Hm, szóval kardpenge? Stimmelhet, mert Okeli néni igencsak kardos menyecske még így nyolcvanon túl is... ;-))) Köszönöm az ismét alapos, sőt kimerítő magyarázatot és segítséget.
Rapcsó: A magyaron kívül elsősorban szlovák elterjedtségű: Rapčo. Ez a név a szlk. Rapčák (> m. Rapcsák), Rapčan stb. személynevek becézőjeként jött létre. Szlovák nevek hasonló alapról: Rapáč, Rapák, Rapčík, Rapko, Rapoš, Rapšík, Rapšo, Rapušák. Ezek mind egy Rap alapnév különböző kicsinyítő és személynévképzős származékai.
A Rap alapnév tekintetében az alábbi eredetek egyikére gondolhatunk: – Külalakra utaló ragadványnév, vö. az ilyen tőre visszamenő szlovák szavak: rapavý ’ragyás’, rapina ’ragya’ – Szokásra, foglalkozás jellemző cselekvésére betegségre utaló ragadványnév, vö. az ilyen hangutánzó tőre visszamenő szlovák rapkať ’kerepel’. – A német Rapp szn. szláv átvétele. Ennek etimológiájához, de az előzőekhez is, l. a 4052-es hozzászólás Rapali csn.-vel foglalkozó részét.
Marsi: Adatot nem találtam rá, esetleg egy Kázmér-birtokos találhat. Addig is leírom, hoyg én személyesen mit gondolok, érdekes lesz megtudni, hogy ez a Kázmérrel (ha benne van), hogyan korrelál.
Alakilag én magyar névnek vélem, amely agy Mars- alaptagból és az -i képzőből áll. Ez utóbbinak három funkciója lehet: (1) lakosnévképző, (2) apanévképző, ill. (3) adaptív (funkciótlan, csak magyarosító) elem. Az általam lehetségesnek vélt etimológiákat e három funkciónak megfelelően tagolom.
– (1) Nem zárható ki, hogy az ún. kétnyíltszótagos tendencia alakította ki ezt a nevet egy Marosi előzményből. A Marosi a Maros folyó mentére utaló lakosnév. Ld. még (3) is.
– (2) A nyugati szláv Mareš (< Mar[e]k ’Márk’ + -eš kicsinyító képző) személynév jelen volt a korabeli Magyarországon, vö. Marsófalva hn. (ma Maršová, Szlovákia). Ennek -i apanévképzős származéka adhat Marsi eredményt. Az e-t itt is a kétnyíltszótagos tendencia ejthette ki, vagy esetleg mád a szláv előzményben sem volt (vö. szl. Maršová < Mareš + -ová).
– (3) A német vezetéknévkincs része a Marsch csn. Ez a német nyelvterület középső részére jellemző ún. lakóhelynév, amely egy Marsch nevű dűlőre, ill. az ottani lakóhelyre utal. A dűlőnév a n. Marsch köznévből ered, amely jelentése ’termékeny, gyakran víz alá kerülő legelőnek használt mélyebb fekvésű vízparti terület; öntésterület; folyó-, ill. tengermelléki lápvidék’. Egy eredetileg Marsch nevű német családnév magyarosodhatott -i toldalék felvételével. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy magyar nyelvterületen is létezhet – a korábbi németajkú lakosság által elnevezett – a n. Marsch szóból eredő külterületi név, amely az -i melléknévképzővel adott magyar lakosnevet.
Köszönöm a gyors, és minden bizonnyal pontos eredményt. Nem sok esélyt adtam a mások által vélt görög eredetre, be is igazolódott. A származásom is az általatok talált adatokat igazolja. Mégegyszer köszi a segítséget!
