Tegnap kibontottnak meg kóstoltuk a magját. Keserű volt, én úgy éreztem össze húzza a számat, az asszony kicsit megrágta és azonnal kereste hova tudja kiköpni.
Az íze kifejezetten jó, édes, nem közepes. Lekvárt cukor nélkül, vagy minimálissal főzzük belőle. Sharkára nem fogékony (szerencsére). Levele sem középnagy, hanem inkább kicsi.
A Ceglédi óriás közvetlen mellette van a kertben, ennek a levele fele, vagy annyi sem, de a Magyar kajsziétól is kissebb.
Erről is tudok majd képet készíteni, mármint levélről.
A madarakra tudok egy teljessen bió módszert nálam bevált. Az internetről letöltöttem egy repülő sas képét amit fölnygítottam fénymásolón és kivágtam egy fekete müanyag lapból. magas karóra kötöttem vékony madzaggal azóta az összes madár elkerül. Előtte elektromos riasztót használtam de az csak a seregélyeket riasztotta el.
A Ziram hatóanyaga egy szerves cinksó, cink+ditiokarbamát. Magyarország belső részein idáig senkit nem hallottam, hogy ismerné, vagy alkalmazná. Én jónak találtam, természetesen, a tafrina esetében ugyanúgy megelőző-alkalmazás esetén hatékony, mint az egyéb többé-kevésbé jónak talált szerek.
A művelést illetően ez a "bio" vonal az, amit képviselek. Egyéb észrevételeim a klímával és a klíma növényekre gyakorolt hatásával szoktak lenni.
Ezeket röviden összefoglalva, azt a legfőbb tapasztalatomat tartom hasznosnak megosztani a közönséggel, hogy az olyan helyeken, ahol vannak dombok, de legalább valamivel magasabb térszínek, a gyümölcsfákat (nem csak a barackot) föltétlenül oda kell igyekezni ültetni. Mindenképpen elkerülendők a völgykatlanok és a mély fekvésű helyek. Ott sorozatos csalódás éri a kertészkedőt.
Úgy gondolom, az Alföldön (ahol a térszínnel nincs mit tenni), nagy jelentősége lehet a minél magasabbra emelt koronának, termőrésznek. Ezért érdemes figyelni Attila (Atifoci) kísérleteit, amelyek közül bizonyos formák kielégíthetnék ezt a kritériumot. Olaszországban a síksági ültetvényeken régóta ilyen koronaformákkal operálnak.
Hát sokat nem tudok hozzátenni ahhoz, amit sokszor elmondtam, bemutattam. Itt a környéken tömegesen vannak teljesen permetezetlen őszibarackok (nem csak keserű parasztbarackok, hanem gyönyörű fajták is), amelyeknek évek hosszú során át semmi bajuk nincs és túlzottan is jól teremnek, mert általában ritkítva nincsenek. Az én elhanyagolt hegyi barackjaim tavasszal kapnak egy rezes lemosót (ha ráérek és nem csúszok ki az időből) utána egy vagy kettő tafrina elleni permetezést egy Ziram nevű, Olaszországban, vagy Szlovéniában beszerezhető szerrel, aztán megvolt az éves növényvédelem. Óriási pocok és madárinvázió van, a pockok a gyökereket, a madarak a termést pusztítják, de emellett éveken keresztül jól, időnként kiválóan teljesítettek. Ezen tapasztalatok erősítették meg bennem azt a késztetést, hogy vegetációs időben a permetezés teljes mellőzésével történő őszibaracktermesztésre buzdítsak. Ennyi az egész. Aztán aki érvényesnek találja a tanácsaimat, az követi, aki nem, az nem.
Elnézést, ha kijavítalak, de helyesen: Redhaven (azaz "vörös kikötő")
Ha úgy lenne, ahogy írtad, akkor piros eget (vallási értelemben "Eget", Mennyet", nyilván piros angyalokkal) jelentene. Az még furcsább lenne, mint a piros kikötő.
Július 18.(17.)-30. érik. Gyümölcse egyik oldalt hosszanti irányba bevágott, másik oldal szemben sima.
Íze édes, teljesen éretten leves. Nem jellemző rá, hogy a fán aszalódjon, hullik. Frissen fogyasztani, befőttnek, és lekvárnak is kitűnő. Éretten sárga, nap sütötte oldalán piros szín.
Szedés után asztalon tartani néhány napig lehet, hűtőben egy két nap plusz.
Bőven terem, termése közepesen nagy (ritkítani nem szoktam, ha nagyon sokat köt egyes részein a fának evidensen apróbb marad). Elég jó fagytűrő, minden évben terem.
Ezen a fán ugyanabban a magaságban is volt barack, amelyikben a többi teljesen lefagyott, persze azért ezt is megrítkitotta a fagy.
A fajták közül ami biztos nem: Magyar kajszi, Bergeron, Ceglédi óriás, sztem egyéb Ceglédi fajták sem.
