A balkonláda az a muskátlis láda méret, abban volt darabonként 8db. Azokat gyökerestül kiszedtem.
A dézsa az 40L-es abban 3db volt/van, egy meghalt, azt nem tudtam kihúzni, csak föld alatt levágtam. Hiába húztam tök erőből, nem jött ki. A helyén már van egy új, amit legyökereztettem hajtást vízben, több mint egy hónapi gyökeresedett, azt beültettem és már kezd észhez térni, kezd beindulni az is.
Az a méh vagy légy az szipogtatta a nektárt, bár nem tudom miféle, aszt hittem posztméh, de nem vagyok jártas ezekben, csak a sima háziméheket ismerem. :)
Ha az a balkonláda a 40-es, nagyon sok volt a ládánként 8 tő, bármilyen törpe is. Most akkor hány tő paradicsom volt abban a (mekkora?) balkon edényben, amelyikben a sárguló van? A beteget gyökerestől sikerült kivenni? Esetleg nem túl tömörödött a talaj? Ha az én növényem volna, átültetném egy nagyobb edénybe, jó tápdús, laza földbe, az eredeti föld tetejét leszedve annyira, hogy a gyökér ne sérüljön.
Értem, köszönöm a hosszú leírást is a kalciumról, ha több időm lesz, jobban átolvasom, most csak átfutottam, de hasznos infok vannak benne.
Erre akkor majd figyelni fogok, hogy kalciumot ne keverjem mással, mert eddig erre nem figyeltem. Paprikának-parinak már kéne adnom, csak lenne már egy kis időm. Köszönöm a tanácsokat. :)
No így már oké és az ilyen egyszerű falusiaknak is érthető mint én ...köszi.
Visszatérve ... akinek a paprikája sorba hozza terméseket az gondodkodjon kálcium utánpótlásról mindenképpen . Létezik egy lityis kiszerelésben töményen amelyet a vizbe kell higítani az utasítása szerint. ( internet: . Megjegyzem az alma-körte számára is hasznos éréskor adagolni a fákra permetezve , javítja az eltarthatóságot.
Sajnos a kalcium igen problémás tápelem és sok gondot okoz a kertészeknek. A növényben a gyökértől a hajtás csúcsig egyirányúan szállítódik, csak akkor képzelhető el jó kalcium ellátás, ha megfelelő a növény párologtatása. A termésekbe még nehezebben tud bejutni, ezért szinte egyedüli megoldás a folyamatos 7-10 naponkénti lombtrágyázás. Erre a legjobb megoldás a Wuxal Kalcium, 0,3 % koncentrációban használja, vagyis 100 literhez adjon 3 deci lombtrágyát. A lombtrágyázáskor az általános szabályokat be kell tartani, fontos, hogy kora reggel, vagy késő este végezze el, elkerülendő az esetleges perzselést, ami ilyen nagy melegben és erős besugárzásnál egyébként előfordulhat. Természetesen a tápoldatozási programba a kalcium-nitrát kihagyhatatlan, így a talajon keresztül is fel veszi a növény. A kalcium egyébként az egészséges gyökérhez is fontos, ha nincs elég kalcium a gyökérszőrök életképessége csökkenhet. Üdvözlettel: Czinege Erik 0 guest2013. aug. 08. (669 napja)
Tisztelt Károly! Mindkét növény számára fontos tápelem a kálcium. Napi öntözésnél arra kell figyelni, hogy egyszerre ne adjunk nagy mennyiségű vizet a területre, mert a tápanyagokat könnyen kimossa és nem hasznosul. Kötődéstől kálcium-nitrátos tápoldatozás kell végezni 2 naponta. 100 l vízhez adjon 5-7 dkg kálcium-nitrátot. Növényvédelmi munkálatokkal egy menetben lombtrágyázást kell végezni Wuxal Kálcium-mal, és ha szükséges akkor Wuxal Mikroplant-ot használjon a mikroelemek pótlására. Üdvözlettel: Hunyadi Szabolcs
A kalcium alapvető növényi tápelem, a talaj termékenységének a fenntartásában is jelentős a szerepe. A vízben oldódó sói elsősorban kalcium-hidrokarbonát és kalcium-nitrát alakban kerülnek a sejtbe. A növény a gyökereken és a leveleken keresztül veszi fel (az utóbbiaknak csak a lombtrágyák használata esetén van jelentősége).
