Igen olvastam a te verziódat. Az is ül szerintem...
Tudod mit nem értek. Azt hogy kapásból fel tudok sorolni egy tucat szőlészt, borászt akik magukat kézművesnek vallják és teljesen hitelesen képviselik azt amit te is meg én is leírtunk. Akkor azok akik beszólogatnak miért nem róluk beszélnek, miért az imposztorokról?
Pusztán mert sok becstelen ember vallja magát becsöletesnek azért még létezik a becsület. Még akkor is, ha nincsen törvényileg szabályozva és nincsen egyesülete meg logója a becsületes embereknek.
Jó lett a cikk, köszönjük! :-) A saját kézműves_bor "definícióm" valami ilyesmi volt pár évvel ezelőtt (http://medvebor.hu/site/index.php/kezmuvesseg), úgy gondolom, a Te definíciódba belefér Ollóházy bácsi története. :-)
A kommentek is érdekesek - van néhány jó gondolat, s úgy tűnik, egy kivétellel :-P minden hozzászóló megértette, mit akartál mondani.
Annak az egy kivételnek (aki szerint nincs "kézműves", hanem "AKG", "bio" meg "biodinamikus" van csak): sajnos magam is ismerek szerte az országban több olyan termelőt is, aki magát bio- vagy biodinamikus borászatnak mondja (és ennek megfelelő áron adja a borait), holott erről semmiféle tanúsítványa nincs. Ez vajon miért nem zavarja azokat, akik szerint a "kézműves" kizárólag marketingszöveg?
Hát igen, a 2012 nem akármilyen év volt. Volt ami februárban, volt ami áprilisban fagyott meg. Nálam júliusban egy kis jég is hullott, csak úgy desszertnek.
Igazad van, elírtam, 2012 volt. Fagycsap - biztosító vessző ugyanaz. Van azonban még egy funkciója: ha a tőke nagyon felmagasodik /és ez 10-20 év alatt óhatatlanul előfordul/ ebből nevelek új törzset.
Nálam minden magasművelésen van és mivel a fajtákat is gyűjtöm, több tőkeformával is foglalkozom. /ernyő, Moser, Guyot és különféle lugas variációk, több lugasom is van/ Harminc év alatt csupán három év volt, mikor komolyabb fagyást tapasztaltam, tehát ezért nem térek át a fejművelésre. Sajnos nálam a Cardinal igen fagyérzékeny fajtának bizonyult, lehet hogy az előző kommentemben kifelejtettem? Volt, hogy az egész lugaskart le kellett váltani, de ez helytől is függ természetesen, nyilván nem mindegy hogy dombon, vagy völgyben van az ültetvény. Volt egy barátom, dombon volt a szőlője, biztosító csap nélkül művelte, emberemlékezet óta nem volt nála fagykár. Olyan törzsei voltak /Moser/, mint egy gyümölcsfának. Nála az Afuz Ali úgy nézett ki, mint egy datolyafüzér, csak úgy sárgultam az irigységtől. A Cardinál pedig minden hibája ellenére kiváló fajta, nem hiányozhat a szőlőből. Az hogy nálam többször elfagyott nem jelent semmit /vagy nem mindent/.
Az a kérdés,hogyha x évente komoly fagykárt szenved a magasművelésű szőlő,akkor érdemesebb talán átállni más művelésmódra(pl.fejművelés),minthogy fagycsapról megint előlről kezdeni mindent.
Nálad,akkor a fagyérzékenyebb fajták magasművelésen vannak?
A csirkézés nálam tavaly nyúl ellen is működött,csak a csirkézés szintjéig ették meg a vesszőket,termés nem nagyon lett,de megúszták és mind szépen nőtt.
A cardinál elég fagytűrőnek mondott fajta,van róla tapasztalatod a többi fajtádhoz képest(fagytűrés terén)?
Persze pontosan nehéz meghatározni mennyi ideig tart ennyi tőke megmetszése, mert van kb. 80 gyümölcsfám is, nagy része őszibarack azokkal is van munka. Délelőttönként csinálom, egész nap csak hét végén érek rá. Kedvező időjárás esetén március végére készülök el.
Magasművelésű tőkénél /is/ extrém időjárás esetén, pl. -20 C alatt, előfordulhat, hogy a fagyérzékenyebb fajták föld feletti része / pl. a csemegeszőlők nagy része/ elfagy. Ilyenkor van szükség a fagycsapra, amiből újra nevelhetjük a tőkét. Magas művelésnél a kordonkart ugye nem lehet "felcsirkézni", csak egy fagycsapot, a tőke tövénél, amiből újra indulhatunk. Ezt tapasztalatból mondom /és nem a szakirodalomból/, a következő fajtáknál feltétlen javaslom: Pannonia kincse, Szőlőskertek királynője, Favorit, Narncsizű, Kozma Pálné muskotály, Palatina, Itália, Afuz Ali és főleg a Kismis Moldavszkij. Szerintem más, csemegeszőlővel foglalkozó topiktárs még bőven kiegészítheti ezt a sort, én csak a saját tapasztalatomat írtam.
