Szeva Pumukli,
eszem ágában se volt bántani lakost, ha ez jött le neked ebből, sajnálom.Az 5 hetes gyerek elég kimerítő lehet, főleg, ha hasfájós,és nyilván meg kell szokni, hogy van, aki miatt fel kell kelni. Ezeken azonban felül lehet, sőt kell kerekedni, és nem efféle gyerekes játékokat kitalálni.Persze, hogy mindenki gondolkodott valamiféle helyettesítőről, ám ez legtöbbször, ha minden kötél szakad a nagymami vagy a nagypapi-az ötleteket meg véletlenül se tesszük közszemlére.Ami meg a topicokban való szokást illeti, nos, van igazság benne.De ez a topic nem erről szól., látod, te is írtál, mégse estem neked.Szóval nincs semmi gond, csak ebben a tekintetben nem jók az efféle ötletek..
Bocs, nem szoktam belepofázni mások vitáiba, de nem gondoljátok, hogy kicsit túlbántjátok lakost?
Szerintem poénból megemlített valamit, -mert nem tudom elképzelni, hogy ő ne imádná, ha a mellén pihen a baba. De vessetek rám követ, amikor a lányom kicsi volt és még egy évesen is csak sétálva és közben erőteljesen ringatva tudott elaludni, nekem is eszembe jutottak hasonló ötletek.
Az a baj, hogy -sajnos szinte minden topicban- a másikra ugrás megy,a piszkálódás, szavak kiforgatása, az újonnan jött semmibe vétele.
Nyilván lakos sem jött volna ide, ha nem boldog és elégedett lányos apa. Fogadjuk(játok) már kicsit szeretet-teljesebben, no! :-)
Pumukli, a békítőbíró anyuka
Na ja, az én tíz hónaposom se marad már meg egy helyben..be kár, néha úgydeúgy szeretném, ha megint rajtam aludna az összes-de ahhoz szumóbirkózónak kellene lennem.. :-))
Sajnos :) A hasamon alvást is kinőtte, pedig én nagyon szerettem :) Nincs is annál békésebb, nyugodtabb dolog, mint amikor egy ilyen kis ember piheg a hasamon és kénytelen vagyok semmit sem csinálni a megszokott pörgés, jövés-menés helyett. Kár, hogy már kinőtt belőle a lányom :(
Nem vagyok apa, "csak" anya, de belevau:-)
Lakos, próbáld meg beszerezni Benjamin Spock: Csecsem?gondozás és gyermeknevelés c. könyvét, sokáig hasznát veszed majd. Már csak antikváriumban lehet néha hozzájutni:(
Sírós baba: ha a szoptatástól megnyugszik, akkor ehet annyiszor, ahányszor akar, f?ként, ha anyatejet kap. Majd ? maga csökkenti az etetések számát, ha eljön az ideje.
Rendszeresség: az egészséges babák maguk alakítják ki a "házirendjüket", nyugodtan lehet igazodni hozzájuk. 6-8 hetes korukra általábna kialakul a saját "rendjük". Semmiképpen sem szabad "nevelési célzattal" sírni hagyni.
Azt már hallottad, hogy "kicsi gyermek, kicsi gond, nagy gyermek, nagy gond"? A gyerek n?! Készülj:-)))
Szeva mgy,
és aztán mi lett? Mert itt mindenki attól félt, hogy majd 20 kilósan is ott akar aludni, de már nagyon szépen meg van oldva a dolog:ha álmos, lerakjuk a kiságyba, aztán szépen elalszik :-))
Nálunk is kedvenc elalvó-póz volt, mikor a kisebb ráfeszült a hordóra... ;-)
Most épp nem úgy gondoljuk, hogy próbálkozunk ellenpéldát felhozni, a 3 egyenlőre elégnek tűnik. Igaz ötről indultunk. :)
Mi van lakos, teher a gyerek?
Minek különböző gép, egyéb? Oly nagyon nehéz esténként altatódalt dúdolni, és a mellkasodon altatni? Tudod, nem értelek, nekem már 16 éves az a lányom, akit így altattam, és ma is boldogsággal tölt el erre visszagondolni, de mondok mást is: a most 10 hónapos kislányomat is így altattam,és büszke vagyok rá, hogy lehetett akármilyen nyűgös, nálam mindig megnyugodott, sőt megnyugszik ma is.És, ha ezért gémberedettre kellett ülnöm vagy éppen feküdnöm magam, nos, ez nem volt kellemetlen, legfeljebb abban a percben, de mindig kárpótolt az alvó gyerek látványa....
