http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
Olyan kérdèsem lenne, 2016.03.01-én kezdtem az új munkahelyemen. Múlt heten kiderült, hogy kismama vagyok. Sajnos elég rosszùl viseli a szervezetem, annyira, hogy tegnap a surgossegire kuldtek. Arra lennék kiváncsi, ha nem tudom ellátni a munkám, ilyen kevés idő alatt az új munkahelyemen se táppénz se GYED-re nem vagyok jogosult?!
Munkaviszony megszűnése esetén GyED összegének számítása
Sziasztok!
Munkaviszonyom megszűnése kapcsán szeretném kérdezni, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a szülés előtt két hónappal történik a váltás, és azt szeretnénk, hogy a csak az utolsó munkabérem számítson be a gyed összegének számításába, de csak a mostani (közfoglalkoztatott) státuszommal együtt lesz meg a 180 biztosított napom?
Úgy tudom, csak az utolsó munkahely fizuja számít,
-Jól tudja.
de pár éve még úgy volt, hogy ez csak akkor ér, ha a két munkaviszony között eltelik legalább 30 nap BIZTOSÍTATLAN nap. Ez most is így van?
-Ez pár éve sem így volt.
-Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, azaz csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
CSED
–csecsemőgondozási díj-** (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
**alap számítási sorrend 2015.07.01-től**
1.**A jogosultságot** közvetlenül **megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem.** (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:
2.**A jogosultságot** közvetlenül **megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem.** (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:
3. **A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja.** (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) **Korlát a minimálbér kétszerese.**
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. **Korlát a minimálbér kétszerese.**
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi **előny/kedvezményszabály**t kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
**Ez az un. kedvezőbb szabály viszontcsak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltottjogviszonyt,** azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították.Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Fentiek alapja az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztatóa
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Szeretném megkérdezni ,hogy ha 08.14.-ére vagyok kiírva és a jelenlegi szerződésem 06.30. -án lejár akkor jogosult vagyok a CSED -re?
Előre is köszönöm a választ. Dóri :)
CSED-re (csecsemőgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Jogosult továbbá az is akinek megszűnik a munkaviszonya feltéve, hogy a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül megszül.
07.01-től 07.31-ig 31 nap
08.01-től 08.14-ig 14 nap
Összesen: 45 nap
45 több, mint a 42, így a válasz nem, viszont ha 07.01-én bejelentkezik a mügyi központba és jogosult álláskeresési járadékra, úgy biztosítottá válik.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Munkaviszony megszűnése esetén GyED összegének számítása
Sziasztok!
Munkaviszonyom megszűnése kapcsán szeretném kérdezni, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a szülés előtt két hónappal történik a váltás, és azt szeretnénk, hogy a csak az utolsó munkabérem számítson be a gyed összegének számításába, de csak a mostani (közfoglalkoztatott) státuszommal együtt lesz meg a 180 biztosított napom? Úgy tudom, csak az utolsó munkahely fizuja számít, de pár éve még úgy volt, hogy ez csak akkor ér, ha a két munkaviszony között eltelik legalább 30 nap BIZTOSÍTATLAN nap. Ez most is így van?
Hálás köszönet!
(Várható szülés: 2016. 05. 01.
Elmúlt 2 évben munkaviszonyaim: 2014. 08. 04- 2015. 03. 31ig br 180.000, 2015. 10.19- 2016. 02. 28-ig br. 107.000, a szülésig várhatóan br. 170.000, illetve, 2015. nyarán volt pár hét külföldi idénymunkám, amit ha kell tudok igazolni)
Sziasztok! Tud valaki segíteni abban, h mi után kapok majd álláskeresési járadékot? Gyes után letöltöm a szabimat és utána szűnik meg a munkaviszonyom. 2013.03.13- tgyás, gyed,majd 2015.03.13-2016.03.13-ig gyes, utána 77 nap szabi. Köszi a válaszokat! Nath
CSED-et szülés előtti dátumtól csak úgy tudsz igényelni, ha az orvosod lezárja a táppénzedet, és a táppénz lezárását követő naptól kiad egy Terhes-állományba-vételi igazolást (ami ugyanolyan, mint a kezdő táppénz, csak ez van aláhúzva a lap tetején.).
