Sziasztok, leírnám az én első élményemet férfival,nem koleszos de remélem mindenkinek tetszeni fog :)
Régóta izgatott a férfi sex és azon belül is a női szerep, az alárendeltség. Először csak kósza gondolatok voltak nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. Ahogy teltek múltak az évek barátnők jöttek mentek és ez a vágy szép lassan alábbhagyott. De évek múltán feltünt hogy ha pornót nézek nem csak a nőt nézem hanem a férfi farkát is, szép volt látni a merev,izmos,egyenes farkat. Izgatni kezdett újra a dolog habár volt mellette barátnőm. Ebben az időben ha egyedül voltam rendszeresen jártam fel chatre,fórumokra meleg szobákba tájékozódni beszélgetni de többhöz nemvolt merszem. Jó volt fantáziálni a dolgokról, kép cserék, történetek stb de nem tudtam hogy tényleg akarom e. Egyik nap rám írt egy nagyon kedves férfi és sok mindenben segített nekem(név megváltoztatása, hogyan ismerkedjek, kiben lehet bízni). Napokig csak msn-en beszélgettünk éjszakákat, mesélt az eddigi barátairól, kalandokról és nekem nagyon megtetszett. Türelmes volt és kedves. Nem voltam belé szerelmes mert azért érdekel a dolog de megmondtam neki hogy én azért inkább a lányokat szeretem. Elfogadta de ez nem változtatott semmit a kapcsolatunkon. Egyik délután éppen beszélgettünk és én ugyéreztem hogy ez már kevés és egyel tovább szeretnék lépni. Megkérdeztem hogy lenne e kedve találkozni, még nem feltétlen sexuális célzattal csak beszélgetni sétálgatni ilyenek. Mondta hogy persze nagyon szivesen jön, nem lakik közel de kocsival betud jönni. El köszöntünk és tudván h pár óra múlva itt lesz elkezdtem készülődni. Fürdés, borotválkozás(fenekemet is, furcsa volt de tudtam h bármi lehet még a mai nap), öltözködés. Olyan du. 5-6 tájban meg is érkezett, egy utcával feljebb parkolt és mondtam hogy csörgessen meg ha ott van. Telefon csörgött én indultam is hozzá. 30as évei környékén lévő vékony férfi volt szép kocsival, nyáriasan öltözve(nyár volt:) ). Elmentünk a közeli parkba sétálgatni és beszélgettünk, rengeteget. Politika,családi élet,állatok,munka minden amit találtunk. 8 óra körül már tudtam h ennek a napnak nem a beszélgetés lesz a fénypontja megbeszéltük hogy kocsiba be és szeretném kipróbálni az orális sexet. Meg kellett várnunk hogy lemenjen a nap teljesen és sötét legyen hogy ne lásson minket senki kocsiba. Az utolsó 1 óra míg vártuk az éjszakát nagyon nehéz volt, tudtam h vágyom már rá és mégis várni kellett. 9 óra tájba vissza sétáltunk a kocsihoz és elindultunk a megfelelő hely keresésére. Nehéz volt jó helyet találni mind nyílt utca, emberek, aggódtam hogy lekell fújni a dolgot. Fél óra keresgélés után végre találtunk egy eldugott, bokros helyet. Beálltunk a kocsival és vártunk kicsit míg elmegy mindenki és megbizonyosodhatunk róla hogy itt nemlátnak meg. Mondta hogy üljünk be hátra ott több hely van, jobban elférünk. Hátsó ülésen vetkőzni kezdtünk(közbe én rohadtul izgultam). Furcsa látvány volt egy meztelen férfi töllem alig fél méterre. Végig mértünk egymás testét, tetszett a látvány mindkettőnknek. Én nem mertem kezdeményezni így ő húzott magára(csók nemvolt, mondtam hogy azt nem szeretném) és a kezemet a farkára tette. Még nem ált fel neki, ennek örültem, szerettem volna így is látni és fogni. Szép lassan végig simogattam, fogdostam élveztem a pillanatot majd megmarkoltam és finoman elkezdtem verni neki, láttam hogy élvezi, jó érzés volt látni, érezni, ott lenni. Mikor már félig felállt tudtam hogy nembirom tovább és a számba kell vennem. Félénk voltam így megkértem hogy terítsünk valamit a fejemre(tudom, tudom butaság de ott és akkor jó ötletnek tünt). Egy pokrócot vett elő és a fejemre tette. Mostmár csak én és a szép félig merev farka voltunk, kézzel csináltam még egy kicsit és néztem ahogy meredezik és keményedik. Először finoman megpusziltam a tetejét, majd megnyaltam. Nem éreztem semmi különös ízt vagy szagot, jó volt. Utána kinyitottam a számat és szépen bekaptam félig. Jó volt a számba érezni a merev farkát és a sóhajait hallgatni. Fel-le-fel-le, vagy 5 percig megse álltam és keményen szoptam utána feszegetni akartam a határaimat és megnéztem mennyire megy le, majdnem teljesen betudtam nyelni, ekkor hatalmasat nyögött ezzel ösztönözve arra hogy tovább csináljam és keményebben. Dicsért közbe folyamatosan, mondta hogy jó meleg a szám, jól csinálom, gyorsabban, lassabban. Én meg csak szoptam és élveztem. Ugy 10 perc telhetett el mikor mondtam hogy vegyük le a pokrócot már nem kell(és amugy is meleg volt alatta). Megkérdezte hogy leborotváltam a fenekemet? Mondtam neki hogy igen ma tökéletesen szőr mentes lett. Finoman felhúzott a farkáról lefektetett oldalra és 69 pózba fordult(oldalasan feküdtünk). Ő a lábam közé feküdt én meg egyenesen szembe néztem a merev szép farkával. Szép lassan széthúzta a fenekem, éreztem a lehelletét a csupasz seggemen. Éreztem hogy a meleg nyelve hozzá ér a lyukamhoz és fel-le mozgatja, nagyon jó érzés volt(bár kicsit csikizett) én is