Eva NAZSIMCZURA osanyank nevehez kiegesziteskeppen:
A nevet O-Dombovar romai katolikus anyakonyvi bazisaban talaltuk. Az 1870-es
evek elejen ujrahazasodott-akkor 49 eves -ukapa edesanyja nevekent. Az ukapa
a Trencsen megyei Olesna-bol jott at es Dombovar kornyeken szolomuvelessel foglalkozott .
Az ukapa neve is erdekes, a hazassagi ak.-i bejegyzesben Sperger (Sprka)-kent
szerepel. Edesapjakent Martinus Sperger van bejegyezve.
A trencseni anyakonyveket sajnos meg nem lattuk.
Egyelore ennyit tudok hozzatenni a mar megirtakhoz. Koszonom faradozasat.
Meg egy csaladnev-torteneti erdekessegunk, talan tud valamit hozzafuzni.
Egy masik ukapank, aki Selmecbanya kornyekerol jott at az 1820-as evekben Nogradba es csaladot alapitott, hol a Mesdorfer, hol a Slosszarik nevet hasznalta,
amit szinten nem tudunk mire velni. Sok gyermeke szuletett, s egyik evben Mesdorfer-kent, masikban Slosszarik(Slossziarik, ..)-kent volt feltuntetve ugyanaz a szemely apakent.(A helysegnevek ugyanazok voltak.)
Mi lehetett vajon az ok s mi a velemenye a nevekrol? Elore is koszonom.
Konnert: A n. Konrad (< ’merész+tanács’) személynév régi, ejtéskönnyített változatából lett családnév.
Schweinert: A n. Schweiner név, ún. szervetlen szóvégi -t-vel kiegészült változata. A Schweiner a n. Schwein ’disznó’ szóból eredetű foglalkozásnév: jelenthetett eredetileg kanászt (disznópársztort), disznótenyésztőt, -kereskedőt, de (jellemzően disznót feldolgozó) böllért, mészárost is.
Brandschott: E névre nem találtam etimológiát az irodalomban. A név azonban a mai német köznyelvben is ismert ’tűzfal’ jelentésű közszóként. Az ilyen típusú nevek általában az illető elnevezéskori lakhelyének jellemzőire utalnak, adott esetben tehát az illető lakhelye valamely tűzvédelmi építmény közelében lehetett, vagy azzal volt egybeépülve.
A Muranicz, Muranitz, Muranics családnév jelentése ill. az ugyanilyen nevű település (talán Horvátországban volt a 17-18. században) lokalizálásában kérném a segítségeteket.
Köszönöm a választ, meglehet nyakatkertre sikeredett a szövegem, de mint írtam a fórum nyújtotta lehetőség kissé lázba hozott. Ami a Korbely-t illeti, magam is eléggé bizonytlan vagyok,-és az is maradtam- mert noha a névalak erősen Szlovák-Cseh sugallatú, de valahol olvastam, hogy a valamikori felvidéki területeken leginkább is a Német és a Magyar nemzethez tartoztak a felsőbb osztályok tagjai, és hogy ez sérelemes is volt az akkoriban már jobbára szlovákok által lakott területen a szegényebb néprétegek számára. Persze ez nyílván nem jelenti azt, hogy nem voltak Cseh/Szlovák nemesek, viszont azt jelenti-ugyan meglehet csak számomra-, hogy akkor nem tudhatok meg róluk semmit. Én amúgy jellemzően szlováknak érzem magam, viszont sajnos a történelem fintora, hogy mivel majd minden felmenőm Szlovákiából való, így gyakorlatilag esélyem sem nyílik az ő megismerésükre, dacára akár annak is hogy szinte mind szlovák v. szláv. Azért is írtam előzőekben egyszerre talán túlságosan is sok mindent, mert korábban olvastam valakit aki eléggé durván nyílvánult meg veled szemben-amivel nem értek egyet-viszont a te válaszod kapcsán ti.:te is a hazai szlovák közösség tagja vagy s ráadásul ki is szoktál járni úgy éreztem sikerült a megfelelő emberrel találkozni aki segíthet eligazodnom az őseim kutatása felé vezető igen rögös úton. A hölgy aki Breznoban élt valójában öngyilkos lett, valójában a hóra feküdt ki és valójában Kínos Borbála volt a neve. Valamikor az 1890-es évek körül lett öngyilkos-pontosan én nem tudom-a nagymamám még igen az ő lánya is Kínos Borbála volt. Az ő édesapja akivel nem házasodhattak össze-ez volt az öngyilkosság oka-bizonyos Lőrincz István nevű úr volt. A Kínos névnél az fikció volt a részemről, hogy Szent Borbálához köze lehet-viszont a név olyan furcsa nekem. Nem tudod, van-e létezhet-e Brezno-ban vagy általában a szlovák névadásban olyan ami a Kínoshoz hasonló szó. Márcsak azért is mert amennyire én tudom Brezno hagyományosan szlovák településnek mondható nagyon régtól fogva, viszont ez a név ebben a formában nem tűnik szlováknak.
