Van egy kis présem, ami évtizedek óta a valamikori borospincében állt!
Azt megpróbáltam elmosni, de nem voltam elégedett az eredménnyel, elképzelhető, hogy odavan a faanyag!
Hiába sikáltam soha nem voltam elégedett az eredményel, mindig maratak apró részecskék amelyek leváltak róla!
Tehát úgy döntöttem, hogy ezzel nem kockáztatom a végeredményt!
Egy kézi tésztaszűrővel mertem a héjréteget, majd egy krumplinyomóval préseltem, azután még a 2 réteg gézen is átszűrtem egy tölcsérbe, ami a ballonban végződött!-.)
Nem törekedtem arra, hogy minden cseppet kinyerjek, ez nem is volt lehetséges!
Szóval én közben, még szűretlenül kóstoltam tehát elég sok lehetett benne a lebegő részecske.
Azért azt fontos megjegyezni, hogy nálunk kordonkaron volt minden 2001-2010 között és azért azok sem voltak hulladék borok... Érdemes kisérletezni és megnézni, hogy a te területeden, a te fajtáiddal mi jön ki jobban.
Huh, örülök, hogy itt a nyilvánosban is előkerült ez a téma (bár nem a szálvessző vs. kordonkar miatt folytam bele a kérdésbe). :-) Pont az elmúlt hetekben faggattam erről Zolit magánban, hogy náluk mi az oka a kordonkar gyakori előforulásának (nálam az ültetvény jelentős részénél most kellene eldönteni, hosszú távon melyiket is szeretném). Viszont ezek alapján az olasz valószínűleg marad hosszúcsapon, guyot-ban. A Cserszegi is. A Szerémi zöld meg a Szigeti meg mennek a kordonkarra (aztán ha sikerül a Rózsamáli/Királyszőlő telepítése, akkor az is). :-)
A viccet félretéve :) Én személy szerint a korábbi fakadást nem tartom annyira jelentősnek mint a növényvédelmi előnyt. Évjáratfüggő, hogy mikor, melyiknek van jelentősége. Az olasznál úgy ahogy bejött ez a mód, ahogy a tramininál is. A furmintnál még nem vagyok meggyőzve, hogy ez a kulcs. Nem tudom, még kéne 4-5 neutrális év, hogy minden látszódjon. Egyébként pont ma beszélgettünk erről a Tiborral... feketemágia. A Juhfark például pont ugyanúgy érik, pont ugyanannyit terem akár szálvesszőn akár csapon. A Tibornak meg otthon van egy tőke anonim fajtája ami akárhogy van metszve mindig egy, azaz 1 darab fürtöt terem :) Az fix, hogy az olasznak és a tramininek bejött a szálvessző... pont az a két fajta ami nálunk nincsen főszerepben :)
A lazább fürt és a karcsúbb lombfal alap, ezt az én cirfim is produkálja; de Tibor nekem mást (is) mondott az olasz félszálvessző indokra :). Nekem is feltűnt a sajátban -és Tibor is ezt hozta indokként- hogy a szálvesszőn jelentősen korábban fakad mint a többéves csapokon, és ezt az előnyt meg is tartja érésig. És ezt az előnyt ti nagyon értékelitek az olaszban. (Engem is fogalkoztat ez a művelésmód, de egyelőre nem adom fel a jó vastag karok adta tápanyagraktárat cserébe a mellesleg nem elhanyagolható előnyökért - ami nálam a lazább fürtben csúcsosodik ki.)
Jaja, 2010 óta változtattuk meg ezeket a dolgokat. A Juhfarkban is van félszálvesszős és a fiatalabb furmintban is. A furmintnak konkrétan lazábbak a fürtjeik félszálvesszőn mint csapon. Ott ez volt a fő ok. Az olasznál a lombfal vékonyabb így mint csapon és jobban szellőzik. Végigmentünk ezen a témán a Tiborral akkoriban alaposan, de nem olyan szempontból amitte írtál. Nálunk a legfontosabb szempont a változtatásban a lombfal kialakítása. 2008 olyan durván lisztharmatos volt, a 2009-jégverés után is keményen védekezni kellett. Szóval mindenképpen változtatni kellett.
