Így van ez messze nem városi legenda, hanem a fajtaváltozatok (3 db van a V. vinifera-nak) merőben eltérő tulajdonságaiból adódik. :)
A magyarázat is egyszerű, a növény biológiai szükségleteiből ered; az orientalis változat tagjainak jóval nagyobb a melegigénye a virágrügy differenciálódáshoz, és ezt csak a hajtások távolabbi (4-6-tól felfelé pl) rügyei kapják meg a mi klímánkon; hisz azokban ez a vegetáció melegebb periódusában (jún. júl) játszódik le lévén, hogy később érik el azt a feljettségi kort mint az alsóbb rügyek, amik már májusban kialakulnak, differenciálódnak bennük a virágrügyek. Ilyen pl. a szultánok, (magvatlan mazsolák) a Nimrang,és igen, az Afuz ali de számos magyar nemesítésű csemegeszőlő is szereti a hosszú csapot, szebb fürtöket nevel azon, mint az első 1-2 rügyön. (Zoli, szívesen mutatok a kertünkben számos olyan csemegeszőlőt amik 6-8 csapos termőképletén az első pár rügyből növő hajtások rendszeresen meddőek; pedig nálunk aztán megkapja a hőösszeget!)
Ez pedig átvezet a hogyan metszük a fajtákat kérdésre is; nem azért szálvesszőzik a nyugati -orientalis- fajtákat (világfajták, pinot fajtakör, rajnai, veltelini stb) mert nem teremnek csapon; de igenm csak a kicsi, és hajtásonként egy max. 2 fürt nem ad elegendő termést, ellentétben a szálvesszőssel, ahol a 6. 8. rügy környékén fakadó hajtások már gyakran adnak 3 fürtöt is, és ezek mérete is kicsit nagyobb. (okaként lásd előző bekezdést) A hozmakorlátozás és a különleges minőség előtérbe kerülésével ezek a kérdések finomodtak, sőt a kisfürtű cabernékre jó módszer rövidcsappal nekifutni, hogy így legyen kisebb a tőkénkénti hozam, cserébe viszont ott van ezeknek a csapoknak a későbbi fakadása a szálvesszővel szemben, ami egy ilyen késői fajtánál felénk a beérés kockázatát növelheti. Tehát mind sok minden ebben a toposzban, ez sem fekete vagy fehér :).
Igen, pl. az Afuz Alit hosszúra kell metszeni, ha jó termést szeretnénk. Csemegeszőlő esetében nekem az vált be, hogy hosszúra metszek, /pl.ernyő művelés/ majd miután a fürtök kialakultak, kiválogatom a legszebbeket és egy vesszőn csak eggyet hagyok meg. Természetesen a termővesszők számát is korlátozom.
A traminit mi két szemre metszük. Dea traminit én olyan fajtának tartom aminek a fél kiló és a másfél kiló közötti terhelése szerintem nem okoz minőségi különbséget.
Érdekes ez a dolog, hogy lennének olyan fajták amik nem teremnek egy szermre metszve. Nekem ez városi legendának hangzik :) de meggyőzhető vagyok.
Egyszer régebben kigyűjtöttem a listát, csak már arra nem emlékszem, hol (melyik szakkönyvben) találtam meg (szerencsére akkor egy file-ba lementettem, az meg meglett). Tehát a rövidcsapon nem termők (azaz azok a borszőlőfajták, amikről a szerző biztosan tudta, hogy csak a 3-4. rügytől felfelé hoznak értékelhető termést):
BZoli, nálatok a Tramini is kordonkaron, 2 szemes csapokon van? Mert akkor ez a lista nem biztos, hogy jó (az ott nekem úgy tűnt, igen szépen terem :-) )
Amúgy sok esetben az ampelográfiák (én a Csepregi-Zilait használom) azért ajánlják a hosszúcsapos metszést egy-egy fajtánál, mert (pl. a Bakator esetében) nővirágú vagy egyéb okból gyengén termékenyülő fajtáról van szó, így csak hosszúcsapon jön össze az értékelhető termésmennyiség.
Konkrétan a veltelini szócikkből a számodra érdekes rész:
"Zöldveltelini*
Eredete: Ausztriai eredetű fajta, a Pirosveltelinivel egyáltalán nem rokon.
