A szabályozás egyértelmű, és minen szolgáltatóra vonatkozóan egységes ... éves ellenőrzés alá kellene hogy essen. Csak emberség is van, és mivel a technológia műszeres mérést igényel, jóval drágább mint egy "sima" nyílt égésterű kéményének vizsgálata (3-6.000 Ft) ... van aki évente, van aki kétévente, van aki egyáltalán nem csinálja. A gép alapvetően drága ... 200-450.000 Ft (cellacsere/karbantartás/kalibrálás sem olcsó) ... vagyis nem szívesen ad az ember minden seprő kezébe egyet. Mindezektől eltekintve, a rendelet szerint évente kellene ellenőrizni. Jelzem, hogy a rendelet 1996 évi, vagyis külön a zárt égésterű problémakörre ki sem tér.
Az építési engedélyen szerepelnie kell a turbós kivezetésnek, mellette a tetőkibúvónak. A használatbavételi engedélyezési eljárás során csinálunk egy nyomáspróbát, adunk egy tanúsítványt róla és innentől kezdve éves díjat már nem számolunk fel, és nem is ellenőrizzük.
Ez egy pár kéményseprő szolgáltatónál máshogy megy, ott éves ellenőrzési kötelezettség alá esik a turbós kémény is.
Köszönöm a választ, megértettem. Ha a tetősít fölé megyek, akkor pedig már mindenképpen kell a kéményseprő? A kondenzációs kazánnal együtt minősített CE jelű, 3m-nél rövidebb kivezetés is a kéményseprők hatásköre lesz?
Igen, de akkor a szellőzőkürtő és a kéménykürtő között minimum 25 centis téglasornak kell lennie, és a szellőzőkürtő nem felfelé hanem oldalra szellőzhet.
1. Ebben az esetben mindenképpen szükséges az építési engedély módosítása. 2. Igen, csak minősített béléscsővel oldhatod meg a bélelést, ami lehet akár saválló béléscső, vagy a Schiedelnek vagy a Leiernek a samottcsöve. 3. Mire gondolsz jogszabály változás alatt? 4. Spórolni lehet korrekt kivitelezővel, csináld magad megoldással, utánajárással 5. Ne kockáztass, annyira nem hülye a kéményseprő, hogy ne vegye észre miben sántikálsz.
üdvözlet mindenkinek hátha tud valaki segíteni nekem gazdasági épületet építek építési engedély birtokában a tervtől eltérően egy kémény helyett egy dupla kéményt szeretnék, egyet a kemencének, egyet meg egy vegyes kazánnak tehát a két kémény egymás mellet lenne az eredeti helyén, csak nagyobb a két kémény egymástól független lenne semmi kapcsolat nincs köztük, csak lenne egy közös fala kérdéseim: kell-e módositatnom a tervet? csak béléscsővel lehet megoldani a kémény építését? tud-e valaki a jogszabály megváltozásáról? mivel anyagilag eléggé megviselt az épitkezés lehet-e spórolni valahol, természetesen nem a biztonság rovására. mi van akkor ha csak az egyik kéményt húzom fel a másikat csak födém szintig és az átadás után fejezem be érdemes kockáztatni?
jo, persze, egyszeruen arrol van szo, hogy alapvetoen baromsag volt ilyen sokemeletes hazakat csinalni konvektorral, nyugatabbra nincs is. aztan erre rajottek, es most nemhogy megszopatjak azt, aki ilyen konventoros lakotelepen lakik, hanem meg azt is, aki a csaladi hazara nem akar kemenyt.
csak a dolog durvan visszajara sul el.
nemtudom ez mennyire magyar szokas. analog pelda mas teruletrol: rengeteg olyan videki vasutallomas van, ahol at kell menni az 1-2 akarhanyas vaganyon, hogy a 3-ast elerd. ez ugye veszelyes, bar egykezen meg lehetne szamolni hany baleset van ebbol evente. ezrt hoztak ket fontos szabalyt: 1. ha felujitanak egy allomast, akkor muszaj ezt megoldani, feluljaroval vagy aluljaroval, megszuntetni a sinen atjarast. 2. az akadalymentesites kereteben ugyanakkor biztositani kell a mozgaskorlatozottak hozzafereset a peronokhoz.