Van (inkább csak volt, szerencsére) egy ismerősöm, aki, ha megálltak kocsival lámpánál hangos morgásba-zúgásba kezdett, hogy az alvó gyerek nehogy felébredjen.
Eleinte röhöghetnékem, később csak szimplán sírhatnékom támadt... :-o
Egy olyan szerkezet, amire mondjuk rá lehet tenni a bébihordozó-autósülést benne a gyerekkel a szoba közepén, és a masina pont úgy mozgatná, kicsit rázogatná az egészet, mintha az autóban lenne és mennénk az utcán, sőt mellé még ugyanazt a hangot is adná ki amit az autóban belül hallani lehet.
Hiszed, vagy sem, elkéstél az ötlettel, mert Amerikában lehet kapni!
Most olvasom :o( Kölcsönadni egy 9 éves gyereket! Hát szülő az ilyen?! >:o((((( Apját, anyját kéne sittre vágni, de sürgősen!
Hú, nagyon kibuktam :o((((((((
Haaaat...nem tudom.Igen,total szerelmes vagyok,rozsaszinm felhocske meg egyeb.Csakhogy engem minenki tokjo emberismeronek tart.Na,mindegy.Ha mar mindenki furja a kapcsolatomat(a barataimat is beleertve),akkor majd elgondolkozom a dolgon.Addig is eljen a fiatalsag,a szex,es a szerelem!Koszonom a tanacsokat!
Sajna több más dolog együttes hatása érvényesül.
Ad 1: a gyerek nem nagyon akarja tudomásul venni, hogy felsőben már nagyobb a terhelés (megjegyzem meg tudom érteni :o) Ebben egyébként a gyerekek egymást erősítik.
Ad 2: a felsős tanárok zöme valóban nem tolerálja a "kicsik" kezdeti idétlenkedését.
Ad 3 (végében a mérge!) a Bezzeg felsőben majd milyen rossz lesz Nektek! sopánkodáson túl semmilyen felkészítést sem kaptak a felsős követelményekre:
-Soha nem feleltek szóban, nem is tudnak szóban felelni.
-Csak a dolgozatokban csináltak szöveges matek példákat. Most meg csak az van.
-Énekórán elmismásolták a szolfézst (kézműve s foglalkozás volt ének óra helyett), nem tudnak kottát olvasni. A lista innen a holdig ér :o(
A gyerek annyira rettegett a felső tagozattól a sok ilyesztgetés miatt, hogy át akart menni egy másik iskolába :o(
A többi szülő alatt egyébként a lányom osztálytársainak szüleit értettem. Tudom, hogy idővel belerázódik a gyerkőc, de azért némi előzetes aklimatizálást elvártam volna.
Tegnap írtam egy szép dizájnos hozzászólást, erre nem eltűnt?!
Naszóval, megpróbálom rekonstruálni újra...
Azaz, nyilvánvalóvá vált, az előző négy évben elmismásolt ismeretek teljes hiánya. Nem mernék rá mérget venni, hogy ez az oka... Szerintem sokkal valószínűbb, hogy a felsős tanarak nem tudják tolerálni, hogy ezek a gyerekek most egy új helyzethez kénytelenek hozzászokni: minden tárgyat más tanít, nem csak a tanítónéni van, gyorsabb a ritmus, minden tanárnak más a stílusa, ahhoz is hozzá kell edződni, stb., stb. Sorolhatnám... Minél régebben volt ötödikes osztálya egy tanerőnek, annál kevésbé nézi el a "kicsik" botladozását. Nem szép dolog, de így van... Próbáld szóvá tenni az ofőnek, vagy szülőin a többi tanárnak, ha be szoktak menni egyáltalán...
