Itt is meghatározásra került az a személyi kör, akik élhetnek az említett választási lehetőséggel. Tehát attól is függ, mikor született az adott sorstárs és
ha 2011.12.31. előtt r.nyugdíjban részesültek és a benyújtáskor (öregségi nyd.) - r. ellátásban részesülnek, választhatnak a magasabb összegű ellátás közül.
Amennyiben valamit rosszul tudok, reményeim szerint kijavításra kerül Bjszakértőasszony által, amit előre is köszönök!
"2012. január 1-jétől az új szabályozás alapján – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) – rokkantsági nyugellátás továbbfolyósítására már nincs lehetőség. Ezen időponttól kezdődően azon személyek, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és ebben az időpontban a 62. életévüket már betöltötték – ebbe a csoportba az 1949. december 31-ig született személyek tartoznak –, a korábban megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásukat – hasonlóan a 2011. december 31-én hatályos szabályozáshoz –, automatikusan öregségi nyugdíjként kapják meg. Azon személyek rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátását, akik 2011. december 31-én még nem töltötték be a 62. életévüket, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább.
Az 1949. december 31-ét követően, de 1955. január 1-jét megelőzően született, és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását 2012. január 1-jétől már nem saját jogú nyugellátásként folyósítják tovább, ezen időponttól kezdődően – függetlenül azon ténytől, hogy az ellátásuk összege nem változott –, már nem minősülnek nyugdíjasnak. Ezért a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor lehetőségük nyílik, hogy kérjék az öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A fent említett korcsoportba tartozó rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az öregségi nyugdíj igénylésére kétféle lehetőségük nyílik.
Az egyik, hogy a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben kérik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ebben az esetben tehát tényleges nyugdíj-újraszámítás nélkül válnak ismét nyugdíjassá az érintett személyek.
A másik lehetőség, hogy külön erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével kérik az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását.
A fenti lehetőségekről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az érintett személyi körnek a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt két hónappal tájékoztatást nyújt. A tájékoztatás alapján benyújtott öregségi nyugdíjigények elbírálásakor a nyugdíjbiztosítási szervek úgynevezett próbakalkulációt végeznek, amelyben kiszámítják az öregségi nyugdíj várható összegét, és annak eredményéről külön levélben értesítik az adott személyt.
...a tájékoztatásban egyértelműen kitérnek arra, hogy mennyi a jelenleg folyósított rokkantsági ellátás és mennyi lenne az új igényként megállapítható öregségi nyugellátás összege. A tájékoztatás alapján az érintett személynek meghatározott határidőn belül nyilatkoznia kell arról, hogy a folyósított rokkantsági ellátásának azonos összegben öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását, vagy az új összegben kiszámított öregségi nyugdíjat kívánja-e igénybe venni.
Felhívom a figyelmet, hogy azon személyek, akiknek a rokkantsági ellátását már az új ellátórendszer – Mmtv. – alapján 2011. december 31-ét követő időponttól állapították meg, a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nem élhetnek a fentiekben említett választási lehetőséggel.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a különböző korcsoportokra alkalmazandó öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárok az alábbiak szerint alakulnak:
– 1952. január 1. előtt született: a betöltött 62. életév, – 1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183 nap, – 1953-ban született: a betöltött 63. életév, – 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183 nap, – 1955-ben született: a betöltött 64. életév, – 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183 nap, – 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév."
2009-ben lettem rokkantnyugdíjas. Eddig C2-ben voltam, ami most rokkant ellátottnak felel meg. Jól írom?
Bocsánat, ha nagy-nagy butaságot kérdezek! Én a régi, vagy az új rendszer szerint vagyok c2-es? 65. év betöltése vonatkozik rám. Nekem mikortól számolják a munkában eltöltött, biztosított éveimet?
Tudom, hogy sajnos szinte napról-napra változtatnak jogszabályokat velünk kapcsolatban. Így lehet, hogy okafogyott a kérdésem. Elnézést.
Ja, és még mindig nem kaptam meg a határozatomat. :(
Nagyon nem mindegy, hogy öregségi nyugdíjas, vagy rokkant ellátott az elnevezés. Az "ellátás" táppénzszerű és bármikor változtatható, módosítható!
Akitől elvették a kiszámítás lehetőségét (1988-ig visszavezetve), mert később született az említett korcsoportnál, azonban ledolgozott több mint harminc évet - és nem minimálbéren- az hogy érezze magát ezek után? Mennyivel lett kevesebb az ellátása, szerinted? Mitől fosztották meg?
Nem tehetünk róla, hogy mikor születtünk. Azért nem lehet(ne) többszörösen büntetni, amiről nem tehetünk. Harminc-negyvenezer forintnak nem lehet örülni ...Vagy igen?
