Majd elmondhatjuk, hogy erkölcsileg és lélekben is újra talpraállt az ország, ha legalább lesz megint Trianon-emléknap, mellyel kinyilvánítjuk önmagunk és a nagyvilág felé, hogy Magyarország soha nem mond le elszakított területeiről!
És a talpraállást akkor is elmondhatjuk, ha készek leszünk fogadni ezeket az országrészeket, mint 1938-41-ben.
Tulajdonképpen nem nagyon kellett már kilépni a Monarchiából, mert de facto nem volt miből: az osztrákok már hamarabb kikiáltották a saját köztársaságukat.
Mellékes, hogy a cikk iròja (biztos emlékezetbôl dolgozott) egy kalap alà vette a Nemzeti Tanàcs, Népköztàrsasàg és Tanàcsköztàrsasàg intézményeinek neveit (mert ideologiailag egybe is tartoznak) és idôben sem vàlasztja el öket egymàstol csak néhàny hònap. Viszont a lényeg, hogy ezzel a Monarchiàbol valò kilépéssel (a lehetô legrosszabbkor - miért nem tették ezt a hàboru meginditàsa elôtt?) elsôrangu okot szolgàltattunk Trianonra, a nemzetiségek hazugsàgai csak ràtettek erre. Ilyen szempontbol még sosem vizsgàltam a trianoni kérdést.
Az Intelmeket àllitolag nem Szentistvàn irta, de <<<nincs Europànak egyetlen orszàga sem, mely annyi "idegent" telepitett be sajàt földjére, ellàtva ôket bôséggel, mint Mo. Ez, a ma "toleranciànak" nevezett, idegen honfoglalàs volt Trianonban a màsodik ok, mely hazànk megcsonkitàsàt okozta....>>>
Annak, hogy a középkorban befogadtak Magyarországra itáliai, német, vallon stb. jövevényeket, nincs sok köze Trianonhoz.
Ezek leszármazottai idővel elmagyarosodtak.
A XIII. században a tatárjárás miatt kellett sok idegent betelepíteni, ekkor már szlávok, románok is többen jöttek be, de közülük is sokan asszimilálódtak, hosszú távon ez sem ingatta meg a magyar etnikum arányát, max. a génállományt változtatta meg.
Az igazi csapás a török hódítás volt, illetve az, hogy az ország tartósan hadszíntérré vált. Ekkor következett be az az elnéptelenedés, amelyet a török kiűzése után szerbek, románok stb. betelepedése ellensúlyozott, illetve a magyarság részarányának csökkenéséhez vezetett az is, hogy az északabbra élő szlovákokat kevésbé érintette a török hódítás. Ekkor már tényleg csak relatív maradt a magyar többség. És a XVIII. század végén, XIX. század elején jött ezen népek nemzetté szerveződése, ami miatt nem játszódhatott le a korábbihoz hasonló beolvadás. És tegyük hozzá, a magyar nemzetiségpolitika sem tudta ezt megfelelően lereagálni.
I. Ferenc Jozsef 1916-ban meghalt. utàna IV. Kàroly lett Magyarorszàg kiràlya és Ausztria csàszàra. Az ô megbizàsàbol kötötte meg egyik tàbornoka (Weber) 1918. nov. 3-àn, Pàduàban a fegyverszünetet az Entente-vel. Ennek a "fegyverszüneti szerzôdésnek" legfontosabb pontja az volt, hogy: "Magyarorszàg és Ausztria területét mentesitette minden ellenséges katonai megszàllàstol". Tehàt orszàgunkat mentesitette ez a szerzôdés minden terület-foglalàstol. Azonban egy héttel a fegyverszünet megkötése elött Magyarorszàgon megalakult egy kommunista Tanàcsköztàrsasàg, melynek u.n. Nemzeti Tanàcsa függetlenitette magàt a Monarchiàtol és IV.Kàrolyt nem ismerte el Mo. kiràlyànak és egy nappal a pàduai fegyverszünet megkötése utàn, katonai egyezményt kötnek Belgràdban, az entente csapatok föparancsnokàbal - Franchet d'Espery francia tàbornokkal, melynek értelmében "a magyar kormàny belegyezik abba, hogy az entente csapatai elônyomulhassanak Maros-Szabadka-Pécs vonalàig."
Tényleg bajok vannak itt a történelmi ismeretekkel.
Hogy lehet leírni ekkora éktelen baromságot?
A Tanácsköztársaság megalakulása 1919. március 21.!
Október 31-én az őszirózsás forradalom tört ki, akkor jött létre Nemzeti Tanács. De az államformát csak 1918. november 16-án változtatták meg, ekkor kiáltották ki a népköztársaságot (amit azonban gyakran I. köztársaságként jegyeznek, mert nép szó itt nem a szocialista, hanem a demokratikus jelleget hangsúlyozta).
<< Hazànk-fiai igen kevés történelmi ismeretekkel rendelkeznek "Trianonrol". Azt az egyetlen eseményt tudjàk csak, hogy 1920. junius 4-én Trianonban, a magyar delegàcionak alà kellett irni azt a "békeszerzödést", amely orszàgunk testének kétharmadàt elveszi tôlünk. Az indok: elveszitettük az elsô vilàghàborut.
