Bizony, bizony. Nem érdektelen. Albert Camus francia író, aki az 1956-os forradalomról szinte elsőként ír külföldön pozitívan, 1913. november 7-én -- született.
EMLÉKEZÉS HAMVAS BÉLÁRA 2013. NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK
16:30 Új Köztemető (Sztaravodai út): Gyertyagyújtás Hamvas Béla sírjánál Megemlékezik Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész
18:30 PArt Mozi kisterme: Filmvetítés: A felfedezhető Hamvas Béla Készítette: TISZApART Media Kft. a Duna TV megbízásából. Utána teázás és kötetlen beszélgetés Hamvas Béláról.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Szentendrei Új Kulturális Központ ARS & VITA Élet és Művészet Alapítvány --------------------------------------------
De még Károli Gáspár is adósoknaknak fordítja az ima szövegét:
Luk. 11.4.: És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.
"...a könyvek ugyanis elkészültek, megjelentek végül, és csak ez számít: hogy Hamvas naplói, jegyzetei, levelei eljutottak az olvasóhoz."
Ez körülbelül egy lukácsista mentegetőzéshez hasonlít. mely szerint: Az ideáinkban élő szocializmusnak van egy nagy nagy hátránya a körölöttünk látható szocializmussal szemben: az utóbbi - VAN.... :).
Ezek a könyvek (naplók, levelek) is "vannak", bevezető, névmutatók, egyéb eligazító apparátus hiján, illetve minimuvával. Mintha tényleg csak az úgynevezett "rajongóknak" készültek volna. Tehát nem sokkal több, mint amiket levétettek az internetes portálokról. Vitatkozhatunk, de ez a hajó elúszott.
Érdemes elolvasni, végig, akár beszélgethetünk is róla :) Érzékeny téma ugyan, de jól rávilágit a kényes pontokra. Személy szerint együttérzek az iróval, ugyanakkor a felvetett probléma önmagában engem a másik oldalra helyez.
Aki nem tud arabusul..., beszéljen görög(üs)ül...!
Hát a szegény görögök is csak abban a jó kis országukban, ahol a narancs, meg a többi finomság mellett is a nyomor... Érdekes, hogy azelőtt... Bár nem voltam náluk (sem) ezért nem tudhatom. Meg ami akkoriban elért hozzánk, az se biztos, hogy igaz volt.. De azért a züllés (depraválódás/Hamvas/ már nem kétséges. Mit szólna mindehhez Béla bácsi?
Bizalmatlan vagyok a kiadóval, várok a megvétellel. A legutolsó kötet még mindig nincs meg a könyvtárban. Esetleg megragagadott az olvasókban valami valakit?
Kösz a májkenegetést! Időközben valami angyal tényleg kitörölte az ügyetlenkedésemet. (mint az újszülött szájából a "Tórában"..) Mivel régen használtam ezt a platformot, sőt akkor sem voltam egy kimondott netspíler..., szóval követek el hibákat. Bár ezek lennének a legnagyobbak...!
Hát, ami a pisztrángokat illeti... Vannak, ha nem bántják őket. Nem tenyésztek, csak védek, figyelek és szeretek.
Szép sorokat kaptam tőled. A tiédek? És még igazak is.
Szoktál felém nézni?
A tulélő pont hu-ra? Szerintem értékelnéd. Sajnos, mióta letiltottuk a hozzászólásokat, tényleg fogalmam sincs, kinek, milyen gondolatai támadnak olvasás közben és után.
A tiltásra "szokványos" indokunk volt: elárasztották a lapot mindenféle undorító videók, pedofil lapok stb. Nem győztem törölni százával naponta. Valaki szólt, hogy nézzem már meg, mert még lecsuknak miattuk. Ez a net. Pedig, mint minden mást, jóra is lehetne használni. Én próbálkozom, és talán egyszer könyv formájában is olvashatnak, már akik veszik a fáradságot, hogy a kacifántos stílusomat (?) megismerjék.
Ami a tűzről való tudást gyarapítja, egyáltalán nem titok. A vízről való tudás nagyobbik része sem az. Az ellentétek néha viselkedni kezdenek. Egy láthatatlan etikett szerint. A víz például feléleszti ősi ellenségét, a tüzet. Azt tudjuk, hogy tűzzel lehet tüzet oltani. Azt is, hogy tűzzel akadályt vethetünk a víznek.
A lenyugvó nap, mintegy búcsúzóul, fellobbantotta a papír szalvétát. Előbb csak füstölögni kezdett. Öcsém, kajánságból, a vízzel teli poharat a Nap és a papírdarab közé helyezte.
Micsoda károkat lehet okozni, a lélekről való tudatlansággal, felületes tudással. Forradalmakat, háborúkat, népirtást, inkvizíciót és tömeges kivégzéseket. A civilizatorikusabb módozatairól mint az élelmiszerhamisításokról, vízmérgezésekről, a termőtalaj tönkretételéről nem is szólva. Ki számolná össze az áldozatokat, amelyeket a legkorszerűbb hadviselés, az ún. médiairányítás szed? Ki merné számon kérni, hogy az aránytalanul nagy elszegényedésben (a bankok által "bankrottá" és földönfutóvá tett százezrekében) a közmédia reklám-, hirdetési tevékenysége bőven közrejátszott? Nagyon költőietlen kérdések. A lélektani hadviselés általánossá lett, ám ugyanaz a helyzet, mint az elővigyázatlanul asztalon hagyott pohár vízzel... Nem tudni, hová vezet, mi lobban fel, mikor és milyen erővel, mivel elenyésző a tudásunk az ember láthatatlan és mérhetetlen szférájáról. Szerényebben, csínján kellene bánni vele.
Én is nagy Hamvas tisztelő vagyok. Lépten-nyomon idézem, és emlegetem, olykor vitatkozom is vele, de azt hiszem ezt ő sem bánná, ha itt lenne. A szelleme itt van.
Itt írok, és talán észrevesztek némi hatást, amit Ő tett rám. Bár, az első pillanattól kezdve éreztem, hogy van bennünk valami közös, pl. a hosszú körmondatok... Ha nézitek az Echo Tv. ki nem mondott, heti rendszerességgel visszatérő beszélgetős programját, az egyik szereplő is hasonló stílusban beszél.. Néha én is fárasztónak tartom, de legalább nem hagy minket bizonytalanságban, hanem rendesen elmondja...
Vicces, de egy másik topicba éppen ezt az írást linkeltem be, és most látom, hogy igencsak "hamvasos", vagyis ide illik. Van még egy csomó. Lehet válogatni.
Az nem stimmel talán, hogy egy mindenféle, de államilag garantált, aprítékot nyeletnek le a diákkal, ami 10-20 évenként elavul. Ki emlékszik még Hidas Antalra, Karikás Frigyesre, lassan a többi kurzuslovag is feledésbe merül. Az alkalmazott tudományok terén (mérnök-, orvos-, pedagógusképzés) nem tudom, mi a helyzet.
Csak arra gondoltam, hogy az önképzés, az ismeretszerzés teljesen természetes dolog, teljesen felesleges külön kihangsúlyozni. Azért sem szeretem ezt a szót mert sokszor beleérzem, hogy jó, jó, de mégsem szabványos, valami nem stimmel.
Szóval, mivel bizonyossá vált, ki idézett annak már meg merem írni, hogy jó, nagy, épületes, marhaságot idézett. Olyan benyomásom van az irásról, mint a papról, ki a szószéken kárhoztat, hogy bűnös vagyok stb. Szerintem mindettől Hamvas is borzongna. Már elnézést, kedves neszesemmi.
Emlék Boszniából