Nem mindegy ,hogy rokkantellátott vagy öregségi nyugdijnak hívják, ha betölti a kort? A lényeg , hogy ne legyen kevesebb a pénze és ne vizsgálják felül megadott időszakokként a szemét komplex baromságukkal!!!
Az 55-től születettek már nem lehetnek öregségi nyugdíjasok a rokkant ellátotti összeggel . Két összeg közöl választhatnak igaz , az egyik az újraszámolt öregségi nyugdíj , a másik összeg a régi összeg ,ami nem nyugdíj lesz , hanem marad rokkant ellátás . Csak az összeg választásának lehetősége marad meg , a nyugdíjjá fordítás lehetősége, csak újraszámolás esetén marad , ha marad , ha ...
'Akkor, vagy kéri az öregségi nyugdíjat újra számolva , vagy marad " túlkoros "öregségi nyugdíjas lesz a rokkant ellátotti összeggel.'
Az '55-ösöknek is kérni kell az 'öregségi nyugdíjba fordítást' 64 évesen, vagyis hogy nyugdíjasnak nevezzék. Ha megvan a szolgálati idő, akkor újraszámolást kérhetnek és választhatnak a két összeg közül.
Akkor , vagy kéri az öregségi nyugdíjat újra számolva , vagy marad " túlkoros " rokkant ellátott . Az előbbi esetén sokan feltehetően rosszabbul fognak járni anyagilag , olyanok is lesznek akiknek nem lesz meg az ehhez szükséges szolgálati idejük és nem jár a nyugdíj nekik . Talán észbe kapnak addigra a törvényalkotók , egyébként rossz lesz majd a rokkant statisztika .
köszönöm a részletes és érthető tájékoztatást,de egy dolog kimaradt! Ha valaki 1955 január 1 után született.és III. Csoportú mindig átfordúlós végleges s nem hívták felűlvizsgálatra?
Aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév. A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő felemelése tehát fokozatosan történik, születési évekhez kötötten határozzák meg az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Öregségi nyugdíj: szolgálati idő
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik."
II.
"Mit kell tenniük a rokkantsági ellátásban részesülőknek, hogy öregségi nyugdíjat kaphassanak?
Az 1949. december 31-ét követően, de 1955. január 1-jét megelőzően született, és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását 2012. január 1-jétől már nem saját jogú nyugellátásként folyósítják tovább, ezen időponttól kezdődően – függetlenül azon ténytől, hogy az ellátásuk összege nem változott –, már nem minősülnek nyugdíjasnak. Ezért a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor lehetőségük nyílik, hogy kérjék az öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A fent említett korcsoportba tartozó rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az öregségi nyugdíj igénylésére kétféle lehetőségük nyílik.
Az egyik, hogy a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben kérik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ebben az esetben tehát tényleges nyugdíj-újraszámítás nélkül válnak ismét nyugdíjassá az érintett személyek.
A másik lehetőség, hogy külön erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével kérik az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben a nyugellátás összegét az új igény elbírálásakor hatályos jogi szabályozás alapján fogják kiszámolni, mely nyugellátás összege eltérhet – akár alacsonyabb összegű is lehet – a korábban megállapított és 2012. január 1-jétől kezdődően már rokkantsági ellátásként továbbfolyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás összegénél.
Felhívom a figyelmet, hogy azon személyek, akiknek a rokkantsági ellátását már az új ellátórendszer – Mmtv. – alapján 2011. december 31-ét követő időponttól állapították meg, a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nem élhetnek a fentiekben említett választási lehetőséggel."
Imádom ezeket a jogi csűrcsavarokat! A ráeső nyugdijkorhatár évében kérnie kell az öregségi nyugdij megállapítását és választhat melyik számára a kedvezőbb! Minimum 15év biztosítási idő szükséges az öregségi nyugdijhoz!
Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek. Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől – jelen esetben a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól (megyei) kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.
(Az Mmtv. 32. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerint 2012. január 1-től az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek ellátása rokkantsági ellátásként – nem rehabilitációs ellátásként – került a továbbiakban folyósításra.)
Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet. Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.
Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.
Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.
Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.
Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.
Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.
Tudomásom szerint 1985-ig mennek vissza nyugdijszámításban és meg kell lenni legalább 15 év biztosítási időnek! Majd ha kiszámítják lehet választani melyik ellátás a kedvezőbb!
D kategóriában az egészségi állapot 1 és 30 % között van, és kizárólag folyamatos egészségügyi támogatást igényel
E kategóriában az egészségügyi állapot 1 és 30 % között van, de egészségkárosodása olyan jelentős, hogy folyamatos egészségügyi támogatást igényel, mivel önellátásra nem vagy csak segítséggel képes
Előzőleg,erre a változásra gondoltam.