Gérus: Vélhetően a tiborpapa által adatolt azonos alakú régi magyar személynévből. Ez minden valószínűség szerint a Gera, Gerd, Gere, Gerecs, Gerő, Gerőcs stb. személy (később vezeték-) nevekkel együtt a Gergely, esetleg Gerhard (> Gellért) nevek Ger ~ Gér rövidülésének kicsinyítő képzőkkel továbbképzett alakjai. A régebben produktívabb -us kicsinyítő képző mai példáihoz vö. Annus, Benyus, Terus.
Paplogó: Tudnom kellene, de nem tudom. Megkérném a Kázmér-, ill. ÚMTSz.-tulajdonosokat, hogy segítsenek, ha ezekben a forrásokban van valami adat.
Addig is: A pap + lógó etimológiát bizton kizárhatjuk, ez tipikus népetimológia. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy egy *paplog ige folyamatos igenevéről van szó. A *paplog ige ugyanis könnyen lehet a papol ’prédikál’ ige -g gyakorító képzős, vélhetően ’sokat, folyton prédikál’ jelentésű papolog származékának [a kétnyíltszótagos tendencia megváltoztatta] alakváltozata. Ilyenhez vö. báj > bájol > bájolog, füst > füstöl > füstölög, tiszt > tisztel > tiszteleg. Sőt a testesebb -gat/get gyakorító képzővel (mely a fenti gyakorító -g és a mozzanatos? -t képzők összeforrott kapcsolata) van is ilyen származék: papolgat.
Okeli: A németségben a humanizmus kora óta nem példanélküli, hogy latinizálják a nevüket. Ennek során gyakori a latin birtokos eset megjelenése a név végén, amely az apanévi jelensét biztosítja. A -i pedig a latinban a hímnemű főnevek (többségének) a birtokos ragja. Ehhez vö. m. Fábri < n. Fabri < lat. Fabri <: [filius] Fabri ’Faber fia’ <: lat. Faber ’mesterember, kül. kovács’ < n. Schmidt. Van hogy az eredeti német név nem fordítódik le, csak az alakja latinosodik. Az Okeli név ebbe a típusba tartozhat: m. Okeli < n. Ockeli(e) < lat. [filius] Oqueli ~ Ocheli ~ Ockeli <: lat. Oquelus ~ Ochelus ~ Ockelus < n. Ockel~ Ockl.
Az n. Ock(e)l névre nem találtam etimológiát, de az -(e)l vége vélhetően kicsinyítő képző, az Ock- előtag pedig talán azonos lehet az egyik francia névetimológia szótár említette ac ’kardpenge’ szóval, ill. az ebből eredő régi személynévvel.
Meg kell azonban mondani, hogy létezik az olasz O(c)che(l)li és a spanyol Oquelí családnév. Ezek viszonya az előzőekben felvázolt német névalakokhoz nem világos. Lehetnek a német név (ill. annak más, pl. frank, longobárd, vandál megfelelője) átvétele, de lehet fordítva is (ebben az esetben a n. Ock[e]l lehetne ezekből való visszaképzés), ill. e nevek lehetnek egymástól függetlenek is.
Az újlatin névetimológiákra nem találtam semmit. Közeli hasonló alakulatok: ol. Occhino, Occhiuto < ol. occhio ’szem’. Így talán a név lehet e szó -ello kicsinyítő képzős származéka, az olasz -i apanévképzővel, az ilyen kicsinyített alak közszói létéhez vö. ol. occhiello ’gomblyuk; <tipográfia> szennycím(oldal)’.
Magyar szempontból az újlatin és a német nevek összefüggésétől függetlenül felvetődhet a közvetlen újlatin, elsősorban olasz eredet.
Régebben megjelent itt egy kolléga, aki majd minden nevet (a Muraira, Drahonyra emlékszem) a XIX. sz.-i ír kivándorlókkal hozott kapcsolatba. Ennek apropóján említem, bár valószínűsége igen gyér, hogy az anglicizált ír O’Kelly (< ír Ó Ceallaigh) családnév éppen adhatott volna ilyen magyaros formát. Sőt ismert olyan O’Kelly, aki valamiért olaszos Occhelli formában is írta a nevét, vö. <http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_K/Kelly_Michael.xml>.