Egyet értek azzal, hogy az idős tőkéknek nem illene elfagyni, de ha az ültetvény - 24 fokot kap egy enyhe január után februárban, mint pl. 2013-ban, nem ússzuk meg fagykár nélkül, a kérdés csak ennek mértéke lehet.
Magasművelésű (kordon)szőlőnél van értelme a csirkézésnek,a többéves,érett tőkéknek már csak nem illene elfagyni,nem?Ha meg csirkézés szintjéig kifagy(igaz, ekkor a takart nemes rész még megúszhatja,oltvány esetén) az egész,akkor meg művelés módot kellene váltani,de ez lehet csak később derül ki!
Tehát csirkézni vagy nem csirkézni az idősebb tőkéket magasművelésnél??
"Kordon művelésű szőlőről van szó" Azért ez igen tág fogalom, bár ha azt érted alatta, hogy a kordonkarokon két-négy rügyes csapokat hagysz, akkor nem. A gyakorlatban sokkal többet lehet, kell variálni /és ez a lényeg/ de ezt csak akkor lehet, mikor látod, hogy a termővesszőkön a szemek milyen állapotban vészelték át a telet. Van pl. hogy a kordonkarokat le kell váltani, az évek múlásával ez óhatatlanul előfordul. Vagy hosszúmetszés esetén. /Guyo, Ernyő/ Ilyenkor látni kell, hogy a termővesszőn a rügyek milyen állapotban vannak, ezért írom, hogy ez esetben januárban csak sötétben tapogatódzik a türelmetlen kertész, várni kell márciusig. Nekem csak hatszáz tőkém van, ezek metszése gyorsan elkészül, nem sietem el.
Furcsa nekem ez az ábra... vagy nem értem; más irodalmak (http://www.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/ta/szolo/morfi/fenof2.htm) meg más időszakokat jelölnek meg; én is másra emlékszem 15 év távlatából... :). Ez nem vmi hormonális gátlás megszűnése amit a hajtáscsúcs vált ki?
De mindegy is igazából, az biztos, hogy Vince napkor (jan. 21) amikor a "Vice vesszőt" vágják már biztos vége a mély nyugalomnak.
Sziasztok!Segítséget kérnék a következőben:Göcseji Zamatossal szeretnék próbálkozni.Ha bárki tud róla infót magáról a szőlőről,vagy a boráról kérem írjon!
Szóval én sablonosan gondolkozva a nyugalmi fázist a fakadás esélyével szorosan egybe vettem, tévesen. Szóval valóban november közepétől január elejég a nyugalom utáni fázis van, de a fakadás esélye elég kicsi itt. Kicsit fogalom zavaros vagyok, de idővel csak-csak meg tanulom :)
Szóval amit ki akartam fejezni, hogy január előtt ha melegre teszem a szőlőt se fog kifakadni. Meg olyat is olvastam, hogya túl melegen teleltetett szőlő picit később fakad. Szóval ha a gondolat menetem nem csal, akkor ez a jó idő tolni fogja a fakadási időszakot.
Azt meg hogy sikerült? :) Nov. közepénénél oda van vésve, h. nyugalomból ébredés fázisa, az utána következő időszak a kényszernyugalmi = "nyugalom utáni fázis". Aki tanult növényélettant, annak ismerős lehet.
Októberben behoztam egy szőlő ágat és mégse hajtott még ki. Sztem január közepén van vége annak a mély nyugalmi időnek. Legalább is ekkor szokás meghajtatni a szőlőt iskolákban, meg olvastam a minap, hogy 1 rügyes csapokat hajtatnak meg, hogy felmérjék hány világos rügyön várható termés.
Ahogy az ábra mutatja, szőlőnél a mélynyugalmi állapot már augusztus közepén elkezdődik és novemberben vége is. A többi kényszernyugalom, amit a kedvezőtlen környezeti viszonyok tartanak fenn.
Ha megfigyelted, mindíg a vessző végén található rügyek hajtanak ki először.
Ez a kétségtelenül meglevő időkülönbség, adott esetben megmentheti a megmaradó rügyeket egy rövidebb idejű keményebb lehülés esetén.
Mellesleg -20C hideg van olyan szölő aminek meg se kottyan, van olyan, amin a termőrügyek felét is elviszi.
Olyan tapasztalatom is van, ami nem az említett esetre vonatkozik, mikor is a trehány gazda, a szükséges időben nem metszette meg a szőlejét,mikor a többiek, és a sors neki kedvezett. Ugyanis a május eleji fagyosszentek, elrendezték, a szorgos gazdák ültetvényeit, neki aki még utána vágta meg a szőlejét normális termése lett.
Ezzel nem azt akartam írni, hogy minél később, annál jobb a metszés ideje, csupán arra akartam rávilágítani, hogy van rizikó az ideélisnál korábbi kezdésben.
