Általában a szinesedő terméseket kedvelik, de a zöld termésbe is rakhatnak tojásokat. A peték 6-10 nap alatt fejlődnek lárvává, majd a lárvák fejlődése 10-12 napid tart. A kifejlődött lárvák a földre vetik magukat 10-12 cm mélyre lefurakodnak és ott bábbá alakulnak.
Nálam a permetezés úgy van hogy tudom hogy junius 10én érik be akkor visszaszámolok 1 vagy 2 szert (évi). Legyen pl a mospilan 2 hét az évije cserkóra 1 adagra csak 10 napot számolok (elsőre kevesebbet számolok mert utolsó napokban kérdéses a hatásossága) másodikra meg 14et így kb május 17 környékén fújom (+/- 1 nap). Természetesen ha korábban érik időjárás miatt próbálom belőni előre tervezni. Tavalyi év ebből a szempontból nehezebb volt mert április elégé meleg volt. Ismerősömnek van germersdorfija, itt az alföldön (Szolnoktól nem messze) kb juni 10 környékén érik (csak h volt téma ez azért említettem bár nem tudom melyik van neki) Kukacos is a cserkója ha nem fújja. Pont ez a junius 10 környéke a legveszettebb nálunk kukacosodás szempontjából :(
Nálunk akkor már migráncs cs.légy van...mert tavalyelőtt nem az volt a kérdés hogy kukacos a cseresznyemeggyem, hanem az hogy hány kukac van benne :)) 3 nyűves is volt több :(
Moníliával meg nincs gondom ezért nem is kell fújnom. Meggyem kevésbé moníliásak közé való. (idén talán nincs is rajta) Cseresznymeggyembe meg nem is hatol a monília. (lemosót sem láttak még soha a fájaim)
Olyan cseresznye van e ami juni 10-20 környékén érik és valami oknál fogva kevésbé szeretik a cs.-legyek? hm talán sárga/fehér cserkók?
Ráadásul néhány éve vissza nem térintendő támogatást is igényelni lehetett ha vállalsz x családot x évre. Boldog-boldogtalan is méhész lett. Tudtommal Magyarország háziméh szempontból igen jól állunk, sőt ahogy mondod még sokan is vagyunk. (néhány éve méhészsegéd voltam naponta)
Mondjuk én nem panaszkodhatom. Házi méh is sok van (pl.:diófám zümmögőt mint állat) de pöszméhek is sokan vannak. Környező erdők lehet a kulcs. Saját portán sok a száraz fa, emiatt minden nap találkozok kék fadongóval. De narancssárga sejhajú is akad meg fehér-sárga csíkos is. (ezt szoktam lesni épp melyik zümmög ha hallok pöszméhét :) )
Drága a szexferomonos csapda. Igaz. De saját tapasztalatom, hogy a felesleges permetezésnél nincs drágább. Hogy ne tűnjek olyan nagypofájú, tökéletes megmondó embernek, néhány saját példa, saját hülyeségről/kudarcról:
- Permetező - a kínai és olasz barkácsáruházas cuccok nem porlasztanak elég finomra, így jóval több szer megy el a semmibe. Lefolyik a levélről, issza a fa alatt a virágzó gyom, amit aztán a méhek hazavisznek (pl. Actara alább linkelt esete). Nekem az előző kertben csak a gépcserével sikerült talán 20 literről 15 literre levinni az egyszeri permetlé mennyiségét. Ez 2 permetezésenként 1 ampulla Score/Actara/Topas vagy 1 zacskó Dithane/Champion/Karate stb. Az ócska permetező 6-8 ezer, a minőségi meg mondjuk 20e Ft. Néhány permetezés után már csak a fenti különbség miatt megtérül.
- Aztán ott van a metszés. A mostani kertemben is 20 literrel nyitottam, aztán elkezdtem rendesen metszeni (az amúgy elhanyagolt) fákat. Miért megy fel egy meggy, barack vagy körte 6 méter magasra? Ki fogja onnét leszedni? Csak nyeli feleslegesen a permetlevet, a tetejét meg max. motoros permetezővel lehetne lefújni. Szépen mindenhol visszafűrészeltem, metszettem, és lám most úgy elég a 20 liter, hogy majdnem kétszer annyi fát permetezek. A megfelelő metszéssel nem csak a magasság, de a sűrűség is jól kordában tartható, amivel tovább csökken a szerigény.
