Egyetértek a leírással, annyival kiegészíteném, hogy a virágzás alatti hűvös időt is nagyon rosszul viseli, eléggé madárkásak lesznek a fürtjei. A repedés teljesen ül, de "szerencsére" nálunk az utóbbi 3 évben olyan száraz volt az augusztus, hogy hibátlanra érett mindig. Viszont ezt a teldoros permetezést nem értem, szerintem értelmetlen; a repedés ennél a fajtánál egy fiziológiai tulajdonság, gyorsan vesz fel vizet, és nagy, vékony héjú bogyói vannak, amik erősen tágulnak kevés vízre is. (Ezt hívják felénk bolgárszőlőnek is, mert igen száraz, meleg vidékről származik.) Szerintem semmi értelme permetezni, mert attól nem fog kevésbé repedni, a szellős fürtök meg nem fognak jobban gombásodni... Én figyelem éréskor az időt, eső előtt szedünk, ill. ha még éretlen, akkor szüretelő ollóval a kierepdő szemeket lecsipkedem.
Sajnos a piacon árultak többsége éretlen, még csak sötétlila színű; egyrészt a koraisága miatt, másrészt a repedéstől való félelem miatt hamarabb szedik le a kelleténél. Nálunk viszont mély indigóra szokott beérni :).
Előző irományomban a Pannonia kincsét méltattam, következzék most néhány tapasztalati megjegyzés ennek társáról, a Cardinal-ról. Azért a társa, mert érésidejük hasonló, fürt és bogyóméretük is, ezért piacokon és zöldséges üzletekben a Pannonia kincsével együtt szokták árulni nem kis pénzekért. A legszebb, legmutatósabb szőlők egyike. Hatalmas, viszonylag laza fürtök, nagy sötétkékre színeződött ropogós bogyók, kiváló íz jellemzi. Kevés magja nem zavaró, héja nem rágós, a gyerekek imádják. Laza fürtjei miatt kiválóan tisztogatható. Ezen a képen már érett, fogyasztható állapotú.
Ugyanakkor a Cardinálnál kényesebb fajtát nem tudnék mondani. Először is roppant fagyérzékeny, mikor kissé terhelni próbáltam egyik idősebb tőkéjét, vesszői nem értek be tökéletesen és menthetetlenül elfagyott. Az idei év sem volt a fajta számára ideális, termése nem lett éppen hibátlan, igaz, egy kis jég is volt. A képen még éretlen.
Legnagyobb hibája viszont a következő: ha bogyóéréskor eső éri, felrepednek félérett bogyói és rothadni kezd. Ez sajnos nálam már többször előfordult, sőt van egy olyan érzésem, hogy már a párás levegő is repedésre készteti. E miatt zöld bogyós állapotban Topsin Metillel szoktam permetezni, ez volt mikor használt, bár a Teldor talán jobb lenne. Egyéb betegségektől a szokásos növényvédelemmel meg lehet védeni.
Lugason is próbálkozom vele, két méter felett talán nem fagy meg olyan könnyen, meg tán szellősebb is, később mindez kiderül. Itt is éretlen még.
Hibái ellenére nem mondok le róla, tovább növeltem idén is a tőkeszámot /zöldre fás oltással/ mert kiváló és értékes szőlő.
Az átoltott tőke kis fürtjei tökéletesen beértek szeptember végére.
Aki Cardinalt nevel, számoljon vele, hogy a termés nem lesz minden évben hibátlan, de szerintem néhány tőkével nem kockáztatunk sokat.
- Üzemengedély kell a feldolgozóra, hogy bort készíthess
- Származási kell a szőlőre, amiből a bor lesz. Ezt a hegybíró adja regisztrált ültetvényekre.
- Elkészíted a bort - kikérsz egy borszármazásit, a szőlőszármazási alapján
- Borszármazásival forgalombahozatali engedélyt kérsz a NÉBIH-től
- Legminimálisabban kannatöltési engedélyt kérsz, hogy kiszerlhesd a borodat és eladhasd (ez ahhoz is kell, hogy a szomszéd átjön és megtöltöd a demizsonját)
Pölöskeit többször próbáltam permetezés nélkül (csak pár tő van!). A virágzáskor érzékeny a fürtperonoszpórára (pontosabban, én annak hívom). Teljes fürtöt ilyenkor is csak ritkán veszít. Egy-egy rész lesz oda. Ha ezt az időszakot megússza, már csak nagyon kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett tapasztaltam némi levél peronoszt, ami már igazán nem befolyásolt semmit.
Tegyük fel, hogy ezen fajákból csak kisebb területen akarok gazdálkodni, ami nem bejelentési köteles. Annak a borát forgalmazhatom valami úton-módon? Ha igen mik a járható utak? Ha nem, akkor marad az ismerős köri eladás, vagy ilyesmi.
1. Purcsin ugye államilag nem elismert, így csak külön engedélyel telepíthető - ezt az engedély még nem tudom, hogy ugyanaz a hegybíró adja-e ki aki a sima telepítést/fajtaváltást engedélyezi, vagy egy külön hivatalból kell beszerezni.