"a szálvessző az az intenzívebb hozamra való" elsődlegesen igen, de kérdezd meg a vincelléretek miért Guyot-ban műveli az olaszotok, miért hagy 6-8 rügyes félszálvesszőt, miért nem 4 rövidcsapot. :) Nem, nem a hozam miatt :)
Na ez jó! Köszönöm szépen az alapos magyarázatot. Ma is tanultam valamit.
Én egyszeri gyerekként úgy könyvelttem el, hogy a szálvessző az az intenzívebb hozamra való. Ezzel medveger kartácsnak is meg van adva az alapos válasz :)
Így van ez messze nem városi legenda, hanem a fajtaváltozatok (3 db van a V. vinifera-nak) merőben eltérő tulajdonságaiból adódik. :)
A magyarázat is egyszerű, a növény biológiai szükségleteiből ered; az orientalis változat tagjainak jóval nagyobb a melegigénye a virágrügy differenciálódáshoz, és ezt csak a hajtások távolabbi (4-6-tól felfelé pl) rügyei kapják meg a mi klímánkon; hisz azokban ez a vegetáció melegebb periódusában (jún. júl) játszódik le lévén, hogy később érik el azt a feljettségi kort mint az alsóbb rügyek, amik már májusban kialakulnak, differenciálódnak bennük a virágrügyek. Ilyen pl. a szultánok, (magvatlan mazsolák) a Nimrang,és igen, az Afuz ali de számos magyar nemesítésű csemegeszőlő is szereti a hosszú csapot, szebb fürtöket nevel azon, mint az első 1-2 rügyön. (Zoli, szívesen mutatok a kertünkben számos olyan csemegeszőlőt amik 6-8 csapos termőképletén az első pár rügyből növő hajtások rendszeresen meddőek; pedig nálunk aztán megkapja a hőösszeget!)
Ez pedig átvezet a hogyan metszük a fajtákat kérdésre is; nem azért szálvesszőzik a nyugati -orientalis- fajtákat (világfajták, pinot fajtakör, rajnai, veltelini stb) mert nem teremnek csapon; de igenm csak a kicsi, és hajtásonként egy max. 2 fürt nem ad elegendő termést, ellentétben a szálvesszőssel, ahol a 6. 8. rügy környékén fakadó hajtások már gyakran adnak 3 fürtöt is, és ezek mérete is kicsit nagyobb. (okaként lásd előző bekezdést) A hozmakorlátozás és a különleges minőség előtérbe kerülésével ezek a kérdések finomodtak, sőt a kisfürtű cabernékre jó módszer rövidcsappal nekifutni, hogy így legyen kisebb a tőkénkénti hozam, cserébe viszont ott van ezeknek a csapoknak a későbbi fakadása a szálvesszővel szemben, ami egy ilyen késői fajtánál felénk a beérés kockázatát növelheti. Tehát mind sok minden ebben a toposzban, ez sem fekete vagy fehér :).
Igen, pl. az Afuz Alit hosszúra kell metszeni, ha jó termést szeretnénk. Csemegeszőlő esetében nekem az vált be, hogy hosszúra metszek, /pl.ernyő művelés/ majd miután a fürtök kialakultak, kiválogatom a legszebbeket és egy vesszőn csak eggyet hagyok meg. Természetesen a termővesszők számát is korlátozom.
A traminit mi két szemre metszük. Dea traminit én olyan fajtának tartom aminek a fél kiló és a másfél kiló közötti terhelése szerintem nem okoz minőségi különbséget.
Érdekes ez a dolog, hogy lennének olyan fajták amik nem teremnek egy szermre metszve. Nekem ez városi legendának hangzik :) de meggyőzhető vagyok.
Egyszer régebben kigyűjtöttem a listát, csak már arra nem emlékszem, hol (melyik szakkönyvben) találtam meg (szerencsére akkor egy file-ba lementettem, az meg meglett). Tehát a rövidcsapon nem termők (azaz azok a borszőlőfajták, amikről a szerző biztosan tudta, hogy csak a 3-4. rügytől felfelé hoznak értékelhető termést):
BZoli, nálatok a Tramini is kordonkaron, 2 szemes csapokon van? Mert akkor ez a lista nem biztos, hogy jó (az ott nekem úgy tűnt, igen szépen terem :-) )
Amúgy sok esetben az ampelográfiák (én a Csepregi-Zilait használom) azért ajánlják a hosszúcsapos metszést egy-egy fajtánál, mert (pl. a Bakator esetében) nővirágú vagy egyéb okból gyengén termékenyülő fajtáról van szó, így csak hosszúcsapon jön össze az értékelhető termésmennyiség.