A megfelelő kalcium-ellátottság fokozza a talaj-nitrifikációit, ezáltal javul a növény nitrogén-ellátottsága. Jó körülmények között a talaj rendelkezhet az adott növény tenyészidejéhez mérten elegendő kalciummennyiséggel, a Ca a talajkolloidok ionköpenyeként van jelen. A legfontosabb ionok talajkolloidokon belüli megoszlása akkor tekinthető jónak, ha a Ca++ 65%-ban, a Mg++ 10%-ban, a K+ 5%-ban, amíg a H+ ion 20%-ban található a talajban.
A kis megkötőképességű, savanyú homoktalajokon csekély a Ca++ ion töménysége a talajoldatban, ezért a hiánytünet már a gyökerekben is érzékelhető. A gyökér-tenyészőcsúcs osztódó szövete barnán elszíneződik, elpusztul, ami később a teljes növény pusztulásához is vezet. Kísérletemben a kalciummentes tápoldatban nevelt paprika gyökerei rövidebbek maradtak a kalciumdús oldatban nevelt paprikákhoz képest. A növekedésük lényegesen elmaradt, a csúcsi rész elnyálkásodott. Gyökérszőrök nem képződtek. A tápoldatból kilógott gyökérrészeken új képletek jelentek meg, de a kalciummentes tápoldatba mártás után rövid idő alatt ezek a részek is elhaltak.
Szerepe a sejtosztódásban, a sejtanyagcserében is megfigyelhető, a hiánya sejttani, szövettani elváltozásokat is kivált. A háncs élő sejtjei elhalnak, ami a tápanyagforgalmat erősen lecsökkenti. A sejtek molekulaszerkezete visszafordíthatatlanul roncsolódik. A plazma és a vakuolum membránjai meglazulnak, a sejtmag és a Golgi-készülék szerkezete megbomlik. A mitokondrium energiaellátó szerep megszűnik, a növény erős hervadásnak indul. Bizonyítható tehát a kalcium molekula szintű szerepe a plazmahártyák kialakulásában, erősségében.
A külsőleg látható hiánytünetek között említést érdemel a fiatal rügyek károsodása, a levélszélek felső oldal felé irányuló besodródása, a levélszéleken megjelenő szabálytalan foltok, a levélszél klorózisa, és a paprikabogyón észlelhető csúcsrothadás. A csúcsrothadás által okozott bőrszövet-sérülésen a paprikabogyóba más kórokozók is bejuthatnak – pl. a Pseudomonas viridiflava, TMV.
A kalcium az idősebb levelekben raktározódik, ha esetleges többlet lép fel a tenyészidőszak során. A paprika Ca-többlete nem káros az emberi szervezetre. Szükséges mennyiségét beállítani a talajban igen nehéz kertészeti feladat lenne. A Ca++ a K+ antagonistája. A növények meghatározott Ca:K viszont igényelnek. Mivel ez az arány paprikafajtánként eltérő, ezért általános érvényű szabályt nem lehet felállítani. Az utánpótlás lombtrágyákkal, talajsavanyúság enyhítésére szolgáló kalcium-karbonáttal, vagy komplex műtrágyákkal történhet. Ez azonban növeli a termesztés költségeit, másrészt a biotermesztésben nem lehet műtrágyákat használni.
A szentesi paprika és a termesztéstechnológia iránt az utóbbi időben japán kertészek, kereskedők is érdeklődnek. Honsu szigetén már termesztenek szentesi paradicsom alakú paprikát, a kalciumhiány tünetei ott is jelentkeznek. Ezért gondoltam arra, hogy a már meglévő tájjellegű paprikafajtákat nemesítési módszerekkel felújítsuk, az eddigi tulajdonságok elvesztése nélkül.