Ahogy a többi szülőtől hallom, másutt is hasonló a helyzet. Látod? Nem iskola- és tanítónéni-függő a dolog :-))) Én már 2 gyerekkel végigéltem... Bele fog jönni a Te lánykád is :-)
Hogy elsőként egy rossz hírrel szolgáljak:
Ez van! Emlékezetfrissítésnek nézd meg az örömapát Steve Martinnal :o)
No de télleg. Én ismerek olyan lányt, aki rettentő szerelmes és büszke volt az ő csudaokos, jól szituált diplomás vőlegínyébe. Aki időközben a férjévé lett, és ezen minőségében rendszeresen veri, és elveszi a keresetét :o( Ezt a lányon kívül mindenki (engem is beleértve) jóelőre sejtette. Persze Ő a szemét kaparta volna ki bárkinek, aki ilyet mer mondani.
El ne szaladj, egy szóval sem állítottam, hogy a Te pasid (de randa szó) is egy hóhányó kókler.
De azért jobb ha tudod: a kívülállók olyat is meglátnak, amit a szerelmes szem nem. Meg persze egy csomó olyat is látnak, ami nincs is :o) Engem is nagyon féltettek ismerőseim a nejemtől, Őt meg tőlem a szülei :o)
Sajna ez már csak így van. Ahogy a szüleid elviselték a kamaszkori Tenmagadat, úgy Te is vedd úgy, Ők most kamaszodnak mint szülők. Ki kell bekkelni a dolgot.
Mindazonáltal megosztanék Veled egy személyes emléket:
Miután első, egetrengető szerelmem csúnyán elhagyott, drága Anyám azt mondta, ezt előre sejtette. Merthogy ismeri a lány anyját, és az sem éppen feddhetetlen jellem ezen a téren. Én persze felelősségre vontam, hogy miért nem szólt, ha előre tudta?!
Mert úgy sem hitted volna el-mondta (és igaza is volt :o). És még valamit hozzátett:
"Akit Te szeretsz Kisfiam, azt én is szeretem!"
A magam részéről nagyon remélem, hogy annak idején én is így tudok majd hozzáálni a dologhoz.
Szasz Kata!
egyfenét vagy rá rossz hatással. csak nehéz az elválás, és csak nyúlik, csak nyúlik.
Az én nagylányom kb veled egyidős, de nálam meg fordítva van: engedném, de nem megy.. :-))
En csak apuci egyetlen icipici tunderviragszal 19eves lanya vagyok.Van egy pasim 9honapja,21eves,3nyelvvizsgaval,foiskolara jar,otosre szigorlatozik,es jo csaladi hattere van,szulei ertelmisegiek.A pasim nem dohanyzik,nem drogozik,nem bunozo.Raadasul mindent megtenne ertem...
Utaljak a szuleim(akiket vegtelenul tisztelek es szeretek).Azt mondjak,rossz hatassal van ram.De konyorgom!Kitunore erettsegiztem!Allandoan megy a balhe otthon a pasim miatt.Utalok ellent mondani a szuleimnek,mert jol neveltek,es mindig igazuk van es szeretem oket.Csak hat a szerelem az egy nagyon nagy ero...Jo lenne,ha eszrevennek a szuleim,hogy szeret a fiu,es en viszontszeretem...Vajon miert lehet ram rossz hatassal???
Bár nem szeretem az egyszemélyes topikokat, de muszály kimohognom magam :o(
Más is annyit kínlódik leánya pipiskedései miatt, mint én?
Ma reggel, nem kevesebb mint 50 percet sikerült eltölteni a legkülönbözőbb tükrök előtt, zömmel lófarokkötés okán.
Amikor már nagyon késésben voltunk, és piszokul igyekezni kellett volna a kabát-cipő-ajtózárás szokásos napi rítusával, míg mindíg a tükör előtt forgolódott, és hatvanadszor bontotta szét az előző 59 alkalommal is tökugyanolyan lófarkat.
Én meg persze már előre tudtam, hogy a cipőhúzás ürügyén előadott álmodozás, és köldökbámulás is bele fog kerülni legalább 5 további percbe. Meg azt is, hogy útközben a suli felé még kb. tízszer fogja szét-összeszerelni azt a nyavalyás lófarkat. Arról már szerencsére sikerült leszoktatni, hogy rendszeresen a zebra közepén álljon le tollászkodni.
Aarrrggghhhhh......