egyből újra elkezdtem szopni amitől kicsit abba hagyta lent a dolgot, élvezte gondolom eléggé. Egy idő után mikor már elég nyálas volt a fenekem elkezdte simogatni a mutató ujjával, sikamlós és finom érzés volt majd szép lassan benyomta. Kicsit fájt de közbe inkább élveztem mert a farka a számba volt és csak szoptam. Így ment ez hosszú percekig több ujjat nem dugott be de azzal az egyel is sok örömöt okozott. Hirtelen megfogta a fejem és mondta hogy elfog menni ha így folytatjuk, mondtam hogy üljön fel és ugy befejezem neki kézzel(mostmár bánom h nem próbáltam ki szájba). Felült és még kicsit szoptam de hallottam az egyre hangosodó lihegését, hirtelen kivettem a számból és gyorsan elkezdtem verni neki közbe a zacskója felett puszilgattam,nyalogattam. Egyszercsak érzem hogy megfeszül a farka és látom hogy elélvez, csodálatos volt. Nem éreztem magamon sajnos a meleg ondót, pedig vágytam rá de ígyis tökéletes volt. Miután letisztította magát mondta hogy most én jövök feküdjek le. Furcsa érzés volt a kis borostát érezni az arcán de a meleg szája kárpótolt mindenért. Tökéletesen csinálta, én hamarabb elmentem(kicsit feszültebb voltam). Ő engedte a szájába, isteni érzés volt és le is nyelte, nyugtázta hogy finom volt:) Tisztálkodás, öltözés és indulás hazafelé. Nem szólaltam meg a hazavezető úton(bár max 10 perc volt) mert gondolkodtam. Jó volt és nem is, de bármikor kipróbálnám újra:)
A nyolcvanas évek vége, kilencvenes évek eleje. Korán beköszöntött egy április eleji tavasz, kellemes, szinte a nyarat idéző időjárással. Hétköznap, munka után egy kollégámmal (hasonló bélyegeket gyűjtünk...) kinéztünk a budakalászi tavakhoz. Mire kiértünk az idő visszaalakult az évszaknak megfelelőre, vagyis a levegő lehűlt, jött egy kis szelecske is és a napot eltakarták a felhők. Kollégám azt mondta, hogy nem hagyja, hogy az időjárás így kibabráljon vele, ő akkor is nudizik. Ki is tette a kukacát, de hát érdeklődő nyomokban sem volt. Én praktikusabban álltam a dolgokhoz és felöltözve néztem körül a terepen. Szemem megakadt egy horgászó, kb. 16-17 éves srácon (nem volt nehéz), aki az elromlott idő ellenére szintén meztelenül volt és úgy pecázott. Ez még nem lett volna annyira megjegyezni való dolog, de a srác gyíkja úgy öt percenként teljes méretében pompázott és utána kb. szintén öt percig volt nyugalomban. Hát nem semmi volt, összemérhető a pecabottal. Az sem zavarta, hogy kb. 7 - 8 méterről figyeltem. Nem mertem hozzá odamenni, mert más pecások is voltak a közelben. Egyszer az egyik idősebb fószer nagy dérrel - durral odament hozzá és a beszédfoszlányokból csak annyit értettem, hogy döntse el, hogy pecázik, vagy nudizik, mert ha pecázik, öltözzön föl... Persze egy ilyen letámadás után mit is csinál a kis cselovék? Felöltözött, összepakolt és elindult. Utána mentem és leszólítottam. Nem értette, hogy mit akarok. Amikor nagy nehezen felfogta, közölte, hogy nem kíván élni az általam felkínált lehetőségekkel... Mivel láttam, hogy mi van alatta, ez érzékenyen érintett. De hát mit lehet tenni? Nézelődtem tovább. Megjegyzem, hogy a kollégám ebből az egészből a növényzet akkori állapota miatt nem látott semmit, és én nem éreztem késztetést, hogy oda hívjam magamhoz. Egyszer csak jött Ő, a Biciklis fiú. Az előző sráchoz képes fiatalabbnak tűnt és jóval alacsonyabb is volt. Először elmentem mellette. Újabb köröket megtéve újra találkoztunk. Nem túl közelről, legalább 15 méterről figyelgettük egymást. Gondoltam, hogy bedobom a csalit, azaz ruhán keresztül, de egyértelműen elkezdtem maszírozni magamat. A srác vette a lapot és egyértelműen belenyúlt a gatyájába. Fejemmel diszkréten intettem, hogy menjünk innen, mert átlag öt méterenként ott evett a fene egy - egy horgászt. Diszkréten már beszélgettünk, de igyekeztünk a kisebb népsűrűségű helyek felé menetelni. A következő probléma a kollégám volt, aki mellett el kellett, hogy haladjunk és aki úgy érezte, hogy egyedül talán nem tudok megbirkózni a feladattal és láttam, hogy nagyon pakol összefelé... Amikor a közelébe értem, valszeg észrevette, hogy a tekintetem ölni tud, de ha mégsem, akkor a kezem az igen, mert meghátrált és elsomfordált. Kimentünk a Duna part irányába és egy ligetes részen elengedtük magunkat. Szőke, szőrtelen 15 éves volt és nem velem kezdte. Szép volt, ami alatta volt, egy kis szépséghibával, fitymaszűkülete volt, így bőrkét nem lehetett hátrahúzni. Kellemes méretű, igen kemény dorongja volt és hatalmas tojásai. Hát a körülmények ilyetén történt alakulása miatt csak csókolóztunk és kézimunkáztunk. Mielőtt elment volna mögé álltam, jobb kezemmel morzsolgattam a tojásait és ballal pedig vertem neki. Mély sóhaj, rángások a tojásokon is és a brén is, de matéria szinte nem is jött belőle. A srác azt mondta, hogy aznap már vagy ötször - hatszor kiverte magának. Utána magamat elégítettem ki, kérve, hogy ne pakolja el, hadd fogdoshassam, amíg el nem megyek. Nos, ezalatt jottányit sem lankadt neki, csak a tojásai ereszkedtek lejjebb.
