Én tegnap fújtam felszivodot+kontaktot, de taktikát váltok. Már csak ősszel fogok lemosozni, más permetezés nem lesz, helyette megkerem szépen a fákat, hogy vedekezzenek. Majd beszámolok, hogy sikerült.
Köszönöm a részletes választ. Ez a barackos ügy tényleg erdekel, ha több szernél is kivétel, jó lenne tudni az okát.
Az is érdekes, hogy ugyanaz a növényvédőszer itthon I. kategóriás, szinte csak a pápa hozzájárulásával lehet hozzájutni, szomszéd EU-s országokban pedig a gazdaboltból bárki hazaviheti. Náluk nem rákkeltő, nem keletkezik túl sok szermaradvány vagy rezisztencia?
Nem lehet, hogy a hazai hatóságok kicsit túlságosan "szorgalmasak"?
Régóta használom a Thiovitot felszívódó szerrel Jonatannal és Jonagoldnál, semmi probléma nincs, nem perzsel, hajnalban vagy este kell kijuttatni, 25c alatt, bár most ilyen probléma nincs még 10c is alig van ...
Vegetációs időben nem szoktam rézt kénnel együtt használni, tavasszal és ősszel lemosózáskor megy.
Mikrokénnel kapcsolatosan nem tudok érdemlegeset írni mivel nincs tapasztalatom vele, majd aki használta már mondd rá valamit.
Nekem bevált permetezési tervem van amit mindíg az időjáráshoz igazítok, külön-külön minden féle fához ami van, hogy a legjobb eredményt érjem el.
Csak példának írom van 2 ceglédi óriás kajszim,1 magyar kajszim, 1 ananászkajszim, 1 bergeron kajszi, 1 orangered kajszi, 2 vilmos körte, 1 bosch kobak körte amin van 3 féle oltásom, 1 ilonka körte, 1 clapp kedveltje, van továbbá 3 frissen oltott megeredt vadalma alanyra oltott Jonagoldomés van egy Jonagold 5 éves fám, 1 Jonathan, 1 mutsu alma, sok őszibarack Springs Gold őszibarack meg nem tudom mondani mennyi, abba is van saját kezüleg oltott, Springs goldon kívül még két fajta őszibarack van.3 diófa, abból egy vérbélű, nagyszemű,Szilva tipusát nem tudom de nagyszemű lédús.Van egy rakat málnám, szeder, eper,ribizli.Van egy vadgesztenye csemete, mirabolánból is van 3, jó lesz alanynak.Ilyen sokféle fánál már egyedi permetezés szükséges, szelektálni kell mit mivel, mikor és főleg MIÉRT szórjak.
Neharagudj de miért hagynám ki a Thiovitot? :o Vitatkoznék veled.A réz rendben hogy nem keverhető, de a kén még gyári utasitás alapján is helytálló, ha nem hiszed nézd meg syngenta növényvédelmi technológiáját!Rézt meg minek kevernék kénnel? :O
Lehet összefüggés az ÉVI és a hatástartam között, de rettenetesen érintőleges! Ne vonj le következtetést belőle!
A Bi58-nál viszont semmi köze egymáshoz a kettőnek. Ennek hatástartama sem több 2-3 hétnél, mint a többi felszívódó rovarölő szernek. Az ÉVI az emberi fogyasztásra alkalmasságot jelenti. Te nem vagy rovar, a rovar nem ember. Te sem halsz meg, ha ezen belül eszed a permetezett gyümölcsöt, de huzamosabb fogyasztás nagy valószínűséggel jár következményekkel. A rovaroknál például nem vizsgálják a rákos megbetegedések valószínűségét! :-)
2.
A barackra csak szüret után szabad használni. A barack valamiért más, majd megírja ha valaki tudja miért! Például a szabadon vásárolható DECIS engedélyokirata is TILTJA, a barackfélékban történő szüret előtti alkalmazást!
3.
Megint két dologról beszélünk. Az ÉVI egy dolog...
A másik, hogy a huzamosabb használat során kiderült, egészségre káros szermaradványok maradnak. Számos kultúrában betiltották, ezen kívül a használatát is megpróbálják ellenőrizni azzal, hogy a fél-analfabéta Béla bácsi a szomszédod nem fogja megpermetezni a fáit vele, meg aztán jó volt az eddig, ezután is az lesz. Aztán megkínálja a gyerekedet egy kis gyümölccsel.
4.
Dimetoát valós laboratóriumi és statisztikai adatok alapján két polccal feljebb került az emberekre veszélyes szerek között. A mai vizsgálati módszerek sokkal fejlettebbek, prcízebbek és érzékenyebbek, mint akár 10 évvel ezelőtt. Tíz év múlva ugyanezt elmondhatjuk a máról szerintem. A fejlődés nem áll meg.