A Jenovai az én etimológiám volt [ami mellett maradnék is, mert a Genova városnévvel való összefüggést hangtani okok miatt csak svéd közvetítéssel tudnám magyarázni :)], a Haberzett(e)l megoldása viszont a Duden Familiennamenlexikonból jött.
Addig is, míg nem kapsz igazi "magyarázatot", egy kis olvasnivaló az Arcanumból:
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása > ARANYOSSZÉK. Radnóth, Gyéres, M.-Ujvár és Toroczkó vidéke.
XIV. Gyéres, Egerbegy és környéke
Különben Gyéresről ezt megelőző adataink is vannak, melyek 1291-re felható elsejében Gerustelek néven fordul elő; ez évben gerusteleki nemesek Gerus Péter és Pál (Gerus fiai) a Tordavármegyében Aranyos folyónál eső Gerustelke nevű örökölt jószágukat, minden tartozandóságaival eladják tordalaki nemes Vrkund fia János grófnak 30 marcháért jó pénzben
Magyarország vármegyéi és városai > ZEMPLÉN VÁRMEGYE > ZEMPLÉN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Vende Aladár
Kisgéres.
Kisgéres, bodrogközi magyar kisközség 263 házzal és 1354 református vallású lakossal. Postája és távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. Már a leleszi prépostság alapító-levele említi Vitalis nevű birtokosát. 1214-ben még puszta volt s akkor nyerte a Kis jelzőt is. Ez időtájt Gyueres alakban találjuk feljegyezve. Zemplén várának tartozéka volt, melyet IV. Béla, Gerus néven, Péter fiainak: Agenak, Igenernek és Ambrusnak adományoz.
Arcanum szövegtár > honismeret > Szabó M. Attila: Erdélyi helységnévtár > Települések > G > Ghirişu Român
Ghirişu Român [Ghirişu-Romînesc, Chiriş, Giriş] # Mociu (Cluj); Mezőgyéres, Oláhgyéres, Gyéres; Gieresch (g); 1377 Gerus, 1414-1496 Geres, 1470 Gyrews, 1473 Geerews (Csánki V. 357); 1713 Gyéres (Oláh-) (Pragmatica Sanctio); 1733 Géres (cK.); 1750 Giris (cA.); 1760-1762 Oláh Gyéres (cB.); 1800 Oláh-Gyeres (El. 1800); 1808 pag. Gyéres (Oláh-), Oláhgyéres, Gyirisu (Lipszky); 1817 Oláh Gyéres, 1827 Oláh Tyéres (El. 1817, ť 1827); 1839 Oláh-Gyéres, Gyiris (Lenk III. 211); 1850 Oláh Gyéres, Gyiris (UES); 1857 Oláh-Gyéres, Girişu (Bielz 480); 1873 Gyéres (Oláh-), 1877 Gyéres (Oláh-), Gyiris, 1882 Gyéres (Oláh-), Oláh-Gyires, Girisiulu Romana, Ghirisiulu Romana, 1891 Oláh-Gyéres, 1893 Gyéres (Oláh-), 1900 Oláhgyéres (Hnt. 1873, 1877, 1882, 1893; Népsz. 1891); 1909 Ghirişu-Romînesc, Oláhgyéres (Harta 1909); 1909 Ghirişul-român, Oláhgyéres (Dicţionar 1909); 1913 Mezőgyéres (Hnt. 1913); 1921 Ghirişul român, Mezőgyéres (Dicţionar 1921); 1925 Ghirişu (Leg. 95/1925); 1932 Ghiriş (I.s.); 1956 Ghirişu Romîn (IAL)
A családnevemmel kapcsolatban szeretnék egy kis segítséget kérni. Remélem meg tudjátok fejteni a Gérus név eredetét. Többen mondták már, hogy görög hangzású, így engem is érdekelni kezdett.
