Ezt nem láttam, de egyre gondoltunk. De várj csak! Valaki küldött már nekem egyszer ananász kajszi vesszőt, megkeresem az e-mail címét és megkérem nézzen rá a képre. Ha az, felismeri.
Volt gyerekkoromban egy fa a kertünkben, apám Ananász kajszinak mondta. Sajnos kevés infót találni már róla, de akkoriban még kapható volt. Az emlékek sajnos tompulnak, de ha valaki úgy gondolja hogy neki még van ananász kajszija, vagy még jobban emlékszik rá, az talán megtudja mondani hogy az-e. Ha az, engem mindenképp érdekelne valami vesszőcske róla.
Ha a cimkén a vásárláskor volt hogy Nyujtó féle szelektált C 1406 akkor az ...de ez szerintem kevéssé valószinű . A Borsi féle kései rózsa szaporitásban volt , erről a másikról én még nem hallottam ....már hogy szaporításban lett volna .
" A késői rózsa fajtakörbe tartozó fajták - amiket Kecskemét vidékén nem kajszinak, hanem rózsabaracknak neveznek - későn érő gyümölcsei elég kicsik (átlag 35 g), lapított, kissé száraz húsúak, keserű magbelűek, viszont sötétpiros fedőszínűek, nagyon édesek, kiválóan szállíthatók. "
Arra még emlékszem, anno mikor vettük kifejezetten fagytűrőt kerestünk, és adták ezt. Egy vagy talán két helyen volt a faiskolákban, és nem volt könnyű hozzájutni.
Na jó ... az hogy egy íz közepes vagy jó vagy akármi azért az nem egészen objektív dolog , kinek mi ízlik . A kimondottan édes íz is lehet közepes akár gyenge is ha nem társul a cukor mellé megfelelő íz , zamat anyag ...savak stb . ( a kristálycukornak milyen íze van mit mondanál róla ??? )
A beazonosításoknál elsősorban az érésidőt kell figyelembe venni és nem abszolút mértékben hanem az adott évnek megfelelően tehát ha már az összes kajszi leérett akkor ne gondoljuk hogy az Aurora bármennyire is hasonlít rá , és ezután lehet az alak . Ez a fajta egy kimondottan száraz vékony husu és nagyon magvaváló , még az is jellemző rá hogy ha megrázzuk a barackot akkor lötyög benne a mag de a keserű magva egyértelművé teszi .
Már nem igen szaporítják amíg volt nekem is mindig a földön végezte a piacon nem igen vették .
Ki tudja, milyen nevű fajta lehet ez a "régi típusú parasztkajszi"? (Tíz nappal ezelőtti felvétel.) Ami az érési idejét illeti, akkorra már leszedték róla azt, amit a földről elértek és jócskán hullott róla a tetejéről. Azért érdekes, mert elképesztően finom ízű fajta. Így, nyersen olyan, mint a lehető legjobb kajszilekvár.
Tegnap kibontottnak meg kóstoltuk a magját. Keserű volt, én úgy éreztem össze húzza a számat, az asszony kicsit megrágta és azonnal kereste hova tudja kiköpni.
Az íze kifejezetten jó, édes, nem közepes. Lekvárt cukor nélkül, vagy minimálissal főzzük belőle. Sharkára nem fogékony (szerencsére). Levele sem középnagy, hanem inkább kicsi.
A Ceglédi óriás közvetlen mellette van a kertben, ennek a levele fele, vagy annyi sem, de a Magyar kajsziétól is kissebb.
Erről is tudok majd képet készíteni, mármint levélről.
A madarakra tudok egy teljessen bió módszert nálam bevált. Az internetről letöltöttem egy repülő sas képét amit fölnygítottam fénymásolón és kivágtam egy fekete müanyag lapból. magas karóra kötöttem vékony madzaggal azóta az összes madár elkerül. Előtte elektromos riasztót használtam de az csak a seregélyeket riasztotta el.
A Ziram hatóanyaga egy szerves cinksó, cink+ditiokarbamát. Magyarország belső részein idáig senkit nem hallottam, hogy ismerné, vagy alkalmazná. Én jónak találtam, természetesen, a tafrina esetében ugyanúgy megelőző-alkalmazás esetén hatékony, mint az egyéb többé-kevésbé jónak talált szerek.
A művelést illetően ez a "bio" vonal az, amit képviselek. Egyéb észrevételeim a klímával és a klíma növényekre gyakorolt hatásával szoktak lenni.
Ezeket röviden összefoglalva, azt a legfőbb tapasztalatomat tartom hasznosnak megosztani a közönséggel, hogy az olyan helyeken, ahol vannak dombok, de legalább valamivel magasabb térszínek, a gyümölcsfákat (nem csak a barackot) föltétlenül oda kell igyekezni ültetni. Mindenképpen elkerülendők a völgykatlanok és a mély fekvésű helyek. Ott sorozatos csalódás éri a kertészkedőt.
Úgy gondolom, az Alföldön (ahol a térszínnel nincs mit tenni), nagy jelentősége lehet a minél magasabbra emelt koronának, termőrésznek. Ezért érdemes figyelni Attila (Atifoci) kísérleteit, amelyek közül bizonyos formák kielégíthetnék ezt a kritériumot. Olaszországban a síksági ültetvényeken régóta ilyen koronaformákkal operálnak.
Hát sokat nem tudok hozzátenni ahhoz, amit sokszor elmondtam, bemutattam. Itt a környéken tömegesen vannak teljesen permetezetlen őszibarackok (nem csak keserű parasztbarackok, hanem gyönyörű fajták is), amelyeknek évek hosszú során át semmi bajuk nincs és túlzottan is jól teremnek, mert általában ritkítva nincsenek. Az én elhanyagolt hegyi barackjaim tavasszal kapnak egy rezes lemosót (ha ráérek és nem csúszok ki az időből) utána egy vagy kettő tafrina elleni permetezést egy Ziram nevű, Olaszországban, vagy Szlovéniában beszerezhető szerrel, aztán megvolt az éves növényvédelem. Óriási pocok és madárinvázió van, a pockok a gyökereket, a madarak a termést pusztítják, de emellett éveken keresztül jól, időnként kiválóan teljesítettek. Ezen tapasztalatok erősítették meg bennem azt a késztetést, hogy vegetációs időben a permetezés teljes mellőzésével történő őszibaracktermesztésre buzdítsak. Ennyi az egész. Aztán aki érvényesnek találja a tanácsaimat, az követi, aki nem, az nem.
Elnézést, ha kijavítalak, de helyesen: Redhaven (azaz "vörös kikötő")
Ha úgy lenne, ahogy írtad, akkor piros eget (vallási értelemben "Eget", Mennyet", nyilván piros angyalokkal) jelentene. Az még furcsább lenne, mint a piros kikötő.