Patera: Cseh név, a jelenkorban vannak szlovák adatai, történetileg pedig lengyelek is. A szintén erről a területről való Paterek, Paterko, Paterik, Paterok stb. vezetéknevek egy régi Pater személynév létére engednek következtetni, melyek az említett nevek különféle képzőkkel kicsinyített származékai. A Pater alapnévre több etimológia lehetséges: – A latin pater ’apa’ szó csehbe is ’atya, pap, szerzetes’ jelentésben átkerült méltóságnév. A méltóságnevek családnévvé válásához vö. Deszpod a 4060-as hozzászólásban. – Ugyanez német közvetítéssel, vö. n. Patermann vezetéknevek. – A cseh patro ’emelet, szint; csűr v. pajta padlása’ szó. – Esetleg a cseh pátrati ’vizsgál, nyomoz, kutat stb.’ ige. – Az -r lehet, hogy szláv kicsinyítő képző, így talánegy további Pat- alapnévvel is számolhatunk; ennek lehetőségét a régi le. Patara, Patarz stb. személynevek vetik fel. Ebben az esetben az alapnévhez vö. cseh pata ’sarok’ szó.
Schramek: Ez egy német-szláv-német „csiki-csuki”. Az alapja a n. Schramm(e) személynév (ebből mai n. vezetéknév is), amely a n. Schramme ’barázda; (kard-, kés-) vágás; vékony, hosszú sebhely’ szóból ered az első elnevezett ilyen jellegzetessége alapján. Ez a német-szláv együttélés zónájában átkerült a szlávba (csehbe, szlovákba, lengyelbe), és kiegészült szláv -ek kicsinyítő képzővel: cs.-szlk. Šramek, le. Szramek. Ez a név aztán továbbra is a német-szláv együttélés területén – akár a család elnémetesedése miatt, akár adminisztratív stb. okok folytán – a németes Schramek írásképet vette fel.
Stomecky: Ez -ský képzős szláv lakosnévnek tűnik, azonban az alapjául szolgáló lakosnevet nem sikerült megtalálnom, sőt tkp. rekonstruálnom sem, mert eléggé nem szlávos. Esetleg romlott névalak pl. Štomnický helyett, ekkor az alaphelynév lehetne a Štomnice. Lokalizálni ezt sem sikerült, de a MapQuest előhoz Csehországban egy németes helyesírású(!) Stomnitz helynevet, amely ennek megfelelhet <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=CZ&city=Stom>.
A másik lehetőség, hogy a -ský képző nem eredeti funkciójában áll, hanem egyfajta apanévképzőként (vö. a magyar -i/y ugyanilyen kettős funkcióját) Cseh területen ez ritka, de azért előfordul. Ekkor a Google-n adatolható n. Stometz vezetéknév egy változatának tekinthetjük. Ez utóbb formája tipikusan szláv, végén a szláv -ec személynévképző állhat, de a Stom- alapjához nem találtam etimológiát. Esetleg ide lehet vonni a n. Stomitz vezetéknevet, és esetleg a Stamitz-ot is.
Lehet a fenti kettő „kompromissza” is, ha a n. Stometz ~ Stomitz pl. egy azóta kihalt elbai szláv helynév németes formája, és ebből lett képzőtlen lakosnév német nyelvterületen, ill. -sky képzős lakosnév (vagyis a kérdezett név) szláv területen.
P.S. Abba most nem is merek belegondolni, hogy a c-ről – az alábbi Novacekhez hasonlóan – lemaradt az ékezet, és valójában Štomačký névről lenne szó. Gyors vizsgálatom ehhez talált reális etimológiát, a részletes vizsgálat pedig nagyon időt rabló és terjedelmes lenne.