Amit tudok: kárpátaljáról, ukrajnából származom, de az interneten találtam budapesti, és talán zalaegerszegi lakost Gérus családnévvel. Bár lehetséges, hogy ők is kárpátaljai származásúak.
Nagyon szépen köszönöm a gyors és kimerítő válaszokat. Nagyon örülök neki, óriási segítség ez nekem. A nevek között volt olyan, amelyikkel kapcsolatban semmiféle támpontom nem volt, vagy teljesen más irányból közelítettem meg. (Pl: a Jenovai nevet a családban az olasz Genova várossal hozták kapcsolatba, a Haberczettl nevet "Birtokleveles"-nek mondták, a "habe" - birtok, vagyon szó és a "czetl"? - cetli, levél szó kérdéses összetételével magyarázták.)
Ismét összeakadtam két furcsa névvel, szívesen várom az ötleteket azoktól, akiknek vannak javaslataik a megfejtésre.
1.: Paplogó, ezzel az írásmóddal (de a neten találom 2 hosszú ó-val is). Szívesen hajlanék igei eredetre, el is tudnék képzelni paplog igét valami olyan hangulatfestő jelentésbe, hogy 'caplat', 'magát vonszolva jár', de hiába képzelem el, ha amúgy ilyen ige nem létezik... Vagy mégis? A két hosszú ó-val írott verzió pedig egészen pajzán szófejtések lehetőségét is elénk tárja, ennek részletezése köreinkben aligha lehet szükséges...
2.: Okeli. Buda-környéki sváb környezetben "őslakos" családok viselik, de maga a név nagyon nem tűnik németesnek. Egy Okeli-néni vejével beszéltem, de úgy tudja, hogy a családnak fogalma sincs a név eredetéről.
Kedves LvT!
Köszönöm szépen az információkat, igazán hálás vagyok érte :)
Kedves István!
Neked a családtörténetem szempontjából nagyon fontos információkat köszönöm elsősorban :) Ilyenkor bánom, hogy nem tudok németül, de a könyvet feltétlenül megnézem, és viszem magammal a fordítómat is :)
Kedves milyennincs!
Ugyan már, csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit ;) Nagyon köszönöm az észrevételeidet, ezeknek is nagy hasznát fogom venni, amint megtehetem, hogy utánajárjak a Ferincz családnak :) Ha majd jutok valamire (sajnos nyár előtt nem valószínű), ha érdekel, megírom majd a családfakutatásos topikban.
Üdv.: Judit
> Vajh, honnan kapta a nevét a Kassa közeli Miszla patak? :-))
Idézném magamat a 4295-ösből:
1. „A szlovák Myslava helynév a szláv Myslav személynév régi -ja nőnemű birtokos képzős származéka”
2. „Ez a szlovák név már a XIV. sz.-ból adatolható Myzla alakban. A szlovák Myslava várt magyar átvételi alakja *Miszló, ez utóbbi -i melléknévképzős formája pedig miszlai. (N.B. A Tolna megyei Miszla név is Miszló volt eredetileg, csak a miszlai melléknévi forma Miszla töv eidővel kiszorította az eredeti formáját).”
3. „kevéssé gyakori, hogy személyről nevezzenek el egy patakot. Így inkább az vélhető, hogy települést neveztek egy a személyről, amely településnévről kapta a nevét a patak. Hogy a patak névadója a mai település volt-e, vagy egy másik közeli falu, azt nem tudni.”
Szocsevka: A lengyel Soczewka vezetéknévből [vö. még ukrán Сочевко (Szocsevko)]. Ez eredetileg paraszti ragadványnév a jellemző termesztett növényről, vö. le. soczewka ’lencse (a mai nyelvben csak »lencsüveg«, de a régiben, ill. nyelvjárásokban növény is’, soczewica ’lencse (növény)’.