(…)
Termesztési értéke: Közismerten bőtermő, de amellett minőséget is adó fajta. Bora tüzes, többnyire lágy, illatos pecsenyebor. Szeptember közepe után érik. Beérése sok éves átlagban 20 fok körül mozog. Lazább talajt s jó fekvést kíván, mert a gombás betegségekre eléggé érzékeny. A téli nagy fagyot sem tűri. Rövidmetszéssel is sokat terem.
Jó termőképessége és kielégítő minősége miatt érdemes lenne termeszteni."
* CSEPREGI Pál - ZILAI János: Szőlőfajtáink. Ampelográfia, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1960
Minap olvastam egy könyvben, hogy a metszésmódok eltérnek bizonyos szőlőfajtáknál. Arra gondolok konkrétan, hogy van amelyik rövid csapra, van amelyik hosszúra hoz megfelelő termést, vagy egyáltalán termést.
Keresgéltem a neten,hátha vannak ilyen leírások egyes szőlőfajokra, de nem nagyon találtam.
Vagy nem is lehet exakt rámondani egy fajtára sem?
Engem konkrétan a Zöldveltelini érdekelne. Karós bakművelés esetén. Mondjuk tiszta sor, hogy majd idővel rájövök, de azért mégis jó lenne megspórolni pár évet :)
Szia. Megint változott a helyzet. Csak lett Japán Izabellám +Dunaw meg Belgrádi magvatlan. Most már csak Rizomat oltóvesszőt kell kérnem valakitöl. Olyan jól jártam hogy a J. Izabellát meg a Dunawot nem jelölték meg cimkével, így nem tudom melyik-melyik?
Köszönöm szépen a választ nagyon hasznos. Egy kérdés még ha már lefejtettem 1 napja akkor már késő a ként belerakni és hagyjam így vagy még most is belerakhatom.? Köszi mégegyszer.!
Az idei év utolsó nagyobb munkája a rizling első fejtése. A bor 2 db 50 literes, 1 db 100 literes, 2 db 200 literes hordóba került a szüretkor, ezeket a tételeket kellett összefejteni. Az első fejtésre általában a forrás után közvetlenül, nálunk a szüret után kb. egy hónappal[...] Bővebben!Tovább »
Megforrt a rizling, eljött az ideje az első fejtésnek. Ilyenkor a bor még tejszerűen fehér, de a durvaseprő már leülepedett az aljára. A durva seprőről lefejtés nagyon fontos, mert abban olyan bomlási folyamatok indulhatnak meg, amelyek nem hatnak kedvezően a bor ízére. Fejtés[...] Bővebben!Tovább »
Sziasztok! Újabb kérdésesel fordulnék hozzátok. Olyan kérdésem lenne hogy most történt az első fejtés és ilyenkor mennyi ként szoktak rakni a borba.? A második hogy valami hatékony fejtési módszert tudna valaki nekem részletesen leírni avgy linkelni, mert most csináltam először (bort is most készítek először) és kellene pár tanács ilyen művelet végrehajtására. Előre is köszönöm a válaszokat.! Üdv.!
Fura, hogy van ahol az Irsai nem érzi jól magát. Én úgy tudom, hogy elég igénytelen a földdel kapcsolatban és nálam is jól van, pedig szintén kötött a talaj, sok helyen nagyon agyagos is. Egyébként a cserszeginek ő az egyik szülője (a piros tramini a másik). Szerintem a kettő közül bármelyikkel jól jársz. Pálinkának kiválóak és én a borukat is imádom. :)
A Cserszegi kiváló fajta, direkt az északi országrészbe (illetve bármely fagyveszélyes helyre) lett nemesítve. Szerintem a Börzsönyben is jól fogja magát érezni, s mivel szeptember elején érik (idén már augusztus végén érett volt), az őszi esők sem vihetik el a termést...
Arra gondoltam , mivel még van 65x3 m telepítésre alkalmas területem .
Elmúlt 4 évben csak szántatóm , 30 évig málnásként műkődött . Beültetném a mostanság oly népszeű Irsai O.vagy Cserszegi F. vagy valami illatos szőlővel . Pálinka készítésére .
Domoldal ,de kötött talaj , lehet , hogy nem éreznék benne jól magukat , és csak egy sorról lenne szó . A környéken (Börzsöny) nem jellemző ezen fajták .