- Na meg a szerkimérés. Bevallom, az első időkben én is vettem a 20 grammos zacsit Mospilantól a Championig mindenből, aztán szemmértékkel (!) porcióztam (10 gramm a fele, 5 gramm a negyede). Persze ez a legrosszabb, amit tehettem, mert ha alálövöm, akkor hatástalan (+ nő a rezisztencia esélye), ha fölé, akkor nem marad elég a következő körre. Aztán az eBay-ről kb. 1000 Ft-ért vettem digitális ékszerész mérleget tizedgrammos kijelzővel, és azóta precízen tudom adagolni a szereket, nem is fogy annyira. Na meg amiből mindig használok, abból már megveszem a nagyobb kiszerelést (100-200 grammos doboz, 100 ml-es flakon), sokkal olcsóbb egy permetezésre vetítve.
- Permetezésidőpontja. Erről tegnap már írtam: el lehet kezdeni fújni a Mospilant meg a Score-t március elején rügyezéskor, de ilyen alapon szenteltvizet is lehetne fújni, ez nem növényvédelem. Ha valaki hajlandó elolvasni a minimális "szakirodalmat" (ami akár kezdésnek lehet a Syngenta vagy Bayer növényvédelmi katalógus is), máris képbe kerülhet, hogy mik a leggyakoribb kórokozók, és mikor kell ellenük védekezni. A Bayer megújult oldala például halandók számára is értelmes, rövid összefoglalót ad az összes jellemző kártevőről/kórokozóról, védekezés módjáról.
Nyilván egy dél-alföldinek nem sokat mond egy észak-dunántúli gazda kártevő megfigyelési adata, de ha megjegyzed és kitapasztalod, a gyümölcs fejlődésének milyen stádiumában kell a tafrina, monília, lisztharmat, sztigmina, különböző molyok és tetvek ellen védekezni, akkor könnyen optimalizálható a permetezések időpontja és mennyisége.
- Trágyázás, megelőzés. A legtöbben akkor fognak permetezőt, amikor már jelentős kártételt tapasztalnak. Pedig a megelőzés az élet minden területén olcsóbb, mint a kárelhárítás. Hányszor olvasni itt a fórumon is, hogy ugyan az őszi meg tavaszi lemosózás elmaradt, de... De a legolcsóbb permetszerekről van szó (réz, kén, olaj), és a védekezés egyik sarokkövéről. Sokak szerint a tavaszi-őszi lemosózáson múlik az adott év fele - kezdem osztani a véleményt. Régebben álam is többször kimaradt, aztán nem győztem mindenfélével "kompenzálni" év közben. Mióta élek vele, gomba ügyben sokkal eseménytelenebbek az éveim.
A másik alapgondolat, hogy a jó állapotú gyümölcsöket kevésbé hajlamosak a mindenféle betegségre. A jó állapotot pedig elő lehet segíteni trágyázással. Vajon mindenki, aki kesereg a kevés engedélyezett felszívódó szer miatt, szépen felássa és megtrágyázza a fáit? Na meg ott vannak a lombtrágyák, környezetre jóval kevésbé ártalmasak, mint pl. a felszívódó gombaölők, miközben egyre több tanulmány szerint jelentősen hozzájárulhatnak a standard betegségek (pl. sztigmina, tafrina) előfordulásának csökkentéséhez.
- Ja, és a locsolás. Mostanában egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, idén aszállyal (!) indult az év. Nyilván megviseli ez a gyümölcsfák immunrendszerét is. A jó időben történő vízutánpótlás sokszor kiválthat egy utólagos permetezést.
A fentieken mind lehet spórolni és csökkenteni a környezet terhelését.
A másik véglet meg a szomszédba járó bérpermetező, aki ha kell, ha nem, motoros permetezővel, 11 és 12 óra között fújja a virágzó gyümölcsfákat 30-40 km/h-s szélben. Elgondolkodtató.
Nálam az idén már a második felszívódó kezelés ment ki tegnap. Az elsőre a levéltetvek miatt volt szükség (Mospilan + Karate).