Folytatás? A fiúcska 15 éves korára éppen a hetedik osztályt végezte, szőke volt, tehát nem ahhoz a "csapat"-hoz tartozott, akiknél ez általánosítható lehetne. Elvált szülők, egyebek... Családi csődtömeg. Ja, és akkor még 18 év volt a korhatár...
Sziasztok, nekem az első élményem teljesen lényegtelen, de, a folytatás, az már nem!
17 éves voltam, amikor osztálytársaim közül egy páran (fiúk), eljöttek hozzánk. Egyedül voltam itthon, hát, rakjunk be egy pornót (ja, elfelejtettem mondani, hogy közben, ahol lakom, már elterjedt a híre, hogy mi a szitu, kis falu, így nem is csoda). Na, de szóval, keményedtek a farkak, kezdett egyre nagyobb csomag lenni mindenkinél (4-en voltunk, az egyikünk roma volt), hát, akkor kezdjük el a mókázást. Lehúztuk a sliccet, kigomboltuk, le a nadrág. Mindenki ott állt, álló faszban. Az egyik srác szőke volt, akor láttam életemben először szőke fanszőrzetet, és tetszett nagyon. A roma srác felhozta, hogy vajon, kinek van a legnagyobb farka. Mivel én voltam a házi gazda, azonnal keresni egy vonalzót, és lemérni mindenkiét. Persze, mindenki magának mérte, és a szőke srácé volt a legnagyobb 23 centiméter. Mivel a másik két srác nem hitte el, mondták, menjek oda, nézzem meg, így pucéran, oda térdeltem a srác fölé, hogy megnézzem a vonalzón az értéket. Kicsit félszeg voltam, mit akarnak, mivel ez azért már eléggé érdekes helyzet. Épp fogtam a vonalzót, amikor hátulról a roma srác, hirtelen, minden előkészítés nélkül berakta. A fájdalomtól előre lódultam, szabadulni akartam, de ekkor a szőke srác farka ment a számba, majdnem tövig, míg a harmadik, nézett minket és verte. Életemben először voltam egyszerre két sráccal. Pár perc múlva, a roma srác a fenekembe élvezett. Ekkor, a negyedik srác oda lépett az arcomhoz, és ráverte, míg a szőke a számba élvezett. Én az ágyneműve vertem ki! :D :P Ez sajnos nem ismétlődött meg soha többet, pedig, oltári volt :P
Na jó, sietve-kapkodva megpróbálom összehozni az első ilyesmi élményem leírását.
A múlt század nyolcvanas éveiben jártunk. Nem éppen gyerekfejjel kezdtem az élet gay oldalának felderítését, már ötödéves egyetemista voltam. Addig csak ízlelgettem a gondolatot, de elhinni nem akartam: lehetséges, hogy én a fiúkhoz (is) vonzódom? No szűz azért nem voltam már, egy lány elcsábított korábban, és – bár kapcsolatunk meglehetősen intellektuális jellegű volt, de azért – néhány hónapig elég rendszeresen keféltünk.
Na, a történet. A fővárosban esett meg, kora ősszel. Egy kedves ismerősömmel moziban voltam, megnéztem a Gandhi c. film egy késő esti előadását, nagyon tetszett. A moziból hazafelé buszoztam, gondolataimra még rátelepedett a film hatása. A járgányon összesen ketten tartózkodtunk, én magam, a 23 éves fiatalsrác önbizalmával, meg egy negyvenesnek látszó pasas. Ültem valahol a busz végében és bambán néztem magam elé, a film járt az eszemben. Egyszer aztán arra figyeltem fel, hogy a pasas engem bámul. Nem is kapta el a pillantását, amikor ránéztem. Sőt, tekintete a sliccemre vándorolt és ott megállapodott. Megrezzentem, lassan melegség öntött el, zavartan félrenéztem. Ez persze nem sikerült tartósan, mindig vissza-visszapislogtam rá. Ő kitartóan stírölt, hol a szemembe nézett, hol a sliccemre. Annyira zavarban voltam, hogy a nadrágom cipzárján belül talán még föl sem állt.