Novacek: Eredeti helyesírása: cseh-szlovák Nováček. Ez a Novák alapnév -ek kicsinyítő képzős származéka. (A kicsinyítés itt két Novák elkülönítést szolgálhatja, esetleg érzelmi viszont, kisebb testméretet, fiatalabb életkort stb. jelenthet). Az igen gyakori Novák név a nový ’új’ melléknév -ák személynévképzős származéka, és ’új betelepülő, újonnan jött <a faluban>’ jelentést fejez ki.
N.B. A szlk. nováčik ’kezdő, újonc’ főnév ezzel párhozamos fejlemény a Novák vezetéknév köznévi alapjából.
Kudejovsky, Kudíjovsky, Goudejovsky; Kudinovszki: Ez -ský képzős szláv lakosnévnek tűnik. Az első három alakot viszonylag könnyű összehangolni, egy Koudejov(o/ice/ka/stb.) cseh alaphelynév rekonstruálható belőle (a közcsehben az ou kettőshangzó áll az eredeti hosszú ú helyett, amely egyes morva nyelvjárásokban megmarad [a szlovákban mindig]; a csehben nincs eredeti g, ezért az számukra a bajor-osztrák zöngétlenülés analógiájára egyszerűen a k hang egyik variánsa). Ilyet ugyan nem találtam, de van hasonló Koudelov <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=CZ&city=Koud>. A „mi” nevünk ettől vagy független, azóta eltűnt helynév, vagy az l ~ j változás mögött a szlovák–kelet-morva lágy ľ (vö. szlk. Kudeľa csn. :> Kudeľov ’Kugyeláé’) áll, ill. annak hanghelyettesítéses átvétele (akár a csehben, akár a magyarban). – Mindenesetre jelenkori adatot csak egyet találtam a szlovákiai Stomfából (szlk. Stupava). Ennek alakja Kudijovský, amely arra utal, hogy eredeti l-lel a j helyett mégsem számolhatunk (hacsak a név végső soron nem cseh eredetű).
A Kudinovszki etimológialag nem vonható össze a fentiekkel. Ha mégis abból ered, akkor valami igen jelentős szervetlen (értsd: a nyelvből nem következő) torzító hatást kell feltételeznünk. Ugyanez a helyzet a fordított iránnyal is, ha a Kudinovský lenne az eredeti, és a K(o)udijovský a másodlagos. További lehetőség az, hogy névcsere történt, és egy, a fentiektől független Kudinov(o/ice/ka/stb.) nevű helyre utaló lakosnévről van szó. A „célterületen” ilyet nem találtam, de Oroszországból adatolható <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=RU&city=Kudin>, így léte más szláv területen is feltételezhető.
Esetleg nem lehetne beszkennelni / jól ledigifotózni az anyakönyvnek azt a bejegyzését? Egyelőre még mindig nem tudtam elindulni, hátha a vizuális élmény meghozna valamiféle ihletet.
Másik kérdésem: az a katolikus, milyen katolikus?
Harmadik: az a hely, ahol a kérdéses anyakönyvi bejegyzés készült, hol van? Milyen nyelvű volt ott az anyakönyvvezetés?
Ad Nüb(e)l: A schleswig-holsteini helynevek etimológiájához az találtam, hogy az valóban személynévi alapú, és a Niebel < Nebel ’köd’ család-, ill. személynevek helyi változata. ugyanezen személy név áll a Nibelungok (Nibelung = Ni(e)bel leszármazottja) mitológiai-irodalmi név mögött.
Ad Ruh: A 4090-esben én is a népetimológia vétségét követtem el. A szakirodalom erről a névről teljesen mást tart.
Eszerint a Ru(c)h a n. Rau(ch) vezetéknév délnyugat-német (svájci és környező német-osztrák) változata. Eredetileg a kinézetre, viselkedésre utaló ragadványnév volt, az alapjául szolgáló középfelnémet rûch ~ rû(he) (> mai n. rau) melléknév ’szőrös, bozontos, borzas, kócos’, ill. ’barátságtalan, mogorva, bárdolatlan’ jelentése alapján.
Köszönöm szépen a részletes és tartalmas választ, amelyből én még azt olvasnám ki, hogy a Perelman (forrásaimban egy n-nel szerepel) ebben a formában nem nagyon elterjedt, sőt kimondottan ritka változata lehet a Perlmann névnek. Azt sejtem továbbá, hogy ez a variáns az orosz fül számára kedvezőbb irányban, tehát fonetikai alapon végbement "torzulások" eredményeként jött létre.
Nagyon koszonom az erdekes es tanulsagos magyarazatokat.
