van egy csimpánz rehabilitációs sziget, meg egy Stonehenge-hez hasonló kőépítmény, meg meg lehet nézni, honnan vitték a rabszolgákat Amerikába (Kunta Kinte), meg még ezer más. Lamin kérdés: Mohamednek sok neve van :-) Ccsak arra írtam, hogy ha valakiről ott azt mondod, hogy Laminnak hívják, akkor nem sokat áriultál el. :-)
Szia Pelican, Örültem a levelednek! Cape Point-ban Feri magyar éttermében jártunk. A felesége Iza, a kb. 5 éves kislányuk Kata. Találkoztál velük? Épp 5 éve élnek kint, ha jól emlékszem. A raszta srác nevét holnap megírom. Az albumunk tele van a különböző nevekkel, címekkel, amit a helyiek adtak. Ő éppen azért adta meg, hogy párom aki esküvőszervező küldjön neki egy magyar lányt, akit elvehetne feleségül. Egyszerű paraméterekkel: szőke, magas, nagy fenekű magyar lányt szeretne! Az ő fogalmai szerint ez az esküvőszervező... Ti láttátok a vízilovakat? Merre jártatok beljebb az ország belsejében? Hol szálltatok meg ilyenkor? Hány hetet töltöttetek kint? Nekünk van kint egy hajóskapitány ismerősünk is Osman ő is elsőszülött. Akkor ez a Lamin dolog nem kőbevésett ugye?
Örömmel olvastam a beszámolódat Gambiáról, én öt évvel ezelőtt voltam ott. Érdekes látni az ismerős helyek neveit, mindről eszembe jut valami történet. Nem emlékszel a raszta fiú nevére? Szerintem mi is vele barátkoztunk annak idején. A Cape Pointnál kivel találkoztatok a magyarok közül? A taxira 10-15e egy kicsit drága volt szerintem, mi legalábbis a helyiekkel együt utazgattunk a kis mikrobuszokon fillérekért, vagy ha taxiztunk, akkor is iránytaxival mentünk, szinte ingyért. Babun=baboon=pávián. A férfiak felét Laminnak hívják, hagyományosan az elsőszülött fiút nevezik így minden családban (Mohamed után). Látom, hogy páran készülnek mostanában menni, ha tehetitek, menjetek beljebb az országba, egészen más, vagy száz évet lehet visszaugrani időben. És ott igazán meleg van...
Szia Ében, Csodálatos, hogy 3 hétre mentek!!! Volt olyan helyszín, amit azért nem tudtunk megnézni, mert csak 10 napra mentünk. A fővárostól, autóval 4 nap, hajóval 2 nap alatt lehet eljutni arra a helyre, ahol a vizilovak és a krokodilok élnek. Természetesen meg is kellett volna szállnunk útközben. A barátaink márc. 15. körül mennek ki. Kedvet kaptak a fotók és élménybeszámolók alapján. Most keresnek repülőjegyet. Melyik légitársasággal mentek? Melyik szállodát választottátok? Ketten mentek, vagy többen?
Nagyon örülök,hogy írtál,már nagyon vártuk.S annak is,hogy jól sikerült.Nekünk is közeleg már az idő,megvan a repjegyünk márc.26-ra.Majdnem 3 hétig leszünk kint.Már alig várom!!!Felhasználjuk majd a tapasztalataidat Az édességet már gyűjtöm.S ha érdekel,majd én is beszámolok.Üdv minden Gambia rajongónak!
Sziasztok! Ime két fotó. Ha valaki látni szeretne egy képet a baobab fáról, akkor még azt is felteszem. Az első képet Makasutun készítettem a kenuból. A másodikat pedig Banjul-ban az Albert Market-en vásárolgatás közben. Cincogi! Szólj, ha van még hely abban a bőröndben. Én egészen picike helyen is elférek ám!
