> Konkrétan a Lados névvel kapcsolatban már akkora bődületes dolgok jöttek elő, hogy khm... francia-szláv-mindenféle magyarázatok röpködtek
Én is megszomorodtam. Úgy véltem, korábban világosan és hangsúlyozottan leírtam, hogy a francia Lados névnek *semmi köze* a magyar Lados-hoz, vö. #4380: „Minthogy ebben [a fr. Lados névben] nincs Lad alapnév, a magyar Lados alapja sem lehet”.
A szlávféle magyarázathoz pedig: az etimológia megengedi, hogy a *Lados* magyar név legyen, vö. rumci #4360: „apanév, a Lad személynév -s kicsinyítő képzős alakjából”. Csak a Lad személynévről állítottuk kizárólagosan, hogy szláv.
De ez utóbbi mit is jelent: ezt a személynevet magában legutóbb az Árpád-korban használták. Tehát így a szláv náció max. csak az Árpád-korra vonatkozna.
Szomorú vagyok tehát, mert nem olvasod, amit leírtunk. Ugyanakkor az is szomorúsággal tölt el, hogy az önálló kombinálóképességről se tettél tanúbizonyságot. Vedd csak elő a naptárt, amin fel vannak tüntetve a névnapok! Milyen arányban találsz ott magyar keresztneveket: talán az István etimológiailag magyar név (nem, hanem görög)? A László (nem, hanem szláv)? A Mátyás (nem, hanem héber)?
Ha ma ritka holló az etimológiailag magyar személynév, akkor miből gondolhatnók, hogy régen ennek másként kellett lennie? És ha ma létezhetnek tüchtig magyar emberek görög, szláv, héber stb. személynévvel, akkor régen miért ne lehetett volna ugyanígy?
A fentiekre gondolj, amikor egy név *alapjának* (nem is csak magának a névnek) az etimológiájáról beszélek.
P. S. Én nem vagyok magyar, ezért nem is igen értem, hogy miért zavarna bárkit, hogy végső soron – családjának azon ága, ahonnan a vezetéknevét örökölte – esetleg nem magyar? – Én fel tudom dolgozni a saját identitásomat, másnak is magának kell ezt megtennie. Én nem vagyok senkinek a gyámja, hogy ezt helyette megtegyem. Nekem itt nem kell olyan kegyes hazugságokat elkövetnem, mint egy örökbefogadónak, ha az örökbefogadott gyereke még nem elég érett ahhoz, hogy a tényeket megtudja. Aki ide jön, annak már elég felnőttnek kell lennie...
-------------
> tisztelettel kérdezném Tőled Kedves LvT: a fentieket figyelembevéve hogyan lesz a Ladon-ból Lados???
Sehogy nem lesz. A Ladányt, ha jól emlékszem, törzsnévnek szokták tekinteni, de még utánanézek a részleteknek.
Az, hogy két szó eleje megegyezik, az nem jelenti azt, hogy kapcsolat van köztük. Jókat röhögünk a Bach-adminisztráción, amikor Böszörményt németül ’bősz örmény’-nek fordította le. Ezzel a felvetéseddel valahol te is erre a szintre kerültél.
Két összetartozónak vélt szót csak akkor lehet összekapcsolni, ha elemi nyelvi folyamokkal, változásokkal egymásba alakíthatók, vagy közös előzményállapot vehető fel mögéjük.
> Érdekes művelődéstörténeti adalék, hogy egy másik címer-változatban egy láda rajzolata szerepelt
Ez csöbörből vödörbe való kerülés: ekkor ugyanis ugyan nem szláv, de német lesz az etimológia, minthogy a láda közszó német eredetű.
> Ladikos-Lados
Ilyen névbelseji kontrakcióra nincsenek adatok: ergo ilyen érvelést nem állíthatunk fel. A ladik ugyanakkor délszláv eredetű szó a magyarban, így, ha elfogadnánk ezt, akkor megint visszacsempésztük volna a szláv etimológiát.
> A Ladan szóról egyébként mit gondolsz? Mi lehet az? csak azt ne mondd, hogy a szláv ... szóval áll összefüggésben
Maradjunk a Ladány szóváltozatnál. A régi helyesírásban az ny hangot nemigen különböztették meg írásban az n-től, ugyanakkor a magánhangzók hosszát is nem, vagy következetlenül jelölték: így a mai Ladány biztosabb adat, mint az a Ladan.
Mint fentebb írtam, utána nézek ennek a szónak. Addig is: az idézeted azt valószínűsíti, hogy ez besenyő törzsnév. Ekkor török eredetű lenne (és nem magyar!)