Konkrétan a veltelini szócikkből a számodra érdekes rész:
"Zöldveltelini*
Eredete: Ausztriai eredetű fajta, a Pirosveltelinivel egyáltalán nem rokon.
(…)
Termesztési értéke: Közismerten bőtermő, de amellett minőséget is adó fajta. Bora tüzes, többnyire lágy, illatos pecsenyebor. Szeptember közepe után érik. Beérése sok éves átlagban 20 fok körül mozog. Lazább talajt s jó fekvést kíván, mert a gombás betegségekre eléggé érzékeny. A téli nagy fagyot sem tűri. Rövidmetszéssel is sokat terem.
Jó termőképessége és kielégítő minősége miatt érdemes lenne termeszteni."
* CSEPREGI Pál - ZILAI János: Szőlőfajtáink. Ampelográfia, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1960
Minap olvastam egy könyvben, hogy a metszésmódok eltérnek bizonyos szőlőfajtáknál. Arra gondolok konkrétan, hogy van amelyik rövid csapra, van amelyik hosszúra hoz megfelelő termést, vagy egyáltalán termést.
Keresgéltem a neten,hátha vannak ilyen leírások egyes szőlőfajokra, de nem nagyon találtam.
Vagy nem is lehet exakt rámondani egy fajtára sem?
Engem konkrétan a Zöldveltelini érdekelne. Karós bakművelés esetén. Mondjuk tiszta sor, hogy majd idővel rájövök, de azért mégis jó lenne megspórolni pár évet :)
Szia. Megint változott a helyzet. Csak lett Japán Izabellám +Dunaw meg Belgrádi magvatlan. Most már csak Rizomat oltóvesszőt kell kérnem valakitöl. Olyan jól jártam hogy a J. Izabellát meg a Dunawot nem jelölték meg cimkével, így nem tudom melyik-melyik?
Köszönöm szépen a választ nagyon hasznos. Egy kérdés még ha már lefejtettem 1 napja akkor már késő a ként belerakni és hagyjam így vagy még most is belerakhatom.? Köszi mégegyszer.!
Az idei év utolsó nagyobb munkája a rizling első fejtése. A bor 2 db 50 literes, 1 db 100 literes, 2 db 200 literes hordóba került a szüretkor, ezeket a tételeket kellett összefejteni. Az első fejtésre általában a forrás után közvetlenül, nálunk a szüret után kb. egy hónappal[...] Bővebben!Tovább »
Megforrt a rizling, eljött az ideje az első fejtésnek. Ilyenkor a bor még tejszerűen fehér, de a durvaseprő már leülepedett az aljára. A durva seprőről lefejtés nagyon fontos, mert abban olyan bomlási folyamatok indulhatnak meg, amelyek nem hatnak kedvezően a bor ízére. Fejtés[...] Bővebben!Tovább »
Sziasztok! Újabb kérdésesel fordulnék hozzátok. Olyan kérdésem lenne hogy most történt az első fejtés és ilyenkor mennyi ként szoktak rakni a borba.? A második hogy valami hatékony fejtési módszert tudna valaki nekem részletesen leírni avgy linkelni, mert most csináltam először (bort is most készítek először) és kellene pár tanács ilyen művelet végrehajtására. Előre is köszönöm a válaszokat.! Üdv.!
Fura, hogy van ahol az Irsai nem érzi jól magát. Én úgy tudom, hogy elég igénytelen a földdel kapcsolatban és nálam is jól van, pedig szintén kötött a talaj, sok helyen nagyon agyagos is. Egyébként a cserszeginek ő az egyik szülője (a piros tramini a másik). Szerintem a kettő közül bármelyikkel jól jársz. Pálinkának kiválóak és én a borukat is imádom. :)
