Én tegnap vízkőmentesítettem a bojleremet, egy nagy felmosóvödörnyi gyűlt össze benne kb. 3-4 év alatt. A fűtőszálat teljesen elfedte, nem tudta egyáltalán körbeáramlani a víz. Nem tudom elhinni azt, hogy ez ne rontaná jelentősen a hőátadást a fűtőszál és a víz között. Hamarosan a másik bojler is ki lesz pucolva, ez a két bojler van csak az éjszakai áramon, utána meg tudom mondani mennyit számított fogyasztásban egy hónap alatt.
Tényleg a kiszedett vízkövet lehet használni vmre? Pl. sikosságmentesítés?
Az áramforrás két sarka közé kapcsolt vezetéknek a W/keresztmetszet és az anyagának függvényében vesztesége van. Ezt a veszteséget, a hőveszteséget hasznosítjuk, használjuk a víz fűtésére.
A hatásfokot onnan is lehet tudni, hogy ugyanannyi, hogy a hatásfok a hasznosult energia/befektetett energia, másként (befektetett en.-veszteségek)/befektetett en. Az elektromos fogyasztás az befektetett energia, a számlálót és a nevezőt is növeli, így érdektelen, kérdés a veszteségen változtat-e a vízkő. És nyilván nem, mert a veszteséget a bojler/mosógép hűlése okozza.
Vízkő esetén ugyanaz a befektetett energia a szál rosszabb hűtése miatt magasabbra emeli a fűtőszál hőmérsékletét, aztán a magasabb hőlépcső miatt ugyanúgy kimegy belőle az elfogyasztott energia, mint a vízkőmentesből. Igaz, hogy a magasabb hőmérsékletű fűtőszálnak megnő az ellenállása, emiatt lecsökken a fogyasztása. Emiatt picit tovább tart felfűteni a vizet. Másként fogalmazva a víz napi átlaghőmérséklete kisebb lesz. Mivel ettől függ a veszteség a környezet felé, így a vízkő valamelyest csökkenti a veszteséget, így javítja a hatásfokot. Ez persze gyakorlatilag jelentéktelen hatás.
Gázbojlernél végső soron a kéményen távozó égéstermék is melegebb lesz a rosszabb hőszigetelés miatt, így ott növeli a veszteséget a vízkő hőszigetelő hatása.
>hirtelen gőzfejlődés következik be, ami tönkreteszi a készüléket -Valószínűbb forgatókönyv, hogy a vízkő mögött vörösizzásig hevülő fémcsőburkolat ha hirtelen lehűl a betörő víz hatására, akkor elreped. Ilyenkor kezd rázni a bojler, ami életveszélyes - vagy attól csak egy lépésre van. Általában az történik, hogy a védőföld felé folyik jelentős áram, amivel az ember párhuzamosan kapcsolódik jóval nagyobb ellenállással, így csak bizsergeti az áram, de innen már csak egy lépés a halálos áramütés. Ha fel van szerelve fi-relé, hibaáram-védőkapcsoló, életvédelmi relé (nincs még kiforrott elnevezés, legalábbis villanyszerelő-körökben), akkor az ilyenkor leold, jelezve a hibát.
na akkor: fém ellenállása a hőmérséklettel nő. ebben tehát neki volt igaza.
de ettől a hatásfok 100% marad, mivel mindenképpen hő lesz belőle, csak jobban felmelegszik a fűtőszál. emiatt valamivel lassabb lesz a melegedés.
elektromos esetben a fő baj az, hogy ez veszélyes. nem jó vicc, ha egy ízzó fűtőszálat egy kétes szilárdságú szigetelőréteg választ el víztől. megreped, a víz betör, gőz fejlődik, a lökés nagy darabon leválasztja a vízkőréteget, bummm, hirtelen gőzfejlődés következik be, ami tönkreteszi a készüléket. mondjuk ehhez vastagon be kell vízkövesednie, de elvileg lehetséges.
Ez persze butaság. A melegebb fűtőszálnak tök ugyanannyi az ellenállása, vagy maximum kisebb (jelentéktelen mértékben). Ha nagyobb lenne az ellenállás, akkor egyébként kisebb lenne az elektromos fogyasztás (kevesebb Amper, kevesebb Watt ... ) De nem ez a baj a vízkővel, hanem az, hogy rossz a hővezetése. Vagyis hiába meleg a szál, a víz nem tud annyira felmelegedni, tovább kell dolgozzon a fűtőszál. Végül is jót írtál, de a fizikai indoklásod nem volt helyes.