Pasi a busz közepén odaállt az ajtóhoz, megnyomta a leszállásjelzőt. A kapaszkodó rúdon úgy mozgatta a kezét, mintha egy vaskos farkot húzogatna, s közben időnként sokatmondóan rám pislantott. El se akartam hinni, de aztán úgy döntöttem, ez félreérthetetlen jelzés. Azt azonban még mindig nem tudtam, akarom-e én ezt. A busz megállt, a pasi leszállt (közben többször visszapillantott rám), innentől már nem az eszem vezérelt. Az utolsó pillanatban leugrottam én is. Álltam tanácstalanul totojázva a megállóban, néztem a pasi után, aki elindult az úttest közepén hosszában (autóforgalom semmi, az utcák üresek voltak). Hátra-hátranézett, sőt, mintha intett volna, hogy menjek utána. Összeszedtem a bátorságomat és elindultam, megvárt. Nem mosolygott, köszönt („szia”), mondott is valamit, én meg különlegesen balf@asz módon, hihetetlen zavarban, ügyetlenül magázódva válaszoltam. Szinte komor, de reménykedő-bizakodó arckifejezéssel hívott a lakására, nagy nehezen visszategeztem. Innen visszaemlékezve biztos, hogy a gatyája majd szétrepedt már, nem is kertelt: „hátha zöldágra vergődünk” – mondta, csöppet sem túludvariaskodva a dolgot. Be voltam zsongva.
Nem kellett messze menni, csak a közeli ház első emeletéig.
A lakásban akkora rumli volt (negyvenéves férfi legénylakása :-) ), hogy szinte ijesztő. A használt lepedőt lerántotta az ágyról és összegyűrve a sarokba dobta, tisztát terített a helyére. Állva összekapaszkodva egymásnak estünk. Próbált csókolni, de – talán a szúrós borostája miatt, vagy puszta idegenkedésből – nem hagytam. Gyúrtuk egymást, néhány másodperc múlva már a domborulatomat markolta elöl, középen. Ettől némiképp felszabadultam és visszamarkoltam neki :-) Persze, mindketten nagyon kemények voltunk már. No, amit kitapintottam, azzal igen elégedett voltam, de egyúttal némi kisebbségi érzésem is támadt. Kihúzta az ingem a gatyából, simítani kezdte a hasam, majd a mellkasom bőrét, és ekkor váratlanul, öt centire az arcomtól meglepetten nézett a szemembe. Én meg nem értettem mi oka lehet erre. Én is betaperoltam az inge alá, na akkor megértettem. Sűrű bozont borította a mellkasát – az enyém szőrtelen. Sebaj, ez már nem volt akadály. Jött a nadrággomb, cipzár, lerúgtuk a gatyánkat. Hm, fehér pamutalsó, óriásinak látszó, furcsán görbülő, kemény domborulattal. Rajtam egy rugalmas, sárga műszálas alsógatyesz, ami tényleg minden formát kiadott. De nem sokáig maradt rajtunk mindez, lehúztuk egymásról és az ágyra dőlve egymásnak estünk. Valahogy olyan magától értetődő természetességgel adódott a 69 póz, oldalt fekve. Hát igen, a szerszám nagy volt – és tényleg görbe. A sajátomon kívül nem láttam még korábban mereven álló faszt, az enyém pedig egyenes. Megbámultam, kézzel kényeztettem, igyekeztem utánozni, amit ő csinált velem. A fitymát nem volt könnyű fölhúzni a makkjára, mert annyira duzzadt kemény volt. Ő aztán elég gyorsan bekapta odalenn az enyémet, én is fölbátorodtam és a számba vettem az övét. A makkja és még egy kicsi a „nyakából” kitöltötte a számat – nagyon jólesett, mi tagadás. Meg persze az is, ahogy odalenn bűvészkedett a répámmal. Zavart egy kicsit, hogy nem bírtam rendesen megosztani a figyelmemet: fönn szopok, lenn engem szopnak. Nem tudom, meddig tartott, 5 perc vagy 15. Belemelegedtem, fokoztam a tempót, mozgattam a számat, s közben húzkodtam a markommal a vastagot, egyre gyorsabban. Volt ott sokminden: körbenyaltam a makkját, nyelvem hegyével csiklandoztam a fitymafékjét és a nyílását, nyalogattam a makkot, mint egy gombóc fagyit, majd újra bekaptam. Éreztem, kezd nagyon megfeszülni. Kiengedtem számból, s csak masszíroztam tempósan. De odanyúlt és megfogta a kezemet, megállított. Ja, az más, ne kapkodjunk. A tövét markolva farkasszemet néztem a doronggal. Furcsa, mennyire görbe. (Csak sokkal később jutott eszembe, azzal jól lehet kanyarban dugni. :-)) Aztán éreztem, nálam is készülődik valami nagyon. Gyorsan rácuppantam a görbére és erősen masszírozni kezdtem ajkaimmal, nyelvemmel. Amikor éreztem, hogy nem bírom tovább, „jaj” mondtam és kihúztam a szájából. Kiengedte. Elég hosszan és irgalmatlanul nagyot élveztem. Ugyanakkor én is kiengedtem a számból az ő makkját, és egy másodperc múlva belőle is kifolyt a nedű a lepedőre. Nála spricc nem volt, nyilván nem régóta gyűlt ez az adag.
