Sciamanna: Névtani adatot nem találtam rá a számomra elérhető forrásokban. Ezért magam kísérlek meg etimológiát adni:
A számomra leginkább vélelmezett etimológiai alap az ol. sciamanno szó. Ennek jelentései: 1. (tört.) ’a zsidók középkorban kötelező (ált. sárga színű) viseleti kelléke’, 2. (római nyj.) ’elnyűtt, ráncos, rossz anyagból való öltözék’. A szó igei alapja Toszkánában ismert: sciamannare ’beszennyez, összegyűr, elront, tönkretesz’. Ennek etimológiája: ol. scia- ’el-, szét-’ igekötő + manna ’manna, kegy’ + -are igeképző. – Eszerint tehát vagy zsidó származásra, vagy rongyos öltözékre utalhat a szó.
Kevésbé valószínűen a nevet a sciame ’raj’, sciamare ’rajzik, özönlik’ szavakhoz is köthetnénk, de ekkor az -anna (-anno) végződésről nem tudok számot adni.
> a Kárnyácky kapcsán nekem a Kernyája (Kerény, Kernei, Krnjaja, Kljajicevo) nevű község jutott eszembe
Nem kizárt: ennek melléknévi alakja lehet krnjajski, és az alábbi nevek hozhatók ide a te adatbázisaidból: Krnájszky (Almás, Bács-Bodrog), Krnyaiszki (Szabadka, Bács-Bodrog), Krnyajacz (Tovarosova, Bács-Bodrog), Krnyájszki (Mohol, Bács-Bodrog), Krnyajszki (Szabadka, Bács-Bodrog), Krnyájszky (Albertfalva, Pest-Pilis-Solt-Kiskun; Szabadka, Bács-Bodrog), ?Krnyeijszki (Szabadka, Bács-Bodrog). Ebből aj > á változással előállhat a Kárnyászki > Kárnyácky.
A kérdezett Kárnyáckyhoz legjobban hasonlító, a kérdezett név közvetlen előzményének is tekinthető Kárnyászki viszont a szerbek dominálta Bács-Bodroggal ellentétben az inkább szlovákok által lakott Békés megyéből (Doboz) mutatható ki.
A korábbi hozzászólásomban felvetettem szlovákiai Korná helynévhez illő nevek eloszlása érdekes, a Bánáti régió emelkedik ki. Karnyánszky (Máriaradna, Arad), Karnyanszky (Temesvár, Temes), Krnyánszki (Almás, Bács-Bodrog). Ez utóbbi azonban az -aj- tagot tartalmazó nevekhez látszik kapcsolódni.
Megvizsgáltam ide vonható, nem -ský képzős lakos- (vagy annak imponáló) neveket: Karnyan (Berlistye, Krassó-Szörény), Krnyák (Debrecen, Hajdú), Krnyan (Apatelek, Arad), Krnyjak (Szarvas, Békés).
Nos, nem tudom, mit mondjak. Lehet, hogy a szívem hazahúz, de a fenti nevek tág elterjedési területével a szlovák településszerkezet van leginkább fedésben. Ezt erősíteni, hogy a szerb névkincsre nem annyira jellemző a -ský lakosnévképző (itt a Krnyajacz tekinthető tipikus szerb lakosnévi alaknak). – Az is elképzelhető, hogy az északról kelöltözött szlovákok közt a pl. Krnjaja helynév hatására Krňanský > Krňajský változás történt, de éppen a fordítottja is pauzibilis (az -anský a szlovákban gyakori, az -ajský nem).
Ugyanakkor annak bemutatásául, hogy mennyi idevonható településnév van, vö. az alábbi listát: <http://fallingrain.com/world/a/K/r/n/>.
Az viszont talán megállapítható, hogy a név (kialakulása) a Dél-Alföldhöz kapcsolható.
> Pl. ezesetben hogy kell mondjuk angolul bemutatni? Miss dr. X Y?