Bocs, valóban nem olvastam végig a topikot, csak a címe alapján szerettem volna egy gyakorlati tapasztalatot megosztani veletek.
Illetve a fogalmat pontosítani - vízlágyítás kontra vízkezelés...
Hogy az ideológiát (a tudomány mai állása szerint elfogadott magyarázatot) tudjátok-e prezentálni mellé, azt odabíztam, én meg sem próbálkoztam vele...
csak a tényeket írtam le...
Amúgy teljesen mindegy, hogy gáz, vagy elektromos fűtésű a víz-melegítő eszköz, a vízkő minden ilyen esetben hőszigetelő anyagként viselkedik és rontja a hatásfokot. A vízköves elektromos fűtőszál jóval magasabb hőmérsékletre melegedik fel, mint a vízkőmentes, és a melegebb fűtőszálnak nagyobb az ellenállása. Ezt is vedd figyelembe, mikor energia mérleget csinálsz.
Hej, ha valaki nem olvassa végig a topicot... - bár amilyen hosszú, ez érthető. Szóval ezeket már kitárgyaltuk.
>A vízkő miatt ugyanis nőnek a veszteségek! -Gázkazánnál, gázbojlernél igen, villanybojlernél, automata mosógépnél nem.
>Jó tíz éve elektronmikroszkópos képét láttam a kezeletlen rendszerben megjelenő és a kezelt rendszerben lévő vízkőnek. -Némi webes keresés után most is láthatod - csakhogy... a kalcit-aragonit kiválása nagyon sok dolog van befolyással. Egyéb oldott sók/gázok például. Ha viszont azt állítja valaki, hogy a vizet kezelve KÉSŐBB máshogy zajlik egy fizikai-kémiai folyamat, akkor az elég meredek. A víznek van "memóriája"? Netán a vízben oldott hidrokarbonát kap a kezébe új tervrajzot, hogy ha később karbonáttá alakul, akkor annak alapján építsen újfajta kristályt? Szóval nem hiszek az intelligens mosóporban, sem egyéb okos molekulákban.
Amúgy hogy tapad-e a krómcsapra, az nem azon múlik, hogy kalcit-e vagy aragonit, hanem felületi dolgoktól. A tankönyvekben szépen le vannak rajzolva a kristáyszerkezetek, csak az nem, hogy mi van a szélén. Oda mindig tapad valami. Ha a kristály a krómfelületen kezd növekedni, akkor erősen meg tud tapadni, de ha már - akár hidrátburokkal - bevonódott szemcseként kerül oda, akkor nem. (a krétával a csapra alig lehet írni, az is egy mozdulattal lejön)
Mi, akik szkeptikusok vagyunk a témában, nem az állítjuk, hogy valamilyen hatás nem létezhet, csak azt, hogy távolról sem olyan univerzális hogy minden vízre, minden csövön, sőt az abból kifolyt víz akárhol, stb. Részletekbe menő kutatások helyett marketingduma van.... Úgyhogy sejtésem szerint a hatás egyáltalán nem is létezik - merthogy ha nem létezne ugyanezzel a hazug marketingdumával ugyanúgy el lehetne adni...
Bizony előfordulhat, hogy a vízhőfok ugyanannyi, az energiafelhasználás pedig megnő! A vízkő miatt ugyanis nőnek a veszteségek!
De a topik eredeti kérdését megvilágítva, léteznek elektromos és mágneses vízkezelési technikák. Jó tíz éve elektronmikroszkópos képét láttam a kezeletlen rendszerben megjelenő és a kezelt rendszerben lévő vízkőnek.
A vízkő kalcit formájában rakódik le általában.
Az erős mágnes térrel kezelt vízből aragonit formában válik le a vízkő.
Tehát vízlágyításról beszélni félrevezetés, mert a vízkeménységet okozó ionok (sók) ugyanúgy benne maradnak a rendszerben!! Ez nem vízlágyítás, hanem vízkezelés!
Csak, ha valamilyen hatásra mégis kiválik a vízkő (hőhatás, vagy mert a víz elpárolog stb) akkor nem mindegy, hogy egy cső belsejében (a kazánodban) vagy a krómozott csapodon kalcit válik-e ki, vagy aragonit.
A kalcitot le kell robbantanod... összeakadnak a kristályai, kemény és masszív. Jöhet az ecet ami büdös, vagy a citromsav, ami drága és persze dörgölni is kell.
