Kordon művelésű szőlőről van szó. Ha nem metszem jön rá egy -20 fok, mennyivel több az esélye, hogy a meghagyni kívánt rügyek nem fagynak el, mintha lemetszem?
Ha "Fekete felhőre" hallgattok akkor, a paraszt ész azt mondatja velem, ennyi jó idő után csak rosszabb jöhet!
Igaz a távprognózis 1 hónapra előre kemény telet nem ígér, de Február , Március eleje még okozhat kellemetlen meglepetést.
Örüljünk annak, hogy a jövő hét már lehülést hoz, mert ha a mostani tavaszi enyheség tartósabb maradna, félő hogy előcsalogatná a rügyeket, amit egy kevésbé kemény fagy is már el tudna rendezni. (nem csak a szőlő viszonylatában)
Nekem 10 teljes nap a metszés, minhogy egyedül csinálom, de fejembe nem fordult meg, hogy mostanában belevágjak.
Hallgatok a tapasztaltabbra, és halasztom a metszést. Sőt, példád alapján én is megemelem a fagycsapok felett a földet (ahol még nem kordonos). Meg a bujtásnak meghagyott hosszabb vesszőket beásom, és a végüket felhajtva becsirkézem.
"De ebben a jó időben meg a csirkézett tőkék bepálhatnak..." - Ez még szerencsére nem annyira jó idő, ne haragudj de felelőtlenség ilyet kijelenteni, nehogy valaki nyitni kezdjen, mert nagyon ráfizethet. A szőlő mélynyugalmi állapotban van, akinek nincs x hektárja, hagyja békében.
Várj még vele. Gondolj arra, hogy akik januárban metszenek, igazából kényszerből teszik, mert mondjuk nem 20, v. 200 tőkéjük van, hanem 2, v. 20 hektárjuk. Ha márciusban kezdenék, nem érnének a végére a rügyek pattanásáig, ezért ők kihasználják ezt az enyhe időt, mert számukra ez ideális. Mi ráérünk, márciusban már látni, hogy vészelték át a rügyek a téli hónapokat, vizsgálhatjuk a termővesszőket és válogathatunk. Gondolj vissza, tavaly februárban -24, március elején -4 fok volt /nálam legalábbis, az ország közepén/ ki tudja idén mi várható? Főleg csemegeszőlő, melyek fagyérzékenyebbek a borszőlőknél. Én is főleg csemegeszőlővel foglalkozom és nekem is viszket a metszőolló a kezemben, elhiheted. Ma viszont azt vizsgáltam végig, hogy a fagycsapok jól be vannak-e kupacolva földdel, nem hordta-e el a szél. Mert hiába donganak a legyek a falilugasom déli oldalán, tartok tőle, hogy még kemény idők jönnek.
Mivel én is amatőr vagyok, ezért egy könyvből idézek:
Lőrincz András - Barócsi Zoltán - A szőlő metszése és zöld munkái: (pdf ezért nincs ékezet másoláskor)
7. 4. A metszes ideje A metszes a szolo nyugalmi periodusaban (lombhullastol rugyfakadasig) a tiilsagosan hideg napok kivetelevel barmikor elvegezheto. Minthogy a nyugalmi periodus eleg hosszu (5 honap), a metszes altalaban nem jelent munkacsiicsot. Ez alol kivetelt kepeznek a takart fejmiivelesu szolok, amelyekben a tel folyaman csak elometszest lehet vegezni. A tavaszi metszest rendszerint a konnyezes koveti. Oszi es teli metszes utan a tavaszi konnyezes gyakran elmarad, mert kozben a sejtek kozotti jaratok gyantaszerii anyagokkal eltomodnek.
Ami saját vélemény:
Ha elakar fagyni, akkor az 4 rügy is elfagy, ha nem akar elfagyni akkor az 1 rügy sem fog az adott csapon.
Ha valami kordon művelésű tőkék, akkor nem fontos várni. Ha fej v bak művelés, és fel van csirkézve, akkor lehet rizikózni, hogy jön-e még később fagy v sem. De ebben a jó időben meg a csirkézett tőkék bepálhatnak...
nekem egy sokkal kevésbé tudományos kérdésem lenne:
Szerintetek, a kellemes időt kihasználva szabad-e metszeni a szőlőt most, január elején? Egy kicsit viszket a metszőolló a szekrényben, szívesen megvakargatnám, csak félek tőle, hogy jön még egy keményebb fagy. No és ugye jellemzően a vesszők vége szokott lefagyni. Pillanatnyilag úgy gondolom, hogy ha "ráhagyással" csinálom, akkor jön még ugyan egy második kör, de mégis előbbre jutottam és a fagykockázat is kezelhető. Házikert, csemegeszőlők amelyek nem kimondottan fagyérzékenyek és mindössze 20 tőke. De mivel tapasztalatlan vagyok, lassan dolgozok.
Na megnyugodtam, mert még novemberbe hoztam be 1 ágat, hogy meghajtassam. Rá 1 hétre olvastam erről a mélynyugalmi állapotról, úgyhogy majd január vége fele hozok be egy friss ágat és remélem, hogy azt sikerül meghajtatni.
Nem, nem nehéz elhinni, hanem lehetetlen. Mármint az, hogy a mostani időjárás (ami egyáltalán nem extrém, csak kicsit szokatlan) hatására a te ősszel ültetett szőlőd fakadásnak indult volna. 5-ből 3 évben van a télnek ilyen periódusa, amikor 10 fok feletti maximumok, fagymentes éjszakák vannak. Jelzem náluk itt a Mecsekben is nyílik a hunyor, ibolya, hóvirág, de a szőlőm - mélyen alszik.