A tegnapi (Calypso + Sherpa) már a cseresznyelégy szezon nyitánya. Két hét múlva 25, vagy 26-án ismétlés. Zárásként június 8-9-én Actara fog kimenni Decis-sel. Ha éppen kinn leszek valamiért a telken köztes időben és az időjárás is lehetővé teszi, akkor nem kizárt váratlan egy-egy Karate rúgás a cseresznyelegyek alfelébe.
Ennyi elég szokott lenni, hogy minimalizáljam, vagy szerencsés esetben megelőzzem a kukacos cseresznyét. A germersdorfi június végén érik nálam.
Nálam brüsszeli legyek uralkodnak, ha fertőzött is valamelyik szem, abban csak egy lakó van.
Enyhén mérgezőnek tűnik ((::!! A bigerau nevű cseresznyében csak túléretten lesz kukac ! De még ettől is van korábbi is és ezek is ropogós cseresznyék ! Én a bigeraut szeretem ,rövid szára miatt a szél nem tesz benne kárt, szép nagyok, jóízűek ,jól fagyaszthatóak ,a befőtt is tűrhető állagú lesz ! A kivágottat már tavaly kimentettem egy szilvára az jól fejlődik már két marék gyümölcsöt is ad !
Hát az enyémben nem is voltak de sajnos már nem is lesznek ,meghalt kivágtam ! Rendeltem újat ,na abban sem lesz hamarabb érik majd mint a bigerau ! Van egy kertem amit gondozok ott van ,szép cseresznye de tiszta kukacos azt mondja a gazda ,azzal kéne valamit tennem de még a nevét sem tudják !
Ennyi permetezés után én nem adnám a családomnak! Én max. kétszer fújom, ez is csak a fa felét éri el magasságban. Az első hetekben eszünk róla elég sokat, főzünk is be, ha már kukacos, mehet a cefrébe vagy a komposztba.
2017-ben így mentem rá a cseresznyelégyre. Semmi különbség nem volt a többi évekhez képest, amikor kissé "elhanyagoltam" a védekezést. Vagyis érés elején nem volt kukac (vagy nem láttuk:-(), érés végén meg tele volt hússal. Amennyit mi ketten megeszünk, akár ne is védekezzek:-)))
Megjelent ma nálam sárga lapon az első cseresznyelégy, az európai (Rhagoletis cerasi). Mérete alapján hímnek látszik; úgy tudom, ők rajzanak előbb.
Közben olvastam valahol egy érdekes dolgot: állítólag az európai légy egykukacos, az amerikai keleti (Rhagoletis cingulata) viszont több tojást is nyomhat egy gyümölcsbe (pacsepa :-)))).
Majd jobban megfigyelem, hogy egyáltalán fogok én sárga lapon cingulatát:-(.
Vennék én is meg szerintem mások is sexferomon csapdákat ,csak van velük némi baj az áruk ! Így aztán mi egyszerűek csak vakon tudunk lődözni ,mert el olvashatom én pl a dunántúli jóember irását csak itt nálam lehet már rég nem aktuális ! Amíg a kiskerti gazdálkodók nem fontosak az egészhez képest addig itt változás nem lesz ! Ez a méh pusztulás is ,egyszer cukrot etetnek velük mázsaszám ami nem biztos hogy jót tesz nekik ! Újabban egy kis faluban is annyi méh van hogy hihetetlen ! Itt nálunk szerintem az ezer kaptárt is veri a számuk ,így a méh betegségek is hatványozottan vannak jelen. És mi a fenét ennének ? Nincs annyi várág a falu 5km körzetében hogy minden méhnek jusson naponta kaja ! Ezeken sosem gondolkoznak el az emberek ! Rég le kellett volna szabályozni a falukon belüli méhkaptár számokat ! Itt évek óta 100 kaptár számra pusztulnak méhészenként a méhek ,de az amit írtam még senkinek se jutott eszébe ! Mindenki ráfogja a mezőgazdaságra ,hogy rengeteg vegyszert használunk ! De azt nem veszi észre senki hogy a méhekkel foglalkozó emberek száma az elmúlt 5-10 évben a tizszeresére nőtt legalább ,mert trendi méhészkedni ,és 120-150 kaptárral már 5 milkó a zseben van évente !
