.Ő egy ilyen típusú városban lakik és váltig állítja,hogy az önkormányzat egy csomó pénzt fizet a VB-nak a lentebb tárgyalt típusú szolgáltatásért( gondolom az önkormányzati képviselőjétől vette,mert voltak a közelmúltban komoly gondok a szolgáltatással és ez a fickó most azzal kampányol,hogy vegye át az önkormányzat a VB-tól a terület ellátását. Az önkormányzat persze válaszra sem méltatta a dolgot)
Az önkormányzatnak mindenhol meghatározó szava van ahol az önkormányzat a megrendelő.
A ma hatályos törvényeink szerint Magyarországon egyetlen városban (Budapesten) kötelező önkormányzati feladat a helyi közösségi közlekedés megszervezése.
Az összes többi hazai településen a helyi önkormányzat önként vállalt feladata.
Vagy vállalja vagy nem.
Nem kötelező.
Aki fizeti a cigányt az rendeli a zenét.
De adhatsz pénzt a zenésznek anélkül is rendelnél tőle nótát.
A helyközi járatok éves menetrendi előkészítő, egyeztető ülésére mind a 3172 önkormányzatot meghívják a területileg illetékes KTI Irodák.
Igazándiból azért kérdeztem,mert az egyik kollégámmal volt egy érdekes beszélgetésem.Ő egy ilyen típusú városban lakik és váltig állítja,hogy az önkormányzat egy csomó pénzt fizet a VB-nak a lentebb tárgyalt típusú szolgáltatásért( gondolom az önkormányzati képviselőjétől vette,mert voltak a közelmúltban komoly gondok a szolgáltatással és ez a fickó most azzal kampányol,hogy vegye át az önkormányzat a VB-tól a terület ellátását. Az önkormányzat persze válaszra sem méltatta a dolgot). Én hiába mondtam az ellenkezőjét.
>Tehát akkor ezeket az állam finanszírozza és az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk.Jól értem?
A Városi és elővárosi közlekedés topikban volt szó róla nemrég, ezért egy részt onnan átmásolok.
A dolog nem ennyire sarkos.
Szokott lenni a helyközi menetrendről menetrendi egyeztetés és ettől függetlenül is a települések is javasolhatnak menetrendi változásokat. Ezeket - ha nem jár teljesítmény növeléssel - gyakran figyelembe is veszik, ha pl. tanulószállításról van szó, nem egyszer rövid időn belül korrigálják a menetrendet.
Lehet, hogy van olyan település, aki kevésbé aktív a javaslatokban, de helyiben is jellemző, hogy a megrendelői szerepük abban merül ki, hogy a Volánbusz javaslatát elfogadják.
Szigethalom esetén helyközi busz helyközi tarifával, még akkor is, ha a busz nem hagyja el a települést. De más egyéb települések esetében is így van a "helyi" közlekedés.
Szentendre esetén helyközi tarifa és helyközi buszok, de városon belül az ott lakóknak mégis helyi tarifa.
Kérdeznék valamit: Pest megyében vannak olyan települések,ahol helyközi vonalszámmal mennek olyan járatok,amelyek tulajdonképpen helyi járatok(Gödöllő,Érd, Szigethalom stb.).Ezek akkor helyközinek minősülnek?Azaz ezeket az állam finanszírozza és az adott önkormányzatok nem fizetnek ezekért és így beleszólásuk sincs a járatokba(útvonal,sűrűség)?