A szőlőnek 10 fok (átagosan, napokig; nem egyszer egyszer napi maximumként) felett van a biológiai nulla pontja, az alatt nem mutat életjelet. Ilyen tartósan nem áll(t) fenn sehol hazánkban, így nem indulhatott be nemhogy a fakadás, de még a nedvkeringés sem.
Minden szőlőfajtának van egy rövidebb- hoszabb mélynyugalmi fázisa (ez a legrövidebbeknek is min. 800 óra) amíg lehet bármilyen meleg; nem indul el a fakadás; ezt a hideghatást eddig még nem adta meg a természet.
Hogy mégis mitől van kisleveles állapotú oltványod? (amit nem vonok kétségbe, mert gondolom ezt azért felismered) Jó lenne egy fénykép róla azért, de nem kizárt, hogy már az oltványkitermelés előtt talán egy hibásan és túl korán visszavágott csap mellékrügye fakadásnak indult, ami meleg helyen a takarásban tovább fejlődött. (ez csak tipp a miértre)
Akkor kezdem a venyigék gyűjtését,nyáron a zöldmunkákból eredő hajtásokat már gyüjtöttem egy kupacba,de azok gyakorlatilag a talaj felszínén felszívódtak,eltűntek.:)
Mi a helyzet a bepálással? Itt este se megy 0 fok alá a hőmérséklet, bár én is felcsirkéztem a fontosabb csemege szőlőket, de már azon gondolkozok, hogy ki kellene takarni... Az 1 hetes i. előre jelzés se mond 0 foknál hidegebbet. Nappal árnyékmentes helyen akár 10-12 fokra is felkúszik a hőmérő!
A trágyázásnak ez a módszere (azaz a sorköz trágyázása) nagyon jó módszer, de próbálj meg komposztot vagy érett trágyát szerezni, ne szart. A szarnak a szőlőben kell feltáródnia, ami kb. egy év. Sokan keverik a sima almot az érett trágyával, pedig nagy a különbség: a trágyában nincsenek szalmamaradványok, egységes színű, morzsalékos állagú, földszerű szaga van. Az almot trágyaszarvasban célszerű érlelni, ami egy önálló tudomány (kis túlzással).
Igen, le szoktuk szecskázni egy erre a célra szolgáló adapterrel, amit az MTZ-50 teljesítmény-leadó tengelye hajt meg. Ha nagyon nagy király vagy, akkor ezt a barna hulladékot zöldhulladékkal (fűkaszálék, zöldmunkák hulladéka, cefre) keverve, nedvesen tartva, földdel fedve komposztálod egy évig, és utána a komposztot juttatod vissza a földbe. De mi csak a sima darálékot szórjuk ki, ami lazítja a talajt és a káliumot (és kisebb mértékben a foszfort) pótolja. Ha rászántod a zöldtrágyát (a tavaszi gazt) akkor az is segíti a feltáródását. Túl sokat adagolni nem célszerű egy sorba, mert az ún pentozán hatás lép fel (azaz túl sok lesz a szénvegyület a nitrogén kárára).
Az érdekelne,hogy tudnám a csemegeszőlőim tápanyag utánpótlását a leghatékonyabban elvégezni.Szervestrágyára gondoltam,csirke vagy marhatrágya granulátum formájában és tulajdonképpen a bejuttatás módja érdekelne.Elég lenne-e a szőlőtőke köré szórni és ásóval beforgatni ásó mélységig vagy ásni egy lyukat a tőkétől 0,5m-re(ásómélységűt)és abba beleszórni a trágyát és arra ráhúzni a földet?Főleg az utolsó módszernél nem károsítom-e a gyökereket túlságosan?
RAMBO!
Milyen módszerrel juttatható vissza a levágottt venyige tápanyagutánpótlásra,ledarálod talán?
Általában az az ökölszabály, hogy két csap közé férjen be a metszőolló (azaz kb. 20 centire legyenek, durván minden második (apró ízközű fajtánál minden harmadik) szemből lehet csapot hagyni). A kart akkor kell cserélni, ha túl sok vak csap van rajta. A tartalék szemből (vagy a tőkefejből) egy hajtást meg kell hagyni nyár elején, és azt kell lehajtani metszéskor, miközben a kart lefűrészeled. Ezen a hajtáson abban az évben szálvesszős módon kell szőlőt termeszteni, és a rákövetkező évben alakítható ki a kar.
Hát tekintettel, hogy okt1-én lefagyott a szőlő, utána jött a meleg, az a 2 hét is nagyon sokat számít!
Az az egy gondom van/volt a karos metszéssel, hogy a vezér huzalt nagyon terheli, na meg a kar leváltása is egyelőre még retjély számomra, hogy hogyan lehetséges. Na meg sok minden nem világos még ezen kívül. Mennyi időnként érdemes a kart cserélni? Aztán mi alapján határozzam meg, hogy egy tőkén hány csapot (remélem jól írom és csap a neve) érdemes meghagyni?
A Guyot művelés előnyeként szokták megemlíteni, hogy az áttelelő lisztharmat kevesebb, mert évről évre lecserélődik a kar. Ugyanakkor a fakadása kb. 2 héttel előbb van, ami az érésben is megmutatkozik. Könnyen művelhető.
A cseralapos váltómetszés során viszont a kar állandó, és a szőlő erőt meríthet a karokban raktározott tápanyagokból vacakabb évben. Vannak, akik már nem is alkalmaznak terméskorlátozást, ha két szemre metszik a szőlőt, és 3-4 csap van csak a karon.
Mindkettőt próbáltam, szerintem a rövidcsapos metszéssel ízgazdagabb bor készíthető. A Guyot rövidebb tenyészideje nekem nem tetszik, szerintem jobb a későbbi szüret, jobban tartja a savát a szőlő.