Az Actara hatása kapcsán érdemes elolvasni Dr. Darvas Béla tavalyi cikkét, (meg úgy általában az egész holnapját, publikációit, növényvédelem témában eléggé sok hasznos információt fel lehet szedni), az ott említett tiametoxam az Actara hatóanyaga.
Az almamolyra pedig ezen a linken felsorolt szerek engedélyezettek III. kategóriában. Nyilván a többsége ugyanaz a hatóanyag, más márkanévvel, de azért van több lehetőség is. Ott van pl. a Runner 2F, a méhkímélő Klartan 24 EW (más néven Mavrik 24 EW) és különböző szexferomon csapdák. Csak ahogy a Runnernél linkelt cikkben is írják, ezek a szerek akkor hatásosak igazán, ha nem vaktába fújja az ember, hanem pontosan a károkozó megjelenéséhez/felszaporodásához/rajzásához igazítja. Ehhez pedig vagy saját megfigyelés kell (pl. szexferomonos csapda), vagy követni azokat az oldalakat, ahol ilyen megfigyeléseket végeznek (pl. Zsigó György kiváló oldala kiskerti felhasználók számára csapdázási adatokkal és növényvédelmi ajánlásokkal).
És pont ezért írtam, hogy az átlag kiskerti polgár lusta és/vagy képzetlen. Amikor elolvad a hó és kibújnak az első levelek, hátára veszi a permetezőt, aztán fújja, amit a szomszéd vagy a gazdaboltos eladó a kezébe nyom. Általában el sem olvassa a használati útmutatót, így nem tudja, hogy jobb esetben csak feleslegesen fújja az adott készítményt, rosszabb esetben pedig a hasznos élőlényeknek (pl. méheknek virágzáskor) is árt vele.
Felesleges ehhez összeesküvés elméletet gyártani, az Actarát a nagytermelők is csak üvegházban használhatják, mert kiderült néhány kellemetlen következménye az alkalmazásának. És elég ezt a fórumot olvasni, hogy akár helyes döntésnek is tartsam a korlátozást: a kevésbé jártas emberek felszívódó szerekkel (neonikotinoid) lemosó permeteznek rügyfakadás előtt, mixelnek mindent mindennel. A szomszédban (családi házas övezet) a bérpermetező mindig délben permetez motoros géppel, a legnagyobb szélben is, szó szerint a harmadik szomszéd is kap a szálló permetből. Virágzás idején 2 alkalommal fújt, ki tudja mivel. Aztán panaszkodnak az utcában, hogy nem látni annyi méhet, mint régen.
Én meg próbálom a fűnyírást összehangolni a permetezéssel, hogy ha már egyszer Actarával megyek, ne legyen virágzó gaz sem a közelben sehol. Na meg szigorúan napnyugta után permetezek, addigra a méhek is nyugovóra térnek és a szél is mindig eláll vagy minimálisra mérséklődik.
Az átlag kiskerti felhasználó sajnos csak felszínes ismeretekkel és tévhitekkel rendelkezik, lusta és fegyelmezetlen a szabályokra, technológiára nézve. Aki itt a fórumon kérdez vagy segít, az már egy magasabb szintet képvisel, de sajnos az átlag nem ilyen.
Az Actara-t csak zárt termesztésben lehet használni még a nagyüzemi gazdálkodásban is. Szántóföldre, gyümölcsösben tilos.
Ha a szántóföldi, szabadtéri használata kiderül, akkor túl sokat veszíthet a gazdálkodó.
A nagyüzemi termelésben könnyebb a kiváltása a betiltott felszívódó rovarölőknek. A teljes terület jól időzített (nem tapasztalat alapján!) kontakt kezelése sterilizálja az adott területet, a "szomszédból" nem jön át a cseresznyelégy, vagy akár épp az almamoly.
A kiskertekben lehetetlen ellenőrizni, sokkal fegyelmezetlenebbek a házi gazdálkodók, vagy akár felelőtlenebbek is. Ha visszaolvasol néhány oldalt ezen a fórumon, akkor legalább 5-6 olyan bejegyzést látsz, ahol felesleges növényvédőszer használatot ír a fórumozó. Ennek számos problémája van és főleg lehet később, amelynek egyik csúcsán a rezisztencia van.