A Miss, Ms, Mr címek csak akkor használatosak, ha nincs másik cím. Ez esetben van: a Dr. Vö. „This is Mr Woburn. Dr and Mrs McKenna.” <http://www.script-o-rama.com/movie_scripts/m/man-who-knew-too-much-script.html>.
Egy formálisabb megoldásban – írásban – a doktori cím „fajtája” követi a nevet: Dr. X Y, M.D. (M.D. = orvos), Dr. N N, PhD (PhD = „kisdoktor”, újabban nálunk is PhD). De ez szóbeli bemutatkozáskor nincs.
Pacsika: Ehhez még gyűjtöm az „ihletet”. Alapból szlávnak gondoltam: szl. Pak (régi szl. Pakoslav ’erős, egészséges+dicsőség’) + -ik kicsinyítő képző + -a nőnemvégződés.
Azonban azt találtam, hogy a pontusi törökben a paçika ’(nagy)néni’ jelentésű szó, valamint az örményben kontextusban is találtam névnek is azonosítható a Pacsik karaktersorozatot. Különösen ez utóbbit szeretném még ellenőrizni, hogy nem műtermék-e.
Bozó: A régi magyar Boz ~ Buz személynév -ó kicsinyítő képzős származéka. Ez a személynév lehet, hogy összefügg a m. bodza növénynév régi boz ~ buz előzményével.
Mivel kíváncsi vagyok a bődületes felvetésre, leírom az általam vélt megoldást: apanév, a Lad személynév -s kicsinyítő képzős alakjából. A Lad a Ladislaus (ma: László) és esetleg más hasonló nevek fiktív, becéző töve. (Megnéztem, Kázmér is hasonlót mond, de ő a Ladomér névből származtat.)
Igaz a nev nem magyar, hanem olasz, de egyszer mar segitettel kihamozni egy olasz nevet, ezert batorkodom egy masikkal is. Ha esetleg tul pofatlan vagyok, akkor vedd semmisnek. De azert koszonom az eddigi segitseged is!
A nev pedig Sciamanna (tengerentulra szakadt del-olasz csalad). Ezer koszonet.
Csak bekukkantottam ide. Nem olvastam el az előzményeket, de a Kárnyácky kapcsán nekem a Kernyája (Kerény, Kernei, Krnjaja, Kljajicevo) nevű község jutott eszembe. Ha nem játszik, mehet a szemetesbe.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valaki tudományos fokozatot szerez, és doktor lesz, akkor a dr. vagy Dr. részévé válik-e a nevének. Pl. bekerül(het) a személyibe, névjegyre, aláírában szerepel.
Pl. ezesetben hogy kell mondjuk angolul bemutatni?
Tvarusko: Mai elterjedtsége alapján szlovák név: Tvaruško < tvar alap + -uš kicsinyítő képző + -ko kicsinyítő képző. A tvar alaphoz vö. szlk. tvar ’alak, forma’, tvár ’arc’, tváriť sa ’arcot vág, színlel’, esetleg a tvaroh ’turó’ szó rövidülése.
Kárnyácky: Szláv -ský (-ski stb.) képzős lakosnév magyarosodása. A lakosnév alapjául szolgáló helynév a K(V)rn(J)aQ mintára illeszkedik, ahol V = bármilyen mgh., Q = veláris (k, g, h, ch) vagy sziszegő-susogó (s, š, z, ž) msh., J = az előző msh. lágyítása.
Most nincs lehetőségem a fenti helynév kimerítő lokalizálására, ezért csak a Károlyvárostól (hv. Karlovac) délre eső horvát Krnjak település nevét említeném meg példaként. E településnév (és vélhetően a többi hasonló is) a szl. kъrnъ ’csonka; kis termetű; csorba’ szóból származik.
