Pedig a steinhart nem egy új márka,ha csak a reklámokból és filmekből esetleg az F1ből /rolex,IWC,Tag,certina/ ismered az órákat akkor áss bele jobban kicsit és találhatsz még gyönygyszemeket amikről szintén nem hallottál! De az igaz a Rolex-el nem nyúlsz mellé az tuti.
Azt vedd meg, amelyiket szívesebben hordanád. Én nem tudok olyan különbséget mondani napi használat alapján, ami döntő lenne - hacsak azt nem, hogy a Conquest-tel nem megyek vízbe, ellentétben a One-nal,
de ez meg az én "szokásom".
Annyi biztos, hogy a Longines név rátesz az árra objektíven/használati érték szempontjából nem indokolhatóan és a szerviz is jóval drágább, de ha belefér a költségvetésbe, akkor nem érdemes ezen gondolkodni.
Őszintén szólva a Steinhart márkát most hallom először, boltban sem rémlik hogy láttam volna.
Most nézegetem a neten, az Ocean 1 vintage red T0207 tetszik is, (mivel nem sok eltérés van kinézetben a submarinerhez képest:) ) és kb. félár a HQ-hoz viszonyítva. Már csak az a kérdés, hogy a Longines csak a név miatt kerül többe, vagy azért a minőségben is feljebb van-e. (Plusz még az zavar egy kicsit, hogy a Steinhart túlságosan hajaz a Rolexre, így elsőre olyan koppintás-feeling :D )
Amúgy én is úgy vagyok vele, hogy ez a kb. 700-750 euró a max amit kiadnék egy Eta szerkezetes óráért, mégha ahogy olvasom nem is mindegyik manufaktúra szerkezet jobb...
Mindegy egyelőre megelégszem a Le Locle + egy alap "aszfaltbúvár" órával. Aztán ha minden jól megy és egy év múlva nem változik a véleményem jöhet a Rolex sub.
(Ha közben nyerek a lottón, a Le Loclét váltom egy IWC Portuguese IW500109-cel :D Nekem ennél a 2 óránál sosem kellene több, jobb. Viszont a sub ára a max. amit valaha egy órára kiadnék... )
A Ceritina két évnél vmivel régebben lett vásárolva, a Sector meg 10-15 év között amennyire tudom, de mindegyik évente járt órásnál nyomáspróbán és átmentek. Azt nem tudom, hogy az utolsó próba időpontjához mérten mikor érte őket a végzet. A Cerina-ban úsztak, a Sector-ban meg olyasmi történhetett, ami egy strandon szokott - a tulajdonosát ismerve nem egy csúszdázós/fejesugrós típus...
Gyerekkorom 50m-es Mussi-Fischer "búvárórája" meg sosem ázott be, pedig se nyomáspróba, se tömítés csere nem volt sosem, de semmivel sem kapott kevesebb vizet, mint az említettek.
Vannak szerencsétlen esetek, érdemes elgondolkodni rajtuk, aztán mindenki dönt, ahogy jól esik.
Én is viszek órát vízbe, de csak olyat, amit nem sajnálok, vagy amit "arra találtak ki" és nem a marketing
miatt került be a komoly vízállóság a repertoárba. Mert ugye voltak olyan idők, amikor pl. a Seamaster-ek is
csak cseppmentesek voltak - bár léteztek akkor is valóban vízálló órák - és az emberek nem érezték hiányát
Valóban van minőségi különbség, mégpedig szignifikáns - a caliber. A tokozás terén ugyanez már nem ennyire egyértelmű (a felhasznált anyagok lehetnek jobbak, de nem sokkal). A Rolex is egy "óragyár", nagyüzemi módszerekkel automata gépsorokon készülnek az órák. Nem gondolom, hogy pl. a SW group gépsorairól olyan minőségben jönnének le az órák, hogy érdemi különbség lenne pl. egy DS Action diver, vagy egy Submariner között (olyan 500-600 EUR-nál lehet egy Sub önköltsége - amibe ugye munkadíj is van -, ennyiért azért nagy csodák nincsenek). A Steinhart is gyárban készül, ott sincs másképp.