Némi zuhanyozás után hosszan beszélgettünk. Kiderült, ő a Belügyminisztériumban valami góré, homoszexualitását erősen titkolnia kellett. Hajnalban, amikor elindultam hazafelé, egy aprócska cetlire felírta a telefonszámát. Hetekig őrizgettem, aztán egyszer a menzán a előkerült a kabátzsebemből és kidobtam, ne kísértsen tovább. A kísértés azonban elég soká tartott még ezt követően is, mert a telefonszám beleégett a memóriámba :-) .
Nem felejtettem el, de most éjjel-nappal dolgozom. Nekem egy történet megírása nem 5 perc, hanem többszöri nekifutás, átolvasás, újraízlelgetés, javítgatás stb.
Néhány napig most biztos nincs idő sajnos. Csupa határidős meló, a határidő pedig múlt hét :-( Nem tudom, ismered-e ezt a szituációt. De bizisten igyekszem. Bocs még egyszer, tényleg nem a szándékon múlik!
Ezek után, tudom, pimaszság, de mégis: írni ugyan nincs időm, viszont szívesen olvasok :-))) Biztos akad még a tarsolyodban megírnivaló :-)
Ami t elsőre kifeletettem... A srácnak a vékony testéhez képest szép nagy farka volt. Nekem sajnos ilyen adottságok nem adattak meg. Mindig úgy éreztem, hogy az én méretem pont a lélektani határ alatt van.Sajnos emiatt, túlzottan ráálltam arra az irányra, hogy én csak adhatok és ne kérjek semmit. Ezért volt számomra meglepő, hogy játszadozott az én kis édesemmel... Egyébiránt neki kb. 16 legfeljebb 17 cm hosszú lehetett, de akarcsú teste mellett ez is irradatlan nagynak tűnt.
1987. szeptemberében történt. 33 évesen éltem a magam egyhangú, nem túl mozgalmas életét. Úgy 7. vagy 8. tájékán, mivel napok óta még mindig nyári meleg volt, úgy gondoltam, hogy kiveszek egy nap szabadságot. Bár autóm már volt (és bringám is!), de mégis úgy döntöttem ,hogy HÉV-el megyek ki a Budakalászi tavakhoz. Gondolom, utólag - 25 év után - hogy azért választottam a HÉV-et, hogy lelkiismeret furdalás nélkül dobhassak be egypár söröcskét. Hát, gyakorlatilag az egész nap elég eseménytelenül telt el. Már kb. 16 óra lehetett, amikor valami a budakalászi déli tavakat (akkor még meglévő) elválasztó földsáv déli csücskére vezetett. Úgy nézett ki a dolog, mintha a környék összes fókavadásza itt gyűlt volna össze, fóka nélkül. Aztán azt hiszem többen is jöttek (mármint fókák), de végül csak egy maradt (nem úgy mind Máraynál, ahol ketten, azaz az Isten és a Bor - humor helyett - suttká iz Krokogyilov) egy tulajdonképpen nem angyali szépségű, nem tökéletes testű, de egy kedves valaki. Szőke, csontos - mint utólag kiderült - 21 éves fiatalember egy Favorit típusú (ún. verseny) kerékpárral. Utólag tagadta, hogy céltudatosan jött volna azért, hogy megkönnyebbítsék, de egy két emlékem ezt logikailag cáfolja. Íme a sztory:
Nem emlékszem rá, hogy mikor, hogyan érkezett. Az első emlékképem az, hogy ő ül, a Bré meg ágaskodik 3 óra magasságában. Említettem, hogy rajtam kívül ott volt még a János (meg az egész város) és senki sem merte megközelíteni. Végül is én, az addig elég béna (lásd az első írásaimat és a kommentárokat) vettem a bátorságot, kitörtem a ringből, oda mentem hozzá és közöltem vele:
- látom ágaskodik a kis édes, ha nem lenne ellene kifogásod megkönnyebbíteném...
- Na de itt! Mindenki látja! (Mint látható, szó sem volt arról, hogy ez nem összeegyeztethető az ő szigorú és polgári erkölcsével, egyedül a láthatósággal voltak problémái...)
- hát, én sem itt gondoltam, azt hiszem, hogy legjobb lenne elhagyni ezt a helyszínt...