Szigorúan csak névtani-etimológiai szempontból szólva a kérdéshez, mert a genealógiai volnalhoz nem értek.
Metelka: Valóban cseh név: a Měti- (< ószl. mětiti ’forgat, kavar’) előtagú összetett (pl. Mětislav) nevek Met rövidüléséhez járult az -el névképző és a -ka kicsinyítő képző. Személynévként egyaránt jelölhetett férfit és nőt, így családnévként apanév és anyanév is lehet.
(N. B. Ad HSteve #4117: A medvelepkékhez a névnek nincs etimológiailag köze. Pusztán egy egyik medvelepkefaj viseli szerzői névként egy Metelka vezetéknevű személy nevét: Rhyparioides flavidus metelkanus ’Metelka-medvelepke’.)
Ferincz: Valóban a m. Ferenc személynév e : e > e : i elhasonulásos változatáról van szó. A kialakulás közelebbi lokációját nem ismerem.
Rófrics/Rófrits/Rófritz: Ez német összetett névnek értelmezem, amely két elemből tapadt össze: Roh-Fritsch, ill. Roh-Fritz.
A Roh elem vélhetően azonos a Rohe alakban önállóan is létező német családnévvel. Ez egyrészt egy korábbi n. Rode alakra megy vissza, melynek etimológiája többes: – Az ’irtás’ jelentésű lakhelynévi eredet már előkerült a 4296-osban a Rodenbücher kapcsán. – Lehet lakosnév a n. R(h)ode, R(h)oda helynevekből. – Alnémet területen ragadvénynév lehet az aln. rode ’vörös (hajú)’, vagy az aln. rod(d)e ’nagy méretű kutya; kan kutya’ (~ n. Rüde) szóból. – Lehet az ón. hruod ’hírnév’ tagot tartalmazó személynevek (pl. Rudolf) önállósult rövidülése. Másrészt összefügghet a 4118-asban említett n. Ru(c)h, Rau(ch) nevekkel, így szőrös, bozontos, borzas, kócos’, ill. ’barátságtalan, mogorva, bárdolatlan’ jelentésű ragadványnév is lehet.
A Fritz vagy Fritsch tag személynév: a n. Friedrich (< ón fridu ’védelem, béke’ + rīhhi ’uralom; gazdag stb.’) név rövidülésnek -z, ill. -sch kicsinyítő képzős alakja. A -sch-s alak a kelet-közép-német (tehát a szláv alapréteggel kapcsolódó) nyelvjárásterületre jellemző.
A két név összetapadása kialakulhatott úgy, hogy két egymástól független személynév (pl. az apáé és a nagyapáé) lett vezetéknév, de a melléknévi jellegű etimológiák esetén ez lehet az elnevezéskor gyakori Fritz/Fritsch nevet „pontosító”, megkülönböztető jelző is.
Az 1715-ös összeírást durván elnéztem, így a 3. megállapításom téves.
" 3. továbbá az 1715-ös adózók összeírásában ilyen névvel nincs illető, amit azt feltételezi, hogy nincs kapcsolat bárki, aki a XIV. században, vagy akár az 1500-as években (XVI.század) ott élt és a későbbi, pl. 1788-as telekösszeírásban e néven szereplő személy között." S így a későbbi kettő szintúgy. Azaz lehet kapcsolat, ugyanakkor ugyanúgy igazolni kell anyakönyvek alapján az egyes egyének felmenői kapcsolatát. A dédapád és az ükapád kora és az 1715-ös összeírás között legalább 100-150 év lehet, de orientációnak, segítségnek figyelembe vehető, ha elakadnál dédapád, ill. ükapád falujánál.
Csesztregi és kerkaújfalui anyakönyv 1665-től vezetetten van a MOL-ban, pölöskei anyakönyv ugyanakkor ott nincs (szévízi sincs).