Egymás mellé tettem a Conquest-et és az Ocean One-t, nézegettem nagyítóval, simítgattam mindkettőt minden irányból, hordom mindkettőt nap mint nap - nem tudok különbség felfedezni használati érték szempontjából. Az órás - akinél inkább csak prémium kategóriájú órák fordulnak meg - is csak a szíjjat
és a csatot tartotta láthatóan gyengébb minőségnek -, de önmagában bőven jónak tartotta azt is.
A Steinhart nem Rolex - még csak nem is Tissot - a design viszont elég jól sikerült. Más szempontból felesleges összehasonlítani a "donorral", nem az a kategória, de nem is próbálja azt sugallni a vevőnek.
Szerinted milyen objektíven mérhető tulajdonságban nyilvánul meg a különbség, ha mondjuk egy luxusóra
van az ember csuklóján, azzal szemben, ha pl. egy középkategóriás?
És az az 1000-es Sector, valamint a 200-as Certina milyen korú volt? Ha szervízérettségre komolyodott darabok voltak, akkor már frissre cserélt tömítésekkel?
Milyen rendszeresen megejtetett (illetve a fürdőztetés előtt utoljára mikor történt) nyomáspróbáztatással?
És - nem utolsósorban - pancsikálás során történt a beázás, vagy fejesugrás/műugrás alkalmával?
Ezek mind-mind nagyon eklatáns tényezők a vízállósággal kapcsolatosan!
Ha nem lenne minőségi különbség két óra között, az áruk se különbözne ennyire.
Az a helyzet, hogy a minőséget csak fölülről lehet érzékelni. Vagyis, ha visszaülsz egy olcsóbb autóba, ha visszakóstolod a rosszabbik bort, ha megint kapszulás kávét iszol valódi kávé helyett, és sorolhatnám... Egy Rolex után a Steinhart csak gyenge koppintás. ;-)
Többször kifejtettem már ugyanitt az elméletemet, miszerint a jelenleg 1 darabos kisker áron 125 dolláros ETA 2824 tokozásáért személy szerint nem adnék többet 500 dollárnál (vámmal-áfával 500 EUR-nál), egyszerűen nem látom a különbséget az acél tokok és szíjak filléres CNC megmunkálásában ami indokolná a néhol 10x árkülönbséget az IWC 4000 dollár feletti árazásával bezárólag.
A Tudor 2824-ese még simán vehető közepesen túlárazottnak az aszfaltbúvár kategóriában, ráadásul nem is epigon, hiszen van köze az eredeti Submarinerhez.
De nagy az órapiac, a 2014-es statisztikák szerint árbevétel alapján a svájci márkáké a piac 53%-a, azon belül a Swatch és a Richemont után a Rolex következik és ők így összesen a torta közel felét viszik.
Azért a biztonság kedvéért megnéztem: a legutóbbi 2824-esem ebay vételára újonnan dobozzal mindennel 318 dollár volt november közepén. Igaz, nem búvár, hanem csak egy tonneau tokos öltönyös. Vagy legalábbis inges-farmeros.
Félreértés ne essék semmi bajom az ETA szerkezetekkel,azzal már inkább hogy ezeket a relative olcsó szerkezeteket horror áron logózott rotorral kicsit átnevezve árulják mintha valami különleges dolog lenne. Pedig semmi különleges és főleg értékes nincs bennük. A beázásról meg annyit hogy kb: 20 éve fürdök órákban,és mivel elég nagy órabuzi vagyok jó pár órát megfürdettem már de még egy sem ázott be ami legalább 100m-es volt! Pedig nemcsak svájci hanem orosz,japán és mindenféle diver órákat használok.Azt is kizártnak tartom hogy egy 1000m-es svájci sector sharkmaster beázzon hacsak nem a fashion-day en vette az ismerősöd 95ezerért mert azokkal volt balhé rendesen ugyanis nagy részük hamis volt! Mondjuk egy alapesetben 800eurós órát ritkán adnak 90 ezerért! Abban igazad van hogy mindenki maga dönti el milyen órában fürdik,én úgy vagyok vele hogy azért gyártották őket hogy használjuk arra amire valók. Én diver mániás vagyok,szinte az összes órám ilyen ezért fürdök bennük,az mindegy hogy 100dolláros amfibia vagy 3000dolláros seamaster. Öreg órás barátom szerint viszont fürdőgatyában kell fürödni,nem órában!