Elhagytuk a Duna part irányába. Amikor a növényzet mér elég sűrű volt, meg láttam, hogy senki sem követ, egy tisztáson leterítettem a pokrócomat és rábuktam... Hát itt kellene, hogy jöjjenek a fantasztikus részletek, hogy a nyelvem hegyével hogyan cizelláltam a húgycső kimeneti nyílását (biztosan így volt) de én mégsem erre emlékszem, hanem arra, hogy először átadta magát teljesen az én kényeztetésemnek, valamint, (hogy a környék összes szúnyogja az én seggemet találta vonzónak) továbbá annak, hogy egyszer csak a keze elindult a testemen felfedező útra. Részemről nem várt esemény volt, ezért igencsak éreztem, hogy rohamosan közeledem a csúcshoz. Közöltem vele, hogyha nem hagyja abba, rögtön elélvezek. Nem hagyta abba, és mindketten nagyjából egyidejűleg csúcsra jártunk. És utána lehetett vele beszélgetni. Hát, ha valakivel el tudtam volna képzelni egy hosszabb távú kapcsolatot, az ő lett volna... Mindegy, ő közölte, hogy rendszerelméletileg a másik irányban van elkötelezve. Nálam volt a PRAKTICA MTL-5 típ. filmes (akkor még csak ilyenek voltak) fényképezőgépem és megkérdeztem, hogy készíthetek e róla felvételt (akkor már fel voltunk öltözve). Beleegyezett. Tulajdonképpen beszkennelhetnék és mellékelhetnék most egy arc eltakarásos fotót, de sajna technika váltás időszakában vagyok, így jelenleg nem tudom megtenni. De ami késik, az nem múlik...
Akkor láttam - sajnos - utoljára. Kb. 10 év múltán nézegetve a fotóját, támadt egy sejtésem. Nagyon hasonlított egy volt középiskolai osztálytársamra. Ami a különlegesség, hogy emlékeztem arra, hogy annak volt egy kései kistestvérkéje. A korkülönbség és az arcaik hasonlósága ebbe az irányba mutat.
Na jó, belátom, hogy ízlésről nem lehet vitázni. Nekem nem szimpi a kukkerelés, de persze lehet, hogy csak a szükséges élettapasztalat hiánya miatt. Sajnálom, hogy a történetek egy része elvész a nyomozhatóság miatt :-((
De fogok írni! Persze az ember élete ugyan lehet hosszú, de az irodalmba kívánkozó esetek száma csekély...
És ahogy már említettem, a "műveim"-ben leírtak igazak, velem megtörténtek. Sajnos azon eseteket, amelyeket nagyon szívesen megírnék, nem írhatom meg, mert ha a körülményeket elhanyagolom, elvész a lényeg. A körülmények meg nagyon speciálisak esetenként, rosszindulatú nyomozásokra ingerelhetne egyeseket.
Most az írással, vagy a megtörtént dolgokkal van problémád? Szép, nem szép, de ha nem vagyok rámenős, lehet, hogy a srác kimarad az életemből. Nem tudom, hogy mi a bajod a távcsővel? Miért probléma az, ha az ember felderíti, hogy mi az, amit közelről is meg akar nézni?
Jók az írásaid, különösen a korábbiak tetszenek, a legutóbbi közönségesebb lett a tőled elvárhatónál :-(. (A távcsöves bámészkodás nem annyira szimpi.) Írjál még, szívesen olvasnánk. Talán én is megköpöm a markom és leteszek valamit az asztalra, akarom mondani a topikba. Utánad! :-)
A legutolsó homéroszi történetet,-seregbeli: Berángattak utógondozásra 2 hétre. A század nagy részét Másnap a század nagy része kempingezni ment a Bakonyba, minden körletben 1-2 fö maradt örszolgálatra. Kette alsóágyon egymás mellett, váltva örködtünk. Az emeleten egy egérszázad volt, akik 1 éves elöfölvételisek. Mivel a folyosónkon üres, az egerek rákaptak a fürdönkre, hisz az csaknem mindig üres volt. Kimaradásról jöttem vissza, enyhén szalonmólésan, kívül is megáztam, úgy, hogy fürödni mentem. Már voltak benn, súgdolóztak. Beálltam egy tus alá, óvatosan nyitottam ki a vizet, mert szarok voltak a csapok, és nem akartam leforrázni magam, a hideget meg utálom. Egy hangosabb naa-ra hátra néztem, és majd elterültem: négy láb egymás mellett! Kihajoltam, hogy lássam, mit csinálnak. Egy izmos srác kente hátulról haverját, közben a hasa alatt müködött kezével. Valszeg azért nem vettek észre, mert már ész nélül benne voltak. Elöször a falnak támaszkodó vonaglott, pár másodperccel késöbb nyüszített, mikor a láb aközt álló is hatalmasakat rádulva, nyögöt. Gyorsan visszafordulva erösen megnyitottam a hidegvizet, kis híján kiugrottam, de sikerült beállítani. Fél pillanat múlva másik zuhany is zuborgott, és fél perc múlva elhúztak mögöttem. 