A változatlan alakú keresztyén személynevek családnévi használata a mai állapot szerint a magyar nyelvterület két nyugat és keleti szélén (Őrség, ill. K-Erdély–Moldva) a gyakoribb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kettő között ne lehetne egy ilyen alakulat endogén. Sőt, h az időben visszafelé megyünk, akkor Hajdú Mihály szerint a helyzet egyre homogénebb (vagyis a középső részen jobban lecserélődtek idővel másra a nevek).
Jobb híján Hajdú Mihály Általános és Magyar Névtan. Személynevek c. művét lapoztam át. Ő az Ábrahám csn.-t nem említi az egy régióra legjellemzőbb alakulatok közt. A XVI–XVIII. sz.-ban több időpontban a leggyakoribb 20–30 családnevét egy tucat mérőhelyen közli. Ezekben a táblázatokban az Ábrahám csn. csak egyszer fordul elő: az szegedi alsóvárosi plébánia 1696. évi kereszteléseinek feldolgozásakor: itt a szülők-keresztszülők csn.-eit vizsgálva az Ábrahám a 12–14. leggyakoribb név volt (10 előfordulás, 1,3%). – Az erdélyi,. moldvai mérőhelyeken sem volt ez a név az első 20–30 közt.
Úgy tűnik tehát, hogy legalábbis a török után az Ábrahám tipikus szegedi név, és a XVII. sz. végére (már) római katolikus (r. k.) családokban (is) megtalálható.
Azonban ez a név nem tipikus r. k. név, hanem inkább protestáns. Ugyanis a r. k. egyházi névadás preferálta a kanonizált szentek neveit, míg a protestáns úzus, minthogy az r. k. szenteket nem ismerik el, a Biblia egyéb kiemelt szereplőiről választott nevet. Ez utóbbi csoportba tartozik az Ábrahám is. Hajdú táblázataiban az 1770–1800. évek közti összesített protestáns személynév-választások esetén az Ábrahám „dobogós” helyen van. A helyileg részletező táblázatokban – melyek felekezetileg nincsenek megosztva – ez időben az Ormánságban találtam meg a személynevet. (Sajnos, Hajdú elsősorban r. k. feldolgozásokat hoz!)
Minthogy az Ábrahám elsősorban protestáns személynév, így azt várhatnók, hogy vezetéknévként is elsősorban protestáns lesz. Valószínűleg ez is a helyzet, és a szegedi 1696. évi r. k. előfordulások azt jelzik, hogy annyi Ábrahám lehetett a városban, hogy már revertálók is kikerültek belőlük.
Ami azt a kérdésedet illeti, hogy: „az Ábrahám vagy a Tandari szerepelt-e korábban,mint őseim vezetékneve”? Azt válaszolhatom, hogy minden valószínűség szerint az Ábrahám az elsődleges. Erre az alábbiak mutatnak: – A magyar nyelvterület nagyobb részén a ragadványnevek szokásos helye a vezetéknév és a személynév között van, tehát az Ábrahám Ködmön, Á. Nagyi, Á. Tandari, Á. Furus, Á. Türes kettős nevek második tagja pozícionálisan „ragadványnévgyanús”. – A ragadványnév rendszerint specifikusabb (ritkább, személyesebb), míg az eredeti név általánosabb. Ez megint arra mutat, hogy a fenti listában az Ábrahám az eredeti vezetéknév, a második tagok a család ágait (ill. független családokat) megkülönböztető másodlagos elem. – A fenti folyamat harmonizál a bevezetőben említettem azon megfigyeléssel, hogy régebben az ország belsejében is több személynévi eredetű csn. volt, csak lecserélődtek. A bemutattad példa éppen a lecserélődési folyamat „közepét” mutatja meg. Először egy Ábrahám család kap egy ideiglenes ragadványnevet, hogy a hasonnevű családoktól megkülönböztessék őket. Az ilyen ragadványnevet idézőjelek közé tesszük, pl. Ábrahám „Tandari” András. Majd a ragadványnév második névként fixálódik: Ábrahám Tandari András. Ez után a fázis után ez a hosszú név egyszerűsödhet úgy, hogy az Ábrahám névelem elmarad, mert a Tandari úgyis elég specifikusan azonosítja az illetőket: Tandari András.
Gugler: Német vezetéknév, a n. Kugler csn. alakváltozata. Ez utóbbi volt már a 139-esben, azóta jobb német irodalomban további etimológiákkal is találkoztam:
– -er személynévképzős foglalkozásnév vagy jellemző viseletre utaló ragadványnév a középfelnémet (kfn.) gugel, kugel ’csuklya <kabáton>’ szóból.