A szakértő asszonyunk meg írta,hogy folyamatos támogatással foglalkoztatható,mert ez volt 2012-óta eddig,ebben a két kategóriában,és erre változott.
Még 8 év van az öregségi nyugdíjig, addig még nagyon sok minden változhat, pozitív és negatív irányba is. Felesleges most még ezzel foglalkozni, és ezen agyalni, csak árt az egészségének.
De egyébként el lehet menni akár dolgozni is 60,61,62,évesen,kapkodnak az ilyen korú emberekért! Ha kevesli a havi juttatást be lehet adni állapotrosszabodásra is a kérelmet mire elkészűl a határozat már be is lép az öregségi nyugdij korba.
"A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának új szabályai
Annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott ellátások minimum és maximum összegének értékállósága biztosítható legyen, a törvény az ellátások minimum és maximum összegeinek vetítési alapját a 2012. évi minimálbér helyett fix összegben határozza meg. A rehabilitációs és rokkantsági ellátások legkisebb és legnagyobb összegének vetítési alapjaként a törvény bevezeti az alapösszeg fogalmát, és meghatározza annak 2016. évi mértékét. Az új vetítési alap évente a nyugdíjemelés mértékével azonosan emelkedik. Az alapösszeg 2016. évi mértéke a jelenlegi vetítési alapnak a 2016. évi nyugdíjemelés mértékével emelt összege, 94 500 Ft. A továbbiakban az alapösszeg az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés mértékével emelkedik, a konkrét összeg kormányrendeletben kerül meghatározásra.
Összességében a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás 94 500 Ft-os alapösszeg alapján számított minimum és maximum összegei némi emelkedést jelentenek a 2012. évi minimálbér alapján megállapított minimum és maximum értékekhez képest.
A másik változás azokat érinti, akik nem rendelkeznek havi átlagjövedelemmel az ellátás megállapításához. Eddig azok esetében, akiknek nem volt az ellátás megállapításánál figyelembe vehető pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapja, a minimálbér alapján történt az ellátási összeg megállapítása. Ez azzal járt, hogy az ellátás összege esetükben magasabb lehetett, mint azoknál, akik rendelkeztek járulékalappal, de az a minimálbér összegénél alacsonyabb. A módosítás ennek elkerülésére előírja, hogy azok esetében, akik nem rendelkeznek a referencia-időszakban megfelelő járulékalappal, az ellátás összege a rá irányadó ellátási kategória minimumösszegével azonos."
Amit én látok az idős rokkant emberek felé,a flegmaság az empátia hiánya,a megalázó juttatások! Elkaszálás kivéreztetés folyik főleg az 53,54,55,56,57-es születésüeknél! Utban vagyunk! Pedig ők az életük nagy részét ledolgozták!
személyesen voltam benn, úgy kértem... ezt a tanácsot kaptam a kedves hölgytől a pesti hivatalban, valamint a városi munkaügyi hivatalban és tényleg így tapasztaltam, így megy azokon a helyeken, ahol sokan vagyunk 55-ösök.
A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek - olvasható az MTA honlapján.
Az Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető" – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.
A neurodegeneráció és neuroprotekció az ideggyógyászat egyik alapkérdése
Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László."
B.
A legújabb tanulmányok feltételezik, hogy a stabil érzelmi élet éppoly fontos a jó egészség szempontjából, mint az olyan hatások, mint amilyet az egészséges étrend, a rendszeres mozgás, valamint az alkohol, dohány és más drogok teljes mellőzése gyakorol a szervezetre.
A pozitív emóciók és az értelmes szokások – úgy tűnik – serkentőleg hatnak az endorphinok termelésére, amelyek igen jó közérzetet idéznek elő, s az immunrendszert is nyilvánvaló módon felpezsdítik. Segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat, de abban is, hogy jobban is legyünk.
"... figyeljünk a viselkedésünkre is! Amint Salamon király mondta: “A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat.” (Példabeszédek könyve, 17:22) Pál pedig hozzáteszi: “Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek, ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok!” (A filippibeliekhez írt levél, 4:8)
C.
„... tudjuk, hogy a 5-HTTLPR génnek egy rövid változata depresszióra hajlamosít, ám sokan azok közül, akik ilyen génnel rendelkeznek, sajátos módon mégsem lesznek depressziósok. Ezzel egyben egy nagyon optimista üzenetet is szeretnék közvetíteni, mert ha megadjuk a gyermeknek mindazt, ami a tudásunk mai szintjén pozitív, az érést, a fejlődést szolgálja, akkor elősegíthetjük, hogy bizonyos gének aktiválják önmagukat, és megakadályozhatjuk, hogy azok a gének berobbanjanak, amelyek hatásukat érvényesítve negatív irányba vinnék a fejlődést. Vagyis nagyon sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel!”