3 nappal késöbb külsö örségbe mentünk, fölismertem a „falazó” srácot a kocsin. Egy jóképü szöke srác volt. Ö is rámismert, és igen vörös lett. Az örségben 2 óránként váltás. Másodszor voltam a mafiban, amikor látom, hogy a srác ott bóklászik alul. Észrevette, hogy észrevettem, följött a lépcsön. Eszméletlen zavarban volt, de csak kinyögte: Láttál bennünket a fürdöben? Mondtam Igen! Azután beszélgettünk. Végén, már nem is titkolta, hogy majd szétreped nadrágja. Óvatosan sliccem kezdte simogatni. Hamar észrevette, nem csak hagyom. Kigombolt, nagy szemekkel vigyorgott kisnohaatra, és benyálazta. Benyelte, addig dolgotott vele, míg elmentem. Egy csöpp sem ment veszendöbe. Azután mellém ült, és én vettem kézbe az övét. Meglepett, hogy mennyire keményen mutat a köldökére. Kikézimunkáztam. Próbáltam, hogy ne menjen a ruhájára, de olyan erösen vonaglott, hogy csak ráment. Zsepivel letörölte. Vigyorogva szájoncsókolt. Benn a körletben két alkalommal jött be, mikor pihenös voltam. Az elsönél beszélgettünk. Tanulásról, filmekröl számítógépekröl –Commodore, Sinclair höskorszak. Én az ágyon feküdtem, ö a szélén ült. Óvatosan benyúlt a takaróm alá, elkerekedett a szeme: -Nincs rajtad gatya? -Minek? Egyedül vagyok, egyébként itt mindenkinek ugyan az van a hasa alatt. Erre fölállt, komótosan levetközött. Mindig irigyeltem azokat, akiknek izmosabb teste van, de az övét, mint egy antik szobor. Csodáltam, hogy egyáltalán szóbaáll velem. Jó két órán át beszélgettünk játszottunk egymással. Ezúttal én is megszoptam az övét, de olyan mélyen nem tudtam benyelni, mint ö. Azután föltérdelt a kispolgári sörpocakomra, dögönyözni kezdte a mellem, hasam, és fészkelödve csúszkált a kisnohhaaton, elmarkolta, és tiltakozni sem volt idöm, máris tojásig rajta ült. Nagyon morogtam, de megnyugtatott, hogy alaposan kimosta. Mellemet maszírozva lovagolt, én közben az övét simogattam, húzkodtam. Meglepett, hogy szinte pihés szörös a tövénél. Jól tornázott vagy öt percen át, azután egyre jobban zihált, majd hirtelen nyöszörögve vonaglott, úgy megszorítva tekerve farkam, hogy azt hittem eltörik. Elkaptam a fejem, de késö volt, teli lett szemem-szám. Párat rángott, azután sóhajtva, vigyorogva fölém hajolt lenyalta az arcomról a sajátját, végig csókolva lábamközé csúszott, és befejeztetett. A másik is hasonló volt.
Az 1990-es évek közepe táján egy nyári napon történt. Kerékpárral kitekertem a Budakalászi tavakhoz. Ahogy az szokott lenni, sokáig semmi említésre méltó dolog nem történt. Akkoriban a jetski-sek még nem vették birtokba a környéket, így csend volt és az előző napok esős időjárása miatt délelőtt alig voltak az egyébként kellemesen sütő nap ellenére a tavaknál. Egy vállalkozó a Szentendre felöli (egyébként a legnagyobb) tónál vizibicigli kölcsönzőt üzemeltetett. Egyszer csak észrevettem négy, kb. 18 év körüli srácot, akiket elég nehéz lett volna nem észrevenni, mert elég nagy zajjal voltak, amit a kezükben lévő sörös üveggel magyarázhattam volna. A tó körül több helyen lementek a vízpartra, mindig levetkőztek meztelenre, de minden helyről hamar odébb is álltak. Mivel négyen voltak, reménytelennek tartottam azt, hogy bármivel is próbálkozzak. Aztán egy defekt miatt szem elől is veszítettem őket. Már raktam vissza a megjavított hátsó kereket, jól összeolajoztam magamat, amikor a víz felöl meghallottam őket. Mivel a tó vízszintje kb. 5-6 méterrel alacsonyabban volt a terep szinthez képest én a felső partról a fák mögül nyugodtan leselkedhettem.
Amit láttam, az nem semmi volt. A négy srác egy vizibiciklin ülve verte a farkát és egymás szerszámjára, technikájára tettek megjegyzéseket, hát halknak nem mondható módon, feltehetően az elfogyasztott sörök hatására. A parthoz annyira közel voltak, hogy a lebukástól féltem. Az áramlatok meg szépen körbe forgatták a gépet, úgy hogy a menetiránynak háttal ülöket is többször láthattam. Egyébként semmi extra, a skin-t időnként a tó vizével hűtve, többségük a két, vagy három ujjas, makk és környékére irányuló izgatási módszert alkalmazta. Szerencsémre két eldurranást is láttam, az egyik spriccje legalább egy méterre elvitt oldalirányba fordítva. A többiek persze nagy ovációval fogadták, amikor valakinek "sikerült". A többi próbálkozást nem láttam, mert pechemre jött egy ötven körüli csajszi egy rohadt döggel és persze, hogy a környéken kellett, hogy basszák a rezet. A buksza valószínüleg látta, hogy mit nézek, mert láttam, hogy a kutya már tovább menne, de a pina az aki marad. Hát, ha akkor a gondolataim ölni tudtak volna, a csajszi "halálnak halálával" halt volna... A patthelyzetett azzal oldottam fel, hogy nagy robajjal "lezuhantam" a vízpartra, hogy kezet mossak. Na, a srácoknál rögtön csend lett, felszedték a horgonyt és kb 400 méterrel odébb folytatták a hangoskodást és a farokkezelést (láttam a távcsövemen...) Érdekes, de a csajszi a kutyával szintén rögtön sietősen odébb állt.
A látvány szép volt, de ez csak felkorbácsolta az ember vágyait. Vágyaim, amire még sokáig nem találtam aznap megfelelő módszert, hogy csillapíhassam. A tavaknál a jó idő ellenére még mindig nagyon kevesen voltak. Gondolatban fel tudtam magamban idézni, hogy az a kb 15 - 20 ember, aki kint volt, a tavak melyik részénél van letáborozva. Az egyik ún. érkezési pontnál egy fiatal, kb 18 - 20 év körüli csajszi napozott lent meztelenül. Én még gondoltam is, hogy a helyébe nem itt teregetném ki magamat, mert ez az a hely, ahol fentről minden érkező és távozó láthat, ha lenéz a partra. Ő másként gondolta...
