Úgy, ahogy mondod: minden népmesei elem eszükbe jut a bíróságon is (nem is szólva arról, amikor a TASZ-nak vagy az Amnestynek, a Der Standard-nak vagy az Al-Jazeera-nak óbégatnak).
Off
Elszontyolodva látom, hogy még nem csaptál tenyerébe senkinek...Hát - nem egyszerű:(
Mindig testre szabom, bár a múltkor elkúrtam egyet. Benne hagytam véletlenül egy múltkori más beóra jelentkezést. Nem hívtak, hogy WTF. Biztos fejtegetik, hogy mit is akarok, meg ezt most így hogy. :-)
"Valószínűleg a személyiség önvédelmi reakciójaként alakult ez ki mivel a külvilág (az állandó lehúzásaik miatt) annyira ellenséges velük."
Több, mint valószínűleg: biztosan. Mármost: mivel ez a "kitalálok egy történetet és maradéktalanul elhiszem" a kisgyermekkor egyik karakteres jelensége, a cigány etnikum vonatkozásában (saját használatra) "megélhetési infantilizmus"-ként szoktam emlegetni.
És mivel a saját hazugságuk maguk is elhitték, beleélték magukat, ezt fogják átadni a gyerekeiknek, unokáiknak, mint valóságot. És így alakul ki az, hogy őket mindig csak üldözték. Évtizedekről-évtizedekre, évszázadokról-évszázadokra. Ugye, hogy bingó?
Igen, ha nem is ilyenekbe, de hasonlókba ringatják magukat a putrisoron is. És a hazug vágyaikat valóságként élik meg, ahogy spanolják felfele magukat. Mert akkor igenis ott volt az a jeti, az erdőből előrohanó gárdisták, ostort csattogtató betyárok, stb.
Kíváncsi voltam, hogy rám mennyit költött a francia állam abban az 5 évben amíg fegyverrel szolgáltam. :)
Sajnos eddig nem találtam olyan számadatot, ami azt mutatná, hogy mennyibe kerül egy katona/év. Csak átlag fizetéstre bukkantam eddig. Ez 35362 btuttó/év. Tábornoktól a sima katonáig értendő az átlag.
Az 5 év alatt volt annyi a fizum, ami ennek a családnak a kb. 9-10 havi költsége.
Az egész etnikumának ez a szűk keresztmetszete: a realitásérzék, a kapcsolat a valósággal/valósághoz: értve alatta a többségi kultúra, a többségi közeg realitását.
Majdnem teljesen off, de pont ideillik. Nemrég fejeztem be a Steve Jobs életéről szóló könyvet. Róla írták, hogy "valóságtorzító mezővel" rendelkezett aminek a segítségével a munkatársait és saját magát is nyilvánvalóan irreális dolgokról győzte meg.
Cigányoknál is számtalanszor tapasztaltam, hogy mennyire működik náluk a valóságtorzító mező. Olyan szuggesztívan modanak egy nyilvánvalóan kamu történetet hogy látom itt nincs értelme érvelni, jobb hagyni, majd a valóság helyreteszi. A cigányok "karizmája" is szvsz ebből a hitből táplálkozik. Képesek kizárni a valóságnak azt a részét ami terhelő rájuk nézve. Valószínűleg a személyiség önvédelmi reakciójaként alakult ez ki mivel a külvilág (a sorozatos lehúzásaik miatt) annyire ellenséges velük.
"...mikor ilyen ökörséget leír, azt maga is elhiszi?"
Te is tudod: igen. Ez a cigány pszichológiájának jellegzetes vonása: azzal, hogy megfogalmazza az irreális vágyálmait ("cigány állam, magyar kisebbséggel"), már teremtett is egy "alternatív valóságot", amellyel/amelyen tovább dolgozik: berendezi (magyar nyelvű adások hetente egyszer, stb. stb.) és a továbbiakban benne él. Ugyanez történik, amikor változatos szituációkban fabulál, hazudik, improvvizál. Egy évszázadok óta mellékutakon sündörgő, "balkézről" élő nép állandó alakoskodási kényszere, átörökíthető adottsággá konvertálva.
Hogyne hinne el mindent, amit mond?!!! Az egész etnikumának ez a szűk keresztmetszete: a realitásérzék, a kapcsolat a valósággal/valósághoz: értve alatta a többségi kultúra, a többségi közeg realitását. A cigány képtelen azt (és a belőle következő adaptációs kényszereket) felmérni, érzékelni. Egyszer ez lesz a veszte...óhatatlanul.
A faluban összeakadtam Rácz Kittivel. Nem ez az igazi neve, de érzékeltetem, hogy a neve megosztó. Lehetne magyar is. Ő azonban tipikus cigánynő.
A 2000-es években "táncosnőnek" ment Hollandiába. Anyja korán meghalt, apjával éltek, aki szintén elhalálozott.
Most vegetál, mert erősen túl van a 35 éven.
Közmunkás. Megállított, múlt héten, hogy segítsek. Mióta hazajött nincs vele probléma, ezért szóba álltam vele.
Ablakpárnákra lenne szüksége. A községben Julis varr, javít, de nem mindenkinek. Szólnék-e Julisnak. Megígértem, hogy szólok, csak a méreteket adja meg.
Tegnap megállít, hol a a párna?
Hol a méret?-kérdem!
-Ja!!
-150x20 cm.
Oké, mondom elrendezve!
Ha kész lesz elviszem-e hozzá?
-Nem!
Sőt, párnát sem rendelek, elmégy hozzá, megrendeled, kifizeted!
Pedig nem erőszakos, csak rám is úgy tekint, mint a csicskájára!
Előnyére mondom észbe kaptt, rájött hol hibázott....
Ehhez csak még egy szösszenetet. Az öreg humorosan, altáji humorosan húzogatja az alvó oroszlán bajszát. A vörös köd, meg az "azí mer én" ugyan elöntötte az agyát, de még nem hülye. Mert ismeri, használja a gúny, a kigúnyolás módszereit. De, tegyük fel, amire utal, most egy csettintésre megvalósul. Akkor mi is van? Először őt fogják megenni, meglincselni putris tesókái. A kikupált, kikupálódott cigányt, aki már féig gádzsó. Ha most hirtelen bejönne az, amiről beszél, úgy visítani, mint egy kismalac. Az a baj, hogy sem ő, sem társai nem tudnak távlatokban gondolkodni, hogy mit is jelentene ez számára, számukra...