Amennyiben „szabálytalan” magyarosodást feltételezhetünk, és felvethetjük a Kárnyácky forma előtti Kárnyánszky (Kárnyáncky) forma létét, akkor a fenti képlet K(V)rn(J)[a(Q)] alakúra módosulhat, ahol Q = n is lehet. Így már idejöhet a szlovákiai Krná (m. Korna, 1906-tól Kiskorna; Poltár mellett) is, melynek szlk. melléknévi alakja – a -ský előtt másik, -(i)an lakosnévképzővel bővülve – krniansky (ejtsd kb. /krnyjanski/). N. B. Ebben az esetben a m. Kornai lakos szlovák párhuzamával van dolgunk. (A m. Kornai azonban a szlovákkak ellentétben utalhat a romániai Szarvaspatak [ro. Corna] régebbi m. Korna nevére is.)
Természetesen a fenti két példán kívül még további, itt most általam nem azonosított helynévi alap is szóba jöhet.
Lukatsik: Alakilag nyugati szláv név: cs.-szlk. Lukačik, Lukačík, le. Łukaczyk. Itt a szl. -ik/ík kicsinyítő képző járul a *Lukač alapnévhez. Az alapnév vagy a magyar Lukács személynévvel azonos, vagy – és ez a valószínűbb – a név a cs.-szlk. Lukaščik, Lukaščík, le Łukasczyk (ejtsd kb. /lukascsik/) egyszerűsödése, és ekkor az alap a cs.-szlk. Lukašek, le. Łukaszek személynév, amely a cs.-szlk. Lukáš, le. Łukasz ’Lukács’ személynevek szl. -ek kicsinyítő képzős származéka (az -ik stb. képző lágy i-je előtt k > č lágyulás játszódik le).
John: A n. John (ejtsd: /jón/) szn.-csn.-t a Duden Familiennamen a n. Johann < Johannes ’János’ szn. összevont alakjának mondja, és kialakulását az alnémet (=északnémet), valamint a sziléziai területhez köti.
Arcanum szövegtár > lexikonok, szótárak > Pecz: Ókori lexikon
Sabini. – 1. Subinoi, Közép Italia indo-európai őslakosságának egyik ága, a melyhez egyrészt a latinusok, másrészt az umbriaiak és a samniták meg más rokon törzsek tartoztak. Legrégibb hazájuk az Apenninusok magas fensíkjain volt, az Aternus partjain Amiternum közelében, a honnan Picenumba, Reatébe stb. költöztek, a Velinus völgyön át a Tiberisig és Anióig, DK. felé az aequusok, a latinusok és volscusok között beékelődve a Lirisig, a hol a hernicus nép állítólag tőlük szakadt.
A Sabinok törzséhez tartoznak a Marsi, Marrucini, Paeligni és Vestini nevű apróbb törzsek, közös néven Sabelli.
Arcanum szövegtár > lexikonok, szótárak > Pallas nagy lexikona > M > Marsok
Marsok (marsi), 1. ókori néptörzs középső Itáliában. Kr. e. 304 körül kötöttek szövetséget a rómaiakkal. De régi tekintélyök a latinok közt, nemkülönben régi ellenszenvök Róma ellenében azt okozta, hogy Kr. e. 91. ők vállalták el a vezérszerepet a szövetségesek háborujában (Marsicum bellum). Fővárosuk Marruvium volt (ma San Benedetto) a Fucinus-tó keleti partján; vitéz harcosok voltak; jeles gyógyító füvek ismerői és kigyók szelidítői (a hitrege azt tartotta róluk, hogy Kirke rokonai és Medela tanítványai).
Hm, szóval kardpenge? Stimmelhet, mert Okeli néni igencsak kardos menyecske még így nyolcvanon túl is... ;-))) Köszönöm az ismét alapos, sőt kimerítő magyarázatot és segítséget.
