a bánya és a mészmű közötti keskeny nyomközű vonalon különböző korszakokban összesen négy gép dolgozott. hogy melyik-mikor, azt holnap tudom neked megnézni/elküldeni.
Van valakinek információja arról, hogy 1929-ben milyen gőzös szolgált Hejőcsabán a mésztelepen? Nem tudom, hogy normál vagy keskeny, de valószínűleg valamilyen ipari gép.
Valamelyik 20 évnél régebbi vaSÚTHISTÓRIA ÉVKÖNYVBEN VAN TANULMÁNY AZ onv-RŐL ÉS VAN EGY VÉKONY KIS FEHÉR KÖNYV, AMELY TELJES EGÉSZÉBEN EZZEL A VASÚTTAL FOGLALKOZIK.
Tudom, igyekszem minden gőzmozdonyos úton részt venni :) Éppen a tűzoltó tömlő vízhozamát érzem kevésnek, vagyis, ha nem számítunk össze- ill. szétszerelést, akkor is bő negyedóra alatt nem sok víz megy be a mozdonyba. Aki ott volt 2009-ben a Bivaly észak-balatoni útján, emlékezhet: Füreden, forgalmi okok miatt csak kevés vizet tudtunk venni, nem is bírtuk Tapolcáig. Bár a két mozdonyt összehasonlítani sem érdemes...
De még egyszer: nyilván ki van ez számolva, írásom csak felesleges aggodalmaskodás :)
Párszor vettünk már így vizet. A tűzoltók már összeszerelt tömlőkkel szokták várni a gépet, így azt csak be kell akasztani - ha van hozzá megfelelő toldalék, ha nincs, belógatják a tömlő végét - a tartályba és már nyomják is a vizet. Nem az előmunkálatok viszik el a sok időt, hanem a vízdaru és a tűzoltótömlő közötti kapacitás különbség, illetve a vizszállítók - ha több viz kell - közötti átszerelés.
Nem vagyok szakértő, csak egy laikus rajongó, de én éppenséggel elég kevésnek látom a vízvételezésre szánt időt. Oda is, vissza is kb. 20-20 percet szánnak rá. Ha a tömlők össze- ill. szétszerelésére csak 4-5 percet számolunk, nagyjából 10-12 percig pisilhet a tartályba a víz. Ez is csak akkor, ha pontosak vagyunk, sem műszaki, sem forgalmi okból nem késünk. Persze nem kell teletölteni a tartályt, csak kiegészíteni a vízkészletet, de ez akkor sem tűnik túl soknak. Igaz, kis mozdony, kis víztartály...
Bízzunk benne, hogy a menetrend tervezésénél megkérdezték azokat, akik valóban értenek hozzá, és elég lesz az erre szánt idő :)
Egy üzemi vízdaru messze nagyobb átmérőn képes átbocsátani a vizet - a ma meg egy tűzoltóautó tömlője kisebb áteresztőképességgel bír és sokkal hosszabb ideig tölt.
Nézem a 242.001-es kassai menetrendjét, és mind oda, mind vissza elég hosszú vízvételezési megállások lesznek. A tisztelt szakértő uraktól kérdeznék némi magyarázatot, hogy a "rendes időkben" is így volt ez kb. ekkora megtett távok után, vagy csak most "öregkorában" szükséges ez így?
Szervusz! Sajnos nekem csak az Irattár által elkészített leltári jegyzék van meg, de magukat az iratokat nem láttam és nem is látok rá esélyt, hogy kutathassam. A komplett dokumentumot el tudom küldeni, de ez minden... :-(
A mozdonykazánban azokat a csöveket amelyekben nincsenek túlhevítő elemek tűzcsöveknek nevezik, és kisebb átmérőjűek mint az un. burokfüstcsövek. A nagyobb átmérőjű füstcsöveket nevezik burok füstcsöveknek.Ezekbe vannak behúzva a túlhevítő csőelemek. Az anyag szerzője szerény személyem. Az anyag egy a vasútgépészeti szakközépiskolában írt szakdolgozatom részlete. Kazán részlegvizsgálat esetén igen, kiszerelnek a tűzcsövekből 2 db-ot és a burok füstcsövekből 1 db-ot. Ezt vasutas szakzsarnokban úgy hívják, hogy kihúzzák a kazán csöveit. Természetesen burokfüstcső kihúzásakor a hozzátartozó túlhevítő elemcsöveket is ki kell szerelni. A tűz és burokfüstcsövek kihúzásakor a csővégek is szerelési művelet alá kerülnek.
Valamilyen mellékletben vagy hivatkozásban közre adhatnád ezeknek a leírását (már ha nem túl megterhelő számodra (bár ahogy a többi topikban is előfordulsz , én nem gondolom)Üdv:M.m.)
Ez alatt egészen pontosan mit ért a szerző?kiperemezik a vastagabb csöveket?