– -er személynévképzős ragadványnév a n. Kugel ’golyó’ szóból. A Duden Familiennamen itt kifejezettem ’golyójátékos’ értelemre utal (tehát valami golyóval folytatott játék űzőjére), de szerintem idejő a 139-esben említettem ’golyóöntő’ foglalkozásnévi magyraázat is.
– Lehet ún. lakóhelynév, ahol egy Kugel ’golyó’-ról elnevezett ház lakosait jelöli. Ilyen szerte a német nyelvterületen lehet, de a Duden a nürnbergi Zur blauen Kugel ’<ház> a kék golyóhoz’ és Zur goldenen Kugel ’<ház> az arany golyóhoz’ adatokat emeli ki (a Kigler név első kimutatható adata is nürnbergi)
Szvalyávcsik: Az jelenkori elterjedtsége alapján egyértelműen ukrán (ruszin) névnek tűnik: Свалявчик (Szvaljavcsik), a gyér szlovák adatai sem szlovákos írásmódúak: Svaljavčík (Svaljavčik), és nem Svaľavčík v. Svaliavčík.
Etimológiailag az alábbi alakulattal van dolgunk (latin betűket használok): svaljav- alap + -ec személynévképző + -ik kicsinyítő képző.
Az ukr. svaljav- alaphoz két etimológiai magyarázatot találok (az ukrán helyett a számomra jobban dokumentált rokon nyelvek szavaira utalok): – szlk. sval ’izom’ + -avý ellátottságot kifejező melléknévképző – szlk. zváľať ’ledönt, kidönt’, cs. svalovati ’legörget, ledöntöget’, or. свалять (szvaljaty) ’legurít, lehengerít’ + -ávať gyakorító igeképző
Szeretném a segítségeteket kérni egy családnév eredetének megfejtése ügyében.Ez nem volna más mint a Kúsz név,dél alföld szerte elég elterjedt.A vezetéknév "viselői"
közt igen nagy arányban találkoztam bizonyos közös antropológiai jellegekkel,mely elgondolkodtat.Nem vagyok valódi rasszantropológus,csak egy autodidakta érdeklődő.Ezek a külső rasszjegyek(?) azonban mindenképp kérdéseket vetnek fel bennem a név eredetét illetőleg.Fentnevezett családnév igen sok(!) képviselőjén félreérthetetlenül megállapíthatóak bizonyos fajta jellegek.Ezek a sötétebb szín komplexum(fekete,egyenes vagy enyhén hullámos haj,sötétbarna szemek,barnás bőr)jellemeznek.Alkatuk középmagas(174 cm körüli),széles,szikár(fiatalon, mert idősebb korban elhízásra hajlamos),arcuk hosszúkás,markáns,orruk kiálló sasorr,a porcos rész kissé lefelé hajlik.Járomcsontjuk enyhén kiálló.Valamennyien paraszti,állattartó múltal rendelkeznek.Mivel a délalföld térsége,annak lakossága a honfoglalást követő évszázadokban több belső ázsiai,nomád népelemmel bővült,felmrült bennem a kérdés,talán kun,esetleg besenyő eredetű nével van dolgunk.Ránézésre vonásaik alapján talán taurid,armenid, esetleg pamíri típusokba sorolhatóak.Szívesen venném ha véleményüket,ötleteiket megosztanák velem.
az elírás alatt azt érted, hogy nem Ladon, hanem Ladan? S miért elképzelhetetlen,hogy a Ladannak, s Ladosnak bármi köze legyen egymáshoz? Lad, mint szótő miért elképzelhetetlen? Vagy jöhetnek, pl. a Láda-Ládás szóból is, nem?