Tetszenek a nektarinjaid, mint az enyémek, azzal a különbséggel, hogy nálam idén gyakorlatilag üresek. Meg lehet kérdezni mikor ültetted? Saját magonc, saját oltvány vagy faiskolai szerzemény. Csak a kíváncsiság végett, mert az én fáim is olyan sebességgel nőnek hogy csak na!!!!
Sziasztok! Köszönöm mindenkinek a választ, nem akartam ebből vitát.
Még egy kérdés, az őszi mennyire kel ki magról? Vagy fától függ?
És mitől pusztulhat ki pár évesen, magról kelt példány? Kalciumhiány, sok nitrogénnek köze lehet hozzá? Kb 1-2 termő év után. De ismerősöknél PERMETEZVE, oltott faiskolás fa sem bírja sokkal tovább, 2-3 évvel.
Valóban szépek ... egy fával van nekem is ebből a fajtából , nem tudom a nevét , kicsivel a Redhaven után érik és jellegzetes a csík az oldalán , nagyon jó fajta , biztonságosan terem .
Amúgy nem a permetezés a lényeg hanem a növényvédelem ha nem bántja semmi a növényt akkor nem kell megvédeni szintúgy a tápanyag , ha van elég nem kell pótolni .
Ezek az én barackjaim, töredelmesen be kell valljam, én permeteztem őket, igaz csak 1-2 alkalommal kora tavasszal tafrina ellen, azóta hozzájuk sem nyúltam, sem táp sem trágya nem lett nekik adva.
Az őszibarackom.
Iszonyú finom, olyan illata van hogy csak na.
A nektarin meg meg van bolondulva, nem ritkítottam termést az idén, hogy kicsit visszafogjam a növekedést a gyümölcsökkel, de ezt nem érdekli semmi, nő mint a veszedelem.
Szépek a fotók és szépek ezek a biobarackok is . Ok ...értem a " szakszerütlenséget " és nem is akarom bő lére ereszteni , de talán itt vannak olyan fórumozók akik nem Zalában élnek hanem az ország más táján ( remélem nem újdonság számodra hogy van ilyen is ) és ott nem úgy terem a barack , füge káki , meg minden mint zalában hanem nehezebb elérni , hogy fogysztható , gyümölcsöt tudjanak termelni akár csak családi felhasználására is . Erre példa az oldal alján BöPö hozzászólása is . ezekre érdekes módon nem szoktál reagálni , persze semmi baj . Jó pár éve , mikormég nem írtál ide , FSzilvi köszönte a tanácsom , hogy némi tápanyaggal csodálatosan termő fa lett az addig csak sínylődőből ...fotót is mellékelt , érdemes lenne megnézned .
Örülünk , hogy nálatok csak úgy ...minden nélkül ... szépek egészségesek jól termők a fák , de ha máshol nem ilyenek , és erre akad azért példa , akkor had adjunk már tanácsot ...mi páran akik értünk hozzá sőt évtizedes tapasztalatunk is van már ez ügyben ... hogy hogyan lehet javítani növényvédelemmel , tápanyagpótlással a problémákon . Talán lehet ez is egy ilyen fórum feladata azon kívül is , hogy fotózzuk más fáit és hozzá írjuk , hogy na vegyetek példát így kell ezt csinálni . Szerintem sokan örülnének neki ...többek között én is ha nem kellene sem permeteznem sem metszenem sem ritkítanom ...sőt még csak ránézni sem a fákra csak szedni az öklömnyi barackokat éréskor , de ez nem megy vagy legalább is ha 20 éven kersztül csak ennyit fogllakoztam volna a barackosommal akkor most nem lenne barackosom , sem barackom sem .
Tehát mindenki döntese el , hogy mi a járható út számára , ha olyan adottságokkal rendelkezik mint a fotóidon bemutatottak akkor valóban felesleges mindennemű munka , törődés , mert amúgy is megfelelő lesz a termés , ha esetleg olyanok az adottságok amilyeneket néha bemutatnak itt a topiktársak azok olvasgassák a régebbi hsz-okat meg az újabbakat is és próbálják meg kitapasztalni , hogy számukra mit kelle megfogadni és mi az ami felesleges . Én mindíg is ezen az állásponton voltam .
DE !!!!!! Szerintem a Te kizárólagos álláspontod , miszerint semmi szükség gondozni egy őszibarackfát mert az amúgy is terem az olyan , mint mikor egy beteg embert bíztatunk , hogy semmi vész hinni kell Istenben ( vagy valami másban ) és meggyógyulsz . Lehet hogy bejön és valóban mggyógyul , de nagyobb az esély , hogy nem .
Én is az agyonpermetezés meg agyonvegyszerezés ellen vagyok , de a biztonságos termeléshez ....akár családi szükséglet szinten is ... meg kell találni az arany középutat a " nem csinálok semmit sem csak várom a termést " meg a " telenyomom mindenféle szerrel ( szarral ) ...lásd olasz barátaink importbarackja " között . ( ezért íztelen a barackjuk )