2. Csókaszőlő ugye már államilag elismert telepíthető fajta, de nincs benne a borvidéki tervben. Ilyenkor mi van?
3. Kadarka elismert is meg a borvidéki tervben is benne van, de én olyan klónt szeretnék telepíteni ami engedélyeztetés alatt van - vissza az egyes ponthoz...
És akkor még csak most kezdem...
Mindehez képest a földforgatés leszervezése, vagy az oltványkészítettés gyerekjáték.
Azt tapasztaltam hogy a virágzáskor és a korai bogyófejlődés időszakában minden szőlő még a rezisztensnek írtak is érzékenyek a betegségekre igaz kevésbé mint a nem rezisztensek.
Lehet, hogy a Pölöskei muskotályom nem is az, mert az biztos, hogy ez nem bírja a tőkén. Pedig abban teljesen biztos voltam. Annak lett véve.
Ma beszéltem a Kertészeti Egyetem Szőlőtanszakán egy tanársegéddel, és ő azt mondta, hogy megpróbálja beazonosítani a szőlőimet kép alapján. De az igazi az lenne, ha májusban növényi részt vizsgálna, az a tuti biztos.
A zöldre fás oltással kapcsolatban javaslom Rambo blogját, leírással, képekkel minden érthetően megtalálható:
szolo.blog.hu/2010/06/27/zoldbe_fas_oltas
A Pölöskei muskotályban pedig azt szeretem, hogy érés után még hosszú ideig tőkén tartható, tehát nem most érett be, csak nem szüreteltem le egy hónappal ez előtt.
Most is naponta esszük, a Hamburgi muskotállyal együtt. Az Attila nem bírja ennyi ideig, csak az Afuz Ali, a Teréz, a Hamburgi és persze az Itália. Meg érdekes módon a Fehér saszla egy része. Jövőre egy-két tőkén kipróbálom, hogy egyetlen alkalommal sem permetezem, kíváncsi vagyok mennyire is rezisztens tulajdonképpen.
Begyüjtöttem a fajtaismeretes könyveket(Kozma pál: Csemegeszőlő, Csepregi-Zilai: Szőlőfajtaismeret és használat, Szőlőfajtáink, 88 színes oldal a szőlőfajtákról, az újakat könyvesboltban nézegettem végig, de nem sikerült beazonosítanom őket, reménykedek azért még, hogy valaki segít.
Az 5. biztos, hogy nem Attila, mert van Attilám, és elég jellegzetes levele van.
A zöldbe fás oltásról írnál egy kicsit, mert én is erre készülök tavasszal. Egy öreg tőkére akár 5 oltást is tehetek, így egyszerre leváltva az egész tőkét?
Jók a fajtaméltatásaid, érdekes olvasni, mind a három fajtám van amiről írtál eddig.
A Pölöskei muskotály nálam szeptember végén már beérett, borostyán sárga lett, utána egy kicsit megbarnult, és ehetetlen lett, érdekes, hogy nálad még tőkén van. Bár más években később érik be.
Ki kell cserélnem a szőlőben a feszítőhuzalokat, mert a régiek nagyon elöregedtek, lógnak és azokat már nem tudnám tisztességesen megfeszíteni. A sorhossz ~20 méter.
A neten láttam horganyzott acél és műanyag bevonatú huzalokat, 2.0 és 3.1 mm közötti átmérővel. Melyiket érdemes használnom? (típus/átmérő)
Azért messzemenő következtetéseket én nem mernék levonni a kutatóintézet mintáiból.
Érdemi információnk akkor lenne ezekről a régi fajtákról, ha minden borvidéken támogatott lenne a telepítésük és több helyen, többféle művelésmódban 5-10 éven át sokan kisérleteznének velük.
Túlzás, hogy ismerem de voltam a pécsi kutatóintézetben most ősszel és végigkóstoltuk az összes érésben lévő történelmi fajtát. Pont a kék bakator nem volt túl meggyőző - de talán túlérésben rozénak vagy sillernek jó lehet. Ami nekem tetszett a történelmi vörösek közül az a Csóka, a Purcsin és a Fekete Járdovány volt. Jó még a Tarcali kék is de ennek az eredetete nem tisztázott.
Másik: A kék bakatort ismeri-e valaki? mennyire van színe? Van piros, kék bakator. Fehér borszőlőnek tartják számon. A kék ha adna színt jó lenne.
Medveger: Amit linkeltél azon pl szerepel, az még jó is lenne.
Bár a vörös bor szőlők listája nem valami kiemelkedő, inkább divat szőlők vannak felsorolva.
Másik: Olvasgattam, hogy 1000 nm2-ig nem szükséges telepítési engedély a szőlőnél. De mi a helyzet a bor forgalmazásával/eladásával? Annak mi a rendje-módja? ( bár picit előre szaladtam, de érdekel a téma)