Én békén is hagytam, (másfelé vagyok elkötelezve) de egyszer csak észrevettem egy bringás srácot, aki elég pofátlan módon leste a csajszit. A srác egyébként kb. 190 cm magas, egyáltalán nem cingár kölyök volt. Az életkorát nehéz volt megbecsülni, mert fehér pólót, térdig érő fekete rövidnadrágot, kurva nagy és sötét homályszemüveget és fekete baseball sapkát viselt. Aztán a srác elunta a kukkolást és elkezdett a tavak körül tekeregni. Azt hamar észrevehette, hogy az ő szájíze szerinti felhozatal kurva gyenge.
Egyszer csak félre állt, a kerékpárt eldöntötte és csak úgy ott állt a parttól jóval beljebb az út tóval ellentétes oldalán. Mivel volt nálam távcső, kissé közelebb mentem és a levelek jótékony takarásában elkezdtem figyelni. Majdnem a torkomban dobogott a szívem mert jól láttam, hogy a viszonylag bő szabású rövidgatyában zsebre dugva a kezét, a farkával játszott. Na, mondom, itt valamit kéne próbálkozni. A srác egyszercsak felül a bringára és szeszélyes útvonalon elkezd bóklászni. Én rögtön utána mentem, de csak annyira, hogy ne tévesszem szem elől. Egyszer a srác odateker hozzám és lebasz, hogy miért követem. Mivel én megmondtam, az igazság sokkkszerűen érte. Elküldött a p..ba és mondta, hogy ne kövessem. Hát így is tettem, de nem sokáig. Megállt a tópart egy olyan részén, ahol már voltak többen. Odamentem hozzá és azt mondtam, hogy én még fenntartom az előző ajánlatott... Erre mondott egy enervált nehézlovassági sértést, de én ekkor már biztos voltam, hogy itt fog történni, valmi számomra is kellemes. Hát egyszer csak azt mondja, hogy cumizzam le itt helyben. Kérdeztem tőle, hogy jó-e neki, ha az áktust kb. huszan látnák. Szó nélkül összeszedte magát és indult a nyilvánvalóan kihaltabb részek felé. Én tudtam egy belső tisztást, ami az útról nem látszik, illetve aki mégis beszédülne, az hasonló dolgokat keresne. Próbálta a gatyát letolni, de mondtam neki, hogy én akarom az árut kicsomagolni. Alsó naci nem volt rajta, így rögtön szemem elé került a gyönyörűség. Legalább 22 cm volt. Csak annyit mondott, hogy a köldök fölé ilyen célzattal nem jöhetek... Ami még meglepő volt, hogy a cerkán a frissen mosottság volt észlelhető, úgy, hogy az élvezeti értéket semmi sem rontotta. Miután őt eljuttattam a csúcsra, mondtam, hogy ne pakolja el a cerkájátt, amíg én is nem végzek. Jobb kézzel hol a még mindig kemény farkát, hol a gyönyörű és formás seggét markolásztam, míg a ballal magamat kényeztettem. Mikor kezdtem elsűlni, láttam, hogy csak a szerencsétlen testhelyzet miatt nem ő fejez be engem. Mikor már csepegett rólam is a matéria, a kezét rögtön visszahúzta. Ezután egyébként kellemesen elbeszélgettünk kb. 10 percig.
Sajnos soha többet nem láttam...
Vagy?
Az esemény után négy - öt év elmúltával a véletlen miatt, a jó idő ellenére megint egy viszonylag néptelen részen észrevettem egy kb. 16 év körüli fiucskát. Nudizott. A távcsövemen láttam, ha a fiú leült (gugolt) a broki felállt. Felállt és úgymaradt. Most is próbálkoztam, de el lettem utasítva. (Mint később kiderült, vagy abban a városrészben lakott, ahol én is, vagy oda járt iskolába, mert a villamoson többször találkoztunk. A szeme villanása elárulta, hogy tudja ki vagyok.) No de vissza az alapokhoz. Észrevettem, hogy egy meztelen férfi jön sietősen felénk. Biztos ami ziher, rögtön távozóra vettem a figurát. A bringával felvonszoltam magamat a felső parta és onnan figyeltem a fejleményeket. Ahogy én felszaladtam a bringával láttam, hogy a férfi lelassul. Én fent felé tekertem és láttam, hogy sajnos egy agyontetovált ürge, sötét és nagy napszemüveggel és nemhogy buziverésre jönne, hanem az arckifejezéséből szinte kedves érdeklődést oplvastam ki. Mindegy, addigra be voltam szarva eléggé, elindultam hazafelé. Kb 1 km megtétele után megjött az eszem és visszefordultam. Akkora már biztos voltam, hogy a négy öt évvel ezelőtti pasi lehet. A farka mindenesetre hasonló méretű volt. Mire visszaértem két haverja engem megelőzve érkezett oda. Nagy hangon örültek(???) egymásnak... Én kevésbbé. Azt hiszem, többet soha sem láttam.