Pl.:"Ma már az idősebb helyi lakosság sem emlékezik rá, hogy ez a címer valamely középület homlokzatát vagy belső terét díszítette volna. Érdekes művelődéstörténeti adalék, hogy egy másik címer-változatban egy láda rajzolata szerepelt, s ebből eredeztették a község nevét is (LÁDA – LÁDÁN – LADÁNY). Ez a népi etimológia nem állja ki a tudományos vizsgálat próbáját. A ladány helynév főleg a besenyő-lakta vidékeken és gyepükön fordul elő leggyakrabban. (Tiszaladány, Körösladány, Püspökladány) s erre utal, hogy a hajdani Ladányt, a jászok ideköltözését megelőzően besenyő vagy más török falu népe lakhatta. Magának a "láda” szónak az értelme rég elhomályosult, s egy címer motívummal épp fordított lehetett a helyzet: a település nem a láda szóról kaphatta a nevét, hanem a ladány helynévből vonatkoztattak a "láda” szóra. A címerbeni ládával kapcsolatban még egy érdekes történet őrzött meg a néphagyomány egészen a XIX. Század második feléig. E szerint a település a Millér (a mai Jászladánytól 5-6 km-re húzódó csatorna) partján feküdt volna, de lakói a Szolnokot birtokló törökök zaklatásai elől nyugatabbra lévő mocsarak közé húzódtak vissza. Láda alakú ladikokon közlekedtek, s a néphit szerint innen a község neve. Mindez legenda csupán, de a Millér mentén valóban hajdani település nyomait vélhettük felfedezni, amely a mai Jászladány őse is lehet."
Miért nem lehet pl. valami olyasféle magyarázat, hogy Láda-Ládán-Ladány, s Ladikos-Lados. Ezek nyelvészetileg?
„s mily könnyen lesz vérbolond, nacionalista, idegengyűlölő valakiből...” Egyiket se állítottam senkiről.
„mind a 3 szót te használtad, s velem kapcsolatban jutott eszedbe.” A kapcsolatban olyan jó általános szó. Speciel a magyargyűlölőzésről jutott eszembe. Ugyanis elég jól meg lehetett figyelni, hogy ha valaki nem vérbolond nacionalista, előbb-utóbb rásütik. Ezzel én nem állítottam (szándékomban sem állt) azt állítani rólad, hogy vérbolond nacionalista lennél. Az viszont tény, ugyanazzal a retorikával élsz, mint a vérbolond nacionalisták szoktak. Ezeknek – ha élne – Ady lenne a legnagyobb magyargyűlölő. Érdekes, töredékannyit adtak a magyar kultúrához sem, mint akiket lemagyargyűlölőznek.
„ezt kár túlmagyarázni. ez is mind aktitást kifejező igenév ugye? s egyik sem rám vagy gondolataimra vonatkozik...” Vonatkozott? Ha szerinted igen, magadat minősíted. Én megtisztellek azzal, hogy igyekszem nagyon pontosan fogalmazni, úgyhogy kérlek, te is tisztelj meg azzal, hogy csak annyit olvasol ki a szavaimból, amit leírok, semmivel se többet.
„inkább egy kis egyenesség lenne benned :(” Nincs? Miből gondolod?
„s megmondanád őszintén mivel bántottalak meg annyira...” Semmivel. Egy fikarcnyi megbántottság nincs bennem.
„a felsőbbrendűségi érzésről pedig azok után ahogy és amilyen stílusban-vehemenciával kirohántal ellenem a helyedben inkább szót sem ejtenék.” Amögött nem felsőbbrendűség volt, csupán a szakmám védelme az ideológiai megrendelésektől.
„az eddigiek alapján. őszintén? kinek a lelkében van gyűlölet?” Sose tagadtam, hogy szenvedélyes ember lévén tudok gyűlölni, de csak tettekért, önkéntelen csoportba tartozásért soha. Amúgy az irányodban meg aztán tényleg semmi gyűlölet nincs bennem.
"Ó de könnyen lesz magyargyűlölő valakiből, aki nem áll be a vérbolond nacionalisták közé…"
s mily könnyen lesz vérbolond, nacionalista, idegengyűlölő valakiből...
mind a 3 szót te használtad, s velem kapcsolatban jutott eszedbe. ezt kár túlmagyarázni. ez is mind aktitást kifejező igenév ugye? s egyik sem rám vagy gondolataimra vonatkozik...
inkább egy kis egyenesség lenne benned :( s megmondanád őszintén mivel bántottalak meg annyira...
a felsőbbrendűségi érzésről pedig azok után ahogy és amilyen stílusban-vehemenciával kirohántal ellenem a helyedben inkább szót sem ejtenék.
őszintén sajnállak.
az eddigiek alapján. őszintén? kinek a lelkében van gyűlölet?