Kételyeim a továbbiakban az "1500-as évek" és az "anyakönyv" összefüggéseire állnak fent, ha van kapcsolat az inkább a dézsmajegyzékeken alapul, vagy nem az 1500-as évekre vonatkozik, hanem későbbi időkre.
Tévedésemért még egyszer elnézést, igencsak röstellem.
Sikerült tovább szűkíteni a kört, hogy honnan jöhettek a Metelkák. A "német jobbágyokat" Holicsból a mai Szlovákia területéről (Nagyszombati kerület, Szakolcai járás) telepítették át Gödre 1745-ben. A "német jobbágy" családok többsége mellett lehettek szlovák családok is. Már találkoztam olyan esettel, hogy a betelepülők esetében csak magyar katolikus családokat említettek, de egy másik anyagból később kiderült, hogy a 100 család közül 16 szlovák volt.
A holicsi származás is arra utal, hogy a Metelka név cseh ill. szlovák eredetű.
A Ferincz név mint már korábban írtam már létezett Magyarországon az 1715-ös összeírásban. Három helységben Zala m-ben. Az egyik helységből kihagytam egy betűt, helyesen Kerkaújfalu. Eredetét tekintve Ferenc régiesen írva Ferencz névből erdhet. Pl.: Imre=Emri, Emerencia=Emerencz...
Metelka: Gödre 1745-ben német jobbágyokat telepített Koller Mátyás, ez passzol a feleség német nevével (Erchert v. Eigert).
A Metelka lehetséges, hogy cseh eredetű. Egy leiratban medvelepkét jelent.
Gödréről készült német nyelvű helytörténeti anyag, amely az Országos Széchenyi Könyvtárban is megtalálható: Winkler Mihály a szerzője,
"Glaube und Kirche in der Schwäbischen Türkei des 18. Jahrhunderts : Aufzeichnungen von Michael Winkler in den Pfarrchroniken von Szakadát,Bonyhád und Gödre /"
Üdv: István
Természetesen nem hiszek el bármilyen "szóbeszédet", amíg azt bizonyítékkal alá nem tudom támasztani :) Hisz az illető papot nem ismerem, nem tudhatom, mennyire precíz/pontos, milyen iratokban kutatott (bár felteszem, a templomban megtalálható születési/esküvői bejegyzésekben nézelődhetett), mennyire szeretett volna szimplán valami "nagyot mondani" nagyszüleimnek barátságból. A nagyszüleim szerint azt a kifejezést használta, hogy "visszavezette a családnevet", ami valamilyen kapcsolatot feltételez a nevek között, de természetesen lehetett az "már akkor is éltek Ferinczek a faluban" kijelentés is, amit az idő kicsit megszépített :)
Az 1500-as éveket én is nagyon korainak találtam, csodálkoztam is rendesen, de nincs ilyen mázlija a kutatónak :)
Még valami: itt, Somogyban, előszeretettel használják sok mindenre a "puszta" szót, talán az alacsony népsűrűség miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ott kevesebben élnének, mint máshol. (Ezt mint laikus mondom, nyugodtan belém lehet kötni) Pl. elég sokáig Eddéhez tartoztak Alsó- és Felsőbogátpuszta települések is. Alsóbogátpuszta lakosainak száma mégis sokkal nagyobb (volt), mint Eddéé. De persze elfogadom, hogy az adózók jegyzékében nem szerepel a név 1715-ből :)
Köszönöm szépen a hasznos információkat, most már nagyon várom, mi derül ki magáról a családnévről, és az eredetéről :)
Nem vitatkozni kívántam veled, pusztán azt tekintettem át, hogy a korábbi időszakok helységnévtáraiban szerepel-e mindkettő. (a tolnai és a abaúji). S ott 1786 és 1808 között véltem észlelni eltérést. Csak azt láttam, hogy a tolnai tartósan lakott, az abaúji pedig földrajzi név, (itt konkrétan egy patak). Ez persze semmit nem különböztet meg, mindkettő lehet családnévképző, pusztán az utóbbit kevésbé tartottam valószínűnek névadóként (nem e konkrét esetben, hanem általában) a kicsinysége (jelentéktelensége, ha kell ismeretlensége) okán, s persze a patakról átvett hasonló hangalakú településnév hiányában (ami majd alapja lehetett volna, vagy lehet) egy családnévnek. De az amit a 4302-ben írsz a víznevek motivációs erejéről, s különösen az utolsó bekezdésben - teljesen helytálló.