mondanom sem kell, mibe kerul egy aluljaro ket lifttel.
mi lett az eredmeny: nem ujitjak fel az allomasokat, max kifestenek. de ennel tobbet nem lehet, mert az mar felujitas lenne, es bejatszana a fenti ket szabaly. kinek jo ez? az utasoknak tuti nem.
A szomszédomnak olyan magas a füsteregetője mint a "gyárkémény" mégis, ha a vízmelegítés miatt bekapcsol a fáradtolajkazánja az ablakokat be kell csuknunk, az aroma olyan mint amikor odaállsz egy nagyon öreg, járómotoru IFA mellé, csak mi 25-30m-re vagyunk tőle.
Meg tudsz szellőztetni, még akkor is ha esetleg arra a homlokzatra fújná vissza a füstöt a szél ahol a parapett van, és nem marja le a vakolatot a füstgáz.
Tudjátok, miért nem jó a parapet, mert akkor nincs kémény, nincs mit ellenőrizni, munkanélkül maradnak a kéményesek, nem fogy a jó kis aluminiumcső, a saválló és a furánflex, tégla, Schiedel-Leier kéményelemek. Munkahelymegtartó programm.
A minden ablak mellett van egy kitorkollás nem elterjedt ... ez a típusú kialakítás pedig a négy emeletes társasházi lakások (és hogy ne maradjon benned tüske direkt csak nem panel) egyedi fűtésűvé tételével terjedt el a legnagyobb mértékben. Amúgy nem véletlenül volt a panel után a pöfögés szó is ott. És való igaz, hogy a sokemeletes lakóház ott is igen elterjedt, csak nem ilyen mértékű a homlokzati kivezetések elterjedése .
csak akkor miert nem lehet olyan szabalyt hozni, hogy sokemeletes lakoepuletben nem szabad oldalfali kivezetest csinalni es kesz? miert kell egy baromi bonyolult, ertelmezhetetlen szabalyrendszert csinalni kibogozhatatlan felelossegi viszonyokkal, aminek egy csomo negativ mellekhatasa van?
mert ugye az van, hogy addig csavargattak hogy ne lehessen mellette/felette ablak, ne lehessen kozeleben epulet, stb, hogy a vege az lett, hogy a puszta kozepen maganab allo foldszintes csaladi hazon sem lehet. milyen vicces mar, hogy vizszintesen eloirjak a 10m tavolsagot, a fugoolegessel meg nem torodik. pedig nem mindegy, hogy a parapet egy foldszintes haz foldszintjen van, es a 8meterre levo szomszed epulet egy 10 emeletes lakohaz, vagy a parapet egy haromemeletes harmadik emeleten van, es a szomszed epulet egy foldszintes abc aruhaz.
Nem azzal van a gond, hogy miből készült az épület, hanem azzal, hogy a rengeteg emeletesházban, ahol parapettes konvektorokkal fűtöttek, fűtéskorszerűsítéskor mindenki kidugta az ablaka mellett a turbó kazán csövét ész nélkül.
"Tőlünk nyugatra pedig ez nem ilyen mértékben elterjedt ... mármint a panel"
A panel nem elterjedt? Ne vicceljunk mar. Amugy is, a panel/beton/tegla kerdesnek ehhez mi koze? A sokemeletes lakohaz meg tolunk nyugatra meg sokkal elterjedtebb mint nalunk.
