Tisztelt Uram!
2009.07.06-i hozzászólására reagálva szeretnénk önnek felajánlani, hogy látogasson el cégünkhöz, ahol minden kérdésére illetve kétségére szívesen válaszolunk, valamint helyszíni hatékonyság-méréssel is tudunk szolgálni.
A termék egyébként TÜV engedéllyel, és hivatalos mérési jegyzőkönyvvel is rendelkezik.
A terméket az egész világon már ötven éve használják, nagyon jó tapasztalatokkal, pld. az amerikai típusú faházaknál széria-tartozék, illetve több gázkazán-gyártó kifejezetten ajánlja.
(Megjegyezzük, hogy amennyiben a kémény kátrányosodik, erre a problémára a honlapunkon is a Huzatszabályzót ajánljuk, mivel a Huzatfokozó nem erre a célra szolgál. A kátrányosodás és kormosodás a hideg kémények jellemzője, ha nagyobb huzatot generálunk attól nem lesz önmagában optimálisabb az égés ilyen esetben.)
Bármilyen kérdése van tehát, szívesen állunk rendelkezésére. Elérhetőségeink a huzatfokozo.hu és a grox.hu weboldalakon megtalálhatók.
Az sajnos, hogy ki mit gondol nagyon kevés ... én is úgy gondoltam, hogy a külterületen lévő "magyar módon közútfenntart" 60km tábla csak dísz ... nem az, mondta a rendőr ... Szerves tartozék ... onnantól, hogy nincs egybeépítve a gyárban onnantól nemigen szerves tartozék (legtöbb esetben mégcsak nem is gyártóazonos). A hőcserélőt, az égőt, a szabályzókat sem legózza össze senki a helyszínen, kikapja a dobozból és felpakolja, azok úgy egyben szerves tartozékai egymásnak ... Amúgy meg kell egy rendes szabályozás neki oszt jónapot. Mellesleg ha Sweep hozzászólna, úgy vélem, nem osztaná a véleményedet. Üdv!
Szerintem a turbós elvezetés a készülék szerves tartozéka, és abban az esetben csak ötévenként kell ellenőrízni. De talán itt ezt már olvashattuk is ezt valaki hsz-ban. Kár hogy a topikindító kiszált, mert az Ő véleményét is szívesen látnám az ilyen témákban.
SolnesM Mar el lett dontve par hsz-sal lejjebb ;) Egyebkent beton stimmel, nem duplaajtos, azbesztet meg IMHO nem lehet kapni (nyilvan van helyette mas)
Nálunk Wöhler DP23 és E98-ak vannak, a DP-t csak átvételre használjuk (kivétel a szétválasztott), E98 pedig csak ellenőrzésre. A DP23 az első évben behozta az árát ... pedig nálunk "csak" 7.260.- a nyomásmérés.
A kondenzációs technológia lényege az alacsony visszatérő vízhőmérséklet, mely a füstgázt olyan mértékben túlhűti, hogy az égéstermék lekondenzálódik, és a kondenzáció során rejtett hő szabadul fel, melyet a kazán hasznosít. Ezért alkalmazzák inkább felületfűtéskor (padló-, fal-, vagy mennyezetfűtéshez), mivel a nagy felület miatt megengedhető az alacsony előre-, ezáltal a visszatérő vízhőmérséklet is.
Ha radiátorokkal fűtesz (és ráadásul gyorsan akarod felfűteni a kuckót), akkor sosem fogsz 30-40 fok körüli visszatérővel dolgozni, ergo okafogyott a kondenzációs kazán.
Az arakat (brutto anyagdij) 13 m magasra kaptam (de kb 10-11 m a teljes hossz), 2 ajtoval, 1 kondenzedennyel, 90 fokos fustcso csatlakozoval es esovedo a tetejere: 0,8/200 - 192.575 0,8/180 - 173.670 1,0/200 - 236.820 1,0/180 - 213.070
Ez csak az en elgondolasom, hogy kondenzacios kazan (a hatasfok miatt). Valoszinuleg nem olvastam utana kellokeppen a temanak. A jelenlegi futesrendszer gravitacios (legalabbis a futescso vastagsaga valtozik), ebbe lett kesobb beleapplikalva egy keringetoszivattyu (a visszatero agba, kozvetlenul a gazkazan moge). Jovore a bazinehez lemezradiatorokat szeretnenk lecserelni lapradiatorra, mivel nagyreszt 8-17ig nem vagyunk otthon. Gondoltam a lapradiatorokban lenyegesen kevesebb a viz, ergo gyorsabban futi fel a kazan. A cso is cserelodne valceg vekonyabbra (rez?) Nos ezekhez kell majd egy megfelelo kazant is kivalasztani. De ezekszerint nem a kondenzacios lesz az ;-)
Milyen magas az a kémény? Azt hittem a bélelés munkadíjjal együtt 200, az még reális lenne.