Sziasztok! Istenien éreztük magunkat! A legkedvesebb programjaink: Makasutu ahol félnapos program keretein belül kenuztunk a mangrove erdőkben és meghallgattuk a 99 éves San Jatta jóslásait az erdő közepén. Kaptam tőle egy Juju-t, ami vigyáz rám. Az erdőséta alatt egy tucat babun (majom) ugrált körülöttünk. Néha beleremegtem, ahogy a nagy testükkel lecsörtettek a liánokon és suhogtak a pálmalevelek. Cincogi korábbi beszámolója miatt Makasutu-ban felmásztam a pálmafára, amelyből a pálmabort nyerik. Kötélmászásból rosszabb voltam... Tanji-ban jártunk a halfüstölőknél. Elég emlékezetes azt gondolom; látni a nálunk méregdrágán kapható halakat, ott a nulla higiéniás körülmények között. Tanji-ban a teveszafari fantasztikus volt, pedig ki akartuk hagyni. Félórás, vagy egy órás séta teveháton az óceán partján, egy halászfalu mellett. Lúdbőrös leszek, ha felidézem az emlékeimben. Ezernyi sirály. Halászok a parton és a csónakokban. Különleges afrikai fák a parton. Az óceán zúgása. Egyetlen túrista sem volt rajtunk kívül. A kísérőnket pedig rátudtam venni (magyarul; állandóan visítoztam a teve hátáról), hogy szedje fel a tenyérnyi kagylókat, amiket fentről észrevettem. Az Atlantic Corinthia isteni szálloda. Egyszer sem vettük igénybe egyébként az utazási irodák által szervezett utakat. Nem légkondis buszról akartuk megnézni Gambiát. Jól tettük. A hotel egyik taxisával jártuk be az ismert és utikönyvek által nem jelzett helyeket is. Laminnal nagyon jó barátságba kerültünk. Őszinte, nyílt szívű ember, mint a legtöbb gambiai. Egyetlen nap alatt néha 3, néha 5-6 helyszínt tudtunk bejárni. 10-15 ezer forint volt a taxi. Az utazási irodában egy kiruccanás, egy helyszín lett volna ennyi. Lamin volt a kísérőnk is egyben. Mesélt a helyi szokásokról, az életükről, a családjáról. A legjobb döntést hoztuk, hogy taxiztunk. Azóta telefonon és faxon tartjuk a kapcsolatot. Bijilo a kismajmokkal nagyon vidám volt!!! Cape Point-ban a magyar éttermeseknél is jártunk. Bár zárva voltak, mégis szívesen láttak minket. A hátsó kertjükben csodaszép növények és gyümölcsfák vannak. Brikamáról nem írnak az utikönyvek. Minden fa dísztárgy féláron kapható, mert ott készítik. Ezen a környéken van a kígyófarm. Bakau-ban a krokodilfarm nagy élmény volt. Azt hittem majd látunk néhány krokit a magasból, mondjuk egy fahídról stb. Arra nem gondoltam, hogy közöttük kell majd sétálnom. Charlie sajna épp fürdőzött, így nem találkoztunk vele. Ében; a kroki farm előtt rengeteg éhes kisgyerek várja a túristákat. Szétszedtek minket. Mamba, rágó stb. nélkül ne menjetek. Jót bőgtem, sok kicsi sírt körülöttem mert már nem jutott nekik a cukikból. Egyelőre ennyi jut eszembe. Felteszek majd egy fotót én is; a kedvencemet. Kérdezzetek, ha van valami spéci dolog amire kiváncsiak vagytok. Ja: Abuko nekünk nagy csalódás volt. Valószínüleg ebben az időszakban nem olyan látványos, mint az esős évszak után. Utólag kihagynám. Abuko kijáratával szemben egy raszta fiú üzeni ERIKÁ--nak, aki kb. 2 hónapja volt kint, hogy menjen hozzá feleségül!
A londoni menetrend nem bizos, hogy mindenkit érdekel (javaslom, beszéljétek meg privátban), de azért a gambiai élményekröl számoljatok be. Az biztos érdekesebb lesz, ahogy a reptérröl eljuttok Serakundába ;) Ja, a reptéren vigyázni kell nagyon a dolgaitokra, mert minket is megszálltak az ismerkedö/kéregetö gyerekek, és csak késöbb vettem, észre, hogy a pénztárcámat kérés nélkül vitték el... (Szerencsére volt másik!)
Persze, vissza kell mennetek a repterre ha a gatwick expressel akartok menni. Ennek nincs mas megalloja csak a victoria.
Ha sokat kell varnotok a hotel buszara vissza a 100-as busszal mehettek Three Bridges-ig, onnan pedig normal vonattal(Southern---to victoria , Thameslink---- to London bridge, blackfairs, kings X thameslink) Ezek mashol is megallnak, pl a gatwick repteren is.
"Segíts légyszi, hogy hova kell beírnom, hogy melyik előttem szóló levélre válaszolnék." - ezt most nem ertem.
Hello Fornit1! Ez tényleg elképesztő! Most jól meg is lepődtem! Köszi az infót. Miután a csomagjainkat le kell, hogy tegyük, ezért muszáj a szállásunkon kezdeni. Utána mindenképp vissza kell mennünk a reptérre a Victoria Express miatt? Van egyáltalán megállója a reptér és a végállomás között? Segíts légyszi, hogy hova kell beírnom, hogy melyik előttem szóló levélre válaszolnék.
papaja 
baobab 
Bakau