Rapcsó: A magyaron kívül elsősorban szlovák elterjedtségű: Rapčo. Ez a név a szlk. Rapčák (> m. Rapcsák), Rapčan stb. személynevek becézőjeként jött létre. Szlovák nevek hasonló alapról: Rapáč, Rapák, Rapčík, Rapko, Rapoš, Rapšík, Rapšo, Rapušák. Ezek mind egy Rap alapnév különböző kicsinyítő és személynévképzős származékai.
A Rap alapnév tekintetében az alábbi eredetek egyikére gondolhatunk: – Külalakra utaló ragadványnév, vö. az ilyen tőre visszamenő szlovák szavak: rapavý ’ragyás’, rapina ’ragya’ – Szokásra, foglalkozás jellemző cselekvésére betegségre utaló ragadványnév, vö. az ilyen hangutánzó tőre visszamenő szlovák rapkať ’kerepel’. – A német Rapp szn. szláv átvétele. Ennek etimológiájához, de az előzőekhez is, l. a 4052-es hozzászólás Rapali csn.-vel foglalkozó részét.
Marsi: Adatot nem találtam rá, esetleg egy Kázmér-birtokos találhat. Addig is leírom, hoyg én személyesen mit gondolok, érdekes lesz megtudni, hogy ez a Kázmérrel (ha benne van), hogyan korrelál.
Alakilag én magyar névnek vélem, amely agy Mars- alaptagból és az -i képzőből áll. Ez utóbbinak három funkciója lehet: (1) lakosnévképző, (2) apanévképző, ill. (3) adaptív (funkciótlan, csak magyarosító) elem. Az általam lehetségesnek vélt etimológiákat e három funkciónak megfelelően tagolom.
– (1) Nem zárható ki, hogy az ún. kétnyíltszótagos tendencia alakította ki ezt a nevet egy Marosi előzményből. A Marosi a Maros folyó mentére utaló lakosnév. Ld. még (3) is.
– (2) A nyugati szláv Mareš (< Mar[e]k ’Márk’ + -eš kicsinyító képző) személynév jelen volt a korabeli Magyarországon, vö. Marsófalva hn. (ma Maršová, Szlovákia). Ennek -i apanévképzős származéka adhat Marsi eredményt. Az e-t itt is a kétnyíltszótagos tendencia ejthette ki, vagy esetleg mád a szláv előzményben sem volt (vö. szl. Maršová < Mareš + -ová).
– (3) A német vezetéknévkincs része a Marsch csn. Ez a német nyelvterület középső részére jellemző ún. lakóhelynév, amely egy Marsch nevű dűlőre, ill. az ottani lakóhelyre utal. A dűlőnév a n. Marsch köznévből ered, amely jelentése ’termékeny, gyakran víz alá kerülő legelőnek használt mélyebb fekvésű vízparti terület; öntésterület; folyó-, ill. tengermelléki lápvidék’. Egy eredetileg Marsch nevű német családnév magyarosodhatott -i toldalék felvételével. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy magyar nyelvterületen is létezhet – a korábbi németajkú lakosság által elnevezett – a n. Marsch szóból eredő külterületi név, amely az -i melléknévképzővel adott magyar lakosnevet.
Köszönöm a gyors, és minden bizonnyal pontos eredményt. Nem sok esélyt adtam a mások által vélt görög eredetre, be is igazolódott. A származásom is az általatok talált adatokat igazolja. Mégegyszer köszi a segítséget!
Gérus: Vélhetően a tiborpapa által adatolt azonos alakú régi magyar személynévből. Ez minden valószínűség szerint a Gera, Gerd, Gere, Gerecs, Gerő, Gerőcs stb. személy (később vezeték-) nevekkel együtt a Gergely, esetleg Gerhard (> Gellért) nevek Ger ~ Gér rövidülésének kicsinyítő képzőkkel továbbképzett alakjai. A régebben produktívabb -us kicsinyítő képző mai példáihoz vö. Annus, Benyus, Terus.