NAZSIMSZURA osanyank nevevel egy 1870.koruli katolikus hazassagi anyakonyvi bejegyzesban talalkoztunk, ukapank edesanyjakent. Az ukapa az 1860-as evekben
jott at Trencsen megyebol, ahol az 1800-as evek elejen szuletett.
Megneztem nagyitoval is a nevet, ugy tunik, inkabb NAZSIMCZURA
"Eva Nazsim czura". A vezeteknevnel van egy kis "folytonossagi hiany", de ez mas,
egyszerubb neveknel is elofordul ezen az anyakonyvi oldalon.
Másodszor szeretnék gratulálni eddigi munkájukhoz, lenyűgöző!
Jómagam is családfa kutatással foglalkozom szabadidőmben egy ideje, illetve családom történetét kutatom.
A kutatás során találtam neveket, melyek eredetére kivácsi lennék. A nevekhez tartozó személyek mögött cseh származás áll. Bízom benne, hogy tudnak segíteni.
A nevek: Patera, Schramek, Stomecky, Novacek( ez ha jól gondolom, tanoncot, kezdőt, újoncot jelent).
És lenne még egy név, amivel semmit nem tudok kezdeni, mert minden felbukkanáskor, minden papíron másképp szerepel. Ez érdekelne leginkább.
A név különböző írásokban: Kudejovsky, Kudíjovsky, Goudejovsky, és talán a leginkább "magyarosított, egyszerűsített" Kudinovszki.
A helynév eredetére eddig nem találtam semmit, számomra személynévi eredetűnek tűnik. Bár van egy-két ötletem, de még más forrásokban is ellenőrzöm őket.
Kapirnyák: Valószínűleg a cseh Kaprňák vezetéknév magyarosodása. Ez utóbbi a cs. kapr ’ponty’ halnévből -n melléknév- és -ák személynévképzővel alkotott, pontyhalászt jelentő foglalkozásnév.
Hovanyec, Chovanec: Az előző az utóbbi cseh-szlovák név magyaros lejegyzése. A név már előkerült a 2825-ös hozzászólásban. Az ott említett Chovan alapnévhez ez esetben az -ec személynévképző járult.
Strihovanyec: Cseh-szlovák alapformája: *Strihovanec. Ez etimológiailag a strihať ’vág, nyír, nyes (ollóval); szab’ ige -ovať gyakorító képzős származékának -ný toldalékos befejezett melléknévi igenevének -ec személynévképzővel alkotott származéka. Tehát alapvetően rövid, állandóan nyírt hajra utaló ragadványnév.
Azonban már az eredeti nyelvben a Chovanec név hatása alá került, így ma a h helyett ch-s Strichovanec alakjai találhatók meg. A magyar szókezdő /s/ az eredeti /sz/ helyett a st(r)- kezdetű német szavak analogikus hatásának eredménye.
Havancsák: Ez a cseh-szlovák Chovančák név (magyaros) alakváltozata lehet. Ez pedig a cs-szlk. Chovanec személynév -ák nagyító képzős származéka (ez utóbbi kifejezhet idősebb kort, nagyobb testméretet vagy rosszallást).
A Chovanec névről l. a következő, ill. 2825-ös hozzászólásomat.
Perelmann: Ezt a német Perlmann névvel vetem össze. Erre így nem találtam etimológiai adatot, de világosan etimologizálható egy Perl és egy -mann tagra.
A -mann elsősorban az észak-német területekre, némiképp a tiroli, alsó-ausztriai, ill. sziléziai területre jellemző, és az -er képző szinonimája. Így helynévből, térfelszínnévből lakosnevet; eszközből, tárgyból foglalkozásnevet; melléknévi alapról ragadványnevet; ill. eredetileg kicsinyítő értelemben személynévből másik személynevet képez.
A Perl egyrészt a n. Berold, Berwig, Perwin stb. nevek becézője -l kicsinyítő képzővel, másrészt a hasonló nevű településnevekről (pl. Saar-vidék) vett lakosnév, harmadrészt a n. Perle ’gyöngy(szem)’ szóval azonos foglalkozásnév (pl. gyöngyhalász, gyöngyfeldolgozó, gyöngyfűző). – A -mann taggal bővülve is erre a három jelentésre gondolhatunk.
Az oroszországi német vezetéknevek egyébként eléggé korrelálnak a zsidó származással.
A kevéssé tagolt szövegedből kissé nehezen tudom kibogarászni a kérdéseket, így meglehet valamit emiatt kihagyhatok.