1982 Közületi buszok bevonása menetrend szerinti közlekedésbe:
"A KÖZÜLETI BUSZOK BEVONÁSA A KÖZFORGALOMBA Az első „fecskék" Veszprémben Az országban több mint 12 ezer autóbuszt üzemeltetnek a közületek. Ez év elejétől e buszok után 20—35 személyes befogadóképességig évi 30 ezer, az ennél nagyobb utasterveik után pedig évi 60 ezer forint járulékot kell fizetni. A járulék alól csak néhány meghatározott üzemeltető mentesül, valamint azok a közületek, amelyek előírt havi kilométerértékben a közcélú személyforgalmat is szolgálják. Miként lehet célszerűen alkalmazni személyszállításra aközületi buszokat?Erről volt szó nemrég Veszprémben, a KPM megyei Közúti igazgatóságának székházában megtartott megyei szállítási bizottsági ülésen. Dr. Cseh Lajos,a KPM osztályvezetője tájékoztatta a mintegy 90 vállalat, intézmény és szövetkezet meghívott képviselőit a változásokról. A közületi buszok közforgalomba történő, meghirdetett menetrendszerinti bevonásának koordinálása érdekében hatósági jogkörrel ruházzák fel a megyei tanácsok értékes osztályait az érintett járművek üzemeltetési, illetve beszerzési engedélyének megadására. A felkészülés során nyolc megyében kísérleti járatokat indítottak. A Veszprém megyei tapasztalatokat Borbáth Károly,a 15-ös Volán személyforgalmi főosztályvezetője összegezte az ülésen, s a legfontosabb részletekről mi is vele beszélgettünk. • Már tavaly részt vettünk abban a felmérésben, amely a megye közületi buszállományának megismerését szolgálta. Afelől érdeklődtünk: kik hajlandók közforgalmi célokra egy, vagy több járművet felajánlani? Személyesen, vagy levélben tárgyaltunk a lehetséges partnerekkel, s arról is tudakozódtunk, hogy a nap mely szakában, s milyen útvonalon lehetne autóbuszaikat menetrendszerinti személyszállításra alkalmazni — mondta a főosztályvezető. — Kiderült, hogy a megyében 121 közület több mint 500, különféle autóbuszt üzemeltet, — alig kevesebbet, mint mi! —ezek közül azonban elvileg is csak 85-öt tarthattunk alkalmasnak tömegközlekedési feladatokra. Az első időben erre nem nagy hajlandóság mutatkozott, de amikor megjelent a VolánTröszt állásfoglalása, amely szerint , a buszok igénybevételéért kilométerdíjazás fizethető, megjelentek az „első fecskék”. A nemesszalóki tsz dolgozóit Pápa és Nemesszalók között a badacsonytomaji Szolgáltató Vállalat embereit Badacsonytomaj és Balatonszepezd között, valamint a tanulószállítást Monostorapáti és Talliándörögd között már közületi buszokkal oldják meg a nap bizonyos, a Volán menetrendből kieső időszakokban. Bekötöttük az itt közlekedő 3 Ikarus 255-ösközületi busz útvonalába Vigándpetend községet is, tekintve, hogy így tapolcai üzemegységünk mentesül a buszok Talliándörögdre vezénylésétől. Ezen kívül megegyeztünk a megyeszékhelyen az ATI-val,hogy a reggeli csúcsforgalom levezetésébe besegít az oktatóbuszuk Pénzesgyőr—Zirc—Veszprém útvonalon, s legújabb partnerként a noszlopi termelőszövetkezet is jelentkezett, iskolások szállítására. — Mit jelent ez a 15-ös Volánnak? — A busztípustól fügően 10 —12 forintot fizetünk kilométerenként, s bár a nagy többség nyilván bérlettel utazik, menetjegyet is árulnak e járatokon a buszokat üzemeltető közületek nálunk külön erre felkészített dolgozói. Az igazi hasznunk, hogy nem kell üres kilométerrel kiküldeni üzemegységeinkből saját buszainkat, olyan időpontokban és útvonalon, amely menetrendünkben eddig nem szerepelt. A tanácskozáson egyébként Vajda Miklós,a tröszt személyforgalmi főosztályvezetője a megkötendő szerződések alapos átgondolására, a biztosítással, pénzügyietekkel kapcsolatos esetleges gondokra hívta fel a figyelmet, Demény Zoltán,a 15-ös Volán igazgatója pedig megyei szállítási bizottsági titkári minőségben határozati javaslatot terjesztett elő. Eszerint a megyei tanács mellett működő testületet szállítási szakemberekkel bővítik, s a tennivalók koordinálására személyszállítási bizottságot alakítanak. (S)
Sosiforda által írtakon kívül nézd meg a menetidőt a másik útvonalra is - egy emberes a járat - és a vezetési idő megszakításokat is, hol lehetne megfelelően kiadni ami jó utasnak és a személyzetnek Kecskemét és Siófok között.
A korábban az 1820-as mezőben közlekedő (Békéscsabáról ugyanígy 6.00-kor induló) Békéscsaba-Szentes-Kecskemét-Dunaújváros járatpár került meghosszabbításra Zalaegerszegre.
Feltételezem, hogy ezen a vonalon a dunaújvárosi kapcsolatot sem akarták feladni (az 1820-as vonalon a korábbi Albás Dunaújváros-Békéscsaba-Gyula járat így is megszűnt korábban).
