Én semmit nem permetezek rovarölővel, úgyhogy marad ez a takarásos megoldás. Pár éve alkalmazom, és azóta nem kukacos se a hagyma, se a retek.
Fejesedni Stuttgartit és lila hagymát ültetek, a dughagymát a helyi gazdaboltban veszem kimérve. Újhagymának az emeletes hagymánk virágzati sarjhagymáit dugdosom el a fóliába, ill. amit júniusig nem eszünk meg újhagymának, azt kihúzva félrerakom egy ágkupacra, megszárítom, és tavasszal újra elültetem, ez korábban lesz, mint ami a virágzati hagymákból nő. Ha fóliában van, ez se kukacos, szellőztetéshez van egy szúnyoghálós ajtónk.
A hagymalégy kártétele két módon szokott lenni: vagy már benne van gyárilag, azaz tavaly óta, vagy pedig az elduggatott új, "tiszta" hagymába rakja a petéjét az anyuka. Aztán, mivel több nemzedéke van, még később is rajzik. De az első rajzás aránylag rövid ideig tart, és a cseresznyevirágzás táján van, tehát ezt a legkönnyebb elkapni. A Beneviát írják a neten. Én mindig azt használom, amivel épp a fákat permetezem. Az áttelelőre is egész nyáron fújok egyet, mikor eszembe jut, és a közelében lévő gyümölcsöt permetezem, azt úgyis csak jópár hónap múlva szedem.
Ha olyan dughagymád van, amiben már benne vannak a lárvák vagy bábok, akkor ha letakarod, azt éred el, hogy nem tudnak átmenni a szomszédba, mind a letakart hagymára rakja a petéit. :) Ezért nem szabad elfogadni senkitől olyant, aminél bizonytalan, hogy permetezték-e.
Ha olyan a környék, akármilyen a dughagyma, mire pont jó lenne újhagymának, ott van benne a kukac. Nálunk is így van.
Kora tavasszal lehet rá tenni fátyolfóliát, nem lesz alatta túl meleg, és megoldja a problémát. Mióta fóliaalagút alatt van a hagyma, nincs kukac. A fátyolfólia nem megfizethetetlen, és egy ilyen alagutat nagyon gyorsan össze lehet rakni. A miénknek a váza colos KPE öntöző csőből van, 40 cm hosszú, félig a földbe szúrt betonacél darabokra húzva. Egyszer kell megvenni a hozzávalókat, utána már örök élet.
Mivel nem csak újhagymának ültetek, nálunk szúnyogháló van a hagymaágyáson, az azért drágább, de több évig használható. Egyszer vettem rovarhálót, amit direkt erre a célra árulnak, az egy gyenge vacak volt, egy szezon alatt szétszakadt, a nap is elkezdte megenni.
A retek ugyanígy van, nálunk azt se lehet megenni, ha nincs takarva. A szomszéd nem akar fóliát, inkább egyáltalán nem is vet retket.
Nekem volt sarjadékhagymám vagy 10 évig ugyanott, gond nélkül, piacra. Csak ritkítani kellett, illetve ősszel szétültetni a kiürült helyekre onnan, ahol sűrű volt. Szétraktam 3-asával 10 centinként, néha minden öntözés nélkül, aztán tavasszal lehetett szedni. Viszont a hagymalégy miatt permeteztem néhányszor, amikor már nem szedtem.
(Romániából akarok hozatni dolgokat mély illegalitásban, ott nem foglalkoznak ilyen kategóriákkal. Meg pl. negyed literes Topas 6400 Ft, 50 gr Mospilan 2500.)
Ültess téli sarjadék hagymát, azt augusztusban kell vetni ,akkor már lesz ujhagymád októberkörül, és eheted ,ami megmarad azt meg egész télen ha ki bírod ásni, ha nem akkor tavasztól eheted tovább ! Szaporodik istentelenül de csak 2 évig maradhat azon a helyen ,kimeríti a talajt és apró marad másként .
Te termeled a dughagymát magadnak? Mert akkor már tavalyról hoztad az áttelelő bábokat. Csak úgy érdemes magadnak termelni, ha egész évben rendszeresen nyomatod rá a felszívódó rovarölőt. Akkor legalább többé-kevésbé "tiszta" hagymával kezded az évet.
Nagybanira zöldhagymát termelő ismerős mondogatta mindig, hogy a hagymalégy mindig olyankor rajzik, amikor virágzik a cseresznye, úgyhogy a cseresznyét kell figyelni, és mikor nyílik, akkor rovarölőzni a hagymát, mert akkor fertőz újabb növényeket.
Geotextil létezik UV-álló, és nem UV-álló. Ez utóbbi föld alá való, ahol - értelemszerűen - nem éri a nap. Ott elvan legalább 50 évig, de lehet, hogy 500-ig is. A nedves környezetet bírja.
Az UV-állóval nincs tapasztalatom, lehet, hogy az is csak 20 évet bír.
Rokon eprezett vagy fél hektáron, szalmát csak a fürtök alá rakott érés előtt, hogy az eső ne verje rá a földet. Virágzás táján megkapálta, utána alászalmázta, közben még kigyomlálta, ha talált valamit, aztán hagyta a francba. Nyáron az egészet elborította a gyom, azt kaszálta, nyár végén átment az egészen magasra állított fűnyíróval, és onnantól már új, egészséges levelek nőttek.
Gyom ellen a szalma nem való, mert annak kell vagy 20 cm vastagság, az eper meg ennyit nem visel el, és pótolni sem lehet, ami időközben lebomlik az alján.
Ha meg gyommentesen akarjuk tartani, marad a kapa és a gyomlálás. De ha nem hagyjuk besűrűsödni (ami a jó termésnek is feltétele), akkor állva, kapával meg lehet csinálni nagyjából, és kevesebbet kell gyomlálni.
3 év után meg átültetjük ősszel, hogy megint kezelhető legyen, a réginek meg nekieresztjük a rotációs kapát.
Sziasztok! Zöldhagymánk(dughagymáról) évek óta kukacos lesz mielőtt megennénk. Jó korán ültettük, már akkora hogy elkezdtük enni, de némelyiken már látni hogy vmi miatt nem szép egészséges. Olvasgattam a hagymalégyről, vsz ez a baj, most rászórtam a maradék fahamut, és tervezem a bodzalevél beáztatását. Jövőre lehet hogy megpróbálom a répa melle ültetését.
Átmegy, de nem gyorsan. Ha vannak púpok az ágyáson, onnan lefolyik és nem nedvesedik egyenletesen a talaj. Eléggé föl is tud melegedni, néhány eper megfőhet.
A szalmatakarás jó lenne, de ha vannak spanyol csigák, azt se lehet használni, mert imádnak megtelepedni alatta. Nálunk régen szalma volt az eper alatt, de mióta megjelentek ezek a csigák, én is keresem a megfelelő takaróanyagot. Valami kell amiatt is, hogy a gyümölcs ne legyen koszos és ne rágjanak bele a pettyes vaspondrók.
Én most gyomlálok, óvatosan kapálok és hol ezzel, hol azzal takarok, mikor terem (pl. lomb, faforgács, kigyomlált zsurlószár). Tökéletes megoldást nem találtam, de azért tudunk eleget enni, fagyasztani és egy kis dzsemet is szoktam elrakni.