Cél, hogy a szentesi paprika megfelelően tudja felvenni és hasznosítani a kalciumot, és az új fajta mind a bolgárkertészetben, mind a hajtatásban jól használható legyen. (Kertészet és Szőlészet)
Nitrogénre szükség van. Így talán már mindenki tudni fogja. Ha legörgetsz a hsz aljára, megnézed, hogy mire válaszoltam, akkor látni fogod, hogy tápanyag-hiány problémáról van szó. Neki a Pétisót ajánlották, erre írtam, hogy az nem fogja megoldani a problémát, mert most nem nitrogénra, hanem mikroelemekre van szükség. Azt nem írtam, hogy minden trágyát dobjon el, adjon egy mikroelem-permetet és utána minden tápelemet felejtsen el :). A komplex műtrágya az öntözővízbe továbbra is mehet. De önmagában a nitrogén és a kálcium-trágyázás nem fogja megoldani a vas vagy bórhiányt.
Amúgy hozzáteszem, hogy ha már elég fejlettek a palánták, akkor már nem N-túlsúlyos, hanem P-túlsúlyos trágyát kellene adni, hogy a virágok jobban kötődjenek. Ugyanis a N-túlsúly okozhat virágeldobást és rossz kötődést. Mellesleg a bór-hiánynak hasonló tünetei lehetnek, a felső levelek sárgulásával együtt. Szóval a tápanyag-utánpótlást nem árt a növény egyedi fenológiai állapotához igazítani, nem pedig a naptárhoz.
Ahogy Tintus írta, a kukoricának tényleg most kell a nitrogén, de a fejlett pariknak most nem azt kéne nyomatni ezerrel. Persze kell azt is, csak nem biztos, hogy most a Pétisó a legjobb választás, akkor már inkább valami komplex cucc.
Remélem érthető, hogy nem azt mondom, hogy minden nitrogént vonjunk meg a növénytől, ennél érthetőbben nem tudom leírni :).
Lehet, hogy némi nyomozással ki lehet deríteni ilyesmit is, de te többször kategorikusan kijelentetted, hogy most nincs szükség nitrogénre. Ez így nem igaz, most (tavasz vége, nyár eleje) van csak igazán szüksége a paradicsomnak nitrogénre és a kalciumhiány is gyakori, ami a termésen szokott meglátszani.
Próbáld meg kicsit összerakni amit írtam, és a mondatot nem önmagában kezelni :). Mikroelem-hiánytünet esetén a Pétisó nem segít, mert nincs benne. Erre írtam, hogy most nem pétisóra van szükség a probléma megoldásához.
Utána valaki ajánlott egy mikroelem trágyát, amiben nitrogén is van, arra írtam, hogy az is jó lehet, mert a plusz nitrogénnel nincs probléma.
Mivel tudtommal adagolni szokott komplex trágyát az öntözővízbe, ezért plusz nitrogén-lombtrágyára nem biztos, hogy szükség van. Nitrogénhiány tünet nincs is. Én sem permetezek nitrogénnel, mert trágyáztam, és semmi probléma nincs a növekedéssel.
Tehát a probléma megoldásához pont nincs szükség nitrogénre, természetesen nem baj, ha azt is kap. De a pétisóban van mikroelem? Nincs. Megoldja a mikroelem problémát? Nem :).
Szerintem meg éppen hohy most kell a nitrogén például a csemege kukoricának , vagy a későbbi burgonyának esteleg a zöldbabnak, tökféléknek....
A paprikának és paradicsomnak meg kalciumra van szüksége de vigyázat műtrágyával együtt ne adjuk ! Csak külön.( tavaly elkövettem ezt a hibát Ti a más kárán tanuljatok. )
Alsó levelek sárgulása : nincs elég tápanyag de, hogy pontosan melyik azt nem tudom ezért adom a kevertet voldüngert.
Ebben az esetben mondjuk nitrogénpótlásra szerintem nincs szükség, de lombtrágya formájában nem hiszem, hogy gond lenne a plusz nitrogén. Viszont vannak benne mikroelemek, így ez is jó lehet. :)
Ha valamilyen hiánya van a növénynek, sárgul/ fakul az új hajtás, én Mikramidot szoktam adni permetezve, majd belocsolva. Nehéz pontosan eltalálni mikor mi hiányzik a növénynek. Ez a szer gyorsan pótolja a nitrogént, a vasat, és a nyomelemeket. Eddig bevált.