És hasonló státuszú eszköz az elektrosztatikus töltés fogalma is.
Susskind ad hoc felrajzolt egy forgó vektort, részletesen elmondta a tulajdonságait.
Aztán mellékesen megkérdezte: tudja valaki, hogy mi ez?
Néhányan tudták. Elektromos töltés.
Mi van?
Rákérdeztem, hogy mi a töltés, de iszugyi nem tudta megmondani. Alapfogalom?
Ideje tisztába tenni a gyereket, mert sír.
Az általánosított töltés egy megmaradó mennyiség, amelynek oka egy szimmetria.
A megmaradó mennyiségeket a hagyomány miatt nevezik töltésnek, az elektromos töltés nyomán.
Tehát ott van a táblán egy forgó vektor.
De mi a töltés és mi a hozzá tartozó szimmetria?
A transzlációs szimmetria következménye a lendület megmaradása. Nem a sebességé. Hoppá.
A forgási szimmetriából a perdület megmaradása következik. Nem a fordulatszámé.
A komplex számsíkon az elforgatási szimmetria következménye az elektromos töltés megmaradása. (?)
Függetlenül a vektor hosszától?
Nem a forulatszám marad meg?
Hogy is van ez?
A lendülethez és a pedülethez tartozik egy kiegészítő mennyiség: a tömeg. Miért?
Ugyanis az eltolási és elforgatási szimmetria a priori a helyre és a szöghelyzetre vonatkozna.
Egyéb szimmetriákat is el tudunk képzelni. Legyen két töltés. Köztük a kölcsönhatás különféle lehet, a vizsgált töltés fajtájától függően. Lehet két azonos közöt vonzó, két ellentétes között taszító. De lehet fordítva (például a hipotetikus mágneses töltéseknél, amit sokan keresnek a mágneses monopoly játékban). Aztán ott vannak a hármas rendszert képező színtöltések, és a "kiözépső" nem semleges (mint a W+ Z0 W- bozonok esetén). Milyen kölcsönhatás van a színtöltések között? Vonzó vagy taszító? Kő-papír-olló? (Nem konzervatív potenciál.)
Valamit még akartam vartyogni a szimmetriasértésről, csak közben kiment a fejemből.
Mert leírni sokáig tart, gondolatként pedig csak egy villanás.
Mennyire lehetünk biztisak abban, hogy a töltések megmaradását okozó szimmetria minden méretskálán létezik?
És miért kell egy segédmennyiség a lendület megmarhadásához?
Én nem akarlak már téged megbántani, ezért nem fogom többször elmondani, hogy jó lenne egyszer rendesen megismerkedned a fizika standard alapjaival, enélkül ugyanis teljesen parttalanok és komolytalanok a néhány hetente változó ötleteléseid.
Meg volt/van rá a szándékom, de nem találtam róla olyan rendszeres leírást, amiben ne lettek volna lyukak .
Egyszerűen ha 200 fizikai fogalom meg van és kell a megértéséhez 250 db fogalom, akkor azt a 20-30 fogalmat az istenért sem tudom beszerezni sehonnan ♥ - ezért aztán szinte felesleges erőlködnöm avval a 200 db-bal is .
Azért még ennél is kevésbé ördögtől való lenne rendesen elsajátítanod legalább a fizika jól kidolgozott, ellenőrzött fejezeteit. Anélkül ezek a "kiseprűzéseid" elég szeleburdi mutatványok.
ugyanígy ivódtak bele a képzeletünkbe valóságként a mechanika technikai segédeszközei is, kezdve a súlyos meg a tehetetlentömegen, folytatva az erőn, az impulzuson, az energián, stb.-n. Ezek mind mind az agyunkban és papíron létező létező képzeleti konstrukciók elemei.
Tehát az nem ördögtől való, hogy a klasszikus fizika "tömeg" fogalmát a kvantumfizikából kiseprűzzük!?
Egy olyan modell megalkotása, ahol a klasszikus tömeg csak emergens módon jelenik meg?
"It results from our calculations that the rate of annihilation of neutrinos and anti-neutrinos is so small for any reasonable Fermi energy of the Fermi gases (smaller than, say, 100 eV), that both degenerate Fermi gases could coexist with negligible annihilation during a time of, e.g., 1.3×1010y, typical for the present state of the universe."
"A neutrínó és az atineutrínó képes annihillálni?"
A neutrínókról keveset tudok.
Mivel az elektromágnes kölcsönhatással nincsenek csatolásban, csak a gyenge kölcsönhatással, így szerintem legfeljebb W vagy Z bozonok szétsugárzásával annilálódhatnának, de nem hallottam róla, hogy ilyesmit megfigyeltek volna.