Azt azonban, hogy mi történt hazànkban az elsô vh. befejezésének ideje és 1920. jun. 4. között, màr csak kevesen tudjàk, mert ez volt a nagy "tabu", amelyrôl beszélni nem volt szabad a kommunista kormànyzat idejében.... Az elsô vilàghàboru idején még létezett az Osztràk-Magyar Monarchia. Allamfôje a Habsburg hàzbol szàrmazo uralkodo volt, akinek cime: "Ausztria csàszàra és Magyarorszàg kiràlya" volt. - Ez az osztràk-Magyar Monarchia Németorszàggal, Törökorszàggal és Bulgàriàval szövetkezve, hadat viselt Anglia, Franciaorszàg, oroszorszàg, Olaszorszàg és az USA àltal képviselt "Egyesült és Tàrsult hatalmak ellen. (Entente). I. Ferenc Jozsef 1916-ban meghalt. utàna IV. Kàroly lett Magyarorszàg kiràlya és Ausztria csàszàra. Az ô megbizàsàbol kötötte meg egyik tàbornoka (Weber) 1918. nov. 3-àn, Pàduàban a fegyverszünetet az Entente-vel. Ennek a "fegyverszüneti szerzôdésnek" legfontosabb pontja az volt, hogy: "Magyarorszàg és Ausztria területét mentesitette minden ellenséges katonai megszàllàstol". Tehàt orszàgunkat mentesitette ez a szerzôdés minden terület-foglalàstol. Azonban egy héttel a fegyverszünet megkötése elött Magyarorszàgon megalakult egy kommunista Tanàcsköztàrsasàg, melynek u.n. Nemzeti Tanàcsa függetlenitette magàt a Monarchiàtol és IV.Kàrolyt nem ismerte el Mo. kiràlyànak és egy nappal a pàduai fegyverszünet megkötése utàn, katonai egyezményt kötnek Belgràdban, az entente csapatok föparancsnokàbal - Franchet d'Espery francia tàbornokkal, melynek értelmében "a magyar kormàny belegyezik abba, hogy az entente csapatai elônyomulhassanak Maros-Szabadka-Pécs vonalàig." Itt tudunk kell azt is, hogy Romània 1916. aug. 27-én csatlakozott az entente hatalomhoz és hadba lépett a monarchia ellen. Igy a budapesti Nemzeti Tanàcs àltal alàirt egyezmény szerint a romànok és szerbek megindulnak Magyarorszàg területének elfoglalàsàra. Most azt kérdezi mindenki: hol volt a magyar hadsereg, mely nem "megverten", hanem teljes fegyverzettel tért vissza a hàborubol? A Nemzeti Tanàcs hadügyminisztere, egyben Lenin elveinek hû tanitoja - Lindner Béla - a vilàgtörténelemben eddig nem ismert tômondatba foglalt programmal, igy: "Nem akarok katonàt làtni", leszereltette a hatalmas és erôs magyar hadsereget. Tehàt az orosz bolsevik forradalommal egyidôben, Europa àllamai között az egyetlen volt Mo., ahol komunista tanàcsköztàrsasàg vàltotta fel az eddigi kiràlysàgot. De 1919-ben még Europa rettegett a komunismustol. A magyarorszàgi komunista kormàny pedig Europa szivébe ültette be ezt a mérget. Europa hatalmasai pedig mindenàron ki akartàk seperni a bolsevizmust Europa szivébôl, tehàt megengedték szövetségeseiknek, a romànoknak, szerbeknek és a cseheknek, hogy elfoglaljàk Magyarorszàg àllamtestébôl mindazt a területet, amit csak birnak. Magyarorszàg megcsonkitàsàt tehàt csak jovàhagyta a trianoni békediktàtum. Magyarorszàg feldarabolàsa Europa vàlasza volt a mo-i bolsevizmusra. Miutàn a romànok, szerbek, csehek megszàlltàk Nagymagyarorszàg nagy részét, a gyôztes hatalmak "béke-konferenciàjàn" azt bizonyitgattàk, hogy a megszàllt területeken elôdeik ösidôktôl fogva ott laktak és ez részben - az un. "szentistvànos toleranciàra"* valo hivatkozàssal - sikerült is nekik, hamis adataiknak érvényesitésével. Ez volt tehàt a màsodik ok, amiért a nagyhatalmak Magyarorszàg megcsonkitàsa mellett döntöttek. A szemtanu tudositok, a "Trianoni karnevàl" néven irtak errôl a békeszerzôdésrôl, tudva azt, hogy a megszàllok àltal elôterjesztett népességi adatok valotlanok.>>>
*Intelmek: ...Mert az egy nyelvû és egy szokàsu orszàg gyenge és esendô. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket joakaratuan gyàmolitsad és becsben tartsad, hogy nàlad szivesebben tartozkodjanak, mintsem màsutt lakjanak..." Az Intelmeket àllitolag nem Szentistvàn irta, de <<<nincs Europànak egyetlen orszàga sem, mely annyi "idegent" telepitett be sajàt földjére, ellàtva ôket bôséggel, mint Mo. Ez, a ma "toleranciànak" nevezett, idegen honfoglalàs volt Trianonban a màsodik ok, mely hazànk megcsonkitàsàt okozta....>>> (B.J.F. Ö.Gy. 1995.)
December 5.: az elmulasztott alkalom 2007. december 5. 16:23
2004. december 5-én, déli 12 órakor megszólaltak a harangok a határon túli magyar településeken. Az anyaországban a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok két kérdésben szavazhattak.
Tudom, hogy ott ez van. És az itteniek nem ítélik el őket ezért. Én sem. Sőt.
De azt el kell ismerni, hogy tekintélyelvű, tradicionalista (ezekkel nincs semmi problémám), sőt soviniszta, náci jelleg is megtalálható az ilyen országokban.