És így tiszta sor, hogy ameddig a táppénzes papír szól, addig táppénz, ahonnan meg a terhes-állománybavételi, onnan CSED.
Ha ezt nem így csináltad, vissza fogják dobni az igénylést.
Pedagógusként dolgoztam, és jelenleg táppénzen vagyok mert március 10-re várjuk első gyermekünket. Megigényeltem a CSED-et, és azt a szülés előtt már lehet 28 nappal. Én akkor meddig legyek táppénzen és honnan fogom tudni, hogy már a CSED-es bérszámfejtés megtörtént?Köszönöm válaszukat.
A biztosításod nem folyamatos, mert amikor Te fizetted a hatezer-valahányszáz forintot, az csak az ingyenes természetbeni ellátásra jogosított. Pénzbelire nem. A munkanélküli ellátás sem jogosít pénzbeli ellátásra.
Ami számít, az a jelenlegi munkaviszonyod. Azt a Foglalkozást helyettesítő támogatást nem tudom, de sanszos, hogy az sem jogosít. És ha ez tényleg így van, akkor a 11 hónap nem elég a CSED-hez meg a GYED-hez, csak az alanyi jogon járó GYES-re leszel jogosult.
Gyes lejárta után munkanélküli ellátásban részesültem és ezután 7 hónapig fizettem a biztosítást magam után.Ezután foglalkozást helyettesítő támogatást kaptam.Majd minimál béres munkahely (most 111000ft),szülésig .Ez 11 hónap kb.
A gyedet mi alapján számolják ilyen esetben,ha egyáltalán jogosultság meglesz?A biztosítás folyamatos ,de a munkabér csak 11 hónap lesz.Segítséget előre is köszönöm.
segítene valaki? 2016-tól mely napokra jár a táppénz? olvastam, hogy pihenő, szabad és munkaszüneti napokra már nem jár. Az OEP honlapján viszont erről nincs szó.
Tényleg nem kell agyon bonyolítani a dolgot, mert a bérszámfejtő hülyét kap egy utólagos belevariáláskor. És más szájízzel válnak meg Tőled - aztán ugye sosem lehet tudni, hogy a jövőben mit hoz a sors. Ezért szerintem nem szabad bevágni magunk mögött az ajtókat :-)
Nagyon nem értem, hogy mit variálsz? Ha jól veszem ki, most lenne a dolgozós hónap, de ebben a dolgozós hónapban kell letöltened a szabadságokat is. Vegyél ki most szabadságot. Aztán majd ha netán megint beteg lesz a gyerek, akkor ráérsz a GYÁP-on agyalni.....
Köszönöm Zsanna,lehet még egy kérdésem? Abban megállapodtunk a céggel írásban, hogy 2 hónap a felmondási idő, a felét dolgozom le, és a ledolgozott időszakban lesz a szabadság is kivéve ami pár nap mivel év eleje van,a második hónap munkavégzése alól pedig felmentenek.Az a baj, hogy megbetegedett máris a gyerek, nem tudom mi van akkor,ha táppénzre kell mennem vele, mert amikor jeleztem ezt a megállapodás utáni napon, mondták legyek szabin inkább, oké, na de a hátrelévő 3 hétben újra beteg lesz? Tél van, beteges, ovis, nincs segítségem, nem tudom őt hová tenni, ha beteg, nem véletlen megyek vissza gyes-re. Mi van ilyenkor?Táppénz esetén ugrik a felmentés, mert nem dolgoztam le az első felét a megállapodás szerint? Köszönöm a választ előre is.
egy gyors kérdés csak, mert nem egyértelmű számomra. Van e már idén lehetőség a GYED egy összegben történő felvételére vagy sem a maradék időben amig még jár???
Sajnos valóban nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is (január és július) változtatja.
Ennek egyenes következménye, hogy a táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, gyermekápolási táppénzzel, baleseti táppénzzel kapcsolatos jogi normák az ügyfelek, biztosítottak számára követhetetlen.
A futószalagszerű, átgondolatlan jogalkotás, illetve folyamatos módosítás, illetékességi szabály változtatás azonban nem csak az ügyfelek számára követhetetlen, de a jogalkalmazók (munkáltatók, tb. ügyintézők) számára sem mindig egyértelmű, illetve az nem felel meg a jogbiztonság követelményének sem.