A nagyüzemi gazdálkodók gondatlansága, vagy hibája nagyon látványos, nagy valószínűséggel azonnal észreveszik. A kiskertekben meg "látszólag" minden szép és jó.
Én kiskertben gazdálkodom és betároltam amiből kell, hátha addig kijön valami új. Ugyanakkor nagyon odafigyelek a használatukra. Nem a pénz, a vegyszerek ára miatt! Az említett bejegyzések alapján nem mind vagyunk ilyenek.
Én értem a problémádat, de ezek mérgek, melynek a használatának ellenőrizhetőnek kell lennie. Nem lehet minden kiskertes mellé növényvédelmi szakembert állítani, vagy vizsgára kötelezni őket.
Konteódban meg az hibádzik, hogy az engedélyeztetést a gyártók végeztetik. A gyártónak meg az az érdeke, hogy a lehető legtöbbet eladják a termékből. Az engedélyező hatóság pedig nem a nagyüzemi gazdálkodók befolyása alatt áll.
Az Actara hatóanyagáról mostanában derült ki, hogy mennyire veszélyes szer, pláne a kevésbé tudatos embereknél.
Ezért került egyre feljebb a besorolása, ma ha jól tudom itthon már csak zárt térben használható, szabadföldön már talán a növényorvos sem írhatná fel... (bár ebben nem vagyok biztos...)
Ugye a DDT-t is mennyi ideig fújták, aztán milyen sok időnek kellett eltelni ahhoz, hogy rájöjjenek, nem kellett volna...
De vissza az Actarához. Nagy méhgyilkos. Feldúsul a nektárban, azt a méhek behordják a kaptárba, és ha nem is nyiffannak ki, etetéskor a kikelő kicsiket tömik vele, károsítja a DNS-üket és legyengíti az állományt a generációkon keresztüli folyamatos stimulálás pedig elég megviseli a kaptárakat.
És nem kell a haszonnövényen virágnak lenni, elég ha pl a fa permetezésekor alatta, vagy arrafelé, amerre a porlasztott permet még elviszi a légáram virágzó gyom van.
Azt is látogatják a méhek.
Hogy más országokban miért kapható? Máshol húzzák meg a határokat. Erősebb a vegyipari lobbi... de leginkább csak le vannak maradva.
Egyébként majdnem minden szívogatót (az atkákat kevésbé) visz. De csak méhkímélően kéne elhasználnod... Este fújni, és vigyázni, hogy ne legyen a környéken semmi virágos. Esetleg azokat takarva...
Ezek az engedélyek akkor is furák hogy így változnak, főleg hogy még országonként is más a leírása. Most ha cseresznyében cseresznyelégy ellen engedélyezve volt, akkor valószínü nem csak a levéltetüre használható eredményesen, annál azért jobb anyag lehet. Nekem van maradék belőle, ami még pár évig kitart. Elakartam olvasni neten, mire is lehet használni, vagy mire milyen dózisban, de a régi leírásokat már nem találom róla.
A már nem kapható Actara WG 2013-ig érvényes engedélyokirata levéltetűre szól őszibarackban, de a ma kapható Actara SC (csak a formuláció tér el, a hatóanyag ugyanaz) engedélyokiratában csak cseresznye és meggy van, időközben a szilva is kikopott.
A horvátoknál viszont még mindig van WG, de az ottani engedélyezett kultúrák listája kb. a most nálunk elérhető SC-ére hasonlít (Google Translate szerint), miközben a szlovénoknál barackra is mehet. Romániában meg paradicsom és uborka szerepel csak a gyártó oldalán a WG kapcsán és a gyakorlatban "zöldkönyv" nélkül is megkapod a helyi gazdaboltokban.
A fentiekből kiindulva én fújtam őszibarackra, a Mospilannal felváltva a rezisztencia elkerülése érdekében.
Természetesen! A csomagoláson szereplő dózis szerint. Azért, mert kétféle szert teszel bele, még nem kell 20 liter víz. :) A 10L vízhez tedd amennyit javasol az adott kultúrára, de előtte egy-egy kevés vízben külön keverd el mindkettőt, és utána töltsd bele a gépbe, majd egészítsd ki 10 Literre.