Ó de könnyen lesz magyargyűlölő valakiből, aki nem áll be a vérbolond nacionalisták közé… (Amúgy az előző alapján akár vérbolond nacionalista is lehetek, hiszen én azt vallottam, hogy félretenni identitást, világnézetet a tudományos megismeréshez. Ergo épp ugyanúgy tehetek félre magyargyűlöletet vagy vérbolond nacionalizmust – szerencsére egyik félretételére se volt szükségem.) Hogy miért gondolom, hogy tele vagy idegengyűlölettel? Hát ahogy kihallott a szavaidból, hogy egy szláv etimológia mennyire megviselte ártatlan lelkedet, az elég jól leírta, hogy mekkora felsőbbrendűségi érzés tombol turul-magyar szívedben a vazallus szlávokkal szemben. Nem értem, mitől kevésbé magyar az, akinek a neve, mondjuk, közvetetten szláv etimonra megy vissza. És azt se értem, mitől jobb az, ha valaki magyar, mint ha szláv lenne. Mert ha ezek az előfeltevések nem motoznának az agyadban, akkor piszokul nem csinálnál az egészből érzelmi kérdést. Nem állítom, hogy ezek tudatos(ult) gondolatok benned, de hogy a mondataid mögött ezek rejlenek, afelől nincs kétségem. Végezetül nem tudom, megfigyelted-e, nem mondtam rólad, hogy idegengyűlölő lennél. Ez ugyanis egy aktitást kifejező igenév. Pusztán annyit állítottam, hogy a szívedben (nem az elmédben!) idegengyűlölet honol. Ezt tartom. Sőt a harcias reakciód megerősített ebben a vélekedésemben.
„Pedig a gyökereink mindennél fontosabbak. Mindennél fontosabbak, ahhoz szükségesek, hogy eligazodjunk ebben világban.” Ennél veszélyesebb iránytűd már nem is lehetne. Ezzel ugyanis azt mondod, hogy az ideológia előbbre való az érveknél, a tényeknél, a racionalitásnál. Ha az ember a tudományos megismerés útjára lép, akkor viszont menthetetlenül félre kell tennie az érzelmeit, a világnézetét, a preferenciáit, az identitását. Egy lehet neki a fontos, az, hogy a tudományos megismerés szabályait, módszertanát szigorúan követve végezze a dolgát.
NB. Javaslom, hogy földrajzi nevek kérdésében ne a Magyar katolikus lexikont használd forrásul, hanem például a Földrajzi nevek etimológiai szótárát (mint ahogy szakrális, dogmatikai kérdésekben meg nem ez utóbbi a mérvadó), mindjárt kiderül, hogy az előbbiben sajtóhiba van, meg az is, hogy mi a Ladány helynév feltételezhető eredete. És rögtön belátható, hogy semmi összefüggésben nem áll a Lados személynévvel (az ány ugyanis nem magyar képző rajta, így le se lehet nyeszetelni róla).
Amúgy sajnállak, szar lehet ekkora idegengyűlölettel a szívedben élni.
Én nem szeretek ehhez a név-etimológiás dologhoz hozzászólni, mert úgy érzem nagyon elszaladt ez a topic. Hogy elszaladt, azt úgy értem, hogy szerintem annyira de annyira vad dolgokat írtok, hogy az már egyszerűen leírhatatlan. Pusztán nyelvi alapon szerintem mindent belehet bizonyítani. Bármit... De szerintem teljesmértékben meddő. LvT ne is haragudj, de véleményem szerint, ami remélem azért lehet :) Te nagyon gyakran mindent szláv eredetűnek próbálsz beállítani. S teszed ezt nagyon agresszívan és rámenősen. Tényleg nem akarom az indulatokat szítani, vagy valakit megbántani hsz-ommal.
Konkrétan a Lados névvel kapcsolatban már akkora bődületes dolgok jöttek elő, hogy khm... francia-szláv-mindenféle magyarázatok röpködtek. S minden de minden arra megy, s ment ki, hogy nehogy már azt érezze ez a szerencsétlen, hogy neve, s származása szerint ő MAGYAR. Attól tartok számotokra néha már nem is létezik a magyar nép-magyar név :(( Pedig a gyökereink mindennél fontosabbak. Mindennél fontosabbak, ahhoz szükségesek, hogy eligazodjunk ebben világban.
Nos... elnézést, ha offtopic voltam eddig...
Szóval Lados. Azt egyikőtök sem vette észre, hogy ennek az embernek jászladányi származása merült fel, s hogy Jászladány 1399-ben Ladon néven említettik...??? Könyörgöm... a fától az erdőt... :(
A név-etomológiához nem értvén mégis tisztelettel kérdezném Tőled Kedves LvT: a fentieket figyelembevéve hogyan lesz a Ladon-ból Lados??? Hm? Ez ugye nem elképzelhetetlen??? Ugye sokkal inkább logikusabbnak tűnik, mint a Ladoux, meg Ladovits, meg mittomén még milyen "tudományos" magyarázatok...