Normál falazóhabarcs, kicsit kevesebb mésszel, minél több cementtel.
Jelenlegi gázos kéményedet a kondenzációs kazánhoz csak abban az esetben használhatod fel, ha belehúznak egy 80-as átmérőjű PPS füstgázelvezető csövet.
De miért kondenzációs, ha lapradiátorokat használsz? A kondenzációs technológiának felületfűtésnél van értelme, bár nagyobb felületű radiátoroknál is alacsonyabb előre- és visszatérő vízhőmérséklettel - de az már majdnem felületfűtés.
Fust jon azert a kemeny tetejen is ;) Mondjuk a tetoterben a tisztitoajto nem szazasan tomit, neha ott is pofekelt egyet-egyet. A kemeny egyebkent kb 50 eves. Es ez a vakoloanyag milyen osszetetelu? vagy normal falazohabarcsrol van szo (pl. 1 mesz, 3 homok, kis cement, viz)? Nem hinnem, hogy 200e-be kerulne ezzel a modszerrel a javitas. Ja, es ez a 200e koruli ar csak az anyagkoltseg :( A munkadij utan meg nem erdeklodtem.
A beleleshez (a kemeny belseje kb. 24x24 cm) a kovetkezoket mondtak: 0,8 mm vastagsagu 200-as cso elegendo a kb 40kW-os Totya utanzatu hagyomanyos kazanhoz, ha tobbnyire faval tuzelek. Szenes futeshez inkabb az 1mm-es vastagsagu javasolt (persze ez +40e). A 180-as cso pedig 20e-rel olcsobb. Ezekrol mi a velemenyetek?
A konkret helyzet: most van egy nagyon rossz allapotu felultoltos szeneskazan, amit faval hasznalunk ;) ez elegge csereerett. ennek a kemenye megy falon belul. szomszednal kazancsere volt, igy 20e-ert adna egy kb. huszoniksz eves Totya utanzatu 40kW-os kazant keringetovel, elzarocsappal. ezt betennem a mostani helyere. ez mellett van egy szinten nem a legrozsasabb allapotu Termoteka OV-28 tipusu allo gazkazan, aminek az alu(?) kemenye megy a hazon kivul. jovore ezt is szeretnenk lecserelni a radiatorokkal egyutt kondenzacios kazan + lapradiator parosra. legyszi segitsetek, hogy ennek tukreben (foleg kemeny tekinteteben) mi lenne a legjobb megoldas? Pl azt se tudom, hogy kondenzacios kazanhoz is ugyanolyan jo-e a falonkivuli kb 150-es cso vagy azt is cserelni kell? mert akkor mar lehet, hogy egy cso a csoben megoldas is szoba johetne a regi kemenyen belul.
Dugózásos módszer? Amire gondolsz az valószínűleg a vakolóharangos belső felújítás ... így keress rá (esetleg). A tisztó pedig például a Diavolina Ceppo kéménytisztító fahasáb, ezen a néven guglizd meg!
Ott valami baj van, mert a résen fals levegőt kéne szívnia a kéménynek, nem pedig a lakásba engedni a füstöt! Valószínű, hogy a kémény felső részén van valami szűkület.
A "dugózásos módszert" egy vibrációs haranggal végzik. A megfelelő méretű harangot leengedik a kémény aljára, majd vakolóanyagot öntenek rá, szépen lassan elkezdik felfele húzni úgy, hogy a harang közben rezeg, így egyenletesen a kémény belső falára nyomja az anyagot. Szokták sima pvc csővel is csinálni, hogy csak beleállítják és melléöntik a cumót, csak ott nagyobb az esélye annak, hogy levegős marad a vakolat és nem lesz egyenletes a vastagsága és minősége.
Szerintem nem sokkal olcsóbb, mint a bélelés.
A tüzelőanyag neve: kéménytisztító fahasáb (keress rá a guglin). Nem kiégeti, hanem inkább leoldja a kátrányt, sőt beleimpregnálódik a kémény falába és nem engedi a további lerakódást (bár ehhez havi 1 db-ot biztos el kellene égetni, az havi plusz 5000 forint)
A hagyomanyos tuzelesu kazanunk kemenye - az alagsor es a padloszint talalkozasanal - a lakasba engedi be a fustot. Hallottam, hogy van egy dugozasos(?) modszer, amivel tulkepp bontas nelkul bepucoljak belulrol a kemenyt. Ez segitene nekem? Tudtok valakit, aki ilyet vallal Pecs kornyeken? Vagy esetleg hazilag hogyan keszitheto el ez az anyag? A beleles 200-as csovel megoldhato lenne, de horror (200e feletti) aron :(
Nem tudjatok, mi annak a tuzeloanyagnak a neve, ami a kazan es a kemeny falara rakodott katranyt kiegeti (valami savas gozt fejleszt, ha minden igaz)?