2016.01.01-től a gyermekgondozási segély új neve - a rövidítés elnevezésének változatlanul hagyása mellett (GYES)- gyermekgondozást segítő ellátás.
Biztos, hogy szükséges volt ezen névváltoztatásra?
Ugyanígy a terhességi-gyermekágyi segély nevét feltétlenül meg kellett változtatni csecsemőgondozási díjra?
A CSED, GYED, GYES, GYET, GYÁS, GYÁP elnevezések, a jogosultsági feltételek és az összeg kiszámításának útvesztőiben minden kismama el tud igazodni?
A TB területén az egyszerűsítés, vagy bonyolítás irányába haladunk? (Az adózás területén a söralátét egyszerűségét ígérték.)
Biztos, hogy az évek óta tartó, évente kétszeri változtatás ügyfélbarát?
A közelmúltban előfordult, hogy mire a TB ügyintéző 12.31-ig elvégzte az EU-s pénzből finanszírozott tanfolyamot, illetve levizsgázott a Kormány január 01-től egy teljesen új számítási szabályt vezetett be, azaz az eddig tanultakat nyugodtan elfelejthette...
Amennyiben a csed jogosultság 1. napja 2016.01.16, akkor az azt megelőző 3. hónap utolsó napja 2015.10.31.
Ettől a naptól megyünk vissza (ez a nap is beszámít a 180 napba) és keresünk 180 PEB.járulékalapot képező jövedelemmel ellátott napot. (Amennyiben ez időszak alatt valaki táppénzen, fizetésnélküli szabadságon stb. volt, úgy az a 180 napba nem számít bele, azt kitolja.
A 180 nap keresése során két korlát van:
-Az egyik a jelen jogviszony kezdete, azaz csak a jelen jogviszonyában elért keresetet vehetjük figyelembe, attól visszább hiába van jövedelme az nem vehető figyelembe.
-A másik az ellátásra való jogosultságot megelőző év január 01. (Hiába nem találunk tárgyévben és az előző évben 180 bérezett napot a tárgyévet megelőző év január 01-től visszafelé bérezett napot keresni nem lehet.)
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):
A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:
Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.
3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon.(Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.)Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály anap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)
3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi)jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. **Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.**
Előny/kedvezmény szabály:
Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.
Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesülta táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzőenutolsóként megállapított eb. ellátásalapján kell megállapítani,** azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)
CSED
–csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alap számítási sorrend 2015.07.01-től
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:
2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:
3. **A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja.** (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) **Korlát a minimálbér kétszerese.**
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
**Ez az un. kedvezőbb szabály viszontcsak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltottjogviszonyt,** azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították.Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
betegszabadságra jogosultak esetén **az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,**
egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)
**Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt** (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), **vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani**, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)
1.**A jogosultságot** közvetlenül **megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem.** Ha nincs:
2.**A jogosultságot** közvetlenül **megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem.** (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
Vizsgálni kell, hogy **van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.
3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).** (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).
3/B **Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincscsaka minimálbér kétszerese (GYED max)** (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.
Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)
(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).
Csak hogy jól értem-e: tegyük fel, februárban születik a baba (ezzel a valóságban is kiegyeznék :-) ), a kiírt időpont előtt igényelhetem 4 héttel a csedet (mondjuk január 15.), akkor innen számolnak vissza 3 hónapot (október 15.), ahonnan visszafelé kell meglennie a 180 napnak. Ha megint félidőtől javasolja az orvos, hogy ne utazzak, akkor ez kb. október elejére esne, de lehetek nyugodtan táppénzen, mert elenyésző része (fél hónap) esik bele a csed alapját képező 180 napba, amiatt nem lesz alacsonyabb.
Mar nem ugy szamoljak. Csed igenylestol visszaszamolni 3 ho, ott kell lenni 180 berezett napnak. Ha nincs, 120. Ha ezekben sincs, mennek tovabb a szulest megelozo evre. Ha megszakad a jogviszony es nem folytonos, akkor csak a szuleskor fennallot veszik figyelembe stb. Stb
Bááár, azért szerencsétlen esetben, év elejétől induló, végéig-táppénz, következő év elejei gyed-igénylés esetéen a betegszabadság okozhat kellemetlen meglepetést..... De nem a Te bérednél, mert ott a 70 % is a minimálbér kétszeres felett van.