Kedves LvT! Korábban érdeklődtem már a Tandari név eredtéről, jelentéséről, s köszönöm a segtőkészséget. MIvel magam is Ábrahám Tandari vagyok, kiváncsi lennék az Ábrahám, mint vezetéknév körülményeire is. Úgy láttam, ez talán Erdélyben (volt) a legelterjedtebb név. Utalhat-e viselőjének, ill. őseinek vallására, vajon mi alapján kaphatta ezt valaki, mint vezetéknevet? Egyszerűen keresztnévből válhatott vez.névvé? Próbálom kinyomozni, az Ábrahám vagy a Tandari szerepelt-e korábban,mint őseim vezetékneve, de érdekelne, hogy valószínűbb-e, hogy az Ábrahám, mivel az keresztnévből eredhet, s mivel abból túl sok volt, így megkülönböztetésként kerültek mellé a második vez.nevek? Szegeden az alábbi társítások fordulnak elő: Ábrahám Ködmön, Á Nagyi, Á Tandari, Á Furus, Á Türes. Előre is köszönöm, ha tud a témában segíteni. Üdv: atandi/Ábrahám Tandari Andrea
Nemeslevelet II. Ferdinandtól 1631. évi jún. 18-án Péntek Demeter, neje Tóth Katalin, gyermekei Péter, Anna és Ilona, továbbá testvérei Lőrincz és Katalin nyerték s ugyanazon évben Borsodmegye hirdette ki. (Borsodm. lev. Pr. 5. f. 41.) 1699. évben Benedek, István, id. és ifj. András sarudi birtokosok voltak s 1709. évben igazolták nemességüket. (1709. év 486. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején János, Demeter, Benedek, Lőrincz tiszaderzsi lakosok voltak, későbben pedig egyesek Kisújszállásra, Kúnhegyesre, Madarasra is elágaztak. (1773. év 309. C. sz.)
Az eredeti armalist a család őrzi Tiszaderzsen.
Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családai
Tekintettel arra, hogy a kellemetlen hölgy 1740-1780 között uralkodott, nem lehetetlen, hogy neki is volt egy Péntekje, mint Robinsonnak.
Rusvay Lajos: Jászapáti története című könyvből írtam. Ott az 1720 összeírásnál szerepel Lados, mint peregrinus- jövevény, és két oldallal később endrefalvai származásúnak írja. A könyv 68-72 oldala. Nagyapám miért hazudott volna, ráadásul szegény két éve halt meg 96 éves korában, ő tőle tudom ükapám falubíró volt és a háború előtt még megvoltak azok a bizonyos papírok. Én is azért szertnék közelebb jutni, mert érdekel a téma. De még egy kérdés : Létezett e Péntek Demeter nevű ember Mária Terézia testőrségénél, vagy közel hozzá? Segíts, hogy tisztában lássak!
Kovács: Magyar vagy szlovák foglalkozásnév*, vö. m. kovács, ill. szlk. kováč ’kovács’ (< kuť ~ kovať ’kovácsol, vasal; patkol’ + -áč cselekvőnévképző) közszó
Schneider: Német foglalkozásnév, vö. n. Schneider ’szabó’ (< schneiden ’vág’ + -er cselekvőnévképző) kn.
Horváth: Népnévi ragadványnév, a részleteket l. az Orosz név kapcsán a 4394-es hozzászólásban.
Müller: Német foglalkozásnév, vö. n. Müller ’molnár’ (< Mühle ’malom’ + -er személynévképző) kn.
Barabás: A m. Barabás személynévből. A Barabás bibliai eredetű, keresztyén személynév, alapja a gör. Βαραββάς (Barabbasz) közvetítette arámi Bar-’Abbah (Bar-Abba)’Abbá fia’ szn., ahol ’Abbah (Abba) ’atya, mester’ jelentésű arámi szn.
Penker: Etimológiai forrást nem találtam rá, vélhetően a n. Pinker csn. alakváltozata. Ez utóbbi ’kovács’ jelentésű foglalkozásnév, vö. an. pinken ’kalapál, az üllőt üti’ ige + -er cselekvőnévképző.
Pribék: Magyar ragadványnév a m. pribék szóból. Ez utóbbi, a XV. sz. végétől kimutatható kn. eredeti jelentése a magyarban ’töröktől v. törökhöz átszökött személy’ (< szb.-hv. preb[j]eg ’szökevény’). Más jelentései ’rabszolgakereskedő; tolvaj, útonálló; kegyetlen(kedő) ember, hóhér’ csak a XVIII. sz. második fele óta adatolhatóak, így vélhetőleg motivációként ezekkel már nem számolhatunk: marad az, hogy az eredeti elnevezett megszökött a töröktől, vagy éppen (időlegesen) átállt oda, kiszolgálta őket.
