Először is had mondjak köszönetet Snapszmesternek a honlapjáért. Olyan kezdőnek, mint én is nagyon jó kiindulási alap.
A "profi" és "kezdő" pálinkafőzőknek pedig, hogy életben tartják a fórumot és van türelmük, vagy néha nincs válaszolni az ismételt kérdésekre.
De ne felejtsétek el, mikor ti készülődtetek az első főzéshez nem izgultatok?
Tavaly októberétől folyamatosan figyelemmel kísérem a fórumot, és máris sokat tanultam tőletek. Sajnos látom mennyire sok mindent nem jól csináltam a cefrézésnél.
De lenne pár kérdésem a cefrézéssel kapcsolatban.
Sokszor esik szó, hogy kaptam ezt vagy azt mosom, aprítom..../így egyszerre tele a hordó/
De ha szedem a szilvát, a kertből főleg az elején 1 nap csak 0,5-1 veder szilva van.
Meddig önthetem egymásra a pépesített szilvát?
Mert az a kis mennyiség is be tud indulni főni. Az nem baj, ha adagolom utána a többi szilvát?
Így eltelik kb 10 nap is mire tele a hordó. /100L/
Nem baj, hogy folyamatosan fog főni?
Lehet, hogy nagy butaságot kérdeztem, de erről nem olvastam sehol, vagy elkerülte a figyelmemJ.
Sokatoknak van saját gyümölcsöse. Leírnátok 1 hordóba mennyit szedtek, és hány napig?
Egyszerre dolgozzátok fel X nap után?
Illetve mit mikor tesztek bele, így az elején az érésnek, amikor még nincs annyi gyümölcs.
/élesztő,pektinbontó/
Kicsit hosszúra sikeredtem, de remélem kapok azért választ:)
Tavaly nekem is volt bajom a birssel, Norris, Zsuzska mondta, hogy erősen imádkozzak és metszem határozottan vissza a beteg ágakat.
Sajnos, az egyedüli tűzelhalást gyógyító szert betiltották -kasumin-, ezért én a tűzelhalásra is kicsit hasznos Vegesol eReS vegyszerrel permeteztem, kicsit erősebb szerrel, (0.6) és hetente.
Hál istennek megállt a fertőzés, bár néha fájt a szívem a metszőollót használni. 3-4 naponként ellenőriztem a hajtásokat.
A legjellemzőbb kezdet amit Stalker is írt az ágvég lehajlás. Ilyenkor a leveleken még szinte semmi nem látható.
Ilyenek voltak a hajtások, de ezek már erősen fertőződtek.
Az a legjelentősebb és egyben a legveszélyesebb birs betegség. Ez a párás meleg kedvez is neki.
Annak a legjellegzetesebb tünetei: mintha gázpörkölővel az egyes ágak végét lepörkölték volna ill. az igen jellegzetes pásztorbot vég jellegű hajtásvégek-ágvégek visszakanyarodása.
Hát a helyzet, mint látjátok, fejlesztés alatt van az oldal. Nem kis munka, hetek óta küzdök vele. Ez nem a végleges verzió , sem a dizájn, sem semmi:))) Egyszer akarom megcsinálni, de akkor f@szán! Én többet látok az oldalból, mert jelenleg én vagyok az egyetlen regisztrált tag:)))))), no meg a rendszergazda is, meg a moderátor.
Minden ZD-s tag kap majd egy ideiglenes jelszót, és azzal tud majd belépni, megváltoztatni azt. Aki nem ZD-tag az nem tud regisztrálni, de természetesen a nyílt "tudományos" tartalomhoz hozzáfér, ahol egyre több publikus mesterfogást, praktikát sajátíthat el. Hasznos linkek stb. Snapszi oldala, meg eme fórum is közvetlen elérhető az oldalról.
Még számos fejlesztés van hátra, kell némi programozási háttérmunka. Türelmeteket kérem!
A fejlesztés jelenleg is folyik, meg a poharamba az ezüstérmes cserfői törkölyöm, hogy gondolkodni is tudjak!
A Zászló is meg van, ha megnyitod az oldalt, már a böngésző fülén is kis ikonba ott van, meg a kedvencek közé ha bemented....elméletileg:))
Az eddig gyönyörű 3 éves birseim közül 7-ből 3-at elkapott a monília, utoljára szombaton permeteztem folicor solóval ma vettem észre hogy 3-nak kaput. Mit javasoltok a további növényvédelemre mivel 2 hete kaptam kb 40 méter hosszú és 4 méter széles birs sövényt hasznosításra ami teli van gyümölcsel. A moniliás fákkal mit lehet kezdeni? Az érdekes hogy körülötte van meggy, cseresznye kajszi, szilva azoknak semmi baja egyenlőre.
De láttam működés közben egy duplafalú söröshordóból készült vizest vagy inkább gőzöst.
