- B - másodosztály (1956-ig egyébként MÁV Hungária Cax kocsik voltak)
- a - forgóvázas kocsi
- x - motormellék kocsi - ez a legbizonytalanabb betű. Talán egy öröklött betű, mikor 1942 - 1943 tájt megtervezték a kocsitípust és akkor még valóban motorvonatok mögé lettek volna sorozva. De ez csak gyenge találgatás részemről.
A Bax kocsinál az "ax" rész mire utal? Azt tudom, hogy a B másodosztályú kocsit jelent, de normál esetben az "a" három tengelyre, az "x" pedig motorvonat mellékkocsira utalna, de ez esetben ez egyértelműen nincs így.
Minden kérdésedre szívesen válaszolok, ha van hozzá anyagom. De egyelőre maradjunk a fórum keretein belül - itt azért számos, a kisvasutak iránt elkötelezett és komoly szaktudással rendelkező ember van, aki válaszolni tud kérdéseidre - sokukat személyesen ismerem és tisztelem szaktudásukat.
De jó. Megoldható lenne, hogy megoszd, mondjuk emailen? Isten ments, hogy csak ezért 43 iratot beszkennelj, de ha csak egy ctrl+c, ctrl+v, akkor nagyon megköszönném, ha megosztanád őket.
Megnéztem most - összesen 43 iratom van Süttőről. Ezek főleg járművekkel kapcsolatosak. Mivel Süttő is hercegprímási uradalom volt, 1920 és 1945 közötti története szorosan kapcsolódik az általam kutatt börzsönyirtási vasútüzemhez. 1922-ben, a Kisirtásról Nagyirtáson át Szobra vezető vasút építéshez Süttőről is érkeztek építési anyagok, járművek, mozdonyok. Az is gyakori eset volt, hogy a börzsönyi üzemnél dolgozó gőzmozdonyokat Süttőre szállították vissza olyan javításokra, amit helyben nem tudtak elvégezni. Közös beszerzés volt 1929-ben az új Mackó és új Villám nevű mozdonyok vásárlása. Az iratokból kiderül, mi lett a régi Mackóval és régi Villámmal, és érdekes történet az új Mackó "katonai szolgálata" 1941-42-ben a Marosvásárhely - Szászlekence vonalon, ahonnan szerencsésen hazatért Süttőre. Röviden ennyi.
Ha esetleg lenne kedved megosztani a Süttővel kapcsolatos iratokat, akkor nagyon megköszönném. Engem az a vasút érdekel a legjobban, hiszen a családom is Süttőről származik.
Személyesen, kutatási időpontot kell kérni. A MÁV levéltár mondjuk kényelmes, mert ott monitor előtt ülve böngészhetsz, de Esztergomban pl. az eredeti iratokat kézbevéve, iratcsomókat kell átnézni.
A börzsönyi kisvasútak történetét kutatom (vagy tizenöt éve), elsősorban Szob-Nagybörzsönyt. Főleg a Prímási Levéltárban. Itt az uradalomnak a Börzsöny hegységben lévők mellett más birtokainak iratai is megvannak, így Süttő, valamint az elcsatolt, majd 1938-ban visszatért, 1945-től ismét elszakadt, ma Szlovákiában lévő Anyala-pusztai, Királyrév-Érsekmajor, Kürt- Szent István-puszta uradalom és Tardoskedd-Jánosháza-puszta uradalom kisvasútjainak iratai. Főleg ezeket gyűjtöttem ki.
ha ennyire bejáratos vagy levéltárakba, esetleg egy írásbeli "köszönöm"-ért nem tudsz kikutatni olyan tervet/fényképet, ahol a LÁEV Lillafüredi eredeti nyomvonala van? Még a Palotaszálló építése miatti átépítés előttről? :)
Hát ha ezt tényleg megvalósították, akkor szerintem a főkeretet is átkendácsolták. Az elég durva beavatkozás, nem csoda, hogy a terveket be kellett terjeszteni és új műtanrendőri vizsga kellett utána.
Az átalakítást a hercegprímási uradalom kérte, a következő tartalmú dokumentum szerint:
Magyar királyi kereskedelemügyi Minister
56567/1923. szám
VIII.
A hercegprímási uradalmak főerdőhivatalának
Esztergom
A folyó év január 20-án 130 szám alatt hozzám intézett kérvényére megengedem, hogy a Henschel féle casseli gyárban készült 14016. gyári számú négycsatlós mozdonyt az uradalom süttői iparvasútján használhassa.
Egyben a szóbanforgó és átalakítás alatt álló mozdonynak a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséghöz felterjesztett tervét jóváhagyom, s annak egy példányát idecsatoltan záradékolva megküldöm.