Dobos: Kettős eredetű magyar csn. 1. -s képzős foglalkozás-, ill. jogállási név a dob ’ütőhangszer’ szóból, ilyen értelemben katonai dobost, ill. tágabb értelemben mindenféle katonát jelölhet; régebbi eredetű névadáskor [bár ez a m. csn.-ek zöménél kizárt] gondolhatunk ’gyepüőr’ jelentésre is (akinek dobbal kellett riasztania); 2. a régi m. *Dob szn. -s kicsinyítő képzős származéka. Magát a *Dob szn.-t nem lehet adatolni régi forrásokból, de különböző képzős származékait igen: 1211: Doba szn., 1138/1329, Dobos szn; az ismertebb csn.-ek közül ide tartozik még a Dobó, Dobsa is. A Dob szn. eredete is többes: (a) m. dob ’ütőhangszer’; (b) A (bibliai héb. Tobijjah ’Jahve jó’ szn. >) m. Tóbiás > Dóbiás szn. rövidülése; (c) a szl. Dub (< szl. dub ’tölgy’ kn.) szn. magyarosodása.
Major: Magyar foglalkozás-, ill. jogállási név: olyan parasztot jelöl, aki egy majorságban dolgozik, vagy azt birtokolja; vö. az ugyanezt jelentő Majoros csn.
Csapó: Magyar, ’gubakészítő’ jelentésű foglalkozásnév. (Guba alatt itt ’fürtösre szőtt durva posztóból készült felsőkabát’ értendő, amely készítésének egyik lépése volt a sulykolás, a „csap[kod]ás”, erre utal a csapó szó). Vö. a hasonló jelentésű Guba szn. kapcsán a 421-es hozzászólásban.
Dávid: A m. Dávid személynévből. Ez bibliai eredetű, keresztyén személynév, alapja a héb. Dawīd (Davíd), amelynek feltételezett jelentése ’szeretett <személy>’.
Jankovits: Szláv apanév(i csn.) magyaros lejegyzése, vö. szb.-hv. Janković, szlk.-szln. Jankovič, le. Jankowicz csn. Ez a szl. Jan ~ Ján ’János’ szn. egy -k (-ek, -ok, -ko stb.) kicsinyítő képzővel továbbképzett változatának -ović ~ -ovič ~ - owicz apanévképzős származéka.
* Fogalommagyarázat: – anyanév: női felmenő személyneve után kapott ragadványnév – apanév: férfi felmenő személyneve után kapott ragadványnév – foglalkozásnév: olyan ragadványnév, amely az elsőnek elnevezett foglalkozására utal. – jogállási név: olyan ragadványnév, amely az elsőnek elnevezett jogállására, társadalmi helyzetére utal. – személynév: megfelel a mai keresztnév kategóriának; a vezetéknevek kialakulása előtt csak ilyen személyneve volt az egyéneknek; ha a személynévből vezetéknév lesz, akkor ezt a magyar névtan apa-, ill. anyanévnek tekinti.
Rövidítések: – < = ebből ered (etimológia) – > = ebből származik (etimológia) – an. = alnémet (északnémet) – csn. = családnév, vezetéknév – héb. = héber (nyelvű) – hv. = horvát (nyelvű) – kn. = köznév – le. = lengyel (nyelvű) – m. = magyar (nyelvű) – n. = [fel]német (nyelvű) – or. = orosz (nyelvű) – szb. = szerb (nyelvű) – szl. = szláv (nyelvű) – szlk. = szlovák (nyelvű) – szln. = szlovén (nyelvű) – szn. = személynév – ukr. = ukrán (nyelvű)
Vavra: Jellegzetes, ma is élő cseh személynév, az anyakönyvezhető cseh Vavrinec becézője. A cseh Vavrinec a magyar Lőrinc szn. megfelelője, mindkettő a lat. Laurentius név folytatója. A lat. Laurentius jelentése: ’Laurentum városából való <férfi>’ (Laurentum egy Rómához közeli, még nem teljesen tisztázott fekvésű ókori település); később a nevet népetimológiásan a laurus ’babér’ szóval kapcsolták össze ’babérkoszorúval ékesített’ értelmet tulajdonítva neki. A cseh szóeleji l > v változás vélhetően nem független a lengyel kemény l > [ł] > [w] változástól.