Az aragonit nem annyira hosszú kristályokat képez mint a kalcit és a kristályok nem akadnak össze.
Hasonló a helyzet a szén módosulataihoz, a gyémánt kemény, a grafit pedig lágy. Csak kristályszerkezetben térnek el. Csak...
Ha a vízkő a fürdőszobádban aragonit, akkor tényleg csak a reklámokban látható mozdulat a takarítás, vagy még az sem, erős vízsugárral is lecsapathatod a heti vízkövet.
>Most van, vagy nincs energiamegmaradás? - Én arra szavazok, hogy van :-)
>Ha a víz hőfoka kisebb, az energiahasználat meg ugyanannyi, hová tűnik a különbség? -Az energiahasználat nem ugyanannyi. Ha "lecsökken a fogyasztás", az azt jelenti, hogy kevesebb energia megy be.
Sziasztok srácok. Látom még mindig bogozzátok... Egy kissé nem értem ezeket a közelítéseket. Most van, vagy nincs energiamegmaradás? Ha a víz hőfoka kisebb, az energiahasználat meg ugyanannyi, hová tűnik a különbség?
Azért nem, mert a műszaki felsőfokúk 10-100 milliós hiánnyal "dolgoznak". Van, ahol fénymásolópapírra sincs pénz, azt pl. külső cégek szokták támogatásként adni. Nem mondom hol, de 100 db gombelem kellene egy fél évre, helyette lesz talán 20 (a műszerekbe)
Én szinte költségmentes vizsgálatra gondolok. Arra, hogy pl. egy egyetemi labor két, új fűtőbetéttel ellátott melegvíz-ellátó bojlere elé tegyenek egy-egy vízórát és vízkőmentesítőt. Csak azt kell megoldani, hogy a fogyasztás közel egyforma legyen egy bizonyos idő alatt, majd meg lehet nézni a vízkőlerakódást.
Hogy miért nem foglakoznak ezzel a tudósok? Erről az jut eszembe, hogy másfél évtizeddel ezelőtt megkérdeztem két akadémiai intézetet, hogy miért nem lépnek fel az akkor politikai szerepet betöltő személyek ellen (az akkori egyik polgármester magát történésznek, a helyettese pedig antropológusnak mondta, bár az önéletrajzukban ilyen végzettség nem szerepelt). Azt mondták, hogy ők méltóságukon alulinak tartják, hogy belemenjenek ennek a cáfolatába, a szakma úgyis tudja, hogy ki kicsoda...
Tényleg elég áltudományos társaságban mozog Várkonyi úr, de ettől még magában az effektusban lehet valami. Ahog VEE is írta, nagyon egyszerű lenne egy ilyen kísérletet elvégezni, a szükséges neodímium mágnesek már pár ezer forintért hozzáférhetőek, van magyar gyártó is. Két egyforma vízhálózatot kellene kiépíteni, az egyiket mágnessel, a másikat nélküle. Mindkét hálózatban lenne egy vízmelegítő, meg egy mágnesszelep a végén, ami véletlenszerűen nyitna-zárna. Kell még jó kemény csapvíz, meg egy kis türelem. Az időtényezőt leszámítva az egész kísérlet meglenne pár százezer forintból, ha kellően tudományosan végzik, akkor még publikálni is lehet valahol. A kérdés csak az, hogy ha tényleg kevesebb vízkőlerakódás lenne a mágnessel kezelt ágon, azt mive magyaráznák a fizikusok, mivel ezt már nem lehetne elintézni egy vállrántással. Ha pedig semmi nem történne a víz "delejezésétől", akkor meg egy újabb hivatkozható bizonyíték a TTT-nak.
Hozzáteszem, hogy én meglehetősen szkeptikus vagyok a témában, de zavar kicsit, hogy semelyik oldalon sem találtam kísérleti bizonyítékot. A kütyüket áruló cégeket még meg is értem, mert hülyék lennének olyan kísérletbe invesztálni, ami esetleg azt az eredményt adná, hogy a mágnesük csak a vasorrú bába ellen véd. De hogy a tudományos élet miért nem lép fel látványosabban az igaza védelmében, az felfoghatatlan számomra. James Randi, aki maga is bűvész, többet tett néhány tévéműsorban az áltudományok ellen, mint bármelyik akadémia. Érdemes a youtube-on megnézni a kristálygyógyász, a bűnügyi látnok, vagy éppen az auralátó megszégyenítését!