ETA marad - az egyik elegánsabb lapos, de érzékenyebb caliber, a másik meg egy vastagabb kivitelű "igásló" -, miért is lenne más, de ez a SW group-on belül nem hendikep a felső kategóriában - a Longines sem titkolózik. Teszik a dolgukat az ETA caliber-ek, mégpedig elég jól.
Csak a saját ismeretségi körömben beázott a strandon egy 1000m!!!-es Sector és uszodában egy 200m-es Certina. Mindegy mi van ráírva az órára, ha úgy jön ki, akkor be fog ázni - én annyit jegyeztem meg, hogy meg, hogy jobb
minél olcsóbb órát vízbe vinni. A drága sem fog feltétlenül beázni, de minek kísérteni a sorsot, ha van más lehetőség is.
Magánvélemény - tegyen mindenki úgy, ahogy jónak látja.
Nyugodtan viheted vízbe őket! Szép is lenne ha 300m-es tömítettségű óra beázna! Persze itt az originál órákról van szó,ha nyitva volt és nyomáspróbázva akkor sincs baj,annak tömítenie kell hiszen erre gyártották nem egy cseppálló öltönyóráról van szó! Ez még egy olcsó orientnél vagy seikonál sem pálya! Annyi az egész hogy sós víznél nem árt ha fürdés után lemosod csapvíznél mert a sókristály nem tesz jót a gumitömítésnek. Az már egy másik kérdés hogy ezek nem úgynevezett búvárórák már csak azért sem mert a búvárok ritkán használnak analóg órákat manapság! Persze James Bond kivétel,meg az órareklámban is jól mutat de merüléshez senki nem használ ilyeneket. Pancsoláshoz vagy pár méteres merülésnél viszont semmi gond nem lesz velük az tuti.
A vízállóság egy cél, amit vagy sikerül elérni, vagy nem :-) Az aszfaltbúvár kifejezés azokat az órákat takarja, amik a paramétereik - tipikusan nyomásállóság - alapján búvárkodásra/dinamikus víznyomást "eredményező" vízi sportokra alkalmasak, de nem nagyon használják ilyesmire őket az áruk miatt. Mert ugye az ördög nem alszik... Mint ahogy pl. egy Range Rover is figyelemreméltó terepképességekkel bír, de senki sem viszi be a susnyásba/dagonyába. Persze ez is relatív, van akinek nem tétel egy több százezres/milliós tönkrement óra, vagy több tízmilliós összekarcolt autó.
Ha úgyis kacérkodsz egy Sub-bal, akkor minek egy HQ? Vegyél inkább helyette egy Steinhart Ocean One-t - kiköpött Sub, és azzal inkább menne vízbe az ember. Majdnem ugyanaz lesz a látvány, az egyszerű szemlélő nem is fogja észrevenni a különbséget :-)
Nézegettem közben youtube videókat, és a kommentekben azt olvastam hogy az újabb HQ-ban nem is 2824-2, hanem 2892/A2 szerkezet ketyeg. Ez nekem új, jobb vagy rosszabb ez a szerkezet? Illetve miről tudja egy laikus vásárló megállapítani, hogy az adott órában pontosan melyik szerkezet dolgozik?
A HQ jobban tetszik, amúgy Graz mellett lakom, itt kint néztem 790 euróért.