Korontos: Adatot nem találtam rá, de horvát-szlovén kötöttség különösen előtérbe tolja azt a lehetőséget, hogy a XVI. sz. óta adatolható régi m. Koront(ály) ’Karintia’ helynévből -s melléknévképzővel képzett ’karintiai, karantán’ értelmű lakosnevet lássunk benne, vagy az ugyanilyen értelmű régi m. korontán népnév népetimológiás fejleményének tekintsük.
Bár a fenti igen valószínű, gondoltam még ötletszerűen az alábbiakra is: a m. korongos ’korongozó fazekas’ foglalkozásnév variációja, ill. a régi m. Korom ’pernye; fekete szín’ szn. (1211: Corom) -d (-t) és -s kicsinyítő képzős származéka.
[tiborpapa] > Román magyar helységnévtár Capu Corbului – Baraksó [gammask] > Bővebben?
Aki annyira tájékozott a témában, mint te, annak világos lehet tiborpapa hozzászólásából, hogy képzőtlen lakosnévről lehet szó.
(Vagy annak régi személynévi alapjáról, ezt már én teszem hozzá, de ezt meg nem tartom valószínűnek, hogy annak használata a vezetéknévvé válás időszakáig kitartott volna.)
> Nyelvtörténeti tanulmányaim alapján [...] annak sem sok az esélye, hogy az eredetileg "c" vel átírt hangot csak úgy öncélúlag átírták vona "s"-el főképp akkor nem, ha ilyen szóalak teljesen más jelentéssel amúgy létezik.
Deetimologizálódást feltételezve, ennek nincs semmi akadálya. Különös tekintettel arra, hogy gironde-i névről beszélünk, nem Île de Frace-iról. Illetve arra, hogy helynévről (és innen lakosnévről) van szó, amely tulajdonnévtípus különösen hajlamos a „mutációra”, lévén egy-két generáció után elveszti a motiváltságát (azaz az eredet elnevezés motivációja elkopik).
Az [u] > [o] változás nem ismeretlen, vö. Labrousse > Labrosse (Saône-et-Loire és Lyon k.), ahol is egy ilyen [la'dus] > [la'dos] változás elszakítja az etimológiai alapjától, a douce szótól nevet, így már nincs, ami a helyesírási normaként hatna. A szóban forgó vidéknek langue d’oc hagyományai vannak inkább, mint francien, így az akadémiai francia helyesírási norma hatásai egyébként is az utóbbi időre korlátozódik.
Egyébként északon is ez a helyzet. Az egyik francia névtani forrásom szerint: „Doussot – Nom porté en Bourgogne et en Champagne (58, 71, 10 notamment). Egalement écrit Douçot en Franche-Comté, ce devrait être un diminutif de l'adjectif »doux«.” – doux hn., douce nn. De középebbre is: „Dousset – Variante de Doucet (voir ce nom) rencontrée surtout en Loire-Atlantique (également présente dans l'Allier).” Tehát bőven adatolt a x – c(e) > s(s) írásváltozás.
----
Közben ahogy kerestem, eszembe ötlött egy másik teória is a gironde-i Ladosra. Az okcitán dotz ’forrás’ szó nő nemű, amely ad Ladoux alakban írt helyneveket {{link1], ill. francia névtani forrásom a fr. Dousset nevet ennek a okc. Dotz szónak kicsinyített alakjából vezeti le*. Tehát feltételezhető egy okc. La Dotz ’a forrás’ > Ladotz > Lados is.
* Doussine – Désigne celui qui est originaire de (la) Doussine, nom de plusieurs hameaux du Sud-Ouest (32, 40, 64). Sens du toponyme : petite source (dérivé de l'occitan dotz). Dans l'Ouest (49), le nom Doussine est sans doute un matronyme formé sur Doussin (surnom d'une personne douce).
Nyelvtörténeti tanulmányaim alapján (igaz, rég volt már és nem vagyok más, csak amatőre a témának) annak sem sok az esélye, hogy az eredetileg "c" vel átírt hangot csak úgy öncélúlag átírták vona "s"-el főképp akkor nem, ha ilyen szóalak teljesen más jelentéssel amúgy létezik.
De ez csak magánvélemény, nem is szeretnék veled vitázni ebben, mert te értesz hozzá és biztosabb forrásokból merítesz.
Ehhez még hadd tegyem hozzá: a "dos" franciául 'hát' (testrész) és nem nőnemű, tehát nem lehet összevonni a 'la' nőnemű határozott névelővel.
Lehetne Ledos (vállas, erőshátú tulajdonságra utalva). De mivel Lados, én semmi esélyét sem látom a név francia eredetére, amennyiben már a 14. században is ez volt az írott alakja.