Végül figyelmeztetem a főerdőhivatalt, hogy a szóbanforgó mozdony csak az előbb nevezett főfelügyelőségtől kérelmezendő kazán és műtanrendőri próbák kedvező eredményei esetén lesz üzembe vehető.
Éjszaka ez jutott eszembe. Arra eleve gondolhattak, hogy a háborúnak egyszer vége lesz (ha nem is úgy, ahogy számították), és akkor a hadimozdonyokra szükség lesz a civil életben, ahol viszont ilyen/olyan/amolyan nyomtávolságok vannak. Nem kizárt, hogy a gyártásnál ez szempont volt.
Erre írtam, hogy a rajzok szerint nemigen volt annyi hely. Sajnos a főkeret belső távolságát nem tudtam a rajzokról leolvasni, az egyértelműen eldöntené.
Egy hülye kérdés: nem lehetséges, hogy 760 (800) mm-es nyomtávolságra is alkalmas volt a mozdony főkerete, és ezen belül lehetett 600-as, 760-as nyomtávolsághoz kialakított kerékpárokat is alkalmazni?
" kívülre szerelték a kerekeket " - Ha a kereten belül van a kerék, akóR a keréken kívül van a tengelycsapágy csapja....
- Ha a kereten kívül kívül van a kerék, akóR a keréken belül van a tengelycsapágy csapja... - A rudazat kijjebb kerül, a hengereket máshova kell tenni. Nem hiszem, hogy ezt a módszert választották.
Jó kérdés. A jelenleg brádi 85-ös szerkezetszámú MÁVAG mozdony is elméletileg volt 790 mm-es nyomtávra valamikor átalakítva. Azon is a főkereten belül mindenféle egyéb hely nélkül vannak elhelyezve a kerekek. Esetleg a főkereten kívülre szerelték a kerekeket és annak megfelelően kijjebb hozták a csatlórudakat, dugattyúkat? Ez elég munkaigényesnek hangzik, de más nem nagyon jut eszembe.
Én is gondoltam erre, de minden más adat passzol és elképzelhető, hogy valahogy ilyen mozdonynál is meg lehet oldani a nyomtávbővítést.
A KBK oldalán van adat egy másik mozdonyról, ami szinte 100%, hogy Brigadelok, hiszen a DHFB (Deutsche Heeresfeldbahn) van megadva, mint ahol forgalomba állt. Később ezt is átalakították 760 mm-re, szóval valahogy mégis lehetséges kell, hogy legyen.
Mély tisztelettel kérjük az 1916 évben a Henschel u. Sohn Cassel gyárban 14016 gyári szám alatt épült 760 mm nyomtávú, négycsatlós gőzmozdonynak a süttői iparvasuton való üzembevételét engedélyezni kegyeskedjék.
A nagytek. m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségnek már bejelentettük, hogy ezt a mozdonyt a Gépforgalmi és Kisvasúti RT-től megvettük és nevezett vállalat a szükséges mozdonyrajzokat is felterjesztette.
Összedobtam egy kis rajzot egy elméleti villamos motorkocsiról a Chikán Gábor szakmérnöki diplomatervében fellelhető ábrák használatával. Csak egy kis móka, de jó elképzelni, ahogy zakatolna az erdőben. ;)
Lenne egy kérdésem, amire nem hiszem, hogy bárki tudna pontos választ adni (de ha ilyen van, akkor mindenképpen!), de azért feldobom, hátha valaki hozzá tud adni valamit.
A KBK oldala szerint volt egy négytengelyes Henschel gőzmozdony Süttőn, amit Samunak hívtak. 1916-ban készült, 1923-ban került Süttőre, majd 1937-ben selejtezték. Egyéb információ van arról, hogy egy tatatóvárosi ócskavaskereskedő vette meg a selejtezett mozdonyt.
A megadott adatok és dátumok alapján arra gondoltam, hogy esetleg egy Brigadelok-ról van szó. Ezeket nagy darabszámban gyártották az első világháború alatt, majd ez után mindenfelé szétszóródtak. Sajnos egyelőre nem bukkantam olyan fényképre, amin esetleg ez a mozdony lenne.
Egy bökkenő viszont, hogy a Brigadelok-okat 600 mm-es nyomtávolsággal épültek és ez is van megadva a KBK oldalán, viszont ez nem lehetett így, hiszen Süttőn csak 760 mm-es nyomtáv volt. Ha tényleg egy eredetileg 600 mm-es nyomtávú mozdonyról van szó, akkor elképzelhető, hogy kiszélesítették a nyomtávot, de nem tudom, hogy ez a Brigadelok-nál lehetséges-e.