Viszont én abban a tudatban voltam, hogy ezek megfelelő karbantartás mellett 100%-ban vízállók, pont ezért akarok a bőrszíjas Le Locle mellé olyan órát ami kicsit sportosabb, strapabíróbb, fém szíjas és nem kell félteni akár Balatonban akár tengeren...
Nem hallottam még az aszfaltbúvár kifejezést, ezek tehát az olcsóbb, párszázezres belépő szintű búvárórák? Hol kezdődik akkor az olyan óra, amit tényleg nem kell félteni vízben?
(Úgyis azon gondolkozom egy ideje, hogy pont egy év múlva, a 30. szülinapomra meglepem magam egy Rolex submarinerrel :D )
Magánjellegű véleményem, hogy minőségben ugyanott leszel, a HQ felső-, a Certina meg közép kategóriába van sorolva, de itt vége is a történetnek. Vedd meg amelyik jobban tetszik, ha belefér a büdzsébe (HQ nekem is volt a kezemben, szvsz nem gagyi, de az új árát nem fizetném ki érte itthon - ebay-en láttam jobb áron is újakat, talán érdemes ránézni).
Szintén magánjellegű véleményem, hogy vízbe akkor sem szívesen vinném bármelyiket, ha előző nap volt meg a tömítés csere/nyomáspróba - ezek aszfaltbúvár órák, ami nem azt jelenti, hogy biztosan nem bírnának ki akár egy hosszabb tengeri kalandot is, de szvsz kicsit drágák ahhoz, ha bejön az a bizonyos alacsony hibaszázalék... Van Monster, Mako Diver és tsaik mint megfizethető "célszerszámok".
2824-2 szerintem a manapság gyártott órákban már csak elabore-től fölfelé létezik - a gyártásminőség/minőségellenőrzés a különbség a nagykönyv szerint, ami elsősorban a pontosságot befolyásolja. Egyébként meg az elabore is beszabályozható COCS-ra...ezen én nem rugóznék.
Nem olyan régen volt szó arról, hogy mennyire mutatós egy alapból fémszíjas óra bőrszíjjal - a Longines HQ volt a példa. Nekem ugyan Conquest van, de a tok uaz.; és mivel megjött végre a pillangócsat, felkerült rá a bőrszíj.
Talán ha fél mm van a tok és a szíj között, egyáltalán nincs zavaró méretű rés.
Más - azt tapasztalom, hogy a kézi húzós óráim (Doxa, Poljot caliber-ek) pontosabban járnak, mit az automaták (2824-2) - bár azok is messze belül vannak az elvárásaimon. Lehet emögött vmi "tudományos" háttér/törvényszerűség - pl. a rotor is kelt rezgéseket, amiket a billegőnek kompenzálnia kell stb. - vagy egyszerűen csak van ilyen is a világon?
Az lenne a kérdésem, hogy az alábbi 2 óra közül melyiket ajánlanátok tartósság, összeszerelési anyagok, minőség szempontjából:
1: Certina DS Action diver (C013.407.11.051.00)
2: Longines Hydroconquest (L3.642.4.56.6)
Azt hallottam, hogy a DS Certinák strapabíróbb kivitelben készülnek, mint a többi gyártó hasonló árfekvésű órái. Ez igaz? Illetve itt a fórumon írta valaki régebben, hogy a Hydroconquest kézbe véve elég gagyi hatást kelt.
A Longines jobban tetszik, árban kicsit ugyan magasabb, de a minőséggel mi a helyzet?
Ha jól tudom, mindkettőben ugyanaz a szerkezet ketyeg, ETA 2824-2.
Illetve még egy kérdés: olvastam, hogy ezek a szerkezetek készülnek standard, elabore, és top minőségben. Mi a gyakorlati különbség ezek közt, illetve miből lehet tudni hogy egy órába melyik kivitelt szerelték?
A jelenlegi Tissot Le Locle órámban is ugyanilyen van, gondolom ezekbe a belépő szintű, 200 ezer környéki órákba nem a top verziót rakják. Bár én eddig tökéletesen meg vagyok vele elégedve :)