Mert egy háromutú kazánnál volt az égéstér aztán voltak a tűzcsövek majd a füstcsövek!
(mert tűzcsőnek azokat a csöveket nevezték amit nyílt láng ért vagy érhetett)
Namost egy mobil kazánnál a füstcső és a tűzcső egy és ugyanaz volt (ezért is volt olyan gyatra a hatásfok),persze itt még megemlítendő hogy egy modern kazánnál a tűzcső és a füstcső anyaga nem azonos (tehát a lángcső erősen Ni Cr tartalmú ötvözet(hőálló lemez akár 30% ötvöző tartalommal) ). Bár halottam olyasmit hogy a lángcső csak anyagvastagságban különbözött a többi kazáncsőtől.
Akkor most a tűzcsövek a hosszkazán központban elhelyezkedő csövei voltak?
Gőzmozdonyok üzemében a kazánok tervszerű karbantartási ciklusai szerint időszakos vizsgálatokat kell tartani. A kazánvizsgálatok megtartásának időszakát hatósági utasítások szabályozzák és tartalmazzák. Hatósági előírások szerint a mozdonykazánokon részlegvizsgálatok és fővizsgálatokat kell tartani. A MÁV üzemében a gőzmozdonykazánok vizsgálata több lépcsőben történik. Kazánmosáskor történő vizsgálat: ekkor a kazánon az összes kimosó nyílás szabaddá tételével, illetve a füstszekrényben lévő kimosócsavar eltávolításával a kazán un. nagytisztítást kap. Nagytisztítás alkalmával az összes tűz- és vízoldali felületek mosásra kerülnek, illetve a füstszekrényt is alaposan kitisztítják.
Nagymosások alkalmával: általában a kazánarmatúrákon szükséges javításokat, illetve az olyan javításokat is elvégzik, amelyek gőzben lévő kazánoknál nem végezhetők el.
Hathavi tűzszekrény vizsgálat: általában a hathavi gépezet javítással egybekötve történik, ilyenkor a tűzszekrény alapos vizsgálatra kerül. Vizsgálni kell az esetleges tűzmarásokat, leégéseket, valamint a tűzszekrény lemezek esetleges sérüléseit. Különösképpen ellenőrizendő az esetleges tűzoldali elvékonyodások, illetve a tűzszekrény lemezek illesztéseinek állapota.
Hathavi tűzszekrény vizsgálatnál a tűzcsőfalat is alaposan ellenőrizni kell. Brotán állókazánok esetén szigorúan ellenőrizendő a tapasztások épsége, a brotán csövek védhülye, illetve a brotán falazat épsége -különösképpen a sarkoknál-, illetve a füstcsőfal alatt, valamint az ajtófalon.
Részlegvizsgálat a mozdony honos fűtőházának műhelyében történik. Részlegvizsgálat alkalmával az összes kibontható nyílásokat ki kell nyitni. A tűzcsövek közül minimum három darabot a kazánból ki kell húzni. A kihúzott tűzcsövek közül egynek túlhevítő burokcsőnek kell lennie. A tűzcsövek kihúzásának célja a kazán elrakódásának és vízkövesedésének vizsgálata,valamint a tűz- és burokfüstcsövek falvastagságának ellenőrzése. Amennyiben a kazánból kihúzott füst- és burokcsöveknél falvastagság elvékonyodás állapítható meg, akkor a velük egykorú tűz- és burokfüstcsöveket ki kell cserélni.
Részlegvizsgálatkor a megbontott nyílásokon keresztül megvizsgálandó a hosszkazán és állókazán belseje, illetve a kazánburkolat részleges megbontásakor pedig ellenőrízendő a hosszkazán lemezeinek
illesztése.
A tűzszekrényt a leggondosabban meg kell vizsgálni, hogy nincsenek- e felületén bárminemű üzemveszélyes sérülések. Vizsgálni kell az összes mennyezetcsavarok, illetve támcsavarok, mennyezetrudak, támrudak épségét. Ellelnőrizni kell a tűz- és túlhevítő füstcsövek állapotát, illetve vizsgálni kell a tűzszekrény falvastagságát.
A részlegvizsgálatot az illetékes területi igazgatóság vontatási osztályának és a fűtőház megbízottjának együttesen kell megtartania.
Kazánfővizsgálat
A mozdonykazánok tervszerű fővizsgálatát a főműhelyekben kell elvégezni. A kazánfővizsgálat általában egybekötődik a mozdony főműhelyi főjavításával is. A fővizsgálat alkalmával a kazánt a keretről leemelik. A teljes kazánburkolatot, illetve az összes kazánszerelvényt,valamint az összes tűzcsövet, túlhevítő burokcsövet és az összes túlhevítő elemet a kazánból kiszerelik.