> de sajnos nem tudom sokáig visszakeresni mert hamar Szlovákiában találnám magam, s lehetőségem a további kutatást igen beszűkíti
Van egy topik az Indexen, ahol genealógiai kutatással foglalkozók gyűlnek össze: „Családfakutatás”. Vannak ott szlovákiai magyarok is, akik netán segíthetnek, ha mást nem on-line elérhető forrásokkal.
Korbely, Korbel: Az ly-es variáns vagy a magyarban nem ismeretlen szóvégi lágyítással alakult ki a csehes Korbel névből, vagy a lágy szovák Korbeľ variáns közvetlen folytatója.
Az etimológiához: kizárni ugyan nem lehet a francia Corbel(le) vezetéknévvel való összefüggést, de a nagy cseh-szlovák elterjedtsége ezt egyáltalán nem valószínűsíti.
Az elterjedtség miatt cseh-szlovák vezetéknevet kell benn látnunk. Ez a cs. korbel ’kancsó, kupa, serleg’ szóról vett ragadványnév.
Tomány: Ehhez a névhez etimológiai alapon pontos etnikum nem adható meg, mivel ilyen alakú név mind a szlávban, mind a magyarban kialakulhat, ugyanis mindkét területen ismert a Tomáš ~ Tamás személynév Tom- csonka alakja és a szláv -ň mellett a régi magyarban is volt -ny kicsinyítő képző. Mégis, az -ány végződés inkább a szláv oldal felé látszik a mérleget elbillenteni, a magyarban ui. inkább -ony lenne várható.
A személynévből családnévvé váláshoz vö. a Bertus névnél alább elmondottakat.
Szamkó: Ez mind a szlovák Samuel, mid az ukrán Самійло (Szamijlo) név becézője lehet. E nevek megfelelője valóban a bibliai eredetű m. Sámuel, így a szlk. Samko ~ ukr. Самко (Szamko) alak magyar párja Samu.
A személynévből családnévvé váláshoz vö. a Bertus névnél alább elmondottakat.
„régi orosz szótár szerint [...] jelentést is kapott éspedig a Sekrestyést, valamint a sírásót nevezték eképpen” — Az előfordul, hogy becenevek köznevesülnek, ez azonban nem hat visszafelé, tehát esetünkben nem lesz belőle ismét név. A Szamkó vezetéknév alapja itt is a hasonló személynév.
Chobot: Ez valóban a cseh-szlovák chobot ’ormány; nyúlvány, kiszögellés, (föld)nyelv, keskeny öböl’ közszóból származik. Valószínűleg az elsőnek elnevezett nagy orrára utaló ragadványnévből vált vezetéknévvé.
> Mi a véleményetek? S mivel szőke hajú kék szemű és evangélikus vallású nő volt Borbála névvel-ami ugye a német Barbara megfelelője-ennek jó esélye lehet.
Nem hiszem, hogy e romantikus történetnek az illető nevéhez köze van. Egyrészt az egész „költőileg” színezettnek látszik, ez pedig a filológusok számára egyértelműen jelzi, hogy a közlés már eltávolodott a valóságtól. Másrészt ha az ilyen családi konfliktus alapot adna a névváltáshoz, akkor a Borbála lenne az egyik leggyakoribb név a keresztyén világban. Harmadrészt a történet csak úgy kerek, hogy az illető végül is meghalt, ezt a végkifejletet pedig ő nemigen tudhatta előre; vagy pedig közvetlenül az öngyilkossága előtt változtatott nevet, de ez a fajta teatralitás azért nem jellemző az öngyilkosokra. Negyedrész és legfőképpen – én, mint evangélikus mondom – a protestánsok nem szoktak katolikus szentekhez példaképként folyamodni.
Tuto (Tutto): Itt egyelőre csak az ol. Toto, Tuoto személynév folytatására tudok gondolni. Ez az ol. Benedetto ’Benedek’, ill. egyéb -to- elemet tartalmazó személynevek (pl. Salvatore, Totaro < gör. Theodorus ’Tivadar, Teodor [= Isten ajándéka]’) rövidült becézője. A közvetlen orosz eredeten kívül esetleg délszláv közvetítésre is lehet gondolni (ha a Tuto nem is, az ugyanilyen eredetű Tuta nem ritka horvát vezetéknév a telefonkönyv szerint).