Egyébként jó lenne, ha (gondolok itt tiborpapa 4262-es hsz-ra) ha a kérdésfeltevő miután kinyomozta megírja, hogy merre kanyarodnak a szálak, Tolna, vagy Abaúj felé... - hány topiktárstól kértem már hasonlót, de ide hallatszik annyi-annyi fül botjának erdőszerű suhogása - mert hogy az fenébe ne lennék kiváncsi magam is a végső megoldásra. S ha tolnai, akkor még mindig él az igazi kérdés, van-e példa a másikra, a pataknévből keletkezett konkrét Miszlai családnévre.
A Metelka név legkorábbi tagja, akit kinyomoztam, az 1800-as évek első felében élt (Metelka Antal), és földműves volt. Felesége Eiger/Erchert Anna (mindkettő vezetéknév előfordult iratokon). Fiuk, Péter 1942. máj. 13-án született Gödrén (Somogy megye). Ő is földműves volt, úgyhogy valószínűleg beszélhetünk ilyen irányú hagyományról. Az ő fia (Metelka Antal, sz.: 1894.08.11.) mindössze 20 évesen maghalt az I.vh-ban, úgyhogy neki nem nagyon lehetett még foglalkozása.
Rófrics János, született valamikor 1874 és 1876 között, Somogyvámoson, a maga korában Somogy megye szerte ismert/híres takács volt. Az apja még valószínűleg Rófritsnak írta a nevét. Rófricsokat találtam a közeli Ecsenyben is, legkorábban 1846-os házassági iraton. Ezen a vidéken Rofritsch, Rofrits néven is szerepelnek (mindhárom vegyesen), de rokoni kapcsolatot még nem bizonyítottam, mindössze annyit tudok, hogy felmenőim Ecsenybe jártak templomba, így könnyen odaházasodhatott egy-két családtag. (Különben a Rofritsch névre Google-n rákeresve feltűnően sok francia nyelvű találat volt)
A Ferincz család is mezőgazdasággal/földműveléssel foglalkozott, de a jómódúbb családok közé tartozhattak, mivel dédapám jelentős mennyiségű föld öröklésétől esett el, amikor apja kívánsága ellen házasodott. :) (Ha jól tudom, Edde falu bírája volt az édesapja)
Nem tudom, ezek az adatok segítenek-e, de ha van még kérdés, megpróbálok válaszolni :)
Az, hogy Ferincz név az 1500-as évekre a Somogy megyei Edde-re visszavezethető lenne, nem kizárt, de biztos nem anyakönyvek alapján. A MOL e témában tett nagyon hasznos, a levéltári források családtörténeti célzatú kutatásokkal kapcsolatos Tájékoztatója alapján Eddén az 1500-as években anyakönyvezés nem lehetett.
"...A rendszeres anyakönyvezést 1563-ban a tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa. Hazánkban a római katolikus egyházban az ellenreformáció kezdetén tartott 1611. évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Szórványos anyakönyvezés itt-ott előfordult e dátum előtt is, pl. római katolikus 1587-től Kassán, 1601-től Pozsonyban stb. A nagy változás 1625-ben következett be, amikor ..."
Nem kizárt, hogy az időben készült dézsmajegyzékekben ez a név szerepel, a viselőjével való rokoni egyez(tet)és, azonosítás nem helytálló, szakmai tévedés, pusztán a név egy név azonosságával a rokoni kapcsolat nem igazolható.