Van amikor üzletpolitika áll a háttérben, van amikor a rezisztencia kialakulása miatt kerül ki ajánlottak közül. Utóbbit a Bi58 esetében is hallottam egyes kártevőkre, itt a fórumon olvastam. Ez a helytelen és nyakló nélküli használat eredménye.
A permetezés nálam megelőző jellegű, nem akkor kezdek permetezni amikor márt baj van, kivétel a rovarölőszert, ott akkor amikor már tünet van(tetevesedés, színcsapdán a bizonyos rovarok, molyok felszaporodnak)Sokakban felmerül a kérdés, hogy minek annyi permetszert egyszerre kiszórni, a válasz mert bizony kell, sokszor lehet olvasni arról, hogy a Jonathan alma érzékeny tipus, ezért lisztharmat ellen felszívódóval és kontakttal együtt védekezek (Topas-Thiovit,Score-Thiovit,Folicur-Thiovit stb... )Mivel a hűvös, esős idő van muszáj varasodás ellen is védekezni, a Topas tartalmazza a védelmet, de azért én kontakt szerrel is kiegészítem(Dithane vagy Bravo).Mospilant az almalevél pirosító levéltetű miatt kellett alkalmazni, mert már megjelentek elég sok levélen.Ezeket csak Jonathan és Jonagold fán nyomom ki.Másfajta fáknál persze mások az összetevők.
Bi 58 (vagy bármilyen dimetoát hatóanyagú szer) ÉVI-jével kapcsolatban lenne kérdésem. Az engedélyokiratokat böngészve azt látom, hogy korábban engedélyezve volt almatermésűekre és szőlőre is, viszont a későbbi okiratokban már nem szerepelnek ezek a gyümölcsök.
Az ÉVI ezekhez 56 nap volt, ami azért majdnem 2 hónap! Kérdéseim a következők lennének:
1. Ha 56 nap az ÉVI, akkor a hatása is hasonló időtartamú, vagyis mondjuk másfél hónapig nem kell további felszívódó szerrel védekezni almatermésűekben?
2. Cseresznyére, meggyre és mandulára engedélyezve volt. A barack kémiai/biológiai okok miatt maradt ki, vagy csak egyszerűen nem érte meg engedélyeztetni barackra is?
3. Az 56 napos ÉVI-nek köze van annak ahhoz, hogy átkerült előbb a II., majd az I. kategóriába? Gyerekkoromból emlékszem rá (és főleg a szagára...), amint apám keverte a kerti fákhoz, akkor még a gazdaboltban simán lehetett kapni.
4. A dimetoát körüli balhé (pl. ez) mennyire valós laboratóriumi adatokra épül, és mennyi belőle az agrárpolitika/vegyszerpolitika?
A lisztharmat fertőzés ellenére is megtartom a fát mert a gyümölcse számomra mással nem helyettesíthető. Ha nem lenne ilyen finom már rég kivágtam volna a fát. Sokan agyon pétisózzák az almaültetvényt ettől szép nagyok lesznek az almák de ízükből nagyon sokat veszítenek.
Olyan rengeteg fajta van sokféle ízzel, valami hasonló jellegű csak akad, amit nem kell annyit permetezni. Szerintem a mi egyik magoncunk is helyettesíteni tudná, szaftos, sava is van, de édes, nem vásik el bele az ember foga. Bár régen ettem Jonatánt, lehet, hogy nem jól ítélem meg...
Múlt hét végén a dísznövény vásárban láttam Jonatán csemetéket is. Mind merő lisztharmat volt, a többi alma nem. Gondoltam is, hogy na, ez az a fajta, amit nem érdemes ültetni.
A tavaszi hideg ,fagy sokszor csinál ilyen tünetet, hogy a rügy lehull és alatta olyan rozsdás lesz ! Várni kell és lombtrágyázni inkább ,én adagoltam még chorust is virágzásban ! Később ezeket a hibákat kinövi ,vagy egy metsző ollóval le szoktam vágni ! Amúgy is kb cseresznye méretű barackméretnél átnézem a fákat és a felesleges és magasan eredt de üress hajtásokat visszavágom alsóbb épp hajtószemekig ,általában 3-4 hatást hagyok minél közelebb a vastag ágakhoz ,ne kopaszodjon annyira !
Kicsit várjál a csonkolásokkal. Az őszibarack mindenütt, nálam is lassan indult az idén. Majd ha jönnek a tartós melegek, remélem felpörögnek az események.