Az oldalából egy cső jött ki kilencvenfokos könyökkel és a tetején egy kukta súlyszelep.
Ott sziszegett állandóan nekem tetszett. Volt benne nyomásmérő is de rá sen néznek csak ha abbahagyja a sziszegést akkor tudják hogy elfelejtették pótolni a vizet. Menet közben a vízvezetékről egy golyóscsappal töltötték fel. A tulaj szerint évek óta használják és nem is keveset. Minden probléma nélkül. Szatmáron.
Szerintem az olajos/vizes döntésnél inkább a körülményeket, árat, felhasználási körülményeket kell figyelembe venni.
A vizeshez kell nyomásmérő ->pént az olyajoshoz nem
Ha télen fagy ahol a főző van és lusták vagyunk, vagy nincs mód a leeresztésre akkor olajos...
szerintem az ilyen gondolatmenetnek kellene dominálnia a félelem helyett...volt szerencsém látni grillezéskor tárcsán felgyújtott olajat, és nem mesze tőlem robbant sörösdoboz a tűzben..szardolog mind a kettő...de ha ncsak egy kicsit is figyel az ember az ilyesmi elkerülhető.
Egy térben lévő gőznek nagyobb az energiája az alatta levő víznél. Nyilván, mert tartalmazza a gőzzé váláshoz szükséges energiát.
Az én (mi) esetemben ennek nincs jelentősége mert pont ott van nagyobb energia ahol nincs ami átvenné.
Hő közlés szempontjából az olajnak csak annyi az előnye hogy több energiát lehet bevinni (nem kell) mint a 110 C fokos vízzel, ha kellő képen magasabb a hőfoka.
A tegnapi olajhőmérséklet vitához egy illusztráció, szilvacefrét főztem duplafalú olajossal, 4 helyre tettem hőérzékelőt: fedél, sisak, páracső felső vége és az olajba felülről belógatva.
Az olajhőmérséklet berogyik amikor a gőzzé válás elkezdődik és akeletkező gőz felfűti a sisakot, páracsövet. A lepárlás folyamán az alkoholvesztéssel együtt nő a cefre forráspontja és ezt követi a sisak, páracső és az olaj hőmérséklete is.
Elektromos fűtésem van, tehát egyenlete felfűtés, első cseppek után visszaveszem, utána egyenletes lepárlás.
bolo04
Nekem ezüsttel forrasztottak össze rezet és acélt, tehát lágyforraszással nem lehet, keményforrasztással igen .
Azért nem gondolod komolyan hogy ezt most hallom először ?
Természetesen ott is jelen van a hőközlés de lényegesen kisebb mértékben - ezt tapasztalatból is merem állítani - amúgy meg gondold csak még egyszer végig -- nyomás alatt nem fór a víz hisz azért tesszük nyomás alá ! jól gondolom?
Ha meg nem fór akkor számottevő győz sincs - ami gőz keletkezik az arra elég hogy fent tartsa a nyomást - de nem is ez a lényeg ami biztos más a 110C°víz hő átadása nagyobb mint a felette lévő fáradt gőzé ! :-)
fával, ágakkal, kéreggel meg mindenféle háztartási papírhulladékkal - csupa ingyenes holmival lehetőség szerint és elég lassan, mert 2 főzés megy le egy nap a 90 literes főzővel.
Volt itt szó habzásról, duplafal, szimplafal vitáról, főzési időről, és aminek a legjobban örültem, hogy Zsuzska is fával fűt:). Én is.
Ráérő időm rövidsége miatt, ebből most csak a habzást ragadnám ki.
Öreg Mesterem mondá, hogy ez a habzás probléma olyan mint amikor a kígyónak már le van vágva a feje, az ember tartja szemmagasságban, és nézi, vizsgálgatja, és a kígyó akkor harap bele az ember orrába.
Tehát, mikor már nem is számítasz rá, hogy baj lenne, mondjuk a főzés végén, mert már kiment az "anyag" nagy része az üstből, kicsit jobban megtüzeled, akkor fut meg az egész. Amúgy valami természetfilmben látta a kígyós dolgot. Ez az egyik kedvenc hasonlata.
Lényeg. Hoztak neki seprőt, főzze le. Mondták hoznak neki étolajat, hány liter legyen, mert ugye máshol is így szokták, étolajjal?
Az öreg mondá. Legalább 5 palack. Soproni Ászok formájában:), a főzést meg bízzák rá. Elővette a csutkára kipréselt, és őszröl elraktározott szőlőtörkölyt, azzal meghíntette a seprő tetejét, és szép óvatosan lefőzte. Szóval ha ilyesmi futós anyagot hoznak neki, meggy, cserkó, eper, akkor ő mindig ezzel a módszerrel dolgozott.
Ősszel mindig készül ilyen dolgokra. Valamennyit mindig tesz el a szárazra préselt törkölyből.