Ezt támasztja az is alá, hogy ha a www.arcanum.hu/mol oldalon beütöd a keresőbe, hogy Edde, akkor azt láthatod, hogy
1. posessio-ként jelöli ugyan a XIV. században (1383-tól később az 1400-as évekből is vannak középkori iratok arról, hogy van birtokosa, az ő cselekedeteiről szólnak az oklevelek)
2. VISZONT !! az urbális összeírások között egy 1695-ben praediumként (puszta) említi, később több, 1700-1702 körül készült összeírásban is praediumként szerepel, s 1726-ban is uradalomnak mondatott, ott lakó jobbágyokról (porták létéről nem ír),
3. továbbá az 1715-ös adózók összeírásában ilyen névvel nincs illető, amit azt feltételezi, hogy nincs kapcsolat bárki, aki a XIV. században, vagy akár az 1500-as években (XVI.század) ott élt és a későbbi, pl. 1788-as telekösszeírásban e néven szereplő személy között.
Azért, mert a kettő közötti időszakban, mikor puszta volt Edde - ide tartozik az 1715-ös összeírás, ezért jó támpont ez e szempontból - nem található adózó Magyarországon.
Két módon lehet ezt feloldani:
1. Az 1500-as évekről származó Ferincz XVIII. század eleji, hasonló néven szereplő leszármazottja nem volt akkor adófizető (ez nagy szó lenne, a megnemesedés önmagában nem volt elég, ill. annak nem mindegy milyen foka - s erről a társadalmi felemelkedésről a családi történetekből tudnál.)
2. Az a Ferincz név, melyet eleid viseltek később (az 1500-as évekhez képest később) alakult ki, s ezek a Ferinczek nem leszármazottai annak a Ferincznek, akkor akkor ott élt, élhetett.
Mindezek geneológiai következtetések és tények, a nyelvészeti megközelítés, miszerint a Ferincz milyen típusú név - ha majd erre is itt választ fogsz kapni - szerintem szintúgy alátámasztja a XVIII- századi keletkezhetőségét (közrendűek családnevei többnyire a török kiűzését követően a mindennemű központi - közigazgatási, ideértve az egyházigazgatási, az adóigazgatási és katonai -adminisztráció átszervezése, egyes esetekben kiépülése során, annak folyományaként jöttek létre).
Ferincz név a MOL adatbázisában az 1715-ös összeírásban több helyen is szerepel:
- Ferincz György Csesztreg, Zala,
- ... Miklós Kekaújfalu, Zala,
- ... Ádám Pölöske (Peleske), Zala,
viszont a Metelka és Rófrics neveket nem tartalmazza az adatbázis, feltehetően később települtek Magyarországra.
A keresett neveket: Ferincz, Rófrics, Metelka nem tartalmazza a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kempelen B. adatbázisa. A nevek eredetének megpróbálok utánajárni.
A nevekhez tartozó foglakozást sikerült kideríteni?
Köszönöm az adatot!( bár már ismerem) Nagyon figyelmes vagy,mert még emlékszel erre a névre. Lehet, hogy a nagyapám egyik testvére vagy unokatestvére lehetett,mert ők 9-en voltak tesvérek. A HM.levéltárában több I.v.h.-s katonatisztet találtam a könyvekben ilyen névvel. Lehet az is, hogy csak távoli rokon, bár Dydiowa nincs olyan messze az őseim lakhelyétől Máramarostól.... Ennek a dyidiowai Melchnernek a leszármazottai Németországban élnek, -német tudásom nincs,de kikövetkeztettem- talán éppen a híres prof. Harald von Melchner. De szép is lenne végre találni egy rokont!... aki ezzel a névvel él, - M.o.-on azt gondolom névváltoztatás miatt nincs belőlünk..Üdvözlettel:melanik