A szabályozás egyértelmű, és minen szolgáltatóra vonatkozóan egységes ... éves ellenőrzés alá kellene hogy essen. Csak emberség is van, és mivel a technológia műszeres mérést igényel, jóval drágább mint egy "sima" nyílt égésterű kéményének vizsgálata (3-6.000 Ft) ... van aki évente, van aki kétévente, van aki egyáltalán nem csinálja. A gép alapvetően drága ... 200-450.000 Ft (cellacsere/karbantartás/kalibrálás sem olcsó) ... vagyis nem szívesen ad az ember minden seprő kezébe egyet. Mindezektől eltekintve, a rendelet szerint évente kellene ellenőrizni. Jelzem, hogy a rendelet 1996 évi, vagyis külön a zárt égésterű problémakörre ki sem tér.
Az építési engedélyen szerepelnie kell a turbós kivezetésnek, mellette a tetőkibúvónak. A használatbavételi engedélyezési eljárás során csinálunk egy nyomáspróbát, adunk egy tanúsítványt róla és innentől kezdve éves díjat már nem számolunk fel, és nem is ellenőrizzük.
Ez egy pár kéményseprő szolgáltatónál máshogy megy, ott éves ellenőrzési kötelezettség alá esik a turbós kémény is.
Köszönöm a választ, megértettem. Ha a tetősít fölé megyek, akkor pedig már mindenképpen kell a kéményseprő? A kondenzációs kazánnal együtt minősített CE jelű, 3m-nél rövidebb kivezetés is a kéményseprők hatásköre lesz?
Igen, de akkor a szellőzőkürtő és a kéménykürtő között minimum 25 centis téglasornak kell lennie, és a szellőzőkürtő nem felfelé hanem oldalra szellőzhet.
1. Ebben az esetben mindenképpen szükséges az építési engedély módosítása. 2. Igen, csak minősített béléscsővel oldhatod meg a bélelést, ami lehet akár saválló béléscső, vagy a Schiedelnek vagy a Leiernek a samottcsöve. 3. Mire gondolsz jogszabály változás alatt? 4. Spórolni lehet korrekt kivitelezővel, csináld magad megoldással, utánajárással 5. Ne kockáztass, annyira nem hülye a kéményseprő, hogy ne vegye észre miben sántikálsz.
üdvözlet mindenkinek hátha tud valaki segíteni nekem gazdasági épületet építek építési engedély birtokában a tervtől eltérően egy kémény helyett egy dupla kéményt szeretnék, egyet a kemencének, egyet meg egy vegyes kazánnak tehát a két kémény egymás mellet lenne az eredeti helyén, csak nagyobb a két kémény egymástól független lenne semmi kapcsolat nincs köztük, csak lenne egy közös fala kérdéseim: kell-e módositatnom a tervet? csak béléscsővel lehet megoldani a kémény építését? tud-e valaki a jogszabály megváltozásáról? mivel anyagilag eléggé megviselt az épitkezés lehet-e spórolni valahol, természetesen nem a biztonság rovására. mi van akkor ha csak az egyik kéményt húzom fel a másikat csak födém szintig és az átadás után fejezem be érdemes kockáztatni?
jo, persze, egyszeruen arrol van szo, hogy alapvetoen baromsag volt ilyen sokemeletes hazakat csinalni konvektorral, nyugatabbra nincs is. aztan erre rajottek, es most nemhogy megszopatjak azt, aki ilyen konventoros lakotelepen lakik, hanem meg azt is, aki a csaladi hazara nem akar kemenyt.
csak a dolog durvan visszajara sul el.
nemtudom ez mennyire magyar szokas. analog pelda mas teruletrol: rengeteg olyan videki vasutallomas van, ahol at kell menni az 1-2 akarhanyas vaganyon, hogy a 3-ast elerd. ez ugye veszelyes, bar egykezen meg lehetne szamolni hany baleset van ebbol evente. ezrt hoztak ket fontos szabalyt: 1. ha felujitanak egy allomast, akkor muszaj ezt megoldani, feluljaroval vagy aluljaroval, megszuntetni a sinen atjarast. 2. az akadalymentesites kereteben ugyanakkor biztositani kell a mozgaskorlatozottak hozzafereset a peronokhoz.
mondanom sem kell, mibe kerul egy aluljaro ket lifttel.
mi lett az eredmeny: nem ujitjak fel az allomasokat, max kifestenek. de ennel tobbet nem lehet, mert az mar felujitas lenne, es bejatszana a fenti ket szabaly. kinek jo ez? az utasoknak tuti nem.