19-én, pénteken este az ATV Hőmérő című, Havas Henrik által vezetett műsorában két alternatív gyógyászattal foglalkozó orvos és két szkeptikus (Haskó Gábor biológus és egy orvos kandidátus) lett összeeresztve. Pár nap múlva megnézhető lesz az ATV honlapján, ajánlom mindenkinek, mert nagyon érdekes és tanulságos.
"Az oldott anyagok kristálycsírái jönnek létre, amelyek már nem kitüntetett polarizáltságúak. Bár ezek képesek valamelyest növekedni, az áramló folyadékkal tovább haladnak és nem tömörödnek össze, nem rakódnak le a technológiai berendezések belső felületén."
-A lényegi probléma ezzel, hogy a kristálycsírák csak akkor növekednének, ha az oldat már túltelített lenne, azaz a melegítés vagy szellőztetés UTÁN. A bemenő hideg vizes csőre szerelve ha létre is jönnek pár atomos kristálycsírák, akkor a hőmozgás miatt hamar meg is szűnnek, mert az az egyensúlyi állapot.
Az nem zárható ki, hogy valami más történik, hiszen a csapvíz sok minden mást is tartalmaz, és a kristálymag bármi lehet, nem kell hogy vízkő legyen. (hiszen az edény fala sem vízkő, mégis kristályosodási magként működik) Lehet hogy az erős mágneses tér valamilyen szuszpendált anyag hidrátburkát zavarja meg, így koagulálnak, abból lesz a kristálymag. De ezt sem tartom valószínűnek. Az elektromos tér sokkal jobban irányba állítja a molekulákat (már a konyhaszinten hozzáférhető térerősségek esetén), de még az is alig. Hogy alig, azt abból gondolom, hogy különben a víz a szabadsági fokok befagyása miatt felmelegedne.
A cikkben említett Várkonyi Sándor ("a Budapesti Műszaki Egyetem Atomfizikai Tanszék Felületfizikai Kutatólaboratóriumának munkatársa") nem teljesíti a felajánlás kritériumait, mert (hacsak nem névazonosság) "nyugalmazott tanszéki mérnök" a titulusa.
A nevére keresve érdekes linket találtam.Itt. "Várkonyi Sándor mérnök-tanár ny. tanszéki mérnök (BME) (10’) • Környezetszennyezés és energiafelhasználás csökkentése folyadékok mágneses kezelésével"
De hogy mik voltak még ezen a konferencián... "Dr. Erdei Edit Ph.D.,orvos, Állami Egészségügyi Központ, WABT CES elnöke, Csiki Gábor kineziológus és Kugyela János mentálhigiénikus (45’) • Biológiai hatások pulzáló elektromágneses környezetben. Tények, tanulmányok képernyőhatással kapcsolatban. " "Kugyela János mentálhigiénikus (Hatékony és Eredményes Tanulásért Alapítvány) (30’) • Tudati technológia, vissza a természetes állapothoz
Prof. Dr. Vincze János biofizikus (15’) • Komplementer gyógyászati lehetőségek a fény-, szín- és kristályterápiában (Med – Colour)
Dr. Tarnai Ete főorvos, belgyógyász háziorvos, természetgyógyász, bioenergetikus, reflexológus (15’) • Med – Colour kvarckristály - hegyikristály fény- és színterápia a komplementer gyógyászatban. Orvosi tapasztalatok.
16.20 – 16.35 szünet
Dr. Bódy Gábor orvos Acropan Kft. (15’) • A civilizációs betegségek ellen is hatékony: A mágneses sejtterápia Mágnesség a meg nem fejtett rejtély.
Dr. Sandra Sándor Ph. D. c. egyetemi docens orvos-ezredes, MH főszakorvos, oszt. vezető (15’) • Korunk új kezelési módja a mágnesterápia és a magnetoacupunktura "
Többet nem idézek, de rendesen keveredik a tudomány az áltudománnyal, mindez "Szabó Imre Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Dr. Székely Tamás Egészségügyi Miniszter Hegyi Gyula Európai Parlamenti Képviselő " védnöksége alatt. Bár mondjuk attól, hogy valaki miniszter, még csak egy dologban bizonyított: az érdekszövetségek hálójában való előrejutási képességét, nem biztos, hogy szakmailag a csúcson van. (Lásd Szekeres honvédelmi miniszterségét pl.)