T gmkiev! Mint az siokemeny írta a 10m nem releváns, mivel: "80.§ (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető ... e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő ... épület homlokzatán,... Ez az épület pedig, mivel építési engedélyezési eljárás alá akarják vonni, valószínűleg új építésű ezért a fenti kitétel miatt rá nemes egyszerűséggel a következők vonatkoznak: "74. § (1) A tüzelõ-, energiatermelõ berendezések gáznemû égéstermékét – a 80. §-ban foglaltak kivételével – a tetõ fölé, szabadba kell kivezetni.
Miért alakult ki? ... Panel egyediesítések orrba-szájba ... pöfögjünk egymás orra alá ... Tőlünk nyugatra pedig ez nem ilyen mértékben elterjedt ... mármint a panel és a pöfögés ... Nomeg lobby ... innen is és onnan is ....
Mit jelent az, hogy építkezel? Építési engedély köteles amit csinálsz?
Mert ha igen, akkor használatbavételi engedélyt kell kérned az építkezés végén, és máris nem felelsz meg annak a kritériumnak, "hogy 2008 szept 12 előtt használatba vett".
Tehát a lényeg nálad nem is a 10 méteren van, hanem az utána következő részben.
A kéményseprőnek olyan illetékessége van oldalfali kivezetésnél, hogy a hozzájáruló nyilatkozaton megjegyzi, hogy az új OTÉK szerint nem megfelelő a kialakítás, és máris bukta a lakhatási engedély, amíg tető fölé nem vezeted a koax csövet.
Van annak valami írásos nyoma annak, hogy oldalfali égéstermék elvezetés esetében az Önk. az illetékes szakhatóság? Én ilyen fajta, a felelősségi körök elhatárolását tartalmazó szabályozást nem találtam, az ügyintézőt pedig hiába győzködöm!
Nem értem, miért írod, hogy nem választhatom. Konkrétan 10,5m a Távolság a szomszédos épülettől, Továbbá passzol az utána következő rész is. A GMBSZ ehhez képest nem is ennyire szigorú, az ott foglaltaknak is megfelelek.
A gondom, hogy az Önk. építéshatósági csoport mindenképpen szakhatósági engedélyt hozzájárulást kér tőlem.
A kérdésem továbbra is: oldalfali égéstermék kivezetés esetében a kéményseprőknek van illetékessége?
Mi a folyamat, ha végig szeretném ezt a dolgot vinni?
Nálunk az építési osztály előbb kezdte el tiltani a homlokzatit, mint én!
Mivel az építési engedélyen úgy szerepelt, hogy homlokzati, persze hogy nem kötöttem bele. Az építési osztály viszont felkanyarinttatta vele a csövet a tető fölé!
Hát ez az ... de akkor a homlokzatival miért küldözgeti az építésügy mindenhová a jóembert? Miért nem mondják meg neki: Barátom, ez így nem lesz jó, csinálj függőleges kivezetést ... (lehet hogy átépítés, bővítés?)... de akkor is minek küldözgetik? Nem ismerik a saját előírásaikat? Úgy tudtam, hogy a szeptember 12.-i hatály az csak az építési engedélyekre vonatkozott, a használatba vételi eljárásoknál a kiadott engedély szerinti kivitelezés a mérvadó.
Ha most építkezel, akkor az új OTÉK szerint hogyan felelhetnél meg a homlokzati kivezetést engedő követelményeknek?
80. paragrafus 2. bekezdés: "Homlokzati égéstermék kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10 méter távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatályba lépését megelőzően használatba vett, meglévő ...
Nem folytatom, mert a többi már lényegtelen. Tehát magyarra lefordítva aki 2008 szeptember 12. után kéri meg a lakhatási engedélyt, annak már nem lehet homlokzati kivezetése, csak a tetősík fölötti kivezetést választhatod.
Ki lehet cserélni, igaz nem egyszerű. Alaposan alá kell támasztani a bontás feletti részt, aztán kibontod , kidobod a ' kátrányos ' téglasort és az újnál már bélelt szakaszt építesz be.
De sok pénzed bánja.
Ja és nyáron csináltasd nehogy közben az alsó szomszéd betüzelejen.