Czar: Vélhetően azonos a magyar cár ’császár <egyes szláv országokban>’ köznévvelm illetva annak szláv előzményével. Az ilyen nevek kétféleképpen keletkezhetnek: (1) az illető jobbágyként, szolgaként a nevezett tisztségben lévő személyt szolgálta. (2) Fennhéjázó, úrhatnám stb. jellemre utaló ragadványnév; esetleg hasonlóan gúnyos éllel, éppen a nagy szegénységre is utalhat.
Ha az (1) jelentésből indulunk ki, akkor a név vlsz. szerb-horvát eredetű, a szerb, ill. török uralkodókra utalóan. Lehetne még bulgár és orosz is, de ezekben a nyelvekben kevésbé szokásos az ilyen képzőtlen névalkotás, ott a Царов (Carov) változatra lehet számítani.
A (2) jelentés megengedi azt, hogy a név – elsősorban a délkeleti, ill. északnyugati vidéken – magyar eredetű is lehessen; de ez tűnik a kevésbé valószíínűnek.
Nazsimszura: Mielőtt ennek nekifeküdnék, várnék még infókat a névről: mikor, hol, milyen vallású (stb.) személy viselte.
> Newerly [...] Minthogy ukapank -aki ezt a nevet viselte-, Moraviaban szuletett, talan a szlav eredet a valoszinubb
Tekintve, hogy a norvégok únióban voltak a svédekkel, és a svédeknek jelentős történelmi kapcsolataik voltak a lengyelekkel, a lengyeleknek pedig a cseh-morva területtel, így önmagában nem elképzelhetetlen hogy norvég név cseh-morva területen megjelenik.
> Bar a mormonok adattaraban tobb Neverly-nevu embert talaltam az 1600-as evekbol Svajcban, amit vegkepp nem tudok hova tenni.
Ha csak azt vesszük, hogy mennyi protestáns (huszita) cseh-morva menekült el szülőföldjéről az osztrák megtorlás és rekatolizálás elől, ebben nem látok különöset. Annál is inkább, mert a célpont sokszor a környező protestáns területek voltak: kelet felé Magyarország, nyugat felé pedig adódik Svájc. Vegyük csak az egyik legismertebbet: Comeniust, aki a Cseh-Morva Testvérek utolsó püspöke volt, és magyarországi tartózkodás után Amszterdamban halt meg. A kivándorlás tömeges is lehetett: a habánok (hutteriták) pl. ilyen csoport volt Magyarországon, Erdélyben, később (és ma is) Amerikában.
Bertus: Az ugyanilyen régi magyar személynévből lett vezetéknév. Az ilyen névtípus úgy keletkezik, hogy valaki fia, ill. családtagjai az illető személynevét kapják először megkülönböztető ragadványnévül, majd ha ez több generáción keresztül állandósul, akkor vezetéknév lesz belőle.
A Bertus a Bertalan személynév Bert rövidülésének -us kicsinyítőképzős származéka. A mai magyar nyelvben ugyan a Berta női név becézője, de régen férfinév (is) volt.
A bibliai Bertalan az egyik apostol neve, és a magyarba a gör. Βαρθολομαιος (Bartholomaiosz) közvetítésével jött, eredetileg azonban arámi név: Bar-Talmai ’Talmai fia’, ahol a Talmai személynév jelentése ’ráncos’.
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy mit is jelenthet a Nübl, vagy Nübel vezetéknév. Barátnőm kapta egyetemi feladatnak, és én sajnos nem találtam semmit ezzel kapcsolatban az interneten.
Azt hiszem a Sambuco-t illetően megtréfáltak az idegen nyelvű, illetve hiányos anyagok. Az illető ugyanis egyáltalán nem volt olasz, Zsámboky Jánosnak hívták, a Sambuco illetve Sambucus a humanista neve volt csupán. Az ilyesmi pedig gyakori volt abban az időben. Pl. J. Pannonius.
Szeretnék valamit megtudni a Perelman családnév eredetéről, elterjedtségéről és jelentéséről. (Kérdésem apropója az, hogy Grigorij Perelman szentpétervári matematikusnak a közelmúltban sikerült bebizonyítania a Poincaré-féle sejtést. Ez az elmúlt évek, vagy talán évtizedek (egyik) legnagyobb matematikai szenzációja. Sajnos a zseniális orosz matematikus éppen most látta elérkezettnek az időt arra, hogy szakítson a szakmával, s így pl. nem volt hajlandó arra, hogy átvegye a madridi nemzetközi matematikuskongresszuson a neki odaítélt Fields-érmet, amely a matematikusok "Nobel-díja".) A választ előre is tisztelettel megköszönöm.