A vízkő hőszigetel, azaz a fűtőszál és a víz között megnő a hőellenállás. Mivel a hőáram állandó (az elfogyasztott villamos energiával egyenlő az energiamegmaradás szerint), így az U=I*R analógiájára a hőlépcső megnő. Melegebb lesz a fűtőszál egyensúlyi hőfoka.
Második közelítésben ettől megnő az ellenállása, így lecsökken a fogyasztása. Ennek következtében nem csökken a villanyszámla, mert ez csak annyit tesz, hogy később kapcsol le a hőszabályzó, mert a víz lassabban melegszik fel.
Harmadik közelítésben ha a víz lassabban melegszik fel, akkor az átlaghőmérséklete kisebb, így a hőveszteség is kisebb, azaz a vízköves bojler fogyasztása kisebb, de ez már gyakorlatilag jelentéktelen mértékű hatás.
sose becsüld alá a hülyeség erejét. az egyszerű ember így gondolkodik: íme, egyetlen egyetemi tanár sem képes egy ilyen egyszerű, és működő dolgot ellenőrizni. hát ennyit ér a magyar felsőoktatás! ennyit ér a tudomány!
Érdeklődéssel olvastam az Iparos Újságban megjelent vízkőmentesítő cikket. Még mindig érvényben van egy építészeti folyóirat ajánlata, amit több éve tettek arra, hogy ha egy magyar egyetemen tanító fizikus vagy vegyész két sorban igazolja a földmágnessugárzásos falszárító, a mágnessel vízkőmentesítő, valamint a mosógolyó működését, annak nettó 200 ezer forintot adnak. Tudomásom szerint eddig senki nem jelentkezett a jutalomért, pedig nem keresnek az egyetemen túl sokat.
Azért érdekes, hogy egy jól felszerelt labor sem tud egy ilyen egyszerű vizsgálatot elvégezni. Csak két készüléket kellene beállítani a saját laborjukban a vízcsőre és vízórával mérni az átfolyó vizet, majd egyforma fogyasztás után megvizsgálni a vízkövesedést. Ez nem kerül pénzbe, mert a vizet felhasználhatják a készülék után.
Dolgoztam pár évet egy nagyvárosi vízműnél, ott nagyon nagyon vegyes vélemények voltak a témáról. A cég vezetői és mérnökei nem hittek benne, de néhány szerelő olyan jó eredményeket ért el ezekkel a berendezésekkel a megrendelőinél, hogy még otthonra is beépített egy mágnest.
Kiegészítésképp az előzőhöz.... A lenne: inkább esetleg lehetne, de mivel ahogy a víz elhagyja a "ketyerét", a hatás biztosan összeomlik. Mágneses víz nincs, a Van der Waals-féle másodlagos kötőerők (ezt a gimnáziumokban tanítják, legalábbis mi még 20 éve tanultuk) "átrendezik" az anyagot. A víz egyébként igen izgalmas anyag, 4 fokon a legsűrűbb, a jég halmazállapotban nincs pontosan definiálható kristályszerkezete
Majd keresek hozzá irodalmat. Minden dipólus mágnesesen rendezhető. Ahhoz nem kell különösebb bizonygatás, hogy a kőzetek mágneses irányultságábol (mágneses domének rendezettségéből ) lehet következtetni az időszakonkénti pólusváltások idejére. Azt nem mondtam, hogy ez a készülék működik. Sőt...... az ellenkezőjét állítottam.
Kicsit most belekotyognék...... Édesapáméknak évek óta van felszerelve egy ..... gyártmányú készülék. Bár szenttül meg van róla győződve, hogy működik, mégis ugyanannyi vízkövet "termel ki", mint én, akinek nincs ilyen (egy épületben lakunk). (A szétágazás elég messze van a készüléktől.) Viszont az megfigyeltem, hogy a vízkő mennyisége erősen pozitív korrelációban van a fűtési hőfokkal. Állandó 60 fokig alig van, valahol 70 fok táján kezd erősen megnövekedni a mennyisége. Így ha egy családnak van melegvíz tartaléka, úgy kb. 65 fok fölé nem célszerű tartósan menni a vízhőmérséklettel.. A készülék működésének tulajdonképp lenne elvi alapja, de itt a nagyságrendekkel van a baj, talán 2-3 nagyságrenddel (100-1000x) kellene erősebb, viszont itt már a táplálási enegia miatt többe kerül a leves, mint a hús.... A mosógépbe viszont időnként meleg ecetet, a miénk10 év után (Calgon nélkül is) sem volt vízköves...