Fővizsgálatkor a kazán minden egyes alkatrészét alaposan megvizsgálják és ellenőrzik, és kazánjavítási határozatot hoznak. A javítási határozatban feltüntetett összes javítást el kell végezni, hogy a kazán a legközelebbi fővizsgálatig jelentősebb javításon ne essék át, illetve minden nehézség nélkül üzemben tartható legyen. A kazánfővizsgálatot három tagú ellenörző bizottság jelenlétében kell elvégezni. A kazánon elvégzett javítások után hatósági víznyomási próbát kell tartani. A víznyomási próbán a próbanyomás nagysága a kazán engedélyezett üzemi nyomásától függ. Amennyiben az engedélyezett üzemnyomás 10 atm-nál kisebb, akkor annak másfélszeresével kell a hatósági víznyomáspróbát megtartani. Amennyiben a mozdonykazán 10 atm-nál nagyobb üzemi nyomásra engedélyezett, akkor a hatósági víznyomáspróba alkalmával az engedélyezett üzemi nyomás 5 atm-val megnövelt értékén kell a víznyomási próbát megtartani.
Hatósági víznyomáspróba alkalmával a próbanyomás hitelesített súlyterhelésű biztonsági szeleppel és ellenörző feszmérővel kell elvégezni, illetve megállapítani a próbanyomást. Három perc idejű próbanyomás után a víznyomást a kazán engedélyezett üzemi nyomására kell csökkenteni. Ekkor a vizsgáló bizottságnak a kazánt a nyomás alatt meg kell vizsgálnia. Ekkor szigorúan ellenőrizni kell a kazán tömörségét, és azt, hogy a próbanyomás következtében a kazán nem szenvedett- e esetleges alakváltozást. Abban az esetben ha hibák vagy tömítetlenségek keletkeznek, és azokat csak nagyobb mértékű javítással lehet megszüntetni a víznyomási próbát meg kell ismételni. Abban az esetben, ha a kazánon hibák nem lépnek fel, a kazán az engedélyezett üzemi gőznyomáson üzembe helyezhető. Amennyiben a hatósági víznyomáspróba sikeres, akkor a kazántábláta kazánra felszerelik, annak felerősítő csavarját erre a célra szolgáló hitelesítő bélyegző beütésével lezárják.
Amennyiben a kazánon rugómérleges biztonsági szelep van, akkor a mérlegkar megfelelő helyén ugyanilyen hiteles bélyegző beütését eszközlik. A sikeres víznyomási próba után a próbát végrehajtó bizottság kiállítja a kazán bizonyítványát és ezen a bizonyítványon feltüntetik azt, hogy a kazán meddig tartható üzemben. A kazánfővizsgálati határidő általánosságban a víznyomási próba napjától számított öt év, új mozdonykazánok esetén pedig nyolc év. Amennyiben a fővizsgálati határidő letelt, a kazánt hatósági előírások értelmében üzemben tartani nem lehet. Bizonyos esetekben a kazánhasználati idő elhalasztható, illetve eltolható. Halasztási és eltölási eljárás keretében a kazán használati idő meghosszabbítható. Abban az esetben ha a mozdonykazán jó állapotba van, a kazánfővizsgálat határidejét részlegvizsgálat megtartása alkalmával egy évvel el lehet halasztani. Új gyártású mozdonyok kazánjának fővizsgálatát nem lehet elhalasztani. A fővizsgálati határidő, illetve szabályszerű letétben eltöltött idővel eltolható. Az eltolás mértéke egyszeri alkalommal legfeljebb egy év, az összes eltolási idő pedig legfeljebb kettő év lehet.
Fővizsgálati határidő eltolása szempontjából csak a két hónapnál hosszabb letéti, illetve javítási állásidőket lehet figyelembe venni. A kazánfővizsgálati határidők elhalasztási és eltolási lehetőségeit uj szállítású mozdonyoknál legfeljebb nyolc+kettő, azaz tíz évre lehet hosszabbítani, régi gőzkazán esetén pedig öt+egy+kettő, azaz nyolc évi időtartam elteltével kell ujabb fővizsgálatot tartani.
Idő előtti fővizsgálatot akkor kell tartani, ha a mozdonykazánon nagyobb mértékű javítást kell elvégezni. Amennyiben a kazán összes vízzel és gőzzel érintett felületének (nem értve ide a tűzcsövek, túlhevítő csövek, és a vízcsövek felületetét) 1/20 részét vagy 2 m2-nél nagyobb felületét újítani kell, a kazánon idő előtti fővizsgálatot kell végrehajtani. Abban az esetben ha a tűzszekrény kettő oldalfalát végigmenő foltozással kell javítani, és még ezen kivűl egyéb idomfalat is foltozni kell, akkor az l/20, illetve 2 m2 kazánfelületbe az oldallemezeken alkalmazott foltok felületét is bele kell számolni. Ha a tűzszekrényben csak a két oldalfalat kell végigmenő foltozással javítani, akkor az idő előtti fővizsgálatot nem szükséges megtartani.