Megkezdődött :o(
Az eddig jó tanuló gyerek elkezdett rossz jegyeket hozni. Mert! Nem tud szóban felelni, nem tud önállóan egy egy olvasmányt feldolgozni, és matekból is kezdenek kiütközni a hiányosságok. Azaz, nyilvánvalóvá vált, az előző négy évben elmismásolt ismeretek teljes hiánya. Ahogy a többi szülőtől hallom, másutt is hasonló a helyzet. alsóban jó szintű gyerkőcök sorra hordják haza a ketteseket, karókat.
Semmi szoktatás, semmi fokozatosság! Ti már felsősök vagytok, nesze Nektek mély víz! A felsős szaktanárok a legkevésbé sem veszik figyelembe a gyerekek ismereteiben tátongó rések okát, csak szórják az egyeseket, mint bolond pék a lisztet :o(
Hajjaj, nehéz év lesz ez :o((((((
No, megtudakoltam otthon Asszonytársat.
Igazam is volt, meg nem is.
A szoktatást mikor kezdted? kérdésre a válasz: Az elő perctől-volt. Ámde! Rögvest korrigálta azzal is, hogy ilyen pici babáknál (és többnyire kevéssé rutinos szülőknél) még nem nagyon lehet a durcit megkülönböztetni a fájós pocaktól, miegymástól. Tehát az órákig bömbölni hagyás sem túl jó ötlet.
Ennélfogva korábbi eszmefuttatásaimat kérlek tekintsd puszta szájmenésnek. Ahogy MZM barátom szokta írni a Vályogos topikban: Látatlanba ne fogadj el tanácsot, még tőlem se! :o)
Nos! Az állatvilág többsége a megszokások rabja. Meg az embervilág is. Az erdő tele van vadcsapásokkal, holott mehetnének árkon bokron is akár. Ugyanis a rendszeresség biztonságérzetet ad.
Persze, egy ilyen pici babánál még nem lehet "elrontani" a nevelést. Nagyon nevelni sem lehet. De elkezdeni a szoktatást, azt igen.
Nem könnyű szakma ;o)
De, ha igazi szagértőket keresel, a baba-mama topikokban asszem nálamnál hozzáértőbb emberkék is megfordulnak.
Mondjuk ez furcsa, hogy egy "ösztönlény" miért igényelné a rendszerességet. Valahogy a rendszeresség a neveléssel, rászoktatással, megszokással kapcsolódik össze a fejemben, az ösztönlény inkább akkor és azt csinálja mihez épp kedve van.
De azt is olvastam valahol, hogy 1-2 hónapos korig azért nem lehet nagyon elrontani, utána kell kicsit jobban figyelni.
Persze a rend és a rendszeresség nem árt, mondom ezt én, aki mikor kijöttem a katonaságtól, megfogadtam a parancsnok előtt, hogy ha ezentúl libákat látok sorban menetelni azokat is szétzavarom!:)
Mondtam én, hogy tudom mit kell csinálni? Én csak kritizálni tudok, de azt jól ;o)
Viccet félretéve: A korábbi megjegyzésemet kérlek inkább figyelembe veendő szempontnak vedd, mint intelemnek. Nem szeretnék beleszólni abba, hogy hogyan neveljétek a picit. Arról nem is beszélve, hogy, nálunk Asszonypajtás a profi az ilyesmiben. Én csak kontár vagyok.
Alapjában annyi rémlik, hogy a babák (mint ösztönlények) a blökikhez hasonlóan nagyon igénylik a rendszerességet. Ahogy a reggel hatkor pisiltetet csivavának is menetrendszerűen reggel hatkor támad ingere. A mi tapasztalatunk szerint sokat tompított a nyűgösségeken a szisztematikus életritmus kialakítása. És ami fontosabb, nem kell mindíg a gyerek nyakán lógni. Kell hagyni neki egy kis egyedüllétet. Nálunk a délelőtt volt ilyen, amikor is a gyerkőc a kiságyában vizsgálgatta a köldökét, míg Nejem a házimunkát rakta orderba. Ebéd után, viszont jött a tuti közös program.
Persze minden gyerek más, nem biztos, hogy ez Nektek is bejön. Ahogy Juhász Előd mondta: Ez az élő adás varázsa